A szülők szerint a család anyagi helyzetét firtatták az országos kompetenciamérés kérdőívén
"Én ott hagytam abba a kitöltést, amikor megkérdezte, hogy az utcában lakókhoz képest milyen az anyagi helyzetünk. Ebből ugyan mire lehet következtetni?" - ilyen, és ehhez hasonló hozzászólások érkeztek a Jocó bácsi világa Facebook-oldalon a kompetenciamérésről szóló poszt alá.
Mint arról az Eduline beszámolt, sok szülőnél kiverte a biztosítékot a szerdai kompetenciamérés tanulói kérdőíve, amellyel a diákok szociokulturális hátteréről lehet információt gyűjteni. "Volt olyan szülő, aki azonnal NAV-vizsgálatot vizionált, mások a család autóinak számára vonatkozó kérdésnél sokalltak be" - írja az Eduline.
Egy kommentelő fotót is csatolt a kérdőívről, amelyen a következő kérdések szerepelnek: "Hány darab van a családotokban a következőkből? Mobiltelefon, számítógép, személygépkocsi, fürdőszoba" - itt a adiákoknak választaniuk kellett a megadott válaszok közül, hogy egy sincs/egy/kettő/három vagy több. Az alatta olvasható kérdés így szólt: "Van-e otthoni internetkapcsolatotok? Van/Nincs."
Többen is megírták, hogy egyrészt azon borultak ki, hogy az elvileg anonim kérdőíven szerepel a diákok azonosítója, másrészt azon, hogy
bár a szociokulturális hátteret vizsgáló kérdőív kitöltése nem kötelező, van, ahol erre nem figyelmeztették a tanulókat vagy kifejezetten kérték tőlük ennek a lapnak a kitöltését.
"A lányomék tegnap kapták meg, és mára vissza kellett vinniük. Volt aki otthon felejtette, őt hazaküldték érte" - írta az egyik hozzászóló.
Arra azonban az egyik kommentelő felhívta a figyelmet a poszt alatt, hogy "A szociális háttér vizsgálata a felzárkóztatás eredményessége és hozzáadott pedagógiai érték felmérése miatt nagyon fontos."
Az Eduline utánajárt, hogy valóban kiderül-e a kérdőívből, mennyit keresnek a szülők. "Nem, a szülők bevételeire nem kérdeznek rá a kérdőív összeállítói, sokkal inkább a család általános szociális helyzetéről próbálnak képet kapni. Például arról, mi az édesanya és az édesapa legmagasabb iskolai végzettsége, van-e olyan fiatal a családban, aki nem fejezte be a középiskolát, van-e a szülőknek rendszeres munkája, ha pedig nincs, mikor dolgoztak utoljára rendszeresen" - írja az Eduline.
Több kutatásból, így a PISA-vizsgálatból az derült ki ugyanis,
hogy Magyarországon nagyon erős az összefüggés a diákok társadalmi helyzetes és iskolai teljesítménye között,
ezért a diákok családi hátteréből viszonylag alacsony hibaszázalékkal megmondható eljut-e az érettségiig, illetve szerez-e szakmát vagy diplomát.
De az iskolákról is sokat elárulnak a kérdőívből megtudható adatok. Például ott, ahol nagyon vegyes a tanulók háttere és teljesítménye, kiderül, hogy az iskola mennyire képes például érettségiig eljuttatni azokat, akik a többieknél hátrányosabb helyzetben vannak.
A lap azt is írja, hogy bár a tanulói kérdőívre nem kell ráírni a nevet, csak egy karaktersor áll rajta, ezt az iskola könnyen össze tudja párosítani a diákkal. Ugyanakkor, ha az iskola betartja a szabályokat, egy tanár sem nézheti meg a válaszokat. "Az Oktatási Hivatal tájékoztatója szerint a szociális kérdésekre adott válaszokat a szülők és a diákok hozzájárulása nélkül nem ismerheti meg az iskola, erre a hivatal külön levélben utasítja az iskolákat. A szülők lezárt borítékban is visszaküldhetik az iskolának a kérdőívet, amelyet az iskola lezárt állapotban köteles továbbítani."