Október 30-án, vasárnap hajnalban 3-kor egy órával vissza kell tekerni óráinkat. Ez a minden évben más dátumra eső nap a nyári időszámítás utolsó napja. Európában a nyári időszámítást március utolsó vasárnapjától, a télit pedig október utolsó vasárnapjától datáljuk. A rá vonatkozó szabályokat az Európai Unió 1996-ban egységesítette.

Kezdetben csupán azért javasolták, mert a napfényes órák magasabb száma miatt energiát lehet vele megtakarítani.

Benjamin Franklin már 1784-ben felvetette az ötletet,

ő a világításra használt gyertyákkal spórolt volna ilyen módon. Több mint száz évvel később, 1895-ben egy új-zélandi rovarkutató is előrukkolt az ötlettel, igaz, ő két órával tekerte volna előre és vissza az órákat.

Használata más előnyökkel is jár: az egy órával hosszabb természetes világítás jól jön mindazoknak, akik iskolai, munkahelyi tevékenység után a szabadban szerveznek programot, illetve hogy a jobb látási viszonyok miatt potenciálisan csökkenhet a közúti balesetek száma.

Mivel az emberek kevesebbet tartózkodnak az utcán sötétben, ezért a bűncselekmények száma is csökkenhet - legalábbis az érvelés szerint. A kritikusabb felfogás szerint ezek az előnyök azonban nem feltétlenül állják meg a helyüket: például

a jóléti társadalmakban egyre jobban elterjedő légkondicionálók a több napos óra miatt több energiát emésztenek fel a világításon megtakarított energiánál.

Forrás: Wikipédia, képek: Pixabay

Ha hasznos volt a hír, oszd meg másokkal is!