/kekhirek/bezarkozo-frusztralt-magyar-tarsadalom-kepe-rajzolodik-ki-a-2018-as-tarsadalmi-riportbol/
hirdetés

KÉK HÍREK

Bezárkózó, frusztrált magyar társadalom képe rajzolódik ki a 2018-as Társadalmi riportból

Többek között a férfiak és nők helyzetét, az elvándorlási mutatókat, és az oktatási rendszer produkálta adatokat elemezték ki 22 fejezetben.
hirdetés

Két évente megjelenik a Társadalmi riport című kötet, melyben a szerzők megpróbálják Magyarország elmúlt két évének legfontosabb társadalmi összefüggéseit, változásait összeszedni, és áttekinteni nemzetközi összehasonlításban is. A 2018-as kötetet kedd délelőtt mutatták be. Ebben az évben is külön figyelmet kaptak a társadalomszerkezetre, szegénységre és egyenlőtlenségekre vonatkozó mérőszámok, amelyeket nemzetközi kontextusba helyezve az EU-tagországok adataival összehasonlítható adatokat ismertetnek a fejezetek. A kötet szerzői elemzik azt, ami az országban történt, de nem céljuk egységes üzenettel előállni.

A tanulmányokból az rajzolódik ki, bezárkózó, megmerevedő, frusztrált társadalom a magyar.

Többek között az iskolarendszerről is szó esik a Társadalmi riportban, ugyanis a terítékre került a felzárkózás-leszakadás kérdése, országon belül, illetve európai összehasonlításban, és a társadalmi bezárulás, társadalmi mobilitás problematikája is. A kötet egyik szerkesztője, Tóth István György szerint az egyik legfontosabb kérdés, hogy egy ország mennyire gazdálkodik jól a tehetségeivel, mennyire engedi, hogy éljenek a lehetőségeikkel és ennek az iskolarendszer a kulcsa.

Az Nem gyermeknek való vidék – A magyar oktatás és a 21. századi kihívások címet viselő fejezetből kiderül, a magyar oktatási rendszer a fontosabb mérőszámok alapján a leggyengébbek között van.

A PISA-teszten például az ország a kétezres években stagnáló, majd 2015-ben már romló képet mutatott.

hirdetés

A felnőtt lakosság is egyre kevésbé akar tanulni: míg 2002-ben a 18 százalékuk vett részt felnőttképzésen, addig 2014-ben már csak 11,4 százalék.

"A túlzsúfolt, nem tanulóközpontú tantervek, illetve a nem megfelelő pedagógia módszerek miatt a fiatalok többségének motivációi csökkennek, az oktatási rendszer a tanulók kezdeti hátrányait már inkább felerősíti, minthogy segítene leküzdeni" - idézi a tanulmányt az Index.

A kötet másik szerkesztője, Kolosi Tamás a 444-nek nyilatkozva elmondta, az elmúlt 10 évben azt tapasztalta, a közvéleményre jelentős befolyással levő politikai rétegek is lebecsülik a tanulást. Inkább szakmunkást nevelnek, mert azt szívja majd föl a munkaerőpiac, holott nem szabadna a munkaerőpiac napi igényeinek alávetni az oktatási rendszert - ez tizenkilencedik századi felfogás. A huszadik században már "egyre inkább tudomásul vették, hogy az élethosszig tanulás az egyetlen lehetőség, hogy valaki ne potyogjon ki a társadalmi szelekció során" - nyilatkozta.

Tóth István György szerint azt mutatja minden, hogy az az ország érdeke, hogy az emberi tőke folyamatosan magas szinten legyen. Ez nem csak a magas iskolai végzettség magas arányát jelenti, hanem azt is, hogy minél rugalmasabb képességkészlettel rendelkezzenek az emberek.

A tanulmány ezzel a mondattal zárul: "A magyar társadalom, Alvin Toffler jövőkutató szavaival élve »jövősokkos« állapotban van; ha tehetné, megállítaná az idő kerekét, és a fiatalok jövőjeként legszívesebben saját múltját képzelné el."

Egy másik tanulmányban Magyarországot Portugáliával, Ausztriával, Lengyelországgal és Romániával vetették össze '90-es évektől napjainkig az EU bővítés előtti tagországainak legfontosabb gazdasági és társasalmi mérőszámainak átlagával. Ebből kiderül, nem csak Ausztria fejlődési dinamikája jobb a miénknél, de ilyen tekintetben Lengyelország és Románia is jobban teljesít. A fejezetben a szerzők azt írják, Ausztria őrzi történelmi előnyét, a többi ország lassan zárkózik. "Portugáliához gyorsabban zárkózunk, ha minden így halad, 10 éven belül utolérjük a legkevésbé fejlett nyugat-európai országokat" - idézi az Index.

Egy harmadik fejezet pedig azzal foglalkozik, hogy mennyire zárt a társadalom felső 10-20%-a. Azt írják, a magyar társadalomban nem olyan nagyok a társadalmi egyenlőtlenségek, viszont a társadalmi mobilitás nagyon alacsony. A felső 10% elkülönül a társadalomtól, nehéz oda bejutni, és nehezebben is kerülnek ki onnan.

A közel 440 oldalas kötet mind a 22 fejezetét el tudod olvasni erre a linkre kattintva.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk