A méhek ötig tudnak számolni, és ezt balról jobbra teszik, pont úgy, mint az ember

A méheken végzett kísérletek révén azt szerették volna bizonyítani a kutatók, hogy hasonlóan a gerinces állatokhoz, köztük a főemlősökhöz, a rovarok is balról jobbra szervezik a számokat.

Link másolása

Újabb kutatás bizonyítja, hogy az emberek mellett az állatok is balról jobbra rendezik a dolgokat, még akkor is, ha nem tudnak számolni - írja a Guardian.

Korábbi kutatások már megállapították, hogy a gyerekek, mielőtt megtanulnának számolni, balról jobbra rendezik a növekvő mennyiségeket. Ugyanakkor akadnak olyan kultúrák, mint például az arab, ahol viszont jobbról balra olvasnak.

A témáról már régóta folyik a vita: a szakértők egyik fele azt állítja, hogy a mentális számegyenesnek (a rendszer a számok nagyságának megértésében játszik szerepet, általa vagyunk képesek számok összehasonlítását végezni, illetve közelítő becsléseket tenni) velünk született jellege van, míg a másik tábor a kultúránkhoz, nevelésünkhöz köti.

Erre tehetett most pontot a toulouse-i Paul Sabatier Egyetem professzora, Martin Giurfa kutatása. Ennek során méheken végzett kísérletek révén azt szerették volna bizonyítani, hogy hasonlóan a gerinces állatokhoz, köztük a főemlősökhöz, a rovarok is balról jobbra szervezik a számokat.

„Korábban már bebizonyosodott, hogy a méhek legalább ötig képesek számolni”

- mondta Giurfa, ugyanis az emberhez hasonlóan a méhek is a két agyféltekéjükben eltérően dolgozzák fel az információkat.

Az összesen 134 háziméh bevonásával végzett kísérlet során egy fabadobozba terelték a tesztalanyokat, majd cukros víz segítségével rávették őket, hogy válasszanak ki egy számot, amit a doboz középső falára rögzítettek.

A szám mindig ugyanaz maradt minden egyes méhnél, de csoportonként véletlenszerűen változtatták egy, három vagy öt között az alakzatokban megjelenő számokat, amik körök, négyzetek vagy háromszögek voltak. Miután a méheket megtanították, hogy mindig ugyanahhoz a számhoz repüljenek, egy másik számot raktak a doboz bal és jobb oldalára, míg a közepét üresen hagyták.

Arra voltak kíváncsiak a tudósok, ha például a méhet arra tanítják be, hogy válassza ki a hármas számot, de a doboz mindkét oldalán két egyes számmal néz szembe, akkor vajon melyik irányba repül?

A kísérlet során kiderült, hogy a méhek az esetek 80 százalékában a bal oldali lehetőséget választották. Ez volt a helyes döntés abban az esetben, ha az agy balról jobbra rendezi a számokat - mondta Giurfa.

Viszont, ha ugyanezek a méhek két ötös számmal találták szembe magukat, akkor jobbra mentek, ismét támogatva a mentális számegyenes rendszerét. Az egyesre betanított méhek pedig jobbra mentek a hármas számért, míg az ötöst megcélzó méhek balra tartottak a hármasért.

Most feltehetnénk a kérdést, ha az állatok valójában balról jobbra haladva gondolnak a számokra, akkor ez miért nem igaz minden emberre? Giurfa szerint ez sokkal bonyolultabb annál, mint a természet és a nevelés közötti közvetlen választás.

Még ha a mentális számegyenes velünk született, a kultúra akkor is módosíthatja ezt, akár meg is fordíthatja, ahogyan erre példa volt előbb az arab olvasás. A méheknek viszont ragaszkodniuk kell ahhoz, amit a természet diktál – mondta a kutatást vezető professzor.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk



Link másolása


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

Link másolása


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk


Link másolása


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk


Link másolása


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk