UTAZZ

2 nő, 6 nap, 110 km – vándorúton Hollóházától Nyírbátorig

Milyen az, amikor két nő úgy dönt, hogy Hollóházától Sátoraljaújhelyen át Nyírbátorig gyalogol? Kalandos, izgalmas, fárasztó és persze emberfeletti.

Link másolása

A Szikra magazinblog gondolatébresztő cikkekkel inspiráló, szemléletformáló magazin azoknak, akiket hajt a kíváncsi tudásvágy.

A szikrák célja, hogy más nézőpontból is megvilágítsák a lehetőségeket, pozitív realista módon felrázzanak és kreatív szemléletre inspiráljanak, amely egy másfajta nézőpontot kíván. Kíváncsit...

Zsuzsi és Andi mindketten végzett építészek és gyalogos túravezetők, a civil életben pedig Zsuzsi tűzoltó hadnagy, Andi pedig belsőépítészként dolgozik. Úgy döntöttek, hogy nem mindennapi aktivitással töltik a szabadságukat: gyalog, nomád körülmények között nekivágnak egy legalább 110 km-es útnak.

Aki izgalmakra, élményekre, változatos tájra vágyik, annak van egy igazán jó hírünk: nem kell messzi tájakra utazni, kalandok Magyarországon is vannak! Olvassátok szeretettel Varga Zsuzsanna beszámolóját!

Sokan furán néznek rám és kérdezik, miért gyalog, miért nem autóval? No, pont ezért, mert néha kell, hogy az ember feszegesse határait és tapasztalja az igazi ÉLETET.

Az első nap: kezdődik a kihívás!

Még januárban beszéltük meg Andival, hogy az augusztusi hosszú hétvégén

legyalogolunk Hollóházától Sátoraljaújhelyre, majd továbbmegyünk az Alföldi Kéktúra (AK) útvonalán legalább Kisvárdáig. És a lényeg, hogy mindezt nomád, sátoros-gázfőzős üzemmódban tesszük meg.

Két végzett túravezető (egyébként meg építész) elé semmi sem állíthat akadályt, így augusztus 17-én szombat reggel 4.10-kor indultam 15 kg-mal a hátamon Tatabányáról, Andi csatlakozott Pesten, majd vonatpótlóval, vonattal és busszal jutottunk el a túra kezdeti helyszínére, Hollóházára délután fél 1-re.

Indul a túra - Zsuzsi

Már az első állomásunkon szeretettel fogadtak bennünket. A pecsételést követően hazaiból is megebédelhettünk a kocsmában, sőt, a pultos hölgy a vízkészleteinket is feltöltötte. Indulás után egyből a kezdeti bozótosban elvesztettük a kék jelzést. Sebaj, ezért is tanultunk tájékozódni, hamar visszaértünk a kijelölt útvonalra és meg sem álltunk a Bodó-réti pecsételőig. Nagy-Milic, Kis-Milic, Füzér. Aki már járt erre tudja, milyen csodás a táj, nem véletlenül a Zemplén a szívem csücske. Gondolkoztunk, hol legyen az éjszakai szállásunk, de mikor elértük a Vár-forrást éreztük, hogy még bírjuk tovább, így mentünk még. Füzéren szerencsénk volt, pont nyitva volt a református templom, megcsodálhattuk belülről is, fakazettás mennyezete páratlan.

Füzért elhagyva az Akasztó-hegyi pihenőnél visszanéztünk a megtett útra és döntöttünk, ott éjszakázunk 16,5 km megtétele után. Költői kérdés volt csupán, de vajon miért lett Akasztó-hegy a magaslat neve, vajon milyen múltat és titkokat hordoz? Meg kell hagyni, romantikus a füzéri vár éjszaka kivilágítva. Annyira viszont nem volt az éjszakánk romantikus, a bringaúton több autó is közlekedett az éj folyamán, amire mindig felébredtünk, valamint hajnaltól erősödött a szél is, így az összes ruhát felvéve is fázva aludtunk.

Kis-Milici Károlyi kilátóból a kilátás

Füzéri vár a háttérben

A második nap, irány Alsóberecki

Reggel kelés, sátorbontás, gyors reggeli és fél 7-kor már folytattuk utunkat a „kéken”. Emlékezve merre volt nagy dzsindzsa, mikor utoljára 2 éve erre jártam, volt ahol kiléptünk a szántóföldre, így esett, hogy még krumpliföldön is jártunk. Bózsvához közeledve már találkoztunk több túrázóval, akik szintén a „kéket járták”, pár kedves szó és mindenki ment tovább a maga útján. Bózsva, Kishuta, Nagyhuta, Vágáshuta, erdős területek és aszfalt váltogatta egymást, én meg a túracipőmet szandálra meg vissza, haladtunk igen jó tempóban.

Vágáshután megnéztük Tankiék régi nyaralóját, Andiból jöttek elő az emlékek, erre túráztunk, itt boroztunk, itt fenyők álltak. Pár év alatt mi mennyit változott? A házból kijött az új tulaj, beszélgettünk vele egy kicsit, ők már életvitelszerűen lakják az egykori nyaralót, szeretik. Vágáshuta után ismét sok túrázó keresztezte utunkat, volt, aki szembe jött velünk, volt akivel egyirányba mentünk és kerülgettük egymást, s egy idő után szóba is elegyedtünk.

Bevallom, felmenni a Nagy-Nyugodóra nem esett jól, ott éreztük, hogy elfáradtunk és igencsak hiányzott, hogy nincs egy pad ahová le lehetne ülni.

A kék sávot, ezzel az Országos Kék Túra (OKT) útvonalát elhagyva a kék kereszten ereszkedtünk le Újhelyre. A településre érve ismét kedvességet tapasztaltunk, az egyik házból kijőve szilvával kínáltak minket, vándorokat. A vasúthoz közel egy padon számot vetettünk, meddig tovább, elérjük-e még világosban Bereckit vagy sem.

Ha az ember kinn alszik a természetben kicsit minden átértékelődik, az egyik legfontosabb a víz kérdése lesz.

Mivel végül nem töltöttük fel vízkészleteinket, el kellett jutnunk Alsóbereckibe. Kinéztük, hogy ott hol van kemping, majd ott alszunk, de persze innentől semmi sem úgy alakult ahogy elterveztük. A neten kiírt telefonszámot nem vették fel, majd később közölték, nem hozzájuk tartozik a kemping.

Nem volt mindig egyszerű az út

Újhelyről Bereckibe elvileg az Alföldi Kéktúra(AK) végig egy igen forgalmas út mellett halad. Néztük a térképet és döntöttünk, letérünk a betonútról és rövidítünk a Papok-útja felé, azaz a térképen jelzetten egy erdei földúton terveztünk menni a betonút helyett kb. 3 km hosszan. Nem értettük, hogy vajon az AK miért nem arra megy, hát rájöttünk: a kezdetben szépen kinéző szekérút kb. 500 m múlva megszűnt, vadcsapássá keskenyedett, majd az is megszűnt egy nyárfás határában.

Nem baj, megyünk tovább a nyárfák mentén, nem lehet eltéveszteni. Majd a nyárfásnak megjelent az aljában az akác is, mely egyre csak sűrűsödött. A rövidítésnek szánt 3 km, távban valóban annyi volt, de ennek fele járatlan akácerdőn át vezetett, annak minden nehézségével. Időben messze gyorsabbak lettünk volna a betonon, viszont ez lett az a szakasz, amihez utána a túra hátralévő részében mindent hasonlítottunk.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


UTAZZ
Ágyúcsövek szemeznek az átutazókkal egy Veszprém vármegyei faluban
Nem sok helyen lehet testközelből szemügyre venni a legendás, több mint 40 évig gyártott MiG–21-es vadászrepülőgép-típus egy példányát, de a magyargencsi hadiparkban igen – egy letűnt kor több más klasszikus harcászati masinája mellett.

Link másolása

Húsz darab, főként a második világháború utántól egészen az ezredfordulóig használt harci gép van kiállítva a magyargencsi Széll-kastély udvarán. Némelyik a Veszprém vármegyei kis falun átvezető útról is jól látható, persze a tankok és légvédelmi lövegek impozáns mérete miatt nehéz is lenne rejtegetni ezeket.

Márpedig rejtegetésről szó sincs, sőt,

a cél a közelmúltban a magyar hadseregnél használt tüzérségi és légvédelmi harci eszközök egy meghatározó részének bemutatása az érdeklődők számára.

Ezért kötött együttműködést a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Múzeuma a magyargencsi önkormányzattal a hadipark létrehozására a mintegy 600 fős településen – tudtuk meg Boros Tamás polgármestertől. Mint mondta, a Széll-kastély udvarán kialakított nem mindennapi kiállítás 2009 nyarán nyílt meg, nyáron és ősszel különösen népszerű. Rendszeresen érkeznek iskoláscsoportok a helyszínre, de a hadipark természetesen bárki által megtekinthető.

Néznivaló pedig bőven akad. Egyrészt

nem találkozni minden sarkon 50-60 éves harci gépekkel, például páncéltörő és légvédelmi ágyúkkal, tankokkal, katonai teherautókkal,

másrészt még az itt kiállított darabok között is vannak igazán különlegesek. Ilyen a T–55A harckocsi, a 2SZ3 Akácija önjáró tarack és a MiG–21bisz vadászrepülőgép.

A szovjet fejlesztésű T–55-ös tank (elődjével, a T–54-essel együtt) máig a legnagyobb példányszámban gyártott harckocsi, közel 100 ezer darab készült belőle. A T–55A modellt fejlett nukleáris védelemmel és erős páncélzattal építették, könnyen kezelhetőnek és mozgékonynak számított.

T–55A harckocsi

A T–54-est 1947-ben kezdték gyártani, a végső továbbfejlesztésének számító T–55A-ból az utolsó darab 1962-ben gördült le a gyártósorról. Érdekesség, hogy a T–54-est harci körülmények között az 1956-os magyar forradalom vérbe fojtása során próbálták ki először, ahol kiderült, hogy a Molotov-koktélra igencsak érzékeny. Számos, a Szovjetunióval szövetséges országban, így Magyarországon is nagyszámú állományt alakítottak ki belőle, és a hidegháború idejének legtöbb regionális konfliktusában bevetették. Hazánkban a rendszerváltás után vonták ki a forgalomból a külsőre szinte teljesen megegyező T–54-eseket és T–55-ösöket.

A 2SZ3 Akácija nevű, szovjet gyártmányú önjáró tarackból mindössze tizennyolc darab állt szolgálatban a magyar honvédségnél.

2SZ3 Akácija önjáró tarack

Ezt a páncélozott harci eszközt 1971-ben rendszeresítették a szovjet haderőnél, elsősorban a harckocsik távolról való tűztámogatására fejlesztették ki. Teljes körű atom-, biológiai és vegyi védelemmel rendelkezett, miközben harcászati atomlőszer kilövésére is alkalmas volt. A 2SZ3 Akacija népszerű fegyvernek számított, több országba is exportálták, a Magyar Néphadseregben az 1980-as évek elején állították hadrendbe. Magyarországon 1993-ban vonták ki a szolgálatból ezeket a 152 milliméteres önjáró lövegeket.

Az ugyancsak szovjet fejlesztésű MiG–21-es vadászrepülőgépet 1959-től 2002-től gyártották. A típus sok módosításon, fejlesztésen ment keresztül, mialatt kora egyik legendás, a Varsói Szerződés tagállamainak elsődleges vadászrepülőgépévé fejlődött.

A 4025-ös oldalszámú MiG–21bisz

A katonai repülés egyik meghatározó mérföldkövének számító MiG–21-es 1961-ben jelent meg Magyarországon, összesen 261 darab érkezett a Szovjetunióból, és 2000 nyarán történt kivonásukig szolgálták a magyar légtér védelmét. A MiG–21-es a legnagyobb darabszámban gyártott gázturbinás sugárhajtóműves vadászrepülőgép a repülés történetében. Magyargencsen a 4025-ös oldalszámú MiG–21bisz van kiállítva. A típus bisz-változatai átalakíthatók voltak nukleáris atombombázó feladatkör betöltésére.

Páncéltörő ágyúk
Katonai teherautók

A magyargencsi hadiparkban kiállított gépek hatástalanítottak, mindenben megfelelnek a vonatkozó törvényi előírásoknak, egy részük pedig belülről is szemügyre vehető. Boros Tamás elmondása szerint állapotukat évente ellenőrzik a Hadtörténeti Múzeuma illetékesei.

ZSZU–57–2 önjáró légvédelmi gépágyú

A Széll-kastély belső tereiben egyébként egy, az 1848–49-es szabadságharchoz, a huszárokhoz, továbbá az első és a második világháborúhoz kapcsolódó tárlatot, valamint egy helytörténeti kiállítást is kialakítottak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
UTAZZ
Biztosra ment: háromezer évre lízingelt egy házat, 4652-ben jár le a szerződése
Walter Kendal nem bízta a véletlenre családja jövőjét: 1652-ben három évezredre szóló szerződést kötött Cornwallben. A helyen, ahol az ingatlanpiac néhányszáz éve beállt, eladó házat nemigen találni.

Link másolása

A cornwalli hercegség Anglia egyik legkülönlegesebb területe, nem csak azért, mert ide kötődik Arthur király legendája és itt játszódik Trisztán és Izolda romantikusan szomorú sztorija, de a terület viszonylagos elmaradottságának köszönhetően szinte háborítatlan itt a múlt. Nem zavarta meg az elmúlt évszázadok máshol nagy átalakításokat létrehozó építési mániája, nem égette tűzvész, és az utolsó néhány száz évben tapasztalt pénzhiány következtében az itt élők inkább őseik házában húzták meg magukat ahelyett, hogy új, nagy épületekkel szórták volna tele a vidéket. A kétoldalt kőkerítések közé szorított utak lovakra és nem hatalmas terepjárókra vannak méretezve, nem csoda, ha a gyakorlatlan sofőr még akkor is halálra rémül a szembe száguldó helyiektől, ha Angliában tanult vezetni.

Ha itt valaki bérelni szeretne egy lakást, ne lepődjön meg, amikor az ingatlanügynök olyan épületbe tessékeli be, ahol egy 178 centis ember feje már koppan az ajtófélfában, ahol a plafont kényelmesen eléri kézzel, és ahol a keskeny lépcsők miatt azt mutatják meg először, hogy melyik deszkákat kell kiemelni a mennyezeti részen, ha ágyat akar feljuttatni valahogy az emeletre.

Mellesleg azt is elárulják, hogy a halottakat is ott engedték le, ha az élet úgy hozta.

Tessék csak borzongani.

Egy régi földvár helyére építették, az egész vidéket védte

Az ősi települések sorában előkelő helyet foglal el Lostwithiel, a hercegség első fővárosa, még abból az időből, amikor nem is hercegség, hanem egyenesen királyság volt ez a terület. A városka szélén a régi vár romja áll, valamikor az 1200-as években épült, egy még sokkal régebbi kör alakú erődítmény, földvár helyére. Innen kényelmes sétával érkezik az ember a településre, aminek ősi magjában nem nagyon találni 400 évnél fiatalabb épületet, de régebbit rengeteget.

Az egyik legszebb az egykori hercegi palota, melyet 1272-ben kezdtek építeni, és 20 évvel később fejezték be. Az eredeti épületben helyet kapott a kincstár, a törvényszék, az adók beszedéséért felelős hivatal, és Cornwall parlamentje, mely a Nagyteremben ülésezett.

Ennek a parlamentnek a XIII. században akkora hatalma volt, hogy felülbírálhatta (és valószínűleg még mindig felülbírálhatná) a Westminsterben hozott törvényeket.

Ha újra összeülne.

Károly nyaralóházai szépen eltartják a családot. Ebben a házban maga a király is megszáll időnként

Az épületet Károly király még hercegként hozatta rendbe a helyi nyaralóházai bevételéből. De nem ez a ház a legizgalmasabb látnivaló ebben a csendes, és a múltat nagy szeretettel őrző kisvárosban. Van valami, ami sokkal kevésbé nagyszabású, de mégis inkább megragadja a fantáziánkat. Talán mert olyan kevés információ áll csak rendelkezésünkre róla.

A helyesírás változott ugyan az elmúlt 371 év alatt, de a lényeg változatlan

Nem messze a North Street és a Queen Street kereszteződésétől áll egy ház, amelynek sarkába egy gránitkő épült be, körbeölelve a kétszintes épület egyik csücskét. Rajta gránitba vésve ez a felirat:

„Walter Kendal Lostwithiell-ből volt e ház alapítója 1658-ban. Háromezer évre szóló lízing szerződése van, amely 1652. szeptember 29-én kezdődött.”

Első pillantásra az ember csak dörzsöli a szemét, én is azt tettem. Itt valamit rosszul láttam, elnéztem,

hiszen 3000 évre lízingelni valamit, amikor a Brit Birodalom még Hongkongot is csak 99 évre…

De nem, a táblán valóban 3000 év áll. Micsoda előrelátás, micsoda magabiztosan nagyszabású tervek! Vajon mit gondolt Walter, mi fog történni 4652-ben, amikor a bérleti szerződése lejár? Ahogy a törvény engedi, megvásárolja Francis Bullertől, aki bérbe adta neki? Aligha, hacsak nem időutazó volt. Erre egyébként még esély is van, mert a férfi azonosítása nem egyszerű.

Maga a ház egy 3 szobás, átjárós alaprajzú épület volt, a North Street felé néző nappali frontot a XIX. század közepén üzletté alakították át, a lakás bejárata a másik irányból maradt meg.

Angliában nem ritka az olyan ház, aminek a telke nem a ház építőjéé, hanem megmarad az eredeti tulajdonos birtokában.

Általában 99, néha 125 évre adják lízingbe, és annál többet ér az épület, minél több idő van még hátra a bérleti szerződésből. De senkinek nem ajánlják, hogy ez az idő 80 év alá essen, mert akkor rohamosan veszít értékéből az ingatlan.

Walter Kendal háza ebből a szempontból kiváló befektetés, az ő lízingjéből még most is 2629 év van hátra!

De ki volt ez a figura, aki nemcsak hogy leszerződött a háza területére 3000 évre a környék egyik legbefolyásosabb parlamenti képviselőjével, de annyira biztos akart lenni a dolgában, hogy mindezt kőbe is vésette? Ki volt Walter Kendal?

Gránitszilárdságú adósságlevél

Az első információk azonnal képbe teszik az embert,

Walter, úgy tűnik, egy lenyűgözően jómódú család tagja volt a kisvárosban.

Ősei II. Richárd uralkodása óta képviselték a várost, a Kendal család tagjai az évszázadok során számos alkalommal a plébánosi tisztséget is betöltötték.

A család 1601-ben építette a Pelyn-házat a város közelében, és a mai napig ott élnek.

Walter rokonai szintén parlamenti képviselők, a királypárti hadsereg hősei és a legnagyobb kikötők urai voltak. De nem Walter, aki a sokadik ezen a néven. Egyes források szerint a városban lakó Thomas Kendal idősebb testvére lehetett, aki 1642 és 1687 között hét cikluson át volt polgármester.

A férfi Thomas Kendal és Elizabeth Arscott gyermekeként született 1608-ban, nyolc gyerekük közül ő volt a legidősebb. A Szent Bertalan-templom falán található emléktáblán mindannyian szerepelnek, ott imádkozva a domborművön. Feltételezhetjük, hogy a mi Walterünk az, aki térdre borul, közvetlenül a jóval nagyobb apja mögött. Walter 1642-ben vette feleségül Margaret Symont, és három gyerekük született, Richard, Walter és Elizabeth. Sajnos annak semmi nyoma, hogy pontosan mivel is kereste a pénzt élete során, bár

amikor a St Winnow-i templomban feleségül vette Margaretet, a vőlegény foglalkozása rubrikába az ‘úriember’ (gentleman) szó került.

És ahhoz, hogy valaki úriember legyen, remek kiindulásnak számít, ha befolyásos, nem frissen meggazdagodott család sarja.

De miért ilyen hosszú időre vette bérbe a területet? A bérbeadó maga sem volt ágrólszakadt, és amije volt, attól nem akart megválni (kivéve, amikor hazaárulással vádolták és elkobozták minden vagyonát, de az 10 évvel később történt). A kérdéses időben a környék tengerparti városai a kereskedelem vezető brit kikötői voltak. A hatalmas bevételek nyomán fellendültek az ingatlanbefektetések.

A 3000 éves bérleti díjról szóló kő is azt mutatja, hogy a Kendalok jelentős bevételeiket városi ingatlanokba fektettek be.

A Lostwithielről fennmaradt birtoklevelek sora szerint a XVII. században igen aktív volt az ingatlanpiac.

Lostwithiel, az ősi főváros

A település kis méretéhez és Cornwallhoz képest is figyelemre méltóan jómódú volt, rendesen kitömve jó minőségű földekkel. A dicső múlt valahogy most is érzékelhető a kisvárosban, ahol megállt az idő, mégis vonzza a művészeket, kreatív embereket. A gyerekek komolyzenét és balettet tanulnak a helyi iskolában, a nagy ünnepeket középkori mutatványokkal dobják fel, és a koronázásra is úgy készültek, hogy a 800 éves normann híd melletti folyóparton egész hétvégén tartott a buli.

Utána pedig ki-ki hazament a maga öreg épületébe, kicsit összehúzta magát, hogy beférjen az ajtón, kiszellőztette a régi házak szagát, és közben nagyon büszke arra, hogy ahol él, ott élt már a dédapja is.

És nem, a házak nem eladók. Az ingatlanpiac néhányszáz éve már beállt. Itt, ahol mindenki ismer mindenkit, hamar kiszúrják az idegent. Legyen hátra bárhány év a lízingből, az épület nem tud olyan keveset érni, hogy eladják neki.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
Vannak helyek, amik fölött soha nem fogsz átrepülni, mert messze elkerülik a repülők
A repülésmentes zónák kialakulása mögött környezetvédelmi, biztonsági, de akár hiedelmi okok is lehetnek. Ezért nem szállnak át a repülők a Machu Picchu, a Bermuda-háromszög, és számos más hely fölött.
Fotó: Pixabay - szmo.hu
2023. június 02.


Link másolása

Medina és Mekka

A szaúd-arábiai Mekkában és Medinában van az iszlám vallás néhány legfontosabb, szentnek tartott helye. Minden évben több millióan zarándokolnak el Mekkába, ami hitük szerint Mohamed próféta születési helye. Nem mindenki léphet be azonban a szent városba, kizárólag az iszlám követői. Az emberek mellett a város légterét érintő repülőket is hasonlóan korlátozzák, és az idegeneket onnan is távol tartják.

Emellett repülésmentes zóna a mekkai nagymecset és a medinai próféta mecset, és ez már muszlimokra és nem muszlimokra egyaránt vonatkozik. Kivételt képeznek a tilalom alól a helikopterek, amelyeket olykor biztonsági vagy híradási célból engednek be ezekbe a légterekbe.

Machu Picchu Fotó: Pixabay

Machu Picchu

A perui Machu Picchu (vagyis „öreg csúcs”), a 15-16. százai inka romváros rajta van az UNESCO világörökségi listáján, egyben a világ „új” hét csodájának egyike is. Itt a repülésmentes zónát az alacsonyan szálló turistahelikopterek miatt vezették be, mert azok a környezetvédők szerint károsítják a terület ősi állat- és növényvilágát. Sem helikopterek, sem repülők nem szállhatnak át a területen, hogy a perui történelmi szentély épségben megmaradhasson az eljövendő generációk számára.

Bermuda-háromszög

Az elmúlt mintegy száz évben bekövetkezett bizarr és megmagyarázhatatlan eltűnések miatt a Föld egyik legtitokzatosabb helye az Atlanti-óceán déli részén lévő Bermuda-háromszög. A rejtély 1945-ben indult, amikor az amerikai légierő 27 embere tűnt el zavarba ejtő körülmények között. Egy délután négy torpedóbombázó szállt fel Floridában gyakorlórepülésre, de soha nem tértek vissza. A rádiójelekből ítélve megpróbáltak visszafordulni, de az óceán felett eltűntek. Két mentőrepülőt indítottak a felkutatásukra, de az egyik ugyancsak nyomtalanul eltűnt.

Azóta is számos legenda kering a háromszög természetfeletti és talányos mivoltáról. Hivatalosan nem tiltott repülési zóna, de a legtöbben azért messze elkerülik. Észszerűbb magyarázatok szerint a háromszögben uralkodó extrém időjárás okolhatja az eltűnéseket, amelyek így már egyáltalán nem mondhatók titokzatosnak.

Disneyland Fotó: Pixabay

Disneyland és Disney World

A 2001. szeptember 11-i New York-i terrortámadások óta Disneyland és Disney World is felkerült a hivatalos repülésmentes övezetek listájára. A tilalmi övezet a parkok 5 kilométeres körzetére, mintegy 900 méteres magasságig érvényes, és egyaránt vonatkozik ember által vezetett repülőalkalmatosságokra és drónokra. A kaliforniai Disneylandet és a floridai Disney Worldöt évente milliók keresik fel.

Washington DC

A Fehér Ház, az amerikai kongresszus épületei, valamint számos más kormányzati szerv található itt, ezért nem csoda, hogy ez a világ egyik legszigorúbban korlátozott légtere. Egy 25 és egy 50 kilométeres sugarú kört jelöltek ki, amelyek központja a Ronald Reaganről elnevezett repülőtér. A kisebb körben a drónok használata sem engedélyezett, a reptérre érkező kereskedelmi gépek átrepülhetnek rajta, más azonban csak kivételes esetben. A Fehér Ház fölött viszont kizárólag az amerikai elnök, esetleg a hivatalosan hozzá érkezők haladhatnak át.

Vulkánok

Hihetetlenül hangzik, de a Smithsonian Intézet szerint bármely adott pillanatban legalább tíz vulkán van működésben a világon.

Nem kell túlmagyarázni, miért szörnyű ötlet egy működésben lévő tűzhányó felett átrepülni. Az pedig, hogy mikor lép működésbe egy vulkán, többnyire kiszálíthatatlan, ezért jobb félni, mint megijedni.

(Forrás: Grunge, Smithsonian)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
Fotók: virágban, aranyban, harsogó zöldben pompázik a nógrádi táj
Egy kiadós séta a természetben csodákra képes.
Fotók: Harmath Bea - szmo.hu
2023. május 19.


Link másolása

Miért érdemes a vidéket járni? A nyugalomért, a természet csendjéért, az illatokért, no és persze a színekért. Májusban pedig különösen igaz ez, hiszen minden növény a legszebb arcát mutatja. Élénkek, szépek, hívogatóak... Tartsatok velünk most a nógrádi vidék romantikus tájára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk