Túl vagyunk az első adventi hétvégén, ami azt jelenti, hogy lassan aktuálissá válik az ünnepi bevásárlás. Ez pedig idén minden eddiginél jobban megterhelheti a pénztárcánkat: gyakorlatilag nincs olyan termék, ami ne kerülne valamivel többe, mint akár csak egy éve.

A drágulás mértéke persze terméktípusonként különböző, de ha összeadjuk, aligha akad olyan ember, akinek ne tűnne fel, hogy érezhetően magasabb a számla végösszege.

Az egyik első dolog, ami a karácsony kapcsán eszünkbe juthat, az édesség. A Pénzcentrumnak Intődy Gábor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének főtitkára beszélt arról a napokban, mik a kilátások.

Jó hír, hogy a szakember szerint drasztikus drágulásra idén nem kell számítani, az pedig terméktől és gyártótól függően eltérő lehet, milyen mértékű áremelkedést tapasztalhatnak az idei szezonban a vásárlók.

– fogalmazott Intődy Gábor, hozzátéve: nehéz lenne megjósolni, meddig tart majd az áremelkedés meddig, azonban nem valószínű, hogy már jövő év elején megáll. Ugyanakkor inkább fokozatos lesz a drágulás, mint egyszeri, jelentős mértékű.

A jövőre nézve aggasztó az a tendencia is, amiről a szövetség elnöke beszélt egy július végi sajtótájékoztatón. Sánta Sándor a Blikk cikke szerint elmondta, hogy az édesipari alapanyagok árait ma még döntően tőzsdei tényezők befolyásolják, de hamarosan számolni kell az éghajlatváltozás következményeivel is.

Az érdekképviselet vezetője rossz előjelnek tekintette azt is, hogy a kakaóbab legfőbb termőterületein, Afrikában, Indonéziában és Dél-Amerikában a többszörösére nőtt az aszályfenyegetettség. Hosszú idő után drágulni kezdett a cukor, a munkaerő költségei szintén emelkednek, emellett a csomagolóanyagok beszerzése és a nemzetközi szállítás is egyre nehezebbé válik.

Idén várhatóan 10-20 százalékkal emelkedik a karácsonyfa ára, elsősorban a szállítási- és a munkabérköltségek növekedése miatt – közölte a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete az MTI-vel múlt héten.

Magyarországon az emberek évente 1,8-2 darab millió karácsonyfát vásárolnak, a szervezet abban bízik, hogy a koronavírus-járvány nem befolyásolja majd a vásárlási kedvet, és zavartalanul folyhat az árusítás is.

A szakmaközi szervezet úgy véli, célszerű őstermelőknél, bejáratott, megbízható árusítóhelyeken megvásárolni a fenyőfákat, mert azokat csak decemberben vágják ki, ezért tartósabbak, szebbek.

Felhívták a figyelmet a műfenyőkre is, amelyek zömében Kínából érkeznek, így rendkívül nagy az ökológiai lábnyomuk, ráadásul a tapasztalatok szerint általában 5-6 év elteltével leselejtezik ezeket, miközben legalább 20 évig kellene használni egy műfenyőt évről-évre ahhoz, hogy valóban környezetkímélőbb alternatíva legyen.

Karácsonyig várhatóan már nem drágul a hal, viszont átlagosan már most 27 százalékkal többe kerül, mint tavaly – nyilatkozta október elején Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) szóvivője a Növekedés.hu oldalnak.

A drágulás egyik fő oka, hogy a kiadások is növekedtek: többe kerül a takarmány és a gázolaj, valamint a munkabér költsége is magasabb. A másik tényezőt pedig az időjárási anomáliák jelentik: van, ahol az aszály, máshol pedig a villámárvizek okoznak súlyos problémákat.

Lévai Ferenc szerint vannak térségek, ahol a forróság okozta párolgás miatt a tavak üzemi vízszintje a felére csökkent, oxigénhiányos állapotok alakultak ki, amelyek miatt már több tíz tonna hal pusztult el. A szakember ugyanakkor leszögezte azt is: lesz elég hal karácsonykor, nem szorulunk importra.

A KSH adatai szerint mintegy 10 százalékkal emelkedett a baromfi ára a tavalyi adatokhoz képest – derült ki az RTL Híradó október végi riportjából. Akkor már több mint fél éve drágult a csirkehús, emellett a kacsa és a liba is többe kerül. A fő ok emögött, hogy a takarmány ára is kilőtt.

Az áremelkedés a tojást is elérte: az előző évi adatokhoz képest 5 százalékkal nőtt az ára. Szép Imre, a Tojásszövetség elnöke szerint május óta a termelőknek 5-6 forint vesztesége van tojásonként, emiatt kénytelenek voltak emelni az átadási áron.

A fenti termékekhez képest is kiugró az étolaj drágulása: másfél év alatt durván a másfélszeresére emelkedett – derül ki a 24.hu szeptember végi cikkéből.

A KSH 2017 januárja és 2020 februárja között még stabilan 480-490 forint körüli literenkénti árat jegyzett fel, tavaly márciusban azonban elkezdődött egy negatív spirál: előbb 500 forint fölé drágult, decemberben 571 forint volt az átlag, februárban már több mint 600 forint, augusztusban pedig már 701 forint szerepelt a statisztikákban.

Raskó György akkori becslése karácsonyig további 3-5 százalékos drágulást valószínűsített, ami azt jelenti, hogy az ünnepi bevásárlás során akár a 720-735 forint körüli literenkénti étolajárat sem zárhatjuk ki.