A tartós kapcsolatokban gyakran gördül akadály a párok elé. Ami addig könnyen ment, azért keményen meg kell dolgozni, vagy eldönteni, hogy a könnyű „haszonszerzés” céljából külön utakon mennek tovább.

Milyen lehetőségek jelennek meg a kapcsolatukban megrekedt pároknál?

Bejön egy harmadik - munkamánia, szenvedélybetegség vagy akár egy másik személy képében – és máris lesz egy „menekülőút” a tisztánlátás, a problémák megoldása, a feladatok elvégzése elől. Akkor lesz valami, ami szelepet nyit a már akár évek óta húzódó, de eleddig elkendőzött tünetek által okozott feszültségnek, és egy kicsit könnyebbnek tűnik az élet.

Az új felállásban a párkapcsolatból lényegében kivonódó fél fellélegzik, energiát szerez magának, miközben talán újabb, esetleg nem várt nehézségek ütik fel a fejüket.

Hiszen, attól, hogy kivonódik valaki egy kapcsolatból, még nem jelenti azt, hogy nem lesznek megoldandó feladatai, tisztázásra váró érzései, csorbult önértékelése, összezavarodott, elmosódott jövőképe, ami szorongással, pánikkal tölti el – ha épp nincs a szeretői viszony védettnek hitt buborékjában.

Az ügyfeleim sokszor akkor jönnek, ha valakinél egy új személy jelent meg, ha beengedett valaki egy új érzést, világot, embert magának. A hűtlenség fájdalommal (is) jár.

A hiedelemmel ellentétben nem csak a megcsalt fél szenved tőle, hanem a hűtlen is, hiszen alapvetően mindenki jó és szerethető akar lenni.

Éppen ez is az indító oka annak, hogy az adott ideig tartó vergődésben meghoz valaki egy döntést, hogy a kimondott vagy kimondatlan megállapodást egyoldalúan és titokban felbontja.

Amikor a hosszabb vagy rövidebb ideig tartó, szerelemre vagy szexre épülő viszony bűntudatot okoz, akkor a hűtlen fél döntést hozhat, hogy visszatér a párkapcsolatába, és újraépíti azt azokkal az információkkal a birtokában, melyeket megszerzett a viszony kapcsán önmagáról, a vágyairól, a párkapcsolatban fontos élmények azonosításáról, a párjának fontosságáról, a jövőkép meglátásából.

Ha úgy dönt – és most csak arról írok ebben a bejegyzésben -, hogy a párkapcsolatát fogja választani a vágyott jövőkép elérése érdekében, akkor érdemes számolni azzal, hogy eleinte csak az ész fog szeretni… Nem az „így érzem”, hanem az „így gondolom helyesnek” döntés fog megszületni,

és türelmesnek kell lenni, hogy a szív kövesse ezt a döntést. Engedni kell, hogy pozitív hatással lehessen a megcsalt fél, tudatosan kell fókuszálni a megoldásra, a közös jóban való részvételben, annak kialakításában, még akkor is, ha eleinte nehéz elszakadni attól az énképtől, izgalomtól, amit a viszonyban megélt valaki.