Romboló kommunikáció – 7 szokás, ami váláshoz vezet
Azt tapasztalom, hogy a berögzült, automatikusan induló szokások kevés reflektorfényt kapnak egy párkapcsolatban. Mármint, a saját robotpilóta üzemmódját jellemzően kevesen firtatják akkor, amikor boldogtalannak titulálják a kapcsolatukat. (Gyakran még az sem tiszta, hogy boldogtalan-e valaki a kapcsolatában, vagy csak boldogabb szeretne lenni…)
A párkapcsolati működésünket befolyásolják az életünk traumatikus eseményei, illetve az, amit tanultunk, láttunk a környezetünkből. Azaz, ahogyan megtanultuk, mi a szeretet, az elfogadás, a szabadság, a bizalom, mennyire vagyunk szerethetőek, elfogadhatóak, hogyan tanultuk meg kezelni a stresszt, milyen eszköztárunk van a megoldások megtalálásához, hogyan kommunikálunk, mennyire tartjuk magunkat áldozatszerepben – mindez kihat a párkapcsolatunkra.
Amikor párokkal dolgozom, szinte kivétel nélkül rácsodálkoznak a felek a saját automatikus válaszreakciójukra, és főként akkor kerekedik a szemük, amikor visszagöngyölítik, hogy miért úgy tettek, ahogy: milyen gondolat, megszokott séma áll a szavaik, vagy tettük mögött. Nem egyszer hangzott már el, hogy „pont úgy viselkedek, mint anyám” vagy „apámtól is mindig ezt láttam”. A szüleinktől hozott minta megköt bennünket, de képesek vagyunk megfesteni a saját vásznunkat is, ha úgy szeretnénk.
A munkám során a legtöbbször azt a kérdést kapom, hogy mitől lesz jó egy párkapcsolat. Mi kell ahhoz, hogy két ember több évtizedig is együtt maradjon, és kielégítő kapcsolatban éljen? Több összetevős a válasz, de az mindenképp előre viszi a párkapcsolatot, ha mindkét fél hajlandó dolgozni önmagán, a működésén, azért, hogy minél jobb verzióikat ajánlják fel a társuknak.
Kigyűjtöttem hét gyakori szokást, ami rombolja a kapcsolatot. Gyakran ezen szokások meglétét nem látják a felek, mert annyira mélyről jövő programokként törnek fel a mindennapok helyzeteiben, hogy a megszokottság elfedi romboló mivoltukat.
- Nem tartod be az ígéreteidet (a csekélynek tűnő dolgokra tett ígéret megszegése is jelentős károkat képes okozni egy idő után)
- Romboló kommunikációt folytatsz (értő figyelem hiánya, kritizálás, vádaskodás…)
- A társad hibáit felnagyítod, a te hibáidat bagatellizálod
- Másokhoz méred a társad, nem összességében látod a jó és rossz oldalát együtt, hanem csak arra fókuszálsz, ami másban jó, a te párodban viszont rossz.
- Kerülöd a párod szeretetnyelvének használatát
- Elengeded a párkapcsolat működését segítő gesztusok napi alkalmazását
- Folyamatosan játszol a válás gondolatával, gyakran leválasztod magad a kapcsolatról
A kapcsolatokban a közeledés és a távolodás rendszerint jelen van. A távolodás egy jelzés, hogy valami nem működik, valamelyik terület nem kap elég figyelmet kettőtök között. Ha észlelitek a távolságot, akkor nem éri meg húzni a tisztázó beszélgetés, a változás beiktatását, mert minél távolabb kerültök egymástól, annál nehezebb dolgotok lesz a közeledés folyamatában.
Ha önvizsgálatot tartasz, akkor lehetőség szerint olyan ember segítségét kérd, aki őszintén vissza fog tükrözni téged. Noha nagy a kísértés, hogy a barátainknak panaszkodjunk ilyen helyzetben, azért számolnunk kell azzal, hogy elfogultságuk okán nem biztos, hogy képesek rávilágítani a vakfoltokra.
Ha a fenti listából valamelyik szokás jellemző rád, akkor tűzd ki célul annak megváltoztatását. Feltéve, ha meg akarod tartani, sőt jobbá akarod tenni a párkapcsolatodat. Az igazi főnyeremény pedig az, ha a társadat is partnerré tudod tenni a javítási folyamatban, és közösen tudjátok átnézni, hogy milyen automatikus programjaitok játszanak szerepet a távolság előidézésében.
