JÖVŐ

WWF: A helyi kezdeményezések, a civilek fenntarthatósági vállalásai és a vállalatok klímavédelmi ambíciói lassan megelőzik a magyar kormányéit

A WWF a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel és a Magyar Természetvédők Szövetségével közösen a környezet- és klímavédelem nemzetbiztonsági jelentőségére és az alakuló új kormány felelősségére hívja fel a figyelmet a Föld napján.

Link másolása

A Föld napja 2022-ben krízisek közepén érkezett: a harmadik évébe forduló világjárvány, pusztító háború Ukrajnában, egy kiterjedt gazdasági válság közelgő réme, extrém téli aszály a Kárpát-medencében. A láthatóvá vált energiafüggőség, a nemzeti önellátás kritikus mértékű meggyengülése, az élelmiszerek drágulása és az időszakos ellátási problémák ma már nem elméleti kockázatok, hanem a mindennapi valóságunk részei. A Föld napja 1970 óta minden április 22-én a bolygó és az élhető környezetünk megóvására hívja fel a figyelmet. 2022-ben a Föld napján a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország a környezet- és klímavédelem nemzetbiztonsági jelentőségére és az alakuló új kormány felelősségére hívja fel a figyelmet.

A krízisek sokasodása a jövő egyik lehetséges forgatókönyve

A környezeti, gazdasági és társadalmi krízisek most is tapasztalható sokasodása és egymásba érése nem csupán egyszeri peches időszakot fémjeleznek, hanem sokféle fenntarthatósági probléma (klímaváltozás, társadalmi egyenlőtlenségek, természeti erőforrások leromlása) kísérőjelenségei. Egy olyan lehetséges rossz forgatókönyv első fejezete, mely a ma ismert világunkat állandósult válságkezelésre és szükségállapotba kényszerítheti.

Ennek fényében különösen fontos, hogy milyen választ adunk a stresszhelyzetekben: a háború és a gazdasági válság árnyékában úri huncutságnak nevezve félrerakjuk a környezet- és klímavédelmet, vagy előremenekülünk a középtávon is már szükségszerű váltásokba. A helyben termelt és feldolgozott élelmiszer, a rövid ellátási láncok visszaépítése, a decentralizált megújuló energiatermelés, az energiahatékonyság növelése, a mezőgazdaság természetes vízmegtartásra és talajkímélő módszerekre alapozott fejlesztése, a belvizek és árvizek természetes megtartása vagy a villámárvizek csökkentése és a szén-dioxid tárolása az örökerdők területének növelésével mind olyan intézkedések, amelyek nemcsak környezetvédelmi szempontból vannak hosszú ideje a tennivalók listáján, de a nemzeti ellenálló képességet és szuverenitást, valamint az élelmiszer-biztonságot is növelik.

A mostani kormányzati struktúrában nem mehet tovább

Jelenleg az agrárminiszter felel a természet- és környezetvédelemért, miközben meg kell felelnie a nagyüzemi mezőgazdasági termelők igényeinek, a fakitermelésben érdekelt erdészeti zrt.-knek, a peszticidforgalmazóknak és egy sor olyan ágazatnak is, amelyek jellemzően a környezetvédelmi előírások enyhítéséért szólalnak fel. Ennek az az abszurd következménye, hogy a hazánk természeti örökségének megőrzéséért felelős minisztérium az Európai Unióban a biológiai sokféleség védelmét szolgáló intézkedések bevezetése ellen lobbizik, és üdvözli, hogy a víz-, talaj- és beporzóvédelmet is szolgáló ökológiai fókuszterületek beszántása és a rovarölő szerek használata is engedélyezhető lesz.

"Az ökológiai fókuszterületekkel kapcsolatos magyar kormányzati álláspont szöges ellentétben áll hazánk környezeti érdekeivel, a mezőgazdaság természetes immunrendszerének erősítése helyett kifacsarjuk az utolsó cseppeket is a folyamatosan pusztuló talajokból"

- mondja Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület igazgatója.

"A természetvédelem leértékelődésére számos más példát is tudunk hozni az elmúlt évtizedből, amik világosan mutatják, hogy a környezetügy begyűrése az agrártárca alá nem a várt érdemi integrációt eredményezte, hanem a környezet- és természetvédelem kormányzati súlyának végzetes csökkenését."

A közvélemény és az üzleti világ szereplői ambiciózusabbak

Miközben a politikai döntéshozók kihátrálnak a környezetvédelmi szerepvállalásból, a magyar társadalom tisztában van a környezet- és klímavédelem problémájának súlyosságával. A WWF Magyarország legújabb kutatása szerint a választók a mindenkori kormányzattól határozott és elkötelezett fellépést várnak el, miközben saját maguk is készen állnak a cselekvésre.

"A hazai fenntarthatósági programokon és akciókon végigtekintve azt látjuk, hogy a helyi kezdeményezések, a magánemberek személyes fenntarthatósági vállalásai és a vállalatok klímavédelmi ambíciói lassan megelőzik a magyar kormányéit"

- mondja Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.

"A környezetpolitika, az évtizedes távlatokban átgondolt természetierőforrás-védelem, a klímaváltozás hatásaival szemben ellenálló mezőgazdaság fejlesztésében annak ellenére nem történt érdemi előrelépés, hogy a társadalmi elvárások egyre hangosabbak és erősebbek"

- teszi hozzá.

A környezetvédelem kormányzati súlyát emelni kell

A legnagyobb problémát az jelenti, hogy bármilyen tárcába is integrálják a környezetügyet, az csak úgy lehetséges, ha más, nagy gazdasági erejű ágazatok mellé helyezik el. Mivel az egészséges környezet megőrzése és az éghajlatvédelem elsősorban társadalmi érdekeket szolgál - illetve, bár nem csekély a gazdasági haszna, de az csupán hosszú távon értelmezhető -, ezért a környezetügy mindaddig háttérben fog maradni a rövid távú érdekekkel, a nagy lobbierejű, de erőforrásigényes termelő ágazatokkal szemben, amíg a kormányzat ezt nem ellensúlyozza tudatosan.

"Magyarország a világ egyik legnyitottabb gazdaságával rendelkezik, ami ráadásul az erőforrás-felhasználás hatékonyságában is az utolsó helyeken áll az Európai Unióban. Az önellátó helyi gazdaságot erősítő, az erőforrásokkal takarékosan bánó politika nemcsak a természet számára előnyös, de ellenállóbbá teszi hazánkat a társadalmi, gazdasági válságokkal szemben is"

- hívja fel a figyelmet Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnöke.

"Egy önálló természeti erőforrásokkal és környezetvédelemmel foglalkozó minisztérium jelentheti a garanciáját annak, hogy ezek a szempontok a kormányzat minden döntésében megjelenjenek"

- jegyzi meg.

A három szervezet a Föld napján egy nyílt levelet is útjára indított, melyhez április végéig várják a környezet- és klímavédelem iránt elkötelezett civil szervezetek csatlakozását.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
23 százalékkal kevesebbet fogyasztanának az autók, ha 130 helyett csak 100 km/h-val mehetnének az autópályán
A Greenpeace Magyarország az autómentes nap alkalmából a klímajegyek bevezetését sürgette.

Link másolása

Szeptember 22-én van az európai autómentes nap, ami kapcsán a Greenpeace Magyarország összegyűjtötte miként lehetne radikális energiatakarékosság elérni a hétköznapokban, ezzel a közlekedésben felhasznált üzemanyag mennyiségét is csökkenteni.

A szervezet szerint a közösségi közlekedés a kulcs ahhoz, hogy mindenki fenntartható módon elégíthesse ki a napi közlekedési igényeit. Ennek eléréséhez azonban európai szinten kellene bevezetni a klímajegyeket a vasútra és más tömegközlekedési eszközökre. A cél nem lehet kevesebb, mint hogy senki ne szoruljon autó- vagy repülőgép használatra pusztán azért, mert az megfizethetőbb vagy könnyebben elérhető – olvasható bejegyzésükben.

A közlekedés reformjával és szigorúbb sebességkorlátozással is nagy mértékben, uniós szinten 13 százalékkal lehetne csökkenteni az energiaigényt. Az autósok számára a leglátványosabb eredmény az autópályákon mutatkozna meg, a sebességnek 130-ról 100 km/órára való csökkentése ugyanis kb. 23%-kal alacsonyabb fogyasztást eredményez.

Az autómentességet az otthoni munkavégzés támogatásával lehetne az egyik legkézenfekvőbb módon támogatni. Uniós szinten 27 és 47 százalék közé tehető a vizsgált országokban az aránya annak, amit naponta az összes megtett távolságból a munkába történő eljutás tesz ki. Erre megoldást jelenthetne, ha a kormányok folytatnák, vagy pedig újra bevezetnék azokat a szabályokat az otthoni munkavégzésre, amiket a koronavírus-járvány miatt egyszer már úgyis meghoztak. De akár az autók kihasználtságával is spórolhatnánk:

uniós szinten 1,45 utas használ átlagosan egy autót. Az autómegosztást olyan ösztönzők bevezetésével lehetne támogatni, mint az olcsóbb parkolás, vagy a buszsávok használatának engedélyezése olyan autók számára, amelyek tele vannak utasokkal.

Míg a városi közlekedés esetében a kibocsátásmentes közlekedési megoldásokat kellene ösztönözni, legyen az kerékpár, gyaloglás, vagy bármilyen más mikromobilitási lehetőség.

Az árucikkek szállítása is egy olyan terület, amely szinte teljesen az olajfelhasználásra támaszkodik. A cégeket adókedvezményekkel lehetne ösztönözni arra, hogy az utak helyett a vasutakat válasszak a szállításkor. Persze ahhoz, hogy ez itthon is reális megoldás legyen, természetesen jóval több forrást kellene fordítani a vasúti közlekedés fejlesztésére, mint jelenleg – írja a Greenpeace.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
JÖVŐ
A Rovatból
Emberi maradványok és egy eltűnt repülő roncsai is felszínre kerültek a rekordgyorsasággal olvadó svájci gleccserekben
Olyan sziklák is láthatóvá váltak az olvadás miatt, amelyeket évezredek óta jég borított.

Link másolása

Még soha nem olvadtak ennyit a Svájcban található gleccserek egy év alatt a mérések kezdete óta, vagyis több mint 100 éve - írja a CNN.

Csak idén 6 százalékkal csökkent a térfogatuk, ami csaknem kétszerese a korábbi, 2003-as negatív rekordnak

- közölte a GLAMOS, a svájci gleccsereket tanulmányozó szervezet.

Az Alpok gleccsereinek több mint fele Svájcban található, ahol a hőmérséklet a globális átlag kétszeresével emelkedik. Az előző télen ráadásul kivételesen kevés hó esett, és több hőhullám is sújtotta a hegyeket. Emiatt mintegy 3 köbkilométernyi jég olvadt el, ami súlyos veszteség.

A súlyosságot bizonyítja az is, hogy

évezredek óta jéggel borított sziklák most láthatóvá váltak, sőt emberi maradványok és egy évtizedekkel korábban eltűnt repülő roncsai is felszínre kerültek. Egyes kisebb gleccserek pedig teljesen eltűntek.

"Az éghajlati számítások alapján tudtuk, hogy ilyen helyzet fog előállni, legalábbis valamikor a jövőben. Az a felismerés, hogy ez a jövő már itt van, talán az idei nyár legmeglepőbb és legmegrázóbb élménye volt" - mondta Matthias Huss, a GLAMOS vezetője a Reutersnek.

Az Aletsch-gleccser olvadása 2018 és 2022 között:

Ha az üvegházhatású gázok kibocsátása tovább nő, az Alpok gleccserei várhatóan 2100-ra elveszítik a mostani tömegük 80 százalékát, sok gleccser pedig teljesen el fog tűnni. A tudósok már eddig is több tucat területen kellett sürgősségi javítási munkálatokat elvégezni, mert az olvadó jég a mérőoszlopok elmozdulását és az adatgyűjtést veszélyeztette.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
Gyorsabban süllyed több tengerparti város, mint a tengerszint emelkedése
Megdöbbentő adatok és okok, amelyek akár pár éven belül is igen komoly következményekkel járhatnak. Például Rio De Janeiro területének két négyzetkilométere kerülhet víz alá 2030-ra.

Link másolása

Számos tengerparti város gyorsabban süllyed, mint amennyire a tengerszint emelkedik állapította meg a szingapúri Nanyang Egyetem és a NASA közös kutatása.

A Nature Sustainability című tudományos lapban közzétett, műholdas felvételek segítségével készített és a világ legnagyobb városai közül 48-at vizsgáló tanulmánya 2014 és 2020 között elemezte a süllyedésüket – idézte a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál.

Korábbi tanulmányok szerint

a globális felmelegedés világszerte jégolvadáshoz vezet, ez pedig emeli a tengerek szintjét, fenyegetést jelentve számos tengerparti város számára.

Sok város azonban más gonddal is küzd: a talajvíz és vagy a földgáz elvezetése miatt süllyed, az épületek óriási súlya alatt tömörödik a talaj.

A többéves vizsgálat során azt figyelték meg, hogy minden városban - különböző mértékben - süllyedt a talaj, 44 településen pedig a süllyedés nagyobb mértékű volt a tengerszint emelkedésénél.

Az ezt megelőző kutatások szerint

a tengerek szintje az olvadó jégsapkák nyomán évente körülbelül 3,7 milliméterrel emelkedik, a most közzétett tanulmány pedig azt írja, hogy több város egyes részei évente 20 milliméterrel süllyednek.

A kutatás Ho Si Minh-várost és Rio De Janeirót is említi, az elsőben a süllyedés 16,2 milliméter évente, az utóbbinál pedig azt jelentették, hogy – amennyiben nem hoznak megfelelő intézkedéseket - a város területének mintegy két négyzetkilométere kerülhet víz alá 2030-ra.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Felszállt a világ első tisztán elektromos repülőgépe, amit hamarosan élesben is használhatnak
Az N882EV lajstromjelű gép mindössze 8 percet töltött a levegőben, de ez így is fontos mérföldkőnek számít.
Címlapkép: Eviation Aircraft twitter oldala - szmo.hu
2022. szeptember 29.


Link másolása

Az Eviation Aircraft tisztán elektromos repülőgépe, az Alice végrehajtotta első, úgynevezett szűzrepülését – írta meg a cég közleményében.

A kísérletet az Egyesült Államokban, azon belül is a Moses Lake repülőtéren hajtották végre.

A gép innen indult el a kora reggeli órákban, és rövid, mindössze 8 percig tartó repülés után ugyanitt landolt.

Ez a repülés így is fontos mérföldkő a tisztán elektromos utasszállítók fejlesztését tekintve. Ráadásul az első tesztek folyamatosan csúsztak, ami végül szeptember 27-én, kedden tudtak végrehajtani.

A jármű utazósebessége 463 km/óra, emellett 1134 kg hasznos teher szállítására képes. A repülő kilencüléses, és két, egyenként 850 lóerős Magnix Magni 650 elektromos motor hajtja.

A gyártó úgy véli, a típus hatósági engedélyezési eljárása 2024-ben kezdődhet meg, így 2025 lehet az első év, amikor az Alice-t már élesben is használhatják – egyelőre azonban csak légi fuvarozásra fogják, utasokkal legkorábban 2026-ban emelkedhet a levegőbe.

Az Alice-ből már több cég is vásárolt, az amerikai Cape Air regionális légitársaság például 75 példányt rendelt belőle.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk