JÖVŐ

Vízválasztóhoz érkezett a technológia fejlődése a Google volt vezérigazgatója szerint

Eric Schmidt azt állítja, a mesterséges intelligencia nagyobb változásokat hoz, mint az internet, az okostelefonok és a közösségi média együttvéve.

Link másolása

Minél tovább fejlődik a mesterséges intelligencia, annál ellentmondásosabb a fogadtatása, és mindeddig nem sikerült eloszlatni azokat a félelmeket, mely szerint egy napon hatalma túlnőhet az embereken. Egyfelől már ma is százmilliók életét könnyíti meg a mindennapokban, nem is szólva az orvostudományban betöltött, egyre gyakrabban életmentő szerepéről, másfelől viszont képes továbbéltetni nemcsak az emberi tudást, hanem rossz tulajdonságainkat is - az előítéletekről a hatalomvágyig.

Eric Schmidt, aki közel 20 éven át volt a Google vezére, az Atlantic-nak adott interjúban kijelentette: a modern technológia vízválasztó vonalhoz érkezett.

Schmidt három évvel ezelőtt Henry Kissinger volt külügyminiszterrel és Daniel Huttenlocherrel, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) dékánjával közösen ugyanitt publikáltak egy cikket a mesterséges intelligencia közelgő robbanásáról, és ugyancsak ők a szerzői a The Age of AI and Our Human Future (Az AI kora és emberi jövőnk) címmel novemberben megjelenő könyvnek.

Az interjúban Schmidt kijelentette: az emberi civilizáció új korszakának a küszöbén állunk. Korunkat a reneszánszhoz hasonlította, amikor emberi ész fogalmát leválasztottuk az isteni teremtéstől. Szerinte most egy másfajta intelligencia érkezett meg, amely ugyan nem élő emberé, de hasonlít az emberekére.

A volt Google-főnök szerint az AI-forradalmának jelentősége nagyobb lesz, mint az interneté, az okostelefonoké és a közösségi hálóé együttvéve, és ma még beláthatatlan, hogy mennyire lesz pozitív vagy negatív a hatása.

Emlékeztetett arra, hogy 20 évvel ezelőtt senki sem gondolta volna, hogy a közösségi média ilyen befolyásos lesz, képes lesz hatni az egyes emberek megítélésére, a politikai választások eredményére. Rengeteg olyan ember kapott általa hangot, akiknek erre korábban nem volt lehetősége, köztük persze olyanok is, akiknek a megszólalása nem hiányzott.

Eric Schmidt szerint éppen ezért lenne fontos előrelátni, mi történik akkor, amikor a mesterség intelligencia az élet minden területén megjelenik. Milyen kapcsolat alakulhat ki például az emberek és mesterséges intelligenciák között? Lehet, hogy erősebb, mint az emberek közti barátság? Erre egyelőre nincs válasz.

Schmidt egy AI-vel ellátott játékmackóval példálózott, amely együtt „nő fel” egy kisgyerekkel. „Lehet a legjobb barátja, a legjobb tanítója. De mi van, ha egy rossz ember személyiségét táplálták bele, vagy mondjuk rasszistának programozták? Ki kell dolgoznunk a szabályokat, mert ezek a rendszerek naponta kapcsolatba lépnek majd az emberekkel, és óriási hatásuk lesz a mindennapi életükre” - mondta.

Eric Schmidt, aki elnöke volt a mesterséges intelligenciákkal foglalkozó amerikai nemzetbiztonsági bizottságnak, felhívja a figyelmet az autonóm fegyverek veszélyeire is, mert az általuk használt információs rendszerek ma még tökéletlenek. És bár dinamikusan fejlődnek, nem kizárhatók a váratlan döntéseik, amelyek lehetnek jók, de rosszak is. Tehát nem lehet előre tudni, hogy ha egy életveszélyes döntést hoz a számítógép, valóban helyes-e az a döntés, holott ilyen helyzetben nem tévedhet.

A volt Google-vezér Stanley Kubrick világhírű szatíráját, a Dr. Strangelove-ot idézte fel az Atlanticnak, amelyben egy atomtámadás puszta fenyegetésére rögtön megindul az ellencsapás, holott, ha embereken múlik a döntés, kicsi az esély arra, hogy valóban megnyomják azt a bizonyos gombot.

Schmidt szerint az autonóm fegyverrendszereket hasonlóképpen kell kezelni, mint a nukleáris fegyvereket, de új doktrinára van szükség a terjedésük korlátozására. Ez utóbbi azonban sokkal nehezebb lesz, mint az atomfegyverek esetében.

A szoftverek fejlődése ugyanis megállíthatatlan – egyre csökken ezen téren a távolság az Egyesült Államok és Kína között is, - ezért új eszközt kell kitalálni ahhoz, hogy például célzott támadásokra alkalmas drónok ne kerülhessenek terroristák kezébe.

A mesterséges intelligenciák hasznáról és veszélyeiről szólva Schmidt úgy vélte, hogy nagyon jó, amikor a mesterséges intelligencia személyre szabva segíti online kereséseinket, de az már nem, amikor az emberi viselkedésre és gyengeségeinkre alapozva terjeszt hamis információkat.

„Mindannyian online vagyunk. Ezek a rendszerek mind megtanulják, hogy mi érdekel minket, és ezáltal képesek bennünket manipulálni” – szögezi le Schmidt, és bevallja, hogy amikor a Google élén állt, akkor az Egyesült Államokban az volt az uralkodó nézet, hogy a hamis információ ellenszere a még több információ. Ezért határozottan ellenezték a tartalomtörlést, még akkor is, ha az ártalmasnak tűnt, és ezért sok bírálatot kaptak más országoktól.

Mára azonban megváltozott a helyzet. Számára különösen érdekes volt, hogy a coviddal kapcsolatos álhírekkel törlésében milyen határozottságot mutatott a Facebook és a Twitter, amelyek korábban ellenálltak mindenféle szűrésnek, és most már a YouTube is, amelyet éppen az ő vezetése idején, 2006-ban vásárolt meg a Google.

Schmidt úgy gondolja, a dezinformációt nem tiltással lehet megállítani, hanem úgy, ha sikerül megállapítani az információ eredetét, azt, hogy miként került a rendszerbe, és ki módosította. Erre azért is szükség lenne, mert az emberek nehezen birkóznak meg a gyors változásokkal, és az információ-áradatot is nehezen kezelik.

Amit viszont Schmidt mindenképpen a mesterséges intelligencia előnyének tekint, az a tudományos alkalmazása, például az egyes témakörökben megjelent publikációk elolvasásában és összegzésében, amelyre a hatalmas mennyiség miatt egy ember agya képtelen lenne, és ez nagy mértékben felgyorsíthatja a kutató munkát.

Schmidték könyvükben megemlítik az AlphaGo-t, amely legyőzte a világ legjobb, koreai és kínai versenyzőit, és olyan lépéseket talált ki, amilyeneket 2500 év alatt nem láttak. A Halicin nevű gyógyszer esetében a számítógép 100 millió összetevőt vizsgált meg egy új, széles körben alkalmazható antibiotikumhoz, és most már a tesztelésnél tartanak. De univerzális modellként tekintenek a GPT-3 technológiára is.

Ami a jövőt illeti, elképzelhetőnek tartja, hogy néhány száz év múlva a mesterséges intelligencia az élet minden területén egyenrangú lesz az emberi intelligenciával, de az előttünk álló évtizedekben szerinte még lesznek olyan új gondolatok, új felfedezések, amelyekre csak az ember agy lesz képes.

„Reméljük, hogy az emberek ezt a teret arra használják fel, amiben a legjobbak: a kreativitásra, erkölcsi érzékünk, szellemességük érvényre juttatásában” – mondta végezetül Eric Schmidt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
23 százalékkal kevesebbet fogyasztanának az autók, ha 130 helyett csak 100 km/h-val mehetnének az autópályán
A Greenpeace Magyarország az autómentes nap alkalmából a klímajegyek bevezetését sürgette.

Link másolása

Szeptember 22-én van az európai autómentes nap, ami kapcsán a Greenpeace Magyarország összegyűjtötte miként lehetne radikális energiatakarékosság elérni a hétköznapokban, ezzel a közlekedésben felhasznált üzemanyag mennyiségét is csökkenteni.

A szervezet szerint a közösségi közlekedés a kulcs ahhoz, hogy mindenki fenntartható módon elégíthesse ki a napi közlekedési igényeit. Ennek eléréséhez azonban európai szinten kellene bevezetni a klímajegyeket a vasútra és más tömegközlekedési eszközökre. A cél nem lehet kevesebb, mint hogy senki ne szoruljon autó- vagy repülőgép használatra pusztán azért, mert az megfizethetőbb vagy könnyebben elérhető – olvasható bejegyzésükben.

A közlekedés reformjával és szigorúbb sebességkorlátozással is nagy mértékben, uniós szinten 13 százalékkal lehetne csökkenteni az energiaigényt. Az autósok számára a leglátványosabb eredmény az autópályákon mutatkozna meg, a sebességnek 130-ról 100 km/órára való csökkentése ugyanis kb. 23%-kal alacsonyabb fogyasztást eredményez.

Az autómentességet az otthoni munkavégzés támogatásával lehetne az egyik legkézenfekvőbb módon támogatni. Uniós szinten 27 és 47 százalék közé tehető a vizsgált országokban az aránya annak, amit naponta az összes megtett távolságból a munkába történő eljutás tesz ki. Erre megoldást jelenthetne, ha a kormányok folytatnák, vagy pedig újra bevezetnék azokat a szabályokat az otthoni munkavégzésre, amiket a koronavírus-járvány miatt egyszer már úgyis meghoztak. De akár az autók kihasználtságával is spórolhatnánk:

uniós szinten 1,45 utas használ átlagosan egy autót. Az autómegosztást olyan ösztönzők bevezetésével lehetne támogatni, mint az olcsóbb parkolás, vagy a buszsávok használatának engedélyezése olyan autók számára, amelyek tele vannak utasokkal.

Míg a városi közlekedés esetében a kibocsátásmentes közlekedési megoldásokat kellene ösztönözni, legyen az kerékpár, gyaloglás, vagy bármilyen más mikromobilitási lehetőség.

Az árucikkek szállítása is egy olyan terület, amely szinte teljesen az olajfelhasználásra támaszkodik. A cégeket adókedvezményekkel lehetne ösztönözni arra, hogy az utak helyett a vasutakat válasszak a szállításkor. Persze ahhoz, hogy ez itthon is reális megoldás legyen, természetesen jóval több forrást kellene fordítani a vasúti közlekedés fejlesztésére, mint jelenleg – írja a Greenpeace.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

JÖVŐ
A Rovatból
Emberi maradványok és egy eltűnt repülő roncsai is felszínre kerültek a rekordgyorsasággal olvadó svájci gleccserekben
Olyan sziklák is láthatóvá váltak az olvadás miatt, amelyeket évezredek óta jég borított.

Link másolása

Még soha nem olvadtak ennyit a Svájcban található gleccserek egy év alatt a mérések kezdete óta, vagyis több mint 100 éve - írja a CNN.

Csak idén 6 százalékkal csökkent a térfogatuk, ami csaknem kétszerese a korábbi, 2003-as negatív rekordnak

- közölte a GLAMOS, a svájci gleccsereket tanulmányozó szervezet.

Az Alpok gleccsereinek több mint fele Svájcban található, ahol a hőmérséklet a globális átlag kétszeresével emelkedik. Az előző télen ráadásul kivételesen kevés hó esett, és több hőhullám is sújtotta a hegyeket. Emiatt mintegy 3 köbkilométernyi jég olvadt el, ami súlyos veszteség.

A súlyosságot bizonyítja az is, hogy

évezredek óta jéggel borított sziklák most láthatóvá váltak, sőt emberi maradványok és egy évtizedekkel korábban eltűnt repülő roncsai is felszínre kerültek. Egyes kisebb gleccserek pedig teljesen eltűntek.

"Az éghajlati számítások alapján tudtuk, hogy ilyen helyzet fog előállni, legalábbis valamikor a jövőben. Az a felismerés, hogy ez a jövő már itt van, talán az idei nyár legmeglepőbb és legmegrázóbb élménye volt" - mondta Matthias Huss, a GLAMOS vezetője a Reutersnek.

Az Aletsch-gleccser olvadása 2018 és 2022 között:

Ha az üvegházhatású gázok kibocsátása tovább nő, az Alpok gleccserei várhatóan 2100-ra elveszítik a mostani tömegük 80 százalékát, sok gleccser pedig teljesen el fog tűnni. A tudósok már eddig is több tucat területen kellett sürgősségi javítási munkálatokat elvégezni, mert az olvadó jég a mérőoszlopok elmozdulását és az adatgyűjtést veszélyeztette.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
Gyorsabban süllyed több tengerparti város, mint a tengerszint emelkedése
Megdöbbentő adatok és okok, amelyek akár pár éven belül is igen komoly következményekkel járhatnak. Például Rio De Janeiro területének két négyzetkilométere kerülhet víz alá 2030-ra.

Link másolása

Számos tengerparti város gyorsabban süllyed, mint amennyire a tengerszint emelkedik állapította meg a szingapúri Nanyang Egyetem és a NASA közös kutatása.

A Nature Sustainability című tudományos lapban közzétett, műholdas felvételek segítségével készített és a világ legnagyobb városai közül 48-at vizsgáló tanulmánya 2014 és 2020 között elemezte a süllyedésüket – idézte a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál.

Korábbi tanulmányok szerint

a globális felmelegedés világszerte jégolvadáshoz vezet, ez pedig emeli a tengerek szintjét, fenyegetést jelentve számos tengerparti város számára.

Sok város azonban más gonddal is küzd: a talajvíz és vagy a földgáz elvezetése miatt süllyed, az épületek óriási súlya alatt tömörödik a talaj.

A többéves vizsgálat során azt figyelték meg, hogy minden városban - különböző mértékben - süllyedt a talaj, 44 településen pedig a süllyedés nagyobb mértékű volt a tengerszint emelkedésénél.

Az ezt megelőző kutatások szerint

a tengerek szintje az olvadó jégsapkák nyomán évente körülbelül 3,7 milliméterrel emelkedik, a most közzétett tanulmány pedig azt írja, hogy több város egyes részei évente 20 milliméterrel süllyednek.

A kutatás Ho Si Minh-várost és Rio De Janeirót is említi, az elsőben a süllyedés 16,2 milliméter évente, az utóbbinál pedig azt jelentették, hogy – amennyiben nem hoznak megfelelő intézkedéseket - a város területének mintegy két négyzetkilométere kerülhet víz alá 2030-ra.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Felszállt a világ első tisztán elektromos repülőgépe, amit hamarosan élesben is használhatnak
Az N882EV lajstromjelű gép mindössze 8 percet töltött a levegőben, de ez így is fontos mérföldkőnek számít.
Címlapkép: Eviation Aircraft twitter oldala - szmo.hu
2022. szeptember 29.


Link másolása

Az Eviation Aircraft tisztán elektromos repülőgépe, az Alice végrehajtotta első, úgynevezett szűzrepülését – írta meg a cég közleményében.

A kísérletet az Egyesült Államokban, azon belül is a Moses Lake repülőtéren hajtották végre.

A gép innen indult el a kora reggeli órákban, és rövid, mindössze 8 percig tartó repülés után ugyanitt landolt.

Ez a repülés így is fontos mérföldkő a tisztán elektromos utasszállítók fejlesztését tekintve. Ráadásul az első tesztek folyamatosan csúsztak, ami végül szeptember 27-én, kedden tudtak végrehajtani.

A jármű utazósebessége 463 km/óra, emellett 1134 kg hasznos teher szállítására képes. A repülő kilencüléses, és két, egyenként 850 lóerős Magnix Magni 650 elektromos motor hajtja.

A gyártó úgy véli, a típus hatósági engedélyezési eljárása 2024-ben kezdődhet meg, így 2025 lehet az első év, amikor az Alice-t már élesben is használhatják – egyelőre azonban csak légi fuvarozásra fogják, utasokkal legkorábban 2026-ban emelkedhet a levegőbe.

Az Alice-ből már több cég is vásárolt, az amerikai Cape Air regionális légitársaság például 75 példányt rendelt belőle.


Link másolása
KÖVESS MINKET: