JÖVŐ

Ürge-Vorsatz Diána: Gyilkos hőhullámok, visszaeső mezőgazdaság, vízhiány és áradások jöhetnek Európában

Az IPCC-jelentése szerint már 2040 körül elérhetjük a 1,5 ℃-os hőmérséklet-emelkedést, ennek következményeiről beszélt Ürge-Vorsatz Diána a Másfélfok sajtóklubjában.

Link másolása

Van még mozgásterünk a klímaváltozás megfékezéséhez, de az idő múlásával ez egyre szűkül. Így vélekednek azok a tudósok, akik kutatásaikkal hozzájárultak az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) hétfőn közzétett jelentéséhez. A jelentés az éghajlatváltozás hatásairól, az ezzel összefüggő természeti és társadalmi sérülékenységről, és az alkalmazkodás lehetőségeiről szól. A Másfélfok sajtóklubjában Ürge-Vorsatz Diána fizikust, a CEU professzorát kérdezték a főbb megállapításokról.

Szerinte a friss jelentés ismét egyértelművé teszi, hogy az éghajlatváltozás veszélyezteti az emberek milliárdjainak jólétét, egészségét, megélhetését, és magának a Földnek a jövőjét.

Ürge-Vorsatz Diána elmondta, ma a Föld lakosságának több mint 55%-a, mintegy 4,3 milliárd ember városi környezetben él, és évente 5 millióra tehető azoknak a száma, akik közülük már most a klímaváltozás miatt halnak meg. Ez pedig csak súlyosbodni fog.

A globális felmelegedés hatása Európában jellemzően az egyre gyakoribb hőhullámokban, Amerikában a pusztító erejű viharokban, Afrikában pedig a hosszan tartó szárazságban mutatkozik meg.

Ürge-Vorsatz Diána az „izzó parázs” (burning embers)-diagrammon keresztül mutatta be a klímaváltozás forgatókönyveit. A jelenlegi ismereteink alapján

valószínűnek látszik, hogy már 2040 körül elérjük a 1,5 C-os hőmérséklet-emelkedést. Kérdés, hogy a itt meg tudjuk-e állítani a folyamatot.

A Föld biosokfélesége mindenesetre már plusz 1,5 C fokon is súlyosan sérülhet, a tengeri koralloktól a magas hegyek élővilágáig. Európának ekkor négy fő kockázati tényezővel kell szembenéznie: a gyilkos hőhullámokkal, a mezőgazdaság súlyos visszaesésével, a vízhiánnyal és az áradásokkal.

1,5 és 3 C fokos felmelegedés között két-háromszorosára nőhet a halálozás. Dél-Európában – és a klímaváltozással Magyarország is egyre inkább e régióhoz tartozik majd, - 30-40-nel nő majd a 35 C fok feletti napok száma, ehhez pedig az emberi szervezet csak nagyon nehezen tud majd alkalmazkodni. Gyakoribbak lesznek az erdőtüzek, és emiatt az erdők nem tudják majd elnyelni a szükséges szén-dioxid mennyiséget.

A magyar mezőgazdaság a változások egyik nagy vesztese lehet, mert plusz 3 C fokos felmelegedésnél felére csökkenne a kukorica hozama.

A megoldás az intenzívebb öntözés lenne, a fokozódó vízhiány miatt azonban erre is kicsi az esély. Az előrejelzések szerint két héttel is megnőhet az aszályos időszakok hossza. A vízhiány nemcsak a lakossági ellátásban és a mezőgazdaságban jelent majd gondokat, hanem a víz- és energiaigényes ipari ágazatokban is.

Az áradások főleg a tengerparti településeken súlyosbodhatnak – végveszélybe kerülhet például Velence, – de egyre nagyobbak lesznek a folyók által okozott áradások is.

A kutató figyelmeztetett: nem elegendők vagy egyenesen elhibázottak a jelenleg alkalmazott adaptációs módszerek.

Ennek tipikus példája a légkondicionálás. Ezek a berendezések energiaigényesek, káros kibocsátást generálnak, ezáltal - miközben lehűtik a lakásokat, belső tereket - felforrósítják a városokat. Ezen kívül az emberi szervezetet is megterheli a nagy hőmérséklet-különbség, a rossz berendezések még különböző fertőzéseket is terjeszthetnek. Éppen ezért célszerűbb leárnyékolni a lehető legtöbb betonfelületet, utakat, parkolókat, magas, lombos fákkal, amelyek egyszerre működnek párologtatóként és légkondicionálóként is.

A városok „hősziget-hatását” úgy lehetne megszűntetni, ahogyan ezt például Barcelonában tették: kerékpárutakkal, a metróhálózat fejlesztésével és az autók kitiltásával. Meg kell osztani élőhelyünket a természettel.

A professzornő szerint Magyarországon az is gond, hogy nagyon intenzív módszerekkel dolgozik a mezőgazdaság, és ez a biodiverzitás rovására megy. Nagyobb terület kellene az agro-erdőgazdaságnak, a termények sokféleségének, amely a rovarpopulációknak is hasznos, mert a kártevőknek csak így lehetnek természetes ellenségeik. A vegyszerek növelésével az ökoszisztéma még kevésbé tud védekezni, a betegségeket hordozó kórokozók is könnyebben terjednek.

„A jelenlegi háborús helyzet miatti energiaválság gyorsíthatja vagy lassíthatja a fenntartható energiára történő átállást?” – tette fel a kérdést a Szeretlek Magyarország.

Ürge-Vorsatz Diána szerint egy ilyen rendkívüli helyzet mindig adhat új impulzusokat, ahogyan azt láthattuk a koronavírus-járvány esetében is. Szerinte egy új földgáz-infrastruktúra kiépítése rossz válasz lenne, mert bár függetleníteni tudnánk magunkat az orosz forrástól, ez még magasabb kibocsátással járna.

Emlékeztetett viszont arra, hogy az Európai Unióban a földgáz nagy részét fűtésre használják fel, és ennek 80-90%-át ki lehetne váltani az épületszektorban energiahatékony felújításokkal.

És természetesen nagyobb teret kell adni az alternatív energiáknak. Sajnos - tette hozzá,- ezek a dolgok sokszor ipari érdekeken múlnak, és nem az embereken.

Jó vagy rossz adaptáció-e a génmódosítás? – hangzott egy további kérdés. A professzornő ebben nem kívánt állást foglalni, mert úgy gondolja, hogy a Föld élelmiszer-ellátásában szükség van ellenálló fajokra, másfelől viszont sokan inkább a természethez közeli fajokban látja a megoldást. Először ezeknek a lehetőségét érdemes megvizsgálni, csak utána a technológiai megoldást.

Ahogy arról már sokszor szó esett az utóbbi években, vissza kellene adni a világon mindenütt az ősi mezőgazdasági tudás becsületét, és erre nagy szükség lenne Magyarországon is: az egyes növényfajták változatossága ugyanis nagyon jó védekezési módszer.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
23 százalékkal kevesebbet fogyasztanának az autók, ha 130 helyett csak 100 km/h-val mehetnének az autópályán
A Greenpeace Magyarország az autómentes nap alkalmából a klímajegyek bevezetését sürgette.

Link másolása

Szeptember 22-én van az európai autómentes nap, ami kapcsán a Greenpeace Magyarország összegyűjtötte miként lehetne radikális energiatakarékosság elérni a hétköznapokban, ezzel a közlekedésben felhasznált üzemanyag mennyiségét is csökkenteni.

A szervezet szerint a közösségi közlekedés a kulcs ahhoz, hogy mindenki fenntartható módon elégíthesse ki a napi közlekedési igényeit. Ennek eléréséhez azonban európai szinten kellene bevezetni a klímajegyeket a vasútra és más tömegközlekedési eszközökre. A cél nem lehet kevesebb, mint hogy senki ne szoruljon autó- vagy repülőgép használatra pusztán azért, mert az megfizethetőbb vagy könnyebben elérhető – olvasható bejegyzésükben.

A közlekedés reformjával és szigorúbb sebességkorlátozással is nagy mértékben, uniós szinten 13 százalékkal lehetne csökkenteni az energiaigényt. Az autósok számára a leglátványosabb eredmény az autópályákon mutatkozna meg, a sebességnek 130-ról 100 km/órára való csökkentése ugyanis kb. 23%-kal alacsonyabb fogyasztást eredményez.

Az autómentességet az otthoni munkavégzés támogatásával lehetne az egyik legkézenfekvőbb módon támogatni. Uniós szinten 27 és 47 százalék közé tehető a vizsgált országokban az aránya annak, amit naponta az összes megtett távolságból a munkába történő eljutás tesz ki. Erre megoldást jelenthetne, ha a kormányok folytatnák, vagy pedig újra bevezetnék azokat a szabályokat az otthoni munkavégzésre, amiket a koronavírus-járvány miatt egyszer már úgyis meghoztak. De akár az autók kihasználtságával is spórolhatnánk:

uniós szinten 1,45 utas használ átlagosan egy autót. Az autómegosztást olyan ösztönzők bevezetésével lehetne támogatni, mint az olcsóbb parkolás, vagy a buszsávok használatának engedélyezése olyan autók számára, amelyek tele vannak utasokkal.

Míg a városi közlekedés esetében a kibocsátásmentes közlekedési megoldásokat kellene ösztönözni, legyen az kerékpár, gyaloglás, vagy bármilyen más mikromobilitási lehetőség.

Az árucikkek szállítása is egy olyan terület, amely szinte teljesen az olajfelhasználásra támaszkodik. A cégeket adókedvezményekkel lehetne ösztönözni arra, hogy az utak helyett a vasutakat válasszak a szállításkor. Persze ahhoz, hogy ez itthon is reális megoldás legyen, természetesen jóval több forrást kellene fordítani a vasúti közlekedés fejlesztésére, mint jelenleg – írja a Greenpeace.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
JÖVŐ
A Rovatból
Emberi maradványok és egy eltűnt repülő roncsai is felszínre kerültek a rekordgyorsasággal olvadó svájci gleccserekben
Olyan sziklák is láthatóvá váltak az olvadás miatt, amelyeket évezredek óta jég borított.

Link másolása

Még soha nem olvadtak ennyit a Svájcban található gleccserek egy év alatt a mérések kezdete óta, vagyis több mint 100 éve - írja a CNN.

Csak idén 6 százalékkal csökkent a térfogatuk, ami csaknem kétszerese a korábbi, 2003-as negatív rekordnak

- közölte a GLAMOS, a svájci gleccsereket tanulmányozó szervezet.

Az Alpok gleccsereinek több mint fele Svájcban található, ahol a hőmérséklet a globális átlag kétszeresével emelkedik. Az előző télen ráadásul kivételesen kevés hó esett, és több hőhullám is sújtotta a hegyeket. Emiatt mintegy 3 köbkilométernyi jég olvadt el, ami súlyos veszteség.

A súlyosságot bizonyítja az is, hogy

évezredek óta jéggel borított sziklák most láthatóvá váltak, sőt emberi maradványok és egy évtizedekkel korábban eltűnt repülő roncsai is felszínre kerültek. Egyes kisebb gleccserek pedig teljesen eltűntek.

"Az éghajlati számítások alapján tudtuk, hogy ilyen helyzet fog előállni, legalábbis valamikor a jövőben. Az a felismerés, hogy ez a jövő már itt van, talán az idei nyár legmeglepőbb és legmegrázóbb élménye volt" - mondta Matthias Huss, a GLAMOS vezetője a Reutersnek.

Az Aletsch-gleccser olvadása 2018 és 2022 között:

Ha az üvegházhatású gázok kibocsátása tovább nő, az Alpok gleccserei várhatóan 2100-ra elveszítik a mostani tömegük 80 százalékát, sok gleccser pedig teljesen el fog tűnni. A tudósok már eddig is több tucat területen kellett sürgősségi javítási munkálatokat elvégezni, mert az olvadó jég a mérőoszlopok elmozdulását és az adatgyűjtést veszélyeztette.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
Gyorsabban süllyed több tengerparti város, mint a tengerszint emelkedése
Megdöbbentő adatok és okok, amelyek akár pár éven belül is igen komoly következményekkel járhatnak. Például Rio De Janeiro területének két négyzetkilométere kerülhet víz alá 2030-ra.

Link másolása

Számos tengerparti város gyorsabban süllyed, mint amennyire a tengerszint emelkedik állapította meg a szingapúri Nanyang Egyetem és a NASA közös kutatása.

A Nature Sustainability című tudományos lapban közzétett, műholdas felvételek segítségével készített és a világ legnagyobb városai közül 48-at vizsgáló tanulmánya 2014 és 2020 között elemezte a süllyedésüket – idézte a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál.

Korábbi tanulmányok szerint

a globális felmelegedés világszerte jégolvadáshoz vezet, ez pedig emeli a tengerek szintjét, fenyegetést jelentve számos tengerparti város számára.

Sok város azonban más gonddal is küzd: a talajvíz és vagy a földgáz elvezetése miatt süllyed, az épületek óriási súlya alatt tömörödik a talaj.

A többéves vizsgálat során azt figyelték meg, hogy minden városban - különböző mértékben - süllyedt a talaj, 44 településen pedig a süllyedés nagyobb mértékű volt a tengerszint emelkedésénél.

Az ezt megelőző kutatások szerint

a tengerek szintje az olvadó jégsapkák nyomán évente körülbelül 3,7 milliméterrel emelkedik, a most közzétett tanulmány pedig azt írja, hogy több város egyes részei évente 20 milliméterrel süllyednek.

A kutatás Ho Si Minh-várost és Rio De Janeirót is említi, az elsőben a süllyedés 16,2 milliméter évente, az utóbbinál pedig azt jelentették, hogy – amennyiben nem hoznak megfelelő intézkedéseket - a város területének mintegy két négyzetkilométere kerülhet víz alá 2030-ra.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Felszállt a világ első tisztán elektromos repülőgépe, amit hamarosan élesben is használhatnak
Az N882EV lajstromjelű gép mindössze 8 percet töltött a levegőben, de ez így is fontos mérföldkőnek számít.
Címlapkép: Eviation Aircraft twitter oldala - szmo.hu
2022. szeptember 29.


Link másolása

Az Eviation Aircraft tisztán elektromos repülőgépe, az Alice végrehajtotta első, úgynevezett szűzrepülését – írta meg a cég közleményében.

A kísérletet az Egyesült Államokban, azon belül is a Moses Lake repülőtéren hajtották végre.

A gép innen indult el a kora reggeli órákban, és rövid, mindössze 8 percig tartó repülés után ugyanitt landolt.

Ez a repülés így is fontos mérföldkő a tisztán elektromos utasszállítók fejlesztését tekintve. Ráadásul az első tesztek folyamatosan csúsztak, ami végül szeptember 27-én, kedden tudtak végrehajtani.

A jármű utazósebessége 463 km/óra, emellett 1134 kg hasznos teher szállítására képes. A repülő kilencüléses, és két, egyenként 850 lóerős Magnix Magni 650 elektromos motor hajtja.

A gyártó úgy véli, a típus hatósági engedélyezési eljárása 2024-ben kezdődhet meg, így 2025 lehet az első év, amikor az Alice-t már élesben is használhatják – egyelőre azonban csak légi fuvarozásra fogják, utasokkal legkorábban 2026-ban emelkedhet a levegőbe.

Az Alice-ből már több cég is vásárolt, az amerikai Cape Air regionális légitársaság például 75 példányt rendelt belőle.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk