?> /jovo/trump-nem-ok-nelkul-ment-neki-a-who-nak-csak-epp-alszent-modon-es-a-legrosszabbkor/ Trump nem ok nélkül ment neki a WHO-nak, csak épp álszent módon és a legrosszabbkor | szmo.hu
hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Trump nem ok nélkül ment neki a WHO-nak, csak épp álszent módon és a legrosszabbkor

Azzal vádolja az egészségügyi világszervezetet, hogy fedezte Kínát, és kezdetben túl keveset tett a koronavírus ellen. Pont úgy, ahogy ő.

Link másolása

hirdetés

Donald Trump immár másodszor megy szembe látványosan a világgal az egész emberiséget érintő kérdésekben: tavaly ősszel hivatalosan is kiléptette az Egyesült Államokat a párizsi klímaegyezményből, a héten pedig bejelentette, hogy Washington megvonja az Egészségügyi Világszervezet (WHO) pénzügyi támogatását.

A jelenlegi helyzetben ez utóbbi, ha lehet, még súlyosabb döntés, hiszen a WHO a koronavírus világjárvány elleni küzdelem egyik irányítója, és eddig éppen az Egyesült Államoktól számíthatott a legnagyobb hozzájárulásra.

Az amerikai elnök döntését azzal indokolta, hogy a WHO hamis tájékoztatást adott a kínai járványhelyzetről, mintegy „mentegette” Peking válságkezelését és ezzel elősegítette a vírus világméretű terjedését.

A New York Times azonban emlékeztet arra, hogy Trump január 24-i tweetjében még dicsérte a járvány elleni kínai erőfeszítéseket.

A lap szerint Trump most valójában éppen azokat a hibákat rója fel a WHO-nak, amelyeket ő követett el a járvány amerikai kezelésében, hiszen a kezdeti nemtörődömségnek, a korlátozásokkal való késlekedésnek is köszönhető, hogy az Egyesült Államokban a hivatalos statisztikák szerint már 700 ezerhez közelít a fertőzöttek és 35 ezerhez a halottak száma.

hirdetés

Az ENSZ szakosított szervezetének legutóbbi, 2018-19-es, két éves költségvetése 6,3 milliárd dollár, amelyet a tagállamok befizetéséből származik. Ebből 2019-es adatok szerint az Egyesült Államokra 553 millió jutott. A többiek hozzájárulását az ország gazdasága és lakossága nyomán állapítják meg, ez az összeg kb. az amerikai rész egynegyede.

A fennmaradó pénz adományokból jön össze, a nagyobb támogatók között van a Bill és Melinda Gates alapítvány. Gates-ék közel 10%-ot vállaltak magukra, többet, mint Nagy-Britannia a maga 8%-ával. A Microsoft alapítója éppen Trump bejelentése után közölte, hogy az alapítvány az eddigi 100 millió helyett 250 millió dollárral segíti a koronavírus elleni harcot.

Az amerikai kivonulásnak hosszú távon az lehet a következménye, hogy a WHO-nak nem lesz a jövőben elegendő pénze a malária vagy az AIDS felszámolására indított programra, a különböző oltások kifejlesztésének finanszírozására, rákkutatásra vagy az elmaradottabb országok egészségügyi ellátásának javítására.

Éppen ezekre megy az amerikai pénz nagy része, alig 3 %-ot fordítanak a sürgősségi műtétekre, és 2,5 %-ot a járványok megelőzésére, illetve féken tartására.

Kétségtelen, hogy nemcsak az amerikai elnök bírálta a WHO tevékenységét és állásfoglalásait.

Számos szakértő szerint túlságosan későn nyilvánították a koronavírust világjárványnak, nem kellett volna annyira megbízniuk a kínai egészségügyi hatóságok jelentéseiben.

Dr. Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO főigazgatója január 22-től kezdve szinte naponta figyelmeztette a világot, hogy a vírus egyre terjed megállíthatatlanul, Kínán kívül is. Ennek ellenére a világjárvány-bejelentéssel március 11-ig vártak.

Az 1948-ban genfi központtal létrehozott szervezetnek kezdettől fogva a közegészségügy nemzetközi irányítását szánták fő feladatának, hogy figyelmeztesse a világot a veszélyekre, koordinálja az egyes betegségek elleni küzdelmet, és segítse az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést. A mostanihoz hasonló járványok idején ajánlásokat tesz a vészhelyzetek, zárlatok elrendelésével, óvintézkedésekkel kapcsolatban, és segíti a tagállamok közti együttműködést többek között a tudományos kutatások eredményeinek megosztásában.

A legtöbb nemzetközi szervezethez hasonlóan azonban a WHO sem tud kötelező erejű döntéseket hozni, ráadásul folyamatosan ki van téve pénzügyi és politikai nyomásoknak az olyan nagyhatalmak részéről, mint az Egyesült Államok és Kína.

Dr. Amesh Adalja, a baltimore-i Johns Hopkins egészségbiztonsági központ kutatója szerint ideje lenne megreformálni a WHO-t, mert egyes tagországoknak indokolatlanul nagy a befolyása az irányításban. Ez látható volt a 2013-as Ebola-járvány idején, amikor az egyes regionális szervek képtelenek voltak önállóan kezelni a vészhelyzetet. Ennek ellenére nem hiszi, hogy egy világjárvány kellős közepén egy ilyen politikai döntés a legjobb megoldás.

Lawrence O.Gostin, a georgetown-i egyetem nemzeti és globális egészségügyi intézetének igazgatója szerint

A WHO vezetői minden döntésüknél attól rettegnek, hogy ha valamit elhibáznak, vagy nem kapnak több pénzt, vagy pedig politikailag ássák alá a szervezetet.

A professzor úgy véli, hogy Trump döntése elvezethet a szervezet olyan átalakításhoz, amelynek nemzetközi vezetése a jelenleginél nagyobb ellenőrzést gyakorolhat a költségvetése felett.

Gostin szerint Trump ezzel a lépésével túl messzire ment. Nagymértékben csökkenni fog az amerikai befolyás a világban, mind a globális egészségügy, mind pedig a külpolitika terén, még Washington szövetségesei szemében is.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ

Barack Obama: 100 éven belül kihalhat az emberiség az éghajlatváltozás miatt

Az egykori amerikai elnök szerint ugyanakkor minden tudásunk megvan ahhoz, hogy változtassunk a helyzeten.

Link másolása

hirdetés

Ha nem lépünk fel sürgősen az éghajlatváltozás legsúlyosabb következményeinek megelőzése érdekében, akkor az emberi faj története száz éven belül véget érhet, idézi Barack Obamát a Futurism.

Az Egyesült Államok korábbi elnöke Ezra Klein podcastjában beszélt még a pártpolitikáról, elnöksége hatásairól, valamint az ufókról is.

Obama elmondta, hogy az ismert adatok alapján nagyon nagy bajban vagyunk a klímaváltozás miatt, de a jó hír az, hogy ezzel tisztában vagyunk, és minden eszköz a rendelkezésünkre áll a helyzet kezeléséhez.

A lap ugyanakkor hozzáteszi, hogy az egykori államfő valószínűleg eltúlozza a helyzetet, mert még a legborúlátóbb jóslatok szerint sem következhet be ilyen gyorsan a klímaváltozás miatti esetleges kihalás.

hirdetés

Ugyanakkor nem is érdemes lesöpörni az asztalról Obama figyelmeztetését, mert egy hétfőn megjelent tanulmány szerint a globális felmelegedés eddig is rengeteg ember életét követelte. A Nature Climate Change című folyóiratban megjelent tanulmány szerint az 1991 és 2018 közötti hőmérséklettel összefüggésbe hozott halálesetek 37 százaléka köthető az emberiség által előidézett felmelegedéssel.

Az ENSZ a közelmúltban figyelmeztetett:

az emberek által okozott éghajlatváltozás nagyjából egymillió fajt sodort a kihalás szélére. Ez egyúttal az ökoszisztéma jelentős átalakulását okozhatja, végeredményben pedig az emberi faj létére is hatással lehet.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Ha ez így megy tovább, a tervezettnél már öt évvel korábban füstmentes lehet Anglia

Már hét megye tervezi, hogy megváltoztatja a szabadtéri dohányzásra vonatkozó szabályokat a lezárások teljes feloldását követően.

Link másolása

hirdetés

Oxfordshire után hat újabb angliai régió jelentette be, hogy betiltja a dohányzást a kávézók, éttermek, bárok és pubok előtt, írja a The Sun. A távolabbi cél, hogy az egész ország füstmentes legyen 2025-re.

Newcastle és Manchester város tanácsai, valamint Durham, Northumberland és North Tyneside megyék önkormányzati már be is tiltották a dohányzást a vendéglátóhelyek közelében. Ugyan Gateshead vezetése még hivatalosan nem jelentette be az új szabályozást, de szabadtéri kávézók már csak a dohányfüst-mentesség elfogadásával kapnak engedélyt.

A hat önkormányzat röviddel azután jelentette be döntését, hogy Oxford közölte: a lezárások megszűnése után felszámolják a közterületi dohányzást, elsőként pedig a bárok és éttermek közelében tiltják meg a cigarettázást. A város reményei szerint így már 2025-re, vagyis a kormányzati célkitűzés előtt öt évvel füstmentes lehet Oxford. Idővel pedig a vendéglátóhelyek után a kórházak, játszóterek és iskolák közelében is bevezetnék a dohányzási tilalmat.

Egy felmérés szerint az emberek kétharmada azt szeretné, ha a vendéglátóhelyek szabadtéri asztalai is teljesen füstmentesek lennének. Sokan ugyanis nehezen viselik el a teraszokon pöfékelő dohányosokat. A többség úgy véli, hogy semmi keresnivalója a cigarettázásnak ott, ahol az emberek esznek és isznak.

hirdetés
A megyék füstmentes stratégiájában egyre több olyan terület kijelölése szerepel, ahol már tilos rágyújtani. Többek között szeretnék felszámolni a munkaidőben dohányzást az irodaépületek és gyárak előtt, és dohányzóhelyiségek kialakítását sem támogatják.

A becslések szerint csak tavaly 90 ezer angol halálát okozta a cigaretta, míg a Covid-19 az év végégig 75 ezer emberrel végzett.

A dohányosok érdekképviselete szerint nem az önkormányzatok, hanem az egyének döntése a dohányzás. Véleményük szerint senkinek semmi köze ahhoz, hogy mit csinálnak az emberek a szabadidejükben.

A kormány tervei szerint az évtized végéig füstmentes ország lesz Anglia.

Az országban jelenleg 6,9 millió dohányos él, míg az e-cigarettát használók számát 3,2 millióra becsülik.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk

hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Megszabadul az egyszer használatos műanyagoktól a hazai McDonald’s

Egyes műanyag eszközök már júniustól eltűnnek az éttermekből, helyette fenntartható forrásokból származó papír, rost és fa alapanyagból készült termékeket használnak.

Link másolása

hirdetés

A hazai McDonald’s az uniós irányelveken és az ezekre épülő hazai szabályozáson túlmutató vállalásokat tervez a plasztik csomagolóanyagok kiváltására, amelynek soron következő lépéseként már ebben a hónapban

megkezdik a műanyag szívószálak és evőeszközök fenntartható forrásokból származó papír, rost és fa alapanyagból készült alternatívákkal történő kiváltását. Ezzel, valamint a közeljövőben tervezett változtatásokkal együtt éves szinten közel 200 tonna műanyagtól szabadul meg az étteremlánc. A váltásra éves szinten 800 millió forintot fordít a hálózat.

A McDonald’s éttermek vendégeinek többsége valószínűleg nem is gondol rá, hogy olyan helyen jár, ahol hosszú évek munkájának eredményeként európai szinten is kiemelkedő gyakorlatokat alkalmaznak a szelektív hulladékgyűjtésre és -hasznosításra, az energiatakarékosságra és a karbonlábnyom csökkentésére. A hálózat az elmúlt évtizedekben a fenntarthatóság és a környezetvédelem területén rengeteg példaértékű kezdeményezést valósított meg Magyarországon. A hulladékok szelektálása és hasznosítása, az újrahasznosított és fenntartható forrásból származó alapanyagokból készült csomagolóanyagok, az energiahatékony megoldások az éttermekben, a fenntartható gyakorlatok az ellátási láncban mind ennek a folyamatnak fontos építőkövei. A Covid-19 járványt követően a természetes környezetünk megóvása még fontosabbá vált, országos és helyi szinten egyaránt a kiemelt prioritások között helyezkedik el.

A 94 étteremmel rendelkező magyarországi hálózat azt tűzte ki célul, hogy 2021 év végéig harmadik fél által tanúsított, fenntartható erdőgazdálkodásból származó, FSC minősítéssel ellátott fa, papír, illetve rost alapanyagból készült alternatívákkal váltják ki az egyszer használatos műanyag csomagolókat mindenhol, ahol az élelmiszerbiztonsági szabályok és a technológia erre jelenleg lehetőséget adnak.

A folyamat első lépéseként júniustól az éttermekben használt műanyag szívószálakat és evőeszközöket fokozatosan papír és fa eszközökre cserélik. Ez egy évre vetítve közel 46 millió darab műanyag szívószál, több mint 11 millió darab műanyag kanál, valamint 2 millió darab műanyag villa és kés kiváltását jelenti.

A hazai McDonald’s éttermek a szívószálakkal egy időben

mondanak búcsút a hideg és forró italos poharak műanyag tetőjének, illetve a műanyag személyzetis poharaknak, szeptemberben pedig a SuperMcFreeze és McFreeze termékek műanyag poharaitól szabadul meg a hálózat

- a 2023 januárjától életbe lépő törvényi tiltást jelentősen megelőzve. Mindezzel további több millió darab plasztik csomagolóanyag és hulladék tűnik el a rendszerből. A váltás eredményeként az éttermekben elkészített termékekhez felhasznált csomagolások 99%-a megújuló, újrahasznosított vagy harmadik fél által tanúsított, fenntartható forrásból fog származni.

hirdetés

A hazai McDonald’s vállalásai túlmutatnak az uniós irányelveken, és a hazai törvényi szabályozásban megfogalmazott elvárásokon, példát mutatva ezzel más gazdálkodó szervezeteknek és vendégeknek is. A vállalások a hosszú távú fenntarthatósági stratégiában fontos mérföldkövet jelentenek, és meghatározzák a jövő fejlesztési irányait is. A hazai McDonald’s a következő években további fejlesztéseket is tervez annak érdekében, hogy fenntartható megoldásokkal folyamatosan csökkentse az éttermekben keletkező hulladék mennyiségét, és ezáltal csökkentse működésének karbonlábnyomát

A hulladék- és karbonlábnyom-csökkentési célok elérése érdekében az éttermi dolgozók segítségére is szükség van, ezért az egységekben elindítják a Környezetvédelmi Nagykövet programot, amellyel éttermi szinten biztosítják a folyamatos fókuszt és hatékony információáramlást a zöld kezdeményezések témájában.

A McDonald’s globális vállalata 2019 novemberében széleskörű hulladékcsökkentési program elindítását jelentette be az európai piacain.



# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk

hirdetés
JÖVŐ

Óceáni műanyag szemétből épít vízen úszó luxusszállodát egy brit építészmérnök

Az üdülőhely alapját egy mesterségesen kiépített, műanyag hulladékkal megtöltött zsákokból álló szemétsziget szolgálja majd.

Link másolása

hirdetés

Óceánba került műanyag szemétből tervez vízen úszó, luxus üdülőhelyet építeni egy brit építészmérnök - írja a CNN.

A projektjeiben a megújuló energiára és a fenntarthatóságra fókuszáló Margot Krasojevićet a Nagy csendes-óceáni szemétsziget inspirálta a 75 szobás hotel megálmodásában, amely egy "úszó szigeten" épülhet meg az Ausztráliához tartozó Kókusz-szigeteken.

Az üdülőhely alapját szolgáló szemétsziget műanyag hulladékkal megtöltött, egymáshoz erősített zsákokból áll majd, amelyet lehorgonyoznak az óceán fenekére, és a stabilitás érdekében iszappal és homokkal is lesúlyoznak.

Mesterséges "gyökerekkel" veszik körbe az építményt, amelyeket vészhelyzetben vízzel lehet megtölteni, így egyfajta mentőmellényként védik majd a szigetet.

Bár sok részlet még nem derült ki arról, milyen lesz a hotel, megálmodója annyit elárult, hogy a szálloda vendégei desztillált tengervízben zuhanyozhatnak majd.

Krasojević az úszó szigeten épülő luxushotel tervei még korai stádiumban vannak, és több évig is eltarthat a megépítése, de reméli, hogy 2025-ben már megnyithat. Szerinte a turizmusnak is egyre környezettudatosabbá válik, mivel a turisták is egyre inkább odafigyelnek a környezetvédelemre utazásaik során. Úgy véli, a műanyagban számos lehetőség rejlik, és egy ilyen környezetbarát üdülőhely is sokkal jobb alternatíva a hulladék felhasználására annál, hogy egyszerűen csak kidobjuk a szemétbe és a hulladéklerakóba kerüljön.

hirdetés



# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk