JÖVŐ
A Rovatból

Tovább nőhet a súlyosan aszályos évek száma a század végéig Magyarországon

Ha a kibocsátásokat továbbra is a mostani szinten folytatjuk, akkor 2060-tól a jelenlegi átlagosan 3 helyett inkább 4 évben számíthatunk húszéves skálán súlyosan aszályos félévre a vegetációs időszakban. A Másfélfok cikke.

Link másolása

Minden bizonnyal nagy területen az idei lesz a legsúlyosabb aszály az elmúlt 50 évben. Kecskemét és Nyíregyháza környékén már most sokkal rosszabb a helyzet, mint az eddigi legextrémebb, 2003-as aszályos évben. A súlyosan aszályos időszakok száma 1990 óta mutat növekvő tendenciát. Országosan elmondható, hogy alapvetően kevesebbszer, de többet esik, ezzel párhuzamosan pedig a száraz napok száma is nő. Ha a kibocsátásokat továbbra is a mostani szinten folytatjuk, akkor 2060-tól a jelenlegi átlagosan 3 helyett inkább 4 évben számíthatunk húszéves skálán súlyosan aszályos félévre a vegetációs időszakban. Az optimista, jelentős kibocsátáscsökkentéssel számoló forgatókönyv szerint a 21. század végére elkerülhetjük az extrém aszályok növekedését, és éghajlati skálán a jelenleginél is alacsonyabb gyakorisággal várhatjuk majd azokat, ami inkább 2 évet jelent a jelenlegi 3 helyett. Ami biztos, hogy a természetes növényzet és a mezőgazdaság megóvásáért, az élelmiszer-biztonság érdekében sokkal jobban meg kellene becsülnünk a lehulló csapadékot és a vízmegtartásra kell törekednünk. Szabó Péter és Pongrácz Rita elemzése a Másfélfokon.

Jelenlegi elemzésünkben a növényi termések érési fázisát és a terméshozamokat károsan befolyásoló nyári aszályt vizsgáljuk. A nyári aszály kialakulása egy folyamat eredménye, ami nem csupán a nyári csapadékösszegtől függ, ezért az ezt reprezentáló indikátornak elsősorban a féléves, azaz a tavaszi és nyári száraz napok (amikor a napi csapadékösszeg nem jelentős, azaz 1 mm alatti) összegét tekintettük. A megfigyelések bemutatása mellett megadjuk, hogy a változásokért mi vagyunk-e a felelősek, és hogy mi várható egy mérsékelt vagy egy fokozódó globális felmelegedéssel számoló jövőkép esetén.

1990 óta nő a súlyosan aszályos időszakok száma

Nézzük először az elmúlt 50 év megfigyeléseit az Országos Meteorológiai Szolgálat adatbázisából! Míg délnyugaton és a Kárpátaljával határos régióban gyengén csökkent a féléves (a tavaszi és nyári együttes) csapadékösszeg, addig az ország északi-középső felén egyértelműen nőtt 1971 és 2020 között (1. ábra, balra), mely növekedés igen jelentős, és nagy területen eléri a 30-60 mm-t, azaz a 10-25%-ot is. Ezzel párhuzamosan a száraz napok összege a két évszakban kisebb körzeteket leszámítva nőtt (1. ábra, jobbra).

Ez azt jelenti, hogy alapvetően kevesebbszer, de többet esik, azaz a vegetációs időszak nagy részében intenzívebbé vált a csapadék, miközben a száraz időszak összegzett tartama is növekedett.

1. ábra: A tavaszi és nyári együttes csapadékösszeg [balra, mm/50 év], valamint a száraz napok tavaszi és nyári együttes összegének [jobbra, nap/50 év] trendje az 1971-2020 időszakban az Országos Meteorológiai Szolgálat mérései szerint. Szürke pöttyözés jelöli a statisztikailag szignifikánsan változó területeket. A szerzők ábrája.

Aszály leginkább akkor alakul ki, amikor sok a száraz nap és közben kevés csapadék hullik. Mivel a száraz napok összegében megjelenik a növekedés, definiáljuk adott félévre az aszályt a száraz napok szerint az elmúlt 50 év megfigyelései alapján úgy, hogy amikor mind a tavaszi, mind a nyári időszakban az 50%-os előfordulási gyakorisághoz tartozó értéknél több a száraz napok száma. Azaz mindkét évszak legalább kissé szárazabb.

Ezzel a meghatározással az évek közel egyharmadát kapjuk aszályosnak, mely jó egyezést mutat a komplexebb aszályindexekkel is.

Ezen belül súlyos aszálynak nevezzük azokat az eseteket, amikor az így kapott aszályos félévek átlagánál magasabb a száraz napok összege, s közepes aszálynak az alacsonyabbakat. A 2. ábrán jól látszik, hogy országos átlagban véve a vegetáció számára kritikus félév aszályos volt nagyjából minden harmadik évben,

ezen belül a súlyos aszályok egyértelműen 1990 után jelentkeztek.

2. ábra: A száraz napok tavaszi és nyári együttes összegei [napok] Magyarországon az 1971-2020 időszak közepesen és súlyosan aszályos éveiben, melyeket a 142 napos átlagérték választ el egymástól (szürke vonal). A szerzők ábrája.

1971 óta a legnagyobb aszály országos átlagban 2003-ban volt. Idén július 24-éig az ország közepén, Kecskeméten március 1-től számítva az eltelt 146-ból 122 nap száraz volt, amely a teljes tavaszi-nyári félévre átszámítva a legsúlyosabb 2003-as évet kissé felülmúlja. Keleten, pl. Nyíregyháza mellett azonban a helyzet ennél is rosszabb, hiszen idén az eddig ott jelentkezett 129 száraz napot átszámítva a legextrémebb 2003-as évet is jócskán felülmúljuk.

Minden bizonnyal nagy területen az idei lesz a legsúlyosabb aszály.

Országos átlagban az elmúlt 50 évben tehát nem nőtt annak a valószínűsége, hogy egyre több az aszályos év, ugyanakkor szignifikánsan növekedett annak valószínűsége, hogy amikor aszály van, akkor az egyre súlyosabban jelentkezik, hiszen nőttek a száraz napok tavaszi és nyári összegei. Ez a változás az ország déli felében egyértelműen a nyári növekedésnek tulajdonítható.

Gyakorlatilag ugyanerre a következtetésre jutunk, ha a száraz napok és a csapadékösszeg hányadosaként határoznánk meg az aszályt. A múltra vonatkozó klímaszimulációk értékelése alapján mindezeket a trendeket egyelőre nem lehet egyértelműen az emberi tevékenységhez kötni.

Hatékony kibocsátáscsökkentéssel csökkenne a súlyos aszályveszély

A múltban detektált változásokról áttérve a jövőre a finomfelbontású klímamodellek eredményeit egy pesszimista és egy optimista forgatókönyvvel meghajtva elemeztük (3. ábra).

Ha a kibocsátásokat továbbra is a mostani szinten folytatjuk, akkor 2060-tól a jelenlegi átlagosan 3 év helyett inkább 4 évben számíthatunk húszévente súlyosan aszályos félévre a vegetációs időszakban.

3. ábra: A súlyos aszály 20 éven belül várható előfordulási gyakorisága a 2021-2040, 2041-2060, 2061-2080 és 2081-2100 időszakra az optimistább RCP4.5 és a pesszimista RCP8.5 forgatókönyvet figyelembe vevő klímaszimulációk alapján. Az értékek az országos átlagot mutatják, a múltbeli megfigyelést szürke vonal jelzi, a kék a szimulációk átlagát jelöli, míg az intervallumok a szimulációk bizonytalanságát jelzik a szélsőséges modelleredményeket már nem tartalmazva. A szerzők ábrája.

Az természetes, hogy a múltbelinél kevésbé aszályos időszakok is lesznek a jövőben (ahogy ez inkább a század közepéig még várható), de az szinte bizonyos, hogy az optimista, zöldebb forgatókönyv szerint a 21. század végére elkerülhetjük az extrém aszályok növekedését, és éghajlati skálán a jelenleginél is alacsonyabb gyakorisággal várhatjuk majd azokat, ami inkább 2 évet jelent a jelenlegi 3 helyett.

A súlyos aszályok térbeli előfordulását a 4. ábra mutatja, mely jól szemlélteti, hogy a múltbelinél kevesebb száraz időszakra csak a határozott kibocsátáscsökkentéssel számoló optimista forgatókönyv szerint lehet esélyünk, míg a pesszimista jövőkép szerint további növekedés is valószínű, mely elsősorban kelet felé várhatóan még erőteljesebb lesz.

4. ábra: A súlyos aszály 1971-2020 időszakban megfigyelt előfordulási gyakorisága (balra), valamint a 2051-2100 időszakra az optimistább RCP4.5 (jobbra fent) és a pesszimista RCP8.5 (jobbra lent) forgatókönyvet figyelembe vevő klímaszimulációk átlaga alapján [évek száma]. A szerzők ábrája.

Minden egyes csepp vizet meg kellene becsülnünk

Összefoglalva: (1) Az aszályos évek gyakorisága nem növekedett, a súlyosan aszályos évek elsősorban 1990-től jelentkeztek. (2) Az aszályos időszakok összes száma várhatóan nem változik a jövőben, azonban a pesszimista forgatókönyv szerint a súlyos aszályok gyakorisága tovább nő, míg az optimista jövőkép szerint a jelenleginél alacsonyabb is lehet.

A várható változásokhoz való alkalmazkodás érdekében a csapadékosabb évek többletcsapadékát a jövőben mindenképpen tárolnunk kellene a súlyosan aszályos évek hiányainak pótlására és az extrém aszály okozta katasztrófák elkerülésére.

Az elemzés csak a szimulált csapadékadatokon alapszik, ha viszont figyelembe vesszük azt is, hogy a pesszimista forgatókönyvhöz tendenciózusan magasabb hőmérsékletek tartoznak, melyek az aszályok súlyosságát – a száraz napok növekedése mellett – még tovább fokozzák, akkor egyértelmű lehet számunkra, hogy ezt a jövőt mindenképpen el kell kerülni.

A természetes növényzet és a mezőgazdasági termelés, valamint ennek következtében az élelmiszer-biztonság szempontjából is lényeges, hogy hazánkban a súlyosan aszályos tavaszi-nyári félévek előfordulása ne legyen gyakoribb a jövőben. Ehhez a nemzetközi közösségnek, és közte Magyarországnak is, drasztikusan csökkentenie kell üvegházhatású-gázkibocsátásait, valamint alapvetően kell újragondolnunk vízgazdálkodásunkat, előtérbe helyezve a vízmegtartást.

Szerzők: Szabó Péter, Pongrácz Rita

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
Megkezdték a világ első napelemes autójának sorozatgyártását
Portugáliában akár hét hónapig is lehet közlekedni hálózati töltés nélkül a napelemmel szerelt elektromos autóval.

Link másolása

Elkezdődött a világ első napelemmel hajtott autójának sorozatgyártása, írja a Bloomberg. A holland Lightyear startup első modellje, a Lightyear 0 olyan elektromos jármű, mely közvetlenül a napfényből állítja elő a haladáshoz szükséges energiát.

A vállalat a Valmet Automotive Oyj finnországi üzemében ezer kocsi legyártását tervezi, kezdetben heti egy jármű összeállításával számolva. Lex Hoefsloot vezérigazgató a lapnak elmondta, hogy a termelésnek a jövő év második felére el kell érnie a heti ötöt. A Lightyear mérföldkőnek számító autójára már 150 előrendelést kapott annak ellenére, hogy a típus ára meglehetősen borsos: a kezdőár 250 ezer euró, vagyis 103 millió forint.

A motorháztetőn és a tetőn átívelő, összesen 782 napelemmel felszerelt elektromos autó nyáron Amszterdamban két hónapig, Portugáliában pedig akár hét hónapig is képes hálózati töltés nélkül közlekedni. A csillagunkból származó energia naponta akár 70 kilométerrel is megnöveli a jármű hatótávját.

Hoefsloot szerint először az energiatermelő eszközök nagy méretével küzdöttek meg, majd a befektetőkeresés sem volt egyszerű az új technológia iránti bizalmatlanság miatt. A Lightyear végül szeptemberben jutott 81 millió euróhoz (33 milliárd forint) egy holland vezetésű társaságtól.

A startup már javában fejleszti második autóját. A Lightyear 2 gyártása várhatóan 2025-ben kezdődhet el, és már több autómegosztó vállalat is érdeklődik a jóval olcsóbb, várhatóan 30 ezer euró (12,3 millió forint) körüli áron érkező kocsik iránt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
JÖVŐ
A Rovatból
Álpornót készítettek Billie Eilish arcával mesterséges intelligenciával, milliók látták, mire a TikTok letiltotta
A deepfake felvétel már 11 millió megtekintésénél járt, mire négy nap után levették platformról. Az eset rávilágított, hogy komoly problémák vannak a TikTok algoritmusával.

Link másolása

Gyorsan elterjedt a TikTokon egy deepfake videó Billie Eilishról: a képeken az énekesnő arcát pornós lányok testére retusálták, feltehetően valamilyen mesterséges intelligenciát használó alkalmazás segítségével - írja a Vice.

A feltöltőnek ekkor már 76 ezer követője volt, az Instagramjáról pedig több mint kétezren osztották tovább a képeket. Insta-sztorikban még több manipulált képet osztott meg Eilishről, azt ígérve, hogy 20 dollárért láthatják a „cenzúrázatlan” fotókat is.

A videó 11 millió megtekintésnél járt, mire a TikTok négy nap után le nem vette a platformjáról, mivel megsértette a szexuális zaklatást tiltó előírásaikat.

A galéria viszont annak ellenére került az ajánlott tartalmak közé, hogy a TikTok saját irányelveinek nem felelt meg, miszerint nem elfogadhatók a túlszexualizált tartalmak.

Az elmúlt hetekben nagyon népszerűek lettek az olyan alkalmazások, mint a Lensa és a Midjourney, amikkel az emberek saját képek alapján lehet létrehozni különböző avatarokat. Az appok ellen viszont több nő is felszólalt már, hogy túlságosan szexuális jellegű képeket hoznak létre.

Az énekesnő korábban már beszélt arról, hogy mennyire nehéz volt a nyilvánosság előtt felnőnie, illetve hogy az egyik dalát, a Your Powert is több olyan ember inspirálta, akik visszaéltek a hatalmukkal vele szemben.

2019-ben pedig azt is elárulta, hogy a jellegzetes bő ruháit pont azért hordja, hogy ne kritizálják a testalkatát. „Senki sem szólhat be, hogy túl vékony, nem elég vékony, túl lapos a segge, túl nagy a segge stb. Nem mondhatják, mivel nem tudják” - nyilatkozta.

Az eset arra is rávilágított, hogy komoly problémák vannak a TikTok algoritmusával, illetve gyorsabban ki kellene szűrniük a szexuális és deepfake-tartalmakat.

A jelenség ugyanakkor nem egyedi, több nővédő szervezet felhívta rá a figyelmet, hogy az ilyen típusú, módosított videók és képek az online zaklatás egyik formáját jelentik, sokszor ártó szándékkal készülnek, az algoritmus miatt pedig sok emberhez el is jutnak.

A kérdéssel már a brit kormány is foglalkozik: novemberben jelentették be, hogy egy új törvénycsomag részeként büntethetővé akarják tenni a beleegyezés nélkül készült, pornográf deepfake tartalmak megosztását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Egymillió embert figyelmeztetett előre a Google egy földrengésre, és ez csak a kezdet
A legtöbben percekkel azelőtt megkapták a figyelmeztetést, hogy mozogni kezdett a föld. Mindez egy komoly földrengésnél életeket menthet.
Fotó: Rawpixel - szmo.hu
2022. december 20.


Link másolása

Október utolsó hetében a közepesnél erősebb, a Richter-skála szerinti 4,8 fokos földrengés rázta meg Kaliforniát. A San Franciscó-i öböl térségében tartózkodó több mint egymillió embernek azonban nem kellett megvárnia, hogy megmozduljon a lábuk alatt a föld, már előzőleg – igaz, csak percekkel, másodpercekkel korábban - értesültek róla Android telefonjaiknak köszönhetően.

„Hamarosan földmozgást érezhetsz” – ilyen és hasonló üzenetek érkeztek a készülékekre.

A földrengések általában ember számára látható-érezhető előjel nélkül érkeznek (az állatok, köztük a kutyák és a macskák érzékszervei előbb kapcsolnak), éppen ezért sokszor nincs idejük védett helyre vonulni. Ezt a kiszámíthatatlanságot próbálják az ilyen riasztások némileg enyhíteni – írja a WIRED.

A riasztást a USGS-hez tartozó ShakeAlert adatai alapján adták ki. Ez a rendszer már a földrengés első jelei alapján riasztja az állami szerveket.

A földrengések ugyanis általában enyhébb szeizmikus hullámokkal, úgynevezett P hullámokkal kezdődnek. Ezeket nem mindenki érzi, de a USGS 1300 darab szenzora igen.

Amikor négy szenzor egyszerre működésbe lép, riasztást küldenek egy adatfeldolgozó központba. Az adatok alapján ShakeAlert rendszere megállapítja, hogy várhatóak-e erősebb S hullámok, amelyek már képesek komoly károkat okozni, vagy akár emberi áldozatokkal is járhatnak. Ha igen, akkor beindul széleskörű riasztás.

A Google októberben ezt a riasztást továbbította azoknak, akik a térségben tartózkodtak, és akinek Androidos mobilja volt. Mindezt anélkül, hogy bármilyen applikációt letöltöttek volna.

A rendszernek persze vannak korlátai. A S hullámok gyorsan megérkezhetnek. Minél közelebb van valaki a földrengés epicentrumához, annál kisebb az esély arra, hogy riasztást kapjon, még mielőtt maga is megérezné a földmozgást.

A USGS szenzorai drágák és elsősorban az amerikai nyugati partot fedik le. Ezen kívül az első földrengéserősség-mérések csak előzetes adatnak tekinthetőek, tehát nem feltétlenül pontosak. Az említett Android-riasztás 4,8 fokot jelzett, a későbbi mérések már 5,1-et.

A Google dolgozik egy másik technológiai megoldáson is, amellyel miniatűr földrengés-szenzorokká alakítaná át okostelefonokat. A legtöbben van ugyanis akcelerométer, vagy más néven gyorsulásmérő. Ez érzékeli a különböző mozgásokat, például ez alapján vált a telefon álló- vagy fekvőképre. De ezeket használják a különböző mobilos játékok is a mozgás érzékelésére, például az autósjátékok annak megállapítására, hogy balra vagy jobbra forogjon a kormány.

A akcelerométer az elképzelés szerint felfoghatná egy földrengés jeleit is. Ha bekapcsol, a telefon üzenetet küldene egy központi szerverre, meghatározva a riasztást kiadó mobilok pontos helyét, ami alapján riaszthatnák a többi mobiltelefon-tulajdonost is.

A telefonok átalakítása földrengésjelzőkké sokkal olcsóbb és gyorsabb megoldás lenne, mint 3 méter mélységben szenzorokat elültetni a földrengés-veszélyes zónákban.

Igaz, működésükhöz az kell, hogy a telefonok gazdái közel legyenek a földrengés helyszínéhez, és az így kiadott riasztás később érne el a tömegekhez, pedig ilyenkor minden másodperc számít.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
Tömeges kihalást jósol 2100-ra egy szuperszámítógép
A ma született gyerekek lehetnek az utolsó generáció, akik még láthatnak élőben elefántot vagy koalát.
Címkép: Pixabay - szmo.hu
2022. december 19.


Link másolása

Elég borúlátó jövőt jósol már az évszázad végére egy szuperszámítógép: e szerint 2100-ra már az állatok és növények egynegyede el fog pusztulni - írja az UNILAD.

A számítógép által alkotott tudományos modell azt jelzi előre, hogy 2050-re már a növény- és állatfajok 10 százaléka eltűnik. A jóslat alapján a ma született gyerekek lehetnek az utolsó generáció, akik még láthatnak például elefántokat vagy koalákat.

A tudósok szerint a Föld a hatodik tömeges kihalás felé tarthat, amelyet például a klímaváltozás és a megváltozott földhasználat okoz. A korábbi kihalást előrejelző modellek még nem vették figyelembe az úgynevezett "együttes kihalásokat", vagyis azt, hogy úgy is kihalhatnak fajok, ha a túlélésükhöz szükséges faj eltűnik. Például egy ragadozó faj elveszíti a fő táplálékának számító fajt a klímaváltozás miatt. Vagy egy parazita már nem talál gazdatestet az erdőirtás miatt, egy virágos növény pedig a túl meleg időjárás miatt maradhat beporzók nélkül.

A mostani modellt megalkotó szuperszámítógép - amely Európa egyik legerősebbje - viszont már a biológiai sokféleségre gyakorolt másodlagos hatást is belekalkulálta a számításaiba, és meg is becsüli az egyes fajok kihalásának hatását a helyi táplálékhálóra. Az eredmények szerint a táplálékhálózaton belüli kapcsolódások tovább fokozzák a biológiai sokféleség csökkenését.

„Azok a gyerekek, akik most születnek és megérik a 70 éves kort, arra számíthatnak, hogy több ezer növény- és állatfajt láthatnak eltűnni az orchideáktól kezdve a legkisebb rovarokon át az olyan állatokig, mint az elefánt vagy a koala. Mindezt egyetlen emberi élet alatt”

- mutat rá a kutatás szerzője, Corey Bradshaw, az ausztráliai Flinders University tudósa.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk