JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Tom Szaky - az újrahasznosítás és a körkörös gazdaság világhírű magyar szószólója

A kanadai-magyar üzletember nemcsak beszél róla, cége, a TerraCycle a világ legnagyobb márkáinak segít, hogy zöldebbé válhassanak.

Link másolása

Tom Szaky napjaink egyik legjelentősebb hulladék-újrahasznosítással és reciklálással foglalkozó cégének, a TerryCycle-nak alapítója. Nevezték már látnoknak, a globális szemétpiacot uraló magyar hippinek, vezető ökokapitalistának, szemétkirálynak, vagy épp a Föld megmentőjének is.

A Magyarországon született, de Kanadában felnőtt üzletember meggyőződése, hogy meg lehet szabadítani a világot a ma már szinte minden képzeletet felülmúló szemétmennyiségtől.

Legújabb célja, hogy a tartós csomagolásokat beveztő LOOP-pal zöldebbé tegye a világon megtermelt szemét jelentős részéért felelős napi fogyasztási cikkeket gyártó óriásokat. A kezdeményezéshez olyan multik csatlakoztak, mint a Procter&Gamble, az Unilever, a PepsiCo vagy a Nestlé. Nemrég a Reuters Responsible Business Summit nevű rendezvény vendége volt, ahol többek közt arról beszélgettek, mit tehet az egyik legtöbb hulladékot termelő szépségipar Földünk fenntarthatóságáért. Itt kiderült, hogy Tom Szaky-ék közreműködnek például abban is, hogy a Procter&Gamble Beauty újratölthető és újrafelhasználható alumínium-flakonokba csomagolja hajápolási termékeit.

– Hogyan született meg a TerraCycle ötlete a gilisztaürülék-komposztból?

– A TerraCycle ötlete 2001-ben született meg bennem a Princeton egyetem elsőéves hallgatójaként, amikor barátaimhoz utaztam Kanadába. Ők felfedezték, hogyha gilisztaürüléket használnak trágyaként, gyorsan és egészségesen nőnek a növényeik.

Ez lett eredeti üzleti modellünk: gilisztakomposzt (a gilisztaürülékké alakított szerves hulladék, amit a princetoni ebédlőből gyűjtöttünk), használt szódáspalackokba töltve, az így készült trágyát adtuk el. Ez volt a világ első terméke, amely teljes egészében hulladékból készült a csomagolásával együtt.

Ahhoz, hogy nagyobb mennyiségű palackunk legyen, országos gyűjtőprogramot szerveztünk, amely elődje volt jelenlegi ingyenes recikláló programunknak.

Trágyát már nem gyártunk, újrahasznosítási megoldásokat keresünk a világ legsúlyosabb hulladékproblémáira, hogy bebizonyítsuk: technikailag minden reciklálható, és megoldásokat fejlesztünk szinte minden elképzelhető szeméttípusra, legyen az papírpohár, használt fogkefe, cigarettacsikk, de még használt pelenka is.

A Procter&Gamble volt egyik első partnerünk, finanszírozta a széles körű szétválogatásokat, amelyekkel korábban senki sem törődött. Gyűjtöttünk műanyag szemetet az óceánokból, hogy samponos flakonok legyenek belőlük a Head&Shouldersnél, elindítottuk a LOOP-ot, amely ma már több mint 500 brandet kínál, elindítottuk Amsterdamban a Pampers pelenkák recikláló rendszerét. Alapítói vagyunk a műanyag hulladék felszámolására létrejött szövetségnek (Alliance to End Plastic Waste), most pedig a Responsible Beauty (Felelős szépség) program újratölthető alumínium samponflakon programjában veszünk részt.

VIDEÓ: Tomy Szaky bemutatja a TerraCycle-t

A TerraCycle olyan hulladékokat gyűjt, amelyek nem újrahasznosíthatók a hagyományos módszerekkel, és ezekből nyersanyagokat készít, amelyeket új termékek gyártására használnak fel a világ 20 országában.

– Hogyan fogadták kezdetben az „Eltörölni a hulladék gondolatát” küldetést, és hogyan találta meg a helyét a TerraCycle a fenntarthatóságért vívott küzdelemben?

– Keményen dolgoztunk azért, hogy újítást vigyünk egy olyan iparágba, amelyre nem ez jellemző. Ezáltal képesek vagyunk olyan megoldásokat nyújtani a fogyasztóknak és a vállalatoknak, amilyeneket más hulladékkezelő cégek nem tudnak. Az évek során a TerraCycle lendületbe jött, de a fenntarthatóság iránt feltámadt érdeklődés-áradat is segített bennünket.

A címlapsztorik a nagy Csendes-óceáni szemétszigetről, Kína bejelentése arról, hogy a jövőben nem fogad el semmilyen, az Egyesült Államokban készült újrafelhasználható anyagot, vagy az, hogy egy átlagember egy hitelkártyányi műanyagot fogyaszt el minden héten, mind olyan híradások, amelyek tudatosabbá tették az emberek fogyasztását. Rájöttek arra is, hogy kedvenc termékeik hamarosan nem lesznek többé.

Együttműködésünk olyan óriáscégekkel, mint a Procter&Gamble, amelynek több milliárd fogyasztója van világszerte, alakíthatja a fogyasztók magatartását és felelős fogyasztásra vezethet termékein és az általuk finanszírozott programokon keresztül. Ilyen például a Thaiföldön felállított hulladékkezelési rendszer.

– Az Önök sikerét látva azt gondolhatjuk, hogy a szemétgyűjtés és az újrafelhasználás a jövő új nagy iparága lehet több millió munkalehetőséggel.

– Mint minden más iparágban, a reciklálás jövője is azon múlik, hogy milyen méretekben folyik. A TerraCycle-nál igyekszünk a lehető legtöbb, eldobásra ítélt csomagolást feldolgozni. De mivel nagyon sokféle hulladékkal foglalkozunk mind a végfelhasználói, mind pedig az előfogyasztói szinten, nagyon sok hulladék kiesik a látókörünkből. Éppen ezért beruházásokra van szükség a brandek és más érintettek részéről, hogy egy fenntarthatóbb ellátó hálózatot hozhassunk létre. Ez a befektetés részben a hulladék új, innovatív módon való megközelítése, és olyan kreatív stratégiák kitalálása, amelyekbe be lehet vonni a fogyasztót és a gyártókat egyaránt.

Sajnos a kínai “Nemzeti Kard” politika, az olaj történelmi mélyponton lévő ára, amelytől a szűzműanyag olcsóbb lett, mint valaha, a környezetvédelmi ügynökségek szabályozatlansága, alulfinanszírozása, vagy az olyan előreláthatatlan akadályok, mint a koronavírus az újrafelhasználási ipar visszaesését eredményezték. A hazai és nemzetközi reciklálási rendszerek nem tudnak megbirkózni a jelenlegi globális válsággal.

Bár nincsen csodafegyverünk “a hulladék gondolatának” eltörlésére, hisszük, hogy a megoldás része a fogyasztás csökkentése, a beruházások az újrafelhasználható csomagolástechnikába, és amikor az egyes anyagokat már nem lehet újrahasznosítani, reciklálni kell őket. Igyekszünk szintetizálni ezeket a megközelítéseket egy valódi “körkörös” gazdaság érdekében, amelynek forrásait folyamatosan újrahasznosítják. Amikor a világ elfogadja a körkörös gazdaságot, akkor lehet a hulladékra vezető iparágat építeni. E téren a gyártóké a főszerep, hogy a reciklálás, az újrafelhasználás terén olyan újításokat vezessenek be, hogy azzal példát mutassanak vetélytársaiknak és más iparágaknak.

– A csomagolással és a műanyag-hulladékkal járul talán legjobban hozzá az ember a globális szennyezéshez. A TerraCycle hatalmas munkát végez, de ez csepp a tengerben. Számos nagy cég csatlakozott Önhöz. Vannak-e új ötletei, hogy miként nyerhet meg másokat?

– A P&G-nél már 1956-ban készült egy környezetvédelmi jelentés. Az ilyen szemléletű cégekkel könnyű dolgozni, mert ők útkeresésükben az egész láncolatban gondolkodnak, újításaikat a körkörös gazdaság minden résztvevőjével együtt hajtják végre. Ha a folyamat bármely része hiányzik, velünk hozzák létre. TerraCycle partnerséget vállal vállalatokkal, brandekkel, városokkal, önkormányzatokkal világszerte és megoldásokat javasol az egyes országoknak reciklálhatatlan anyagaik tárolására.

Nem az a dolgunk, hogy megmondjuk az embereknek, mit fogyasszanak, de azt sugalljuk, hogy olyan brandeket válasszanak, amelyek erőfeszítéseket tesznek a hulladék felszámolására.

Manapság a fogyasztók egyre inkább hajlandók támogatni a fenntarthatóságra törekvő brandeket, és készek pénzt is áldozni olyan megoldásokra, amelyek közelebb viszik őket egy környezetbarát élethez.

– A TerraCycle számos reciklálási programot működtet a műanyag palackoktól a cigarettacsikkeken át a kozmetikai hulladékig. Mi a következő lépés?

– Az elmúlt évtizedben a TerraCycle négy olyan üzleti ágat fejlesztett ki, amelyek a fogyasztókat és a hétköznapi fogyasztásra szánt árucikkek iparát arra motiválták, hogy vizsgálják felül, mi is az a hulladék. A TerraCycle olyan megoldásokat dolgozott ki számos hulladékfajtára, amelyek korábban elérhetetlenek voltak, és ezek újraértelmezték azt, ami a reciklálás révén kaphat egy második életet és ami valóban szemét. Míg számos reciklálási megoldásunkhoz a fogyasztók és a cégek elküldik hulladékukat, a jövőben a TerraCycle a helybeni aktiválás lehetőségeit kutatja. Ilyen új programunk a Norsdstrommal a szépségápolási termékek csomagolása terén, vagy a LOOP újrafelhasználható új csészéje és a nagy gyorsétterem-láncolatokkal való közös élelmiszercsomagolási programja.

– Tavaly elindította a LOOP házhozszállítási szolgáltatást tartós csomagolással. Bemutatná nekünk, hogyan működik?

– Néhány évvel ezelőtt kezdtünk el gondolkodni azon, hogy a következő lépés azelőtt megoldani a hulladék-problémát, mielőtt a hulladék létrejön. Így született meg a LOOP, a fogyasztás jövője, amely életre hívja a körkörös gazdaságot. Jelenleg az Egyesült Államok 48 államában, Nagy-Britanniában és Franciaországban működünk, jövőre tervezzük kiterjeszteni hálózatunkat Kanadára, Ausztráliára és Japánra.

Az első fázisban a fogyasztók on-line rendelnek háztartási cikkeket, amelyeket újrafelhasználható táskákban szállítunk házhoz. A táskákat a LOOP összegyűjti, kitisztítja, és újrafelhasználja. A következő fázisban LOOP-termékeket és csomagolásokat szállítunk kiskereskedőknek. Vásárláskor a fogyasztók egy kis összegű letétet fizetnek, amit visszakapnak, amikor visszaadják az újrafelhasználható terméket.

A LOOP abból indult ki, hogy miként oldjuk meg a teljes felhasználhatóságot úgy, hogy közben kényelmes és olcsó legyen. A válasz: vissza kell adni tulajdonjogát a gyártónak. Így a gyártók pénzügyi szempontból is motiváltak lesznek, hogy csomagolásaik minél tartósabbak legyenek.

VIDEÓ: így működik a LOOP

A LOOP abban is egyedülálló, hogy a legkülönbözőbb dizájnú csomagolások születhetnek, míg az egyszer használatosoknál ezt nem bírta volna el a költségvetés. Ennél is fontosabb, hogy az olyan körkörös gazdasági kezdeményezések, mint a LOOP, sokkal jobbak a környezet szempontjából, mint a jelenlegi lineáris modellek. Bár egyes országokban még csak kísérletként működik, egyik elemét már bevezették Európában: a Procter&Gamble újratölthető aluminium samponflakonjai ugyanazok, mint amit a LOOP-ban használunk.

– Úgy vélem, napjaink legnagyobb problémája a fogyasztói társadalom egyetemes agymosása. Ma a reklámipar uralja a világot, de ha megváltozik a gondolkodásmódunk, az összes gazdasági trend meg fog változni..

– A jelenlegi helyzetben, amikor a pandémia okozta költségvetési megszorítások visszavetették a helyi reciklálási programokat és az olajár-zuhanás következtében tovább csökkent a kereslet a reciklált műanyagok iránt, gyakran tapasztalható mind a gyártók, mind a fogyasztók környezettudatosságának lanyhulása. Mint fogyasztók, egy élhető világra szavazunk. A környezeti hatás enyhítésére törekvő cégek támogatásával közelebb juthatunk a makrotrendek megváltoztatásához.

– A mindennapi életben hogyan valósíthatók meg a TerraCycle elvei?

– Bár a reciklálás a megfelelő és környezetbarát alternatívája a szeméttelepeknek, ne felejtsük el, hogy a régi mantra, amit gyerekkorunkban megtanultunk – csökkents, használd fel újra és reciklálj – ma is igaz. Ez egyszerűen annyit jelent:

vásárolj kevesebbet, mint amennyit megvehetnél, az egyszer használatos eszközök helyett vegyél újrafelhasználhatókat, és tervezd meg azoknak a termékeknek a fenntartható végét (komposztálással vagy reciklálással), amelyeket nem tudsz megsemmisíteni vagy újrafelhasználni.

Ne feledd: amikor veszel valamit, a pénztárcáddal szavazol, és azt üzened a gyártónak, hogy több ilyen terméket akarsz. Aztán tedd fel magadnak a kérdést a vásárlás előtt, hogy valóban szükséged van-e arra, és próbáld támogatni azokat a brandeket, amelyeknek környezetvédő programjaik vannak.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
Videó: egy robotkutya járja Sanghaj utcáit, miközben különféle utasításokat kiabál
A kínai metropolisz egyes részeit ismét lezárták a járvány miatt, a robotkutyával pedig a lakosságot figyelmeztetik.

Link másolása

A koronavírus új, BA.2-es változata miatt ismét szigorú intézkedések léptek életbe Sanghajban. A kínai metropolisz egyes részeit például ismét lezárták. Az üres utcákat pedig egy robotkutya járja, miközben különböző felhívásokat, utasításokat kiabál – írja a New York Times.

A robotkutyáról videó is készült a város Jiading nevű kerületében.

A felvételen látni, hogy a robotkutya hátára egy hangszórót erősítettek, amelyből olyan utasítások hangzanak el, mint: a kézmosás és a maszkhordás jelentősen csökkenti a vírus átadásának kockázatát.

Egyes jelentések szerint Kínában nemcsak robotkutyákat, de drónokat is bevetnek, hogy így zavarják haza az utcán lévő lakosságot. Az embereknek ugyanis csak indokolt esetben szabad elhagyniuk az otthonaikat, a drónok segítségével pedig azt figyelik, hol vannak tömörülések. A hatóságoknak így egyszerűbb dolguk van, ugyanis a távolból is tudják, hova kell kimenniük.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

JÖVŐ
A Rovatból
Akár két óra alatt is odaérhet Sanghajból New Yorkba a közeljövő hiperszonikus kínai utasszállítója
2025-ben már tesztelnék a Concorde-nál kétszer gyorsabb repülőt, 2030-ban pedig már élesben is kipróbálhatják.

Link másolása

Olyan utasszállító repülő kifejlesztésén dolgozik egy kínai, űrrepüléssel foglalkozó vállalat, amely másodpercenként egy mérföld/másodperc sebességgel képes száguldani és akár pár óra alatt meg tudja tenni a Sanghaj-New York távot - írja a CNN.

A pekingi székhelyű Space Transportation hiperszonikus repülője kétszer olyan gyors lenne, mint a Concorde szuperszonikus utasszállító repülőgép, amely jelenleg a világ második leggyorsabb utasszállítója.

A cég már egy animált reklámvideót is készített a 12 személyesnek megálmodott gépről, amelyen az utasok sisak és szkafander nélkül tudnak utazni. A repülőt két hatalmas gyorsítórakétával képzelik el, amelyekkel függőlegesen repül fel a levegőbe, majd az utazómagasság elérésekor a rakéták leválnak róla. Ezután 7000 kilométer/órás sebességgel száguld végig az űr peremén, majd függőlegesen landol a célállomáson egy állványos futómű segítségével.

A vállalat 2025-ben szeretné tesztelni a hiperszonikus repülőt, 2030-ban pedig már élesben is kipróbálnák.

Ha sikerül a céljukat teljesíteni, Kína kihasználhatja az űrturizmus azon rését, amely igencsak jövedelmező lehet a jövőben, de az üzleti utakra utazók számára is rendkívül vonzó lehet a sokkal gyorsabban A-ból B-be érő repülő. A projektet egyébként a kínai befektetők is bőkezűen támogatják: a vállalat tavaly augusztusban több mint 300 millió jüant (kb. 16,3 milliárd forint) kapott egy sanghaji székhelyű ipari befeketetési alaptól, amelyet a Matrix Partners China és az állami tulajdonú Shanghai Guosheng Group vezet.

Kína már most is jelentős szereplőnek számít az űrtevékenységekben. Az állam számos kezdeményezést támogat, beleértve a műholdas technológiákat, a Holdra és a Marsra való utazást, a bolygók közötti utakat és a mélyűrkutatást. Az űrgazdaságban is szeretnének nagyobb szerepet játszani, az egyik cél például a nagysebességű utasszállítás.

Egy kutatás szerint (a Deloitte tanácsadó cég végzett el a NASA támogatásával) elegendő fenntartható kereslet lenne a kereskedelmi hiperszonikus utasszállítás iránt. Elemzésük szerint olyan nagyvárosok közötti utakra lenne érdemes ilyen járatot indítani, amelyekhez át kell szelni az óceánt vagy óceánokat, és emiatt a normál repülőutak nagyon hosszúak. Pl. New York és London, Miami és Sao Paolo, New York és Párizs, Los Angeles és Sydney és Sydney és Szingapúr között.

A kutatás szerint 90 ilyen útvonalon lenne jövedelmező a hiperszonikus utasszállítás, amelyet évi 2,25 millió utas venne igénybe, és összesen 16,5 milliárd dollár bevételt hozhatna.

Egy másik NASA-megbízásból készített tanulmány szerint azonban akár több mint 300 várospár között is járhatna hiperszonikus repülő az utasok fizetési hajlandósága alapján.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Holoda Attila: Orbán áfát is csökkenthetne, de inkább az uniós klímacélok feladását javasolja
Az energiapolitikai szakértő szerint az árak valóban elszálltak, ezzel párhuzamosan viszont Európa és a világ CO2-kibocsátása is. Rossz irány lenne ezt még tovább növelni.

Link másolása

Orbán Viktor a zsinórban negyedik kétharmados győzelmét követő nemzetközi sajtótájékoztatón bejelentette, javasolni fogja az EU-nak, hogy az elszabaduló energiaárak miatt függesszék fel a fosszilis energiahordozók megadóztatását, a villamosenergia ára ne legyen összekapcsolva a földgáz árával, valamint ne kelljen kötelezően bioüzemanyagot keverni a sima üzemanyagokhoz. Szerinte amíg tart a háború, csak ezekkel a lépésekkel lehet megvédeni a családokat.

A sajtótájékoztatón szó volt Paks 2-ről is, a miniszterelnök ezzel kapcsolatban azt mondta: a beruházás jelentős csúszásban van, és könnyen lehet, hogy az uniós szankciók teljesen el fogják söpörni, amennyiben az atomenergiára is kiterjesztik őket.

A fentiekről kérdeztük Holoda Attila energiapolitikai szakértőt, aki a kampány során az ellenzéki pártok programjának kidolgozásában is részt vett.

– Mi a véleménye Orbán Viktor EU-nak tett javaslatáról?

– Az energiaárak valóban magasak, ezzel párhuzamosan viszont Európa és a világ CO2-kibocsátása is. Az EU épp emiatt vezette be az úgynevezett ETS kereskedelmi rendszert, ami azzal próbálja rávenni a kibocsátás csökkentésére az ipari vállalatokat, hogy fix kvótákat állít fel, és aki ezt túllépi, annak többletkvótát kell vásárolnia a piacról olyanoktól, akik nem használták fel teljesen a saját keretüket. Mivel a jelenlegi helyzetben az energiaárak is keményen sújtják az ipari felhasználókat, Orbán Viktor egyfajta uniós rezsicsökkentési javaslatot jelentett be. Ennek a fogyasztók szempontjából biztosan van logikája, ebből a szempontból dicséretes, hogy szeretné megfékezni az elszabaduló inflációt.

Ugyanakkor azt is látni kell, hogy ezáltal hosszú időre visszavetné azokat a uniós célokat, amelyek a CO2-kibocsátás és a klímavédelem érdekében születtek, ráadásul közös döntéssel. Klasszikus „melyik ujjamba harapjak?” dilemmával állunk szemben, és Orbán Viktor ebben a kérdésben egyértelműen az árak csökkentése mellett tette le a voksát.

Nem meglepő, hiszen a magyar rezsicsökkentés is ebből indul ki, de érdekes módon az sosem jut eszébe, hogy az áfához nyúljon, pedig ezt minden tagállam megtehetné saját hatáskörben. És az energiahordozókra kivetett áfa csökkentésének legalább annyira eredményes hatása lenne, viszont nem tenne keresztbe a CO2-kibocsátás csökkentésének sem.

– Milyen fogadtatása lesz vajon a javaslatnak?

– Biztosan lesznek, akik egyetértenek vele, elsősorban a szegényebb országok közül, akik mindent megtesznek az inflációs hatás mérséklése érdekében. De alapvetően azt is látni kell, hogy az EU-ban ma már többségben vannak azok, akik a klímavédelmi szempontokat úgy is prioritásnak tartják, hogy ez a fogyasztóknak adott esetben többe kerül. Valamilyen úton-módon lépni kell az energiafelhasználás csökkentése és a minél alacsonyabb CO2-kibocsátás érdekében.

– Létezhet valamilyen köztes, kompromisszumos megoldás?

– Ha hozzányúlunk egy rendszerhez, amit korábban elhatároztunk, azzal mindenképpen felhígítjuk, és ezután legtöbbször már nincs megállás. A bioetanol kötelező bekeverése például azt a célt szolgálja, hogy növeljük a megújuló energiahordozók arányát, miközben persze drágul is tőle az üzemanyag. Az árak mérséklésére jó megoldás lehet, de a klímacélokat biztosan lazítaná. Hasonló helyzet állna elő bármilyen más módosítás esetén is: még egy kisebb lazítás is rossz példák egész sorát indíthatná el, valószínűleg több másik ország is felbátorodna és hasonló javaslatokat nyújtana be ezután.

– Ha nem ilyen módon, akkor hogyan lehetne megelőzni az árak elszabadulását?

– Orbán másik javaslatában, miszerint válasszák szét egymástól a villamosenergia és a földgáz árát, lenne logika, ugyanakkor ez azt jelentené, hogy beavatkozunk az Európai Unió saját piac-liberalizációs elveibe.

Inkább az árakat felhajtók ellen kellene fellépni sokkal szigorúbb ellenőrzéssel, de Orbán Viktor valószínűleg azért sem preferálta, mert mindenki tudja, hogy az árfelhajtásban vastagon benne voltak az oroszok is. Lépni lehetne azon a téren is, hogy minden tagállam nézze meg, milyen plusz adókkal sújtja saját hatáskörben az energiahordozókat. Ezeket, mint például az áfa, nyugodtan lehetne csökkenteni.

– Keresztbe tehet-e Orbán egy vétóval a klímacélok teljesítésének?

– Ezt a fajta lebegtetést már hallottuk is tőle, és valóban van zsarolási potenciálja a jelenlegi berendezkedés alapján. Ugyanakkor már így is eléggé páriaként kezelik Magyarországot a rendszeres vétói miatt, nem véletlen, hogy a 7-es cikkely szerinti eljárásnak akár olyan eredménye is lehet, hogy megvonják az ilyen jellegű szavazati jogunkat. Korábban mindig arra tudott hagyatkozni Orbán, hogy a lengyelekkel kölcsönösen támogatjuk egymást, a jelenlegi helyzetben viszont egyáltalán nem biztos, hogy Lengyelország kiállna a Putyint támogató Orbán-rendszer mellett.

– Állandó érv, hogy azért nem támogatja Magyarország az energiahordozókra vonatkozó szankciókat, mert nálunk nincs alternatívája az orosz gáznak. Valóban így van?

– Jelenleg teljesen igaza van ebben Orbánnak, de azt elfelejti hozzátenni, hogy többek között azért alakult így, mert az elmúlt 12 év politikája következtében az energiafüggőség nemhogy csökkent volna, sokkal inkább stabilizálódott. Különösen, hogy egy újabb 15 éves szerződéssel Magyarország földgáz-ellátásának jelentős részét az oroszokhoz kötötte. Pedig Szlovénia kivételével valamennyi szomszédunkkal megteremtődött a vezetékes kapcsolat, ami lehetővé tenné, hogy alternatív energiaforrásokhoz férjünk hozzá, Lengyelországtól egészen Görögországig.

Minden olyan gázforrás, ami beér Európába, jöjjön akár Észak-Afrikából, akár máshonnan, elméletileg már elérhető lenne számunkra. Szintén az elmúlt 12 év negatív fejleménye, hogy leállt annak a Nabucco-vezetéknek az építése, aminek köszönhetően Oroszországot elkerülve juthatott volna földgáz Európába. Ez a projekt gyakorlatilag elhalt, nem utolsósorban a magyar kormány támogatásának hiánya miatt.

– Orbán Paks 2-ről is beszélt, szerinte a beruházás jelentős csúszásban van, de az esetleges EU-s szankciók miatt se biztos, hogy egyáltalán megvalósulhat. Ön szerint ez reális?

– Szinte biztos vagyok benne, hogy nem fognak kiterjedni erre a szankciók, mivel az atomenergia, ha nem is a zöld, de a fenntartható címkét kapta meg nemrég az Uniótól. Persze első lendületből az Európai Parlament is tárgyalt róla, de meglepődnék, ha végül döntés születne erről. Ugyanakkor még ha nem is lesznek konkrét szankciók, a nyugat-európai és amerikai nagy beszállítók – mint a Siemens vagy a General Electric –, amelyek eredetileg részt vettek volna a beruházásban az oroszok oldalán, a jelenlegi helyzetben aligha adják majd a nevüket hozzá.

– Lehetséges, hogy a miniszterelnök legszívesebben már kifarolna az egészből, ezért hozta egyáltalán szóba a fentieket?

– Nem gondolom, vagy ha mégis, akkor aligha beszélne róla ennyire nyíltan, hiszen ezzel komoly megrovást kockáztatna Putyin részéről. Abban is biztosak lehetünk, hogy a jelenlegi energiaellátási rendszerben szükség van egy olyan, úgynevezett zsinórüzemet biztosító alaperőműre, mint a paksi. Azon el lehetne gondolkodni, hogy ha ezt ne csak és kizárólag a Roszatommal valósítsuk meg, egy ilyen döntés ugyanakkor újraindítaná a tendereztetést, ami további csúszást eredményezne. Nem véletlen, hogy ma már a Paks 1-es erőműnél is komoly erőfeszítéseket tesznek az üzemidő meghosszabbítására.

– Milyen alternatív megoldások jöhetnének még szóba?

– Mindig azt szoktam mondani, hogy a legolcsóbb energia az el nem használt energia.

Ha csökkenteni tudjuk a fogyasztást, akár szigeteléssel, akár energiatakarékos háztartási eszközök finanszírozásával, biztosan sokkal többet érnénk el, mintha nekiállunk új rendszereket behozni. Arra apellálni szintén nem túl reális, hogy akár napelemmel, akár szélenergiával pótoljunk egy zsinórüzemű erőművet.

Jelenleg, amíg nem adottak az energiatárolás feltételei, a zöldenergia egyszerűen nem alkalmas egy olyan folyamatos, stabil üzemmódú erőmű, mint Paks helyettesítésére.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Mostantól már a Tescónál is leadhatod a használt étolajat
Újabb zöld gyakorlatot vezetett be a Tesco a fenntartható működés érdekében.

Link másolása

A Tesco elkötelezetten törekszik környezetterhelése csökkentésére. Ennek részeként együttműködik szállítóival és partnereivel a természetvédelem és a vásárlók fenntarthatóbb életmódjának ösztönzése terén. Az áruházlánc ezirányú tevékenysége egy újabb lépéseként 8 üzleténél helyezett ki gyűjtőket, lehetőséget biztosítva ezáltal a használt étolaj szelektív leadására. A tesztüzemben induló kezdeményezéshez a Biofilter Zrt. biztosítja az ún. Használt Étolaj Boxokat, valamint gondoskodik a használt sütőzsiradék elszállításáról és újrahasznosításáról, a Bunge pedig a Tescóban árusított Floriol és Vénusz étolajtermékei nyakcímkéjén tájékoztatja a vásárlókat az újrahasznosítási lehetőségről ebben a 8 áruházban.

„Szeretnénk vásárlóinknak alternatívát kínálni, hogy ne a lefolyóba öntsék vagy a szemétbe dobják a használt étolajat, ami jelentősen szennyezi a környezetet.

Ezért indítottuk el 8 áruházunknál tesztüzemben a használtolaj-visszagyűjtést, ahol a parkolóhoz közel, az üzletek előtt, illetve egy helyen próbajelleggel az üzletsoron állítottuk fel a Biofilter használtétolaj-gyűjtőit. Örülök neki, hogy a jó gyakorlatot ösztönző kezdeményezést a Bunge is támogatja a termékein megjelenő kommunikációval”– mondta Pálinkás Zsolt, a Tesco-Global Zrt. vezérigazgatója.

Jelenleg a Tesco zalaegerszegi, soproni, győri, paksi, budaörsi, ceglédi, valamint Fogarasi úti és Andor utcai budapesti áruházainál lehet elhelyezni a használt étolajat az erre szolgáló szelektív gyűjtőkben.

A lehetőség szerint a saját flakonjába visszatöltött, kihűlt étkezési olaj a legközelebbi vásárlás alkalmával egyszerűen leadható a 8 gyűjtőpont valamelyikén. Elszállításról és az újrahasznosításról az országos begyűjtőhálózattal rendelkező Biofilter Zrt. gondoskodik.

„Az olajban, illetve zsírban való sütés elterjedt eljárás a magyar konyhákban. Arra viszont kevesen gondolnak, hogy az elhasznált sütőolaj speciális kezelést igénylő háztartási hulladék. Egyetlen csepp használt étolaj akár ezer liter élővizet is elszennyezhet, amennyiben nem megfelelően kezelik. Ezért is örülök, hogy a Tesco és a Bunge is csatlakozik a lakossági környezetterhelés csökkentését célzó használtétolaj-begyűjtő programhoz.

A kihelyezett Használt Étolaj Boxokban leadott olajat tisztítás után biodízel-gyártásra adjuk át, amelynek során azt az Európai Unióban érvényes szabályozás alapján 8,2 százalékban az üzemanyagba keverik, így visszajut a lakossághoz és körforgásban tartható"

– mondta Deák György, a Biofilter Zrt. vezérigazgatója.

„Elkötelezettek vagyunk a fenntarthatóság iránt az ellátási lánc minden egyes lépcsőfokán – a termelőktől a fogyasztókig. Éppen ezért örömmel álltunk a Tesco és a Biofilter Zrt. új közös, zöld gyakorlata mellé azzal, hogy a Vénusz és a Floriol étolajaink palackjain található kommunikációval felhívjuk a vásárlók figyelmét. Reméljük, hogy ezzel is erősítjük a használt étolaj szelektív újrahasznosításával kapcsolatos ismereteket, és a fogyasztók is csatlakoznak a kezdeményezéshez" – tette hozzá Grászli János, a Bunge magyarországi vezetője.

Link másolása
KÖVESS MINKET: