JÖVŐ
A Rovatból

Tom Szaky - az újrahasznosítás és a körkörös gazdaság világhírű magyar szószólója

A kanadai-magyar üzletember nemcsak beszél róla, cége, a TerraCycle a világ legnagyobb márkáinak segít, hogy zöldebbé válhassanak.

Link másolása

Tom Szaky napjaink egyik legjelentősebb hulladék-újrahasznosítással és reciklálással foglalkozó cégének, a TerryCycle-nak alapítója. Nevezték már látnoknak, a globális szemétpiacot uraló magyar hippinek, vezető ökokapitalistának, szemétkirálynak, vagy épp a Föld megmentőjének is.

A Magyarországon született, de Kanadában felnőtt üzletember meggyőződése, hogy meg lehet szabadítani a világot a ma már szinte minden képzeletet felülmúló szemétmennyiségtől.

Legújabb célja, hogy a tartós csomagolásokat beveztő LOOP-pal zöldebbé tegye a világon megtermelt szemét jelentős részéért felelős napi fogyasztási cikkeket gyártó óriásokat. A kezdeményezéshez olyan multik csatlakoztak, mint a Procter&Gamble, az Unilever, a PepsiCo vagy a Nestlé. Nemrég a Reuters Responsible Business Summit nevű rendezvény vendége volt, ahol többek közt arról beszélgettek, mit tehet az egyik legtöbb hulladékot termelő szépségipar Földünk fenntarthatóságáért. Itt kiderült, hogy Tom Szaky-ék közreműködnek például abban is, hogy a Procter&Gamble Beauty újratölthető és újrafelhasználható alumínium-flakonokba csomagolja hajápolási termékeit.

– Hogyan született meg a TerraCycle ötlete a gilisztaürülék-komposztból?

– A TerraCycle ötlete 2001-ben született meg bennem a Princeton egyetem elsőéves hallgatójaként, amikor barátaimhoz utaztam Kanadába. Ők felfedezték, hogyha gilisztaürüléket használnak trágyaként, gyorsan és egészségesen nőnek a növényeik.

Ez lett eredeti üzleti modellünk: gilisztakomposzt (a gilisztaürülékké alakított szerves hulladék, amit a princetoni ebédlőből gyűjtöttünk), használt szódáspalackokba töltve, az így készült trágyát adtuk el. Ez volt a világ első terméke, amely teljes egészében hulladékból készült a csomagolásával együtt.

Ahhoz, hogy nagyobb mennyiségű palackunk legyen, országos gyűjtőprogramot szerveztünk, amely elődje volt jelenlegi ingyenes recikláló programunknak.

Trágyát már nem gyártunk, újrahasznosítási megoldásokat keresünk a világ legsúlyosabb hulladékproblémáira, hogy bebizonyítsuk: technikailag minden reciklálható, és megoldásokat fejlesztünk szinte minden elképzelhető szeméttípusra, legyen az papírpohár, használt fogkefe, cigarettacsikk, de még használt pelenka is.

A Procter&Gamble volt egyik első partnerünk, finanszírozta a széles körű szétválogatásokat, amelyekkel korábban senki sem törődött. Gyűjtöttünk műanyag szemetet az óceánokból, hogy samponos flakonok legyenek belőlük a Head&Shouldersnél, elindítottuk a LOOP-ot, amely ma már több mint 500 brandet kínál, elindítottuk Amsterdamban a Pampers pelenkák recikláló rendszerét. Alapítói vagyunk a műanyag hulladék felszámolására létrejött szövetségnek (Alliance to End Plastic Waste), most pedig a Responsible Beauty (Felelős szépség) program újratölthető alumínium samponflakon programjában veszünk részt.

VIDEÓ: Tomy Szaky bemutatja a TerraCycle-t

A TerraCycle olyan hulladékokat gyűjt, amelyek nem újrahasznosíthatók a hagyományos módszerekkel, és ezekből nyersanyagokat készít, amelyeket új termékek gyártására használnak fel a világ 20 országában.

– Hogyan fogadták kezdetben az „Eltörölni a hulladék gondolatát” küldetést, és hogyan találta meg a helyét a TerraCycle a fenntarthatóságért vívott küzdelemben?

– Keményen dolgoztunk azért, hogy újítást vigyünk egy olyan iparágba, amelyre nem ez jellemző. Ezáltal képesek vagyunk olyan megoldásokat nyújtani a fogyasztóknak és a vállalatoknak, amilyeneket más hulladékkezelő cégek nem tudnak. Az évek során a TerraCycle lendületbe jött, de a fenntarthatóság iránt feltámadt érdeklődés-áradat is segített bennünket.

A címlapsztorik a nagy Csendes-óceáni szemétszigetről, Kína bejelentése arról, hogy a jövőben nem fogad el semmilyen, az Egyesült Államokban készült újrafelhasználható anyagot, vagy az, hogy egy átlagember egy hitelkártyányi műanyagot fogyaszt el minden héten, mind olyan híradások, amelyek tudatosabbá tették az emberek fogyasztását. Rájöttek arra is, hogy kedvenc termékeik hamarosan nem lesznek többé.

Együttműködésünk olyan óriáscégekkel, mint a Procter&Gamble, amelynek több milliárd fogyasztója van világszerte, alakíthatja a fogyasztók magatartását és felelős fogyasztásra vezethet termékein és az általuk finanszírozott programokon keresztül. Ilyen például a Thaiföldön felállított hulladékkezelési rendszer.

– Az Önök sikerét látva azt gondolhatjuk, hogy a szemétgyűjtés és az újrafelhasználás a jövő új nagy iparága lehet több millió munkalehetőséggel.

– Mint minden más iparágban, a reciklálás jövője is azon múlik, hogy milyen méretekben folyik. A TerraCycle-nál igyekszünk a lehető legtöbb, eldobásra ítélt csomagolást feldolgozni. De mivel nagyon sokféle hulladékkal foglalkozunk mind a végfelhasználói, mind pedig az előfogyasztói szinten, nagyon sok hulladék kiesik a látókörünkből. Éppen ezért beruházásokra van szükség a brandek és más érintettek részéről, hogy egy fenntarthatóbb ellátó hálózatot hozhassunk létre. Ez a befektetés részben a hulladék új, innovatív módon való megközelítése, és olyan kreatív stratégiák kitalálása, amelyekbe be lehet vonni a fogyasztót és a gyártókat egyaránt.

Sajnos a kínai “Nemzeti Kard” politika, az olaj történelmi mélyponton lévő ára, amelytől a szűzműanyag olcsóbb lett, mint valaha, a környezetvédelmi ügynökségek szabályozatlansága, alulfinanszírozása, vagy az olyan előreláthatatlan akadályok, mint a koronavírus az újrafelhasználási ipar visszaesését eredményezték. A hazai és nemzetközi reciklálási rendszerek nem tudnak megbirkózni a jelenlegi globális válsággal.

Bár nincsen csodafegyverünk “a hulladék gondolatának” eltörlésére, hisszük, hogy a megoldás része a fogyasztás csökkentése, a beruházások az újrafelhasználható csomagolástechnikába, és amikor az egyes anyagokat már nem lehet újrahasznosítani, reciklálni kell őket. Igyekszünk szintetizálni ezeket a megközelítéseket egy valódi “körkörös” gazdaság érdekében, amelynek forrásait folyamatosan újrahasznosítják. Amikor a világ elfogadja a körkörös gazdaságot, akkor lehet a hulladékra vezető iparágat építeni. E téren a gyártóké a főszerep, hogy a reciklálás, az újrafelhasználás terén olyan újításokat vezessenek be, hogy azzal példát mutassanak vetélytársaiknak és más iparágaknak.

– A csomagolással és a műanyag-hulladékkal járul talán legjobban hozzá az ember a globális szennyezéshez. A TerraCycle hatalmas munkát végez, de ez csepp a tengerben. Számos nagy cég csatlakozott Önhöz. Vannak-e új ötletei, hogy miként nyerhet meg másokat?

– A P&G-nél már 1956-ban készült egy környezetvédelmi jelentés. Az ilyen szemléletű cégekkel könnyű dolgozni, mert ők útkeresésükben az egész láncolatban gondolkodnak, újításaikat a körkörös gazdaság minden résztvevőjével együtt hajtják végre. Ha a folyamat bármely része hiányzik, velünk hozzák létre. TerraCycle partnerséget vállal vállalatokkal, brandekkel, városokkal, önkormányzatokkal világszerte és megoldásokat javasol az egyes országoknak reciklálhatatlan anyagaik tárolására.

Nem az a dolgunk, hogy megmondjuk az embereknek, mit fogyasszanak, de azt sugalljuk, hogy olyan brandeket válasszanak, amelyek erőfeszítéseket tesznek a hulladék felszámolására.

Manapság a fogyasztók egyre inkább hajlandók támogatni a fenntarthatóságra törekvő brandeket, és készek pénzt is áldozni olyan megoldásokra, amelyek közelebb viszik őket egy környezetbarát élethez.

– A TerraCycle számos reciklálási programot működtet a műanyag palackoktól a cigarettacsikkeken át a kozmetikai hulladékig. Mi a következő lépés?

– Az elmúlt évtizedben a TerraCycle négy olyan üzleti ágat fejlesztett ki, amelyek a fogyasztókat és a hétköznapi fogyasztásra szánt árucikkek iparát arra motiválták, hogy vizsgálják felül, mi is az a hulladék. A TerraCycle olyan megoldásokat dolgozott ki számos hulladékfajtára, amelyek korábban elérhetetlenek voltak, és ezek újraértelmezték azt, ami a reciklálás révén kaphat egy második életet és ami valóban szemét. Míg számos reciklálási megoldásunkhoz a fogyasztók és a cégek elküldik hulladékukat, a jövőben a TerraCycle a helybeni aktiválás lehetőségeit kutatja. Ilyen új programunk a Norsdstrommal a szépségápolási termékek csomagolása terén, vagy a LOOP újrafelhasználható új csészéje és a nagy gyorsétterem-láncolatokkal való közös élelmiszercsomagolási programja.

– Tavaly elindította a LOOP házhozszállítási szolgáltatást tartós csomagolással. Bemutatná nekünk, hogyan működik?

– Néhány évvel ezelőtt kezdtünk el gondolkodni azon, hogy a következő lépés azelőtt megoldani a hulladék-problémát, mielőtt a hulladék létrejön. Így született meg a LOOP, a fogyasztás jövője, amely életre hívja a körkörös gazdaságot. Jelenleg az Egyesült Államok 48 államában, Nagy-Britanniában és Franciaországban működünk, jövőre tervezzük kiterjeszteni hálózatunkat Kanadára, Ausztráliára és Japánra.

Az első fázisban a fogyasztók on-line rendelnek háztartási cikkeket, amelyeket újrafelhasználható táskákban szállítunk házhoz. A táskákat a LOOP összegyűjti, kitisztítja, és újrafelhasználja. A következő fázisban LOOP-termékeket és csomagolásokat szállítunk kiskereskedőknek. Vásárláskor a fogyasztók egy kis összegű letétet fizetnek, amit visszakapnak, amikor visszaadják az újrafelhasználható terméket.

A LOOP abból indult ki, hogy miként oldjuk meg a teljes felhasználhatóságot úgy, hogy közben kényelmes és olcsó legyen. A válasz: vissza kell adni tulajdonjogát a gyártónak. Így a gyártók pénzügyi szempontból is motiváltak lesznek, hogy csomagolásaik minél tartósabbak legyenek.

VIDEÓ: így működik a LOOP

A LOOP abban is egyedülálló, hogy a legkülönbözőbb dizájnú csomagolások születhetnek, míg az egyszer használatosoknál ezt nem bírta volna el a költségvetés. Ennél is fontosabb, hogy az olyan körkörös gazdasági kezdeményezések, mint a LOOP, sokkal jobbak a környezet szempontjából, mint a jelenlegi lineáris modellek. Bár egyes országokban még csak kísérletként működik, egyik elemét már bevezették Európában: a Procter&Gamble újratölthető aluminium samponflakonjai ugyanazok, mint amit a LOOP-ban használunk.

– Úgy vélem, napjaink legnagyobb problémája a fogyasztói társadalom egyetemes agymosása. Ma a reklámipar uralja a világot, de ha megváltozik a gondolkodásmódunk, az összes gazdasági trend meg fog változni..

– A jelenlegi helyzetben, amikor a pandémia okozta költségvetési megszorítások visszavetették a helyi reciklálási programokat és az olajár-zuhanás következtében tovább csökkent a kereslet a reciklált műanyagok iránt, gyakran tapasztalható mind a gyártók, mind a fogyasztók környezettudatosságának lanyhulása. Mint fogyasztók, egy élhető világra szavazunk. A környezeti hatás enyhítésére törekvő cégek támogatásával közelebb juthatunk a makrotrendek megváltoztatásához.

– A mindennapi életben hogyan valósíthatók meg a TerraCycle elvei?

– Bár a reciklálás a megfelelő és környezetbarát alternatívája a szeméttelepeknek, ne felejtsük el, hogy a régi mantra, amit gyerekkorunkban megtanultunk – csökkents, használd fel újra és reciklálj – ma is igaz. Ez egyszerűen annyit jelent:

vásárolj kevesebbet, mint amennyit megvehetnél, az egyszer használatos eszközök helyett vegyél újrafelhasználhatókat, és tervezd meg azoknak a termékeknek a fenntartható végét (komposztálással vagy reciklálással), amelyeket nem tudsz megsemmisíteni vagy újrafelhasználni.

Ne feledd: amikor veszel valamit, a pénztárcáddal szavazol, és azt üzened a gyártónak, hogy több ilyen terméket akarsz. Aztán tedd fel magadnak a kérdést a vásárlás előtt, hogy valóban szükséged van-e arra, és próbáld támogatni azokat a brandeket, amelyeknek környezetvédő programjaik vannak.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
New York a saját súlya miatt is süllyed, mert a rajta lévő felhőkarcolók annyira nehezek
Manhattan süllyed, körülötte a vízszint emelkedik, ez nem a legszerencsésebb kombináció. Mintha a jégkorszak következményei és a klímaváltozás nem volna elég baj.

Link másolása

A New York-i épületek súlya is hozzájárulhat a metropolisz süllyedéséhez, állítják kutatók. Ugyanakkor ennek más okai is lehetnek, például a bolygón végbemenő változások, és az utolsó, mintegy tízezer évvel ezelőtti jégkorszak következményei.

Ha sikerül megérteni, hogy a New Yorkhoz hasonló területek miért kerülnek egyre alacsonyabbra, az segíthet felbecsülni, hogy a jövőben mekkora ezeken az áradás kockázata a klímaváltozás miatt.

Az Atlanti-óceán észak-amerikai partvidékén a vízszint a globális átlagnál máris három-négyszer gyorsabban emelkedik.

„A tengerszint-emelkedés hamarosan áradási problémákat fog okozni New Yorkban és világszerte” – figyelmeztet a tanulmány vezető szerzője, Tom Parsons geofizikus.

A jégkorszak érdekes utóhatása

GPS-adatok szerint a város déli része, Lower Manhattan évente nagyjából 2,1 milliméterrel kerül lejjebb.

Ennek egyrészt természetes oka van. Az utolsó jégkorszak leghidegebb időszakában a bolygó nagy részét vastag jégtakaró fedte. A jégtáblák alatt lévő talaj süllyedni kezdett, ez azt jelentette, hogy a földtömegek szélei magasabbra kerültek. Miután a jég elolvadt, egy idő után ez utóbbi területek indultak süllyedésnek.

Egy korábbi kutatás szerint a keleti part mentén ez a jelenség 2100-ra akár 48-150 centiméteres süppedést is okozhat.

A süllyedésnek emellett a természetes oka mellett Parsons és csapata meg akarta vizsgálni a mesterséges okok, például az ember alkotta épületek lehetséges hatását is.

Parsonsnak akkor ugrott be az ötlet, amikor meglátogatta felesége családját Belgiumban 2019-ben.

„Az antwerpeni katedrális mellett volt a szállásunk, figyeltem az épület alapzatának hatalmas köveit, és azon töprengtem, hogy hogyan hozhatták ide ezeket nagy távolságokból, majd hogyan rakták őket össze, mint egy kis hegyet. Kíváncsi lettem arra, hogy ez milyen hatással lehet a kövek alatt húzódó talajra” – idézte fel az ötlet kipattanásának körülményeit.

A baj az, ha összeadódik

A megépítés után minden épület besüllyed egy kicsit a födbe, még azok is, amelyeket keményebb kövekre építenek. Azok, amelyeket puhább talajra emelnek, természetesen jobban.

A tudósok becslése szerint New York City öt kerületének több mint egymillió (pontosan 1.084.954) épülete összesen 762 milliárd kilogramm súlyú, és egy 778 négyzetkilométeres területen helyezkedik el.

Ezután számítógépes modellt fejlesztettek ki annak megállapítására, hogy ez a súly különféle talajviszonyok esetén miképpen süllyed.

Műholdfelvételekből az derült ki, hogy a város átlagosan évente 1-2 milliméterrel kerül lejjebb. Ez megegyezett azzal az adattal, amit a számítógépes modell jelzett a jégkorszak utáni természetes mozgás következményeként.

Bizonyos városrészek azonban az adatok szerint sokkal gyorsabban süppednek, mint mások. Ez feltehetően az épületek súlya miatt van, de nem zártak ki más lehetséges indokokat sem, amelyek egyelőre még ismeretlenek.

New York tehát átlagosan csupán egy picikét süllyed évente. Parsons ugyanakkor rámutatott, hogy eközben New York körül a tengerszint emelkedés évente 1-2 milliméteres, így aztán minden milliméternyi süppedés plusz egy évet jelent a tengerszintnél.

(Forrás: Live Science, Earth's Future)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
JÖVŐ
A Rovatból
A földi élethez nélkülözhetetlen nyolc határértékből hetet már átlépett az emberiség
Veszélyes zónában van a földi élet. Már csak a légszennyezettség esetében nem léptük át a kritikus értéket.

Link másolása

Nyolc olyan határértéket tartanak számon a tudósok, melyek nélkülözhetetlenek az élet fenntartásához, ám ezek közül már hét esetében az emberiség átlépte a határt, írja a Nature. A több mint 40 szakértőből álló Az Earth Commission nemzetközi tudóscsoport által megállapított értékek azt mutatják, mennyire biztonságosak és méltányosak a földi élet feltételei.

A határértékek az éghajlatot, a légszennyezést, a műtrágyák túlzott használata miatti eredő foszfor- és nitrogénszennyezést, a felszín alatti vízkészleteket, a felszíni édesvizeket, a beépítetlen természetet, illetve a természetes és az ember építette környezetet vizsgálja. Ezek közül egyedül a légszennyezettség az, ahol még nem léptük át az egész bolygót figyelembe véve a küszöbértéket. Egyes területeken azonban már a levegő minőségének megítélése is a káros tartományba esik.

A tanulmányban kitérnek arra, hogy amennyiben a Föld évente orvosi vizsgálaton venne részt, a doktor most azt mondaná, hogy a bolygó annyira beteg, ami már a földlakók életét is érinti.

A tudósok túlnyomó többsége egyetért abban, hogy az éghajlatváltozás az ember hibája, mely elsősorban a bolygó erőforrásainak hatalmas mértékű fogyasztása miatt következett be. Több mint 88 ezer klímaváltozásról szóló tanulmány vizsgálata során arra jutottak, hogy ezek 99,9 százaléka az emberiséget teszi felelősség a globális felmelegedés miatt.

A tudóscsoport szerint „ugrásszerű fejlődésre lenne szükség annak megértésében, hogy a jog, a gazdaság, a technológia és a globális együttműködés” hogyan tudna együttesen egy biztonságosabb és boldogabb jövőt eredményezni. Az Earth Commission tagjai szerint a helyzet megmentése érdekében létfontosságú lenne a globális hőmérséklet-emelkedés 1,5 Celsius-fokra való korlátozása és a világ ökoszisztémáinak védelme.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Megölte emberi kezelőjét a mesterséges intelligencia vezérelte drón egy szimulációs gyakorlatban
A drón feladata az volt, hogy semmisítse meg az ellenség légvédelmi rendszerét, és mindenkit támadjon meg, aki akadályozni próbálja a misszió végrehajtásában.

Link másolása

Az amerikai hadsereg egyik szimulációs gyakorlata során a légierő mesterséges intelligencia által vezérelt drónja meggyilkolta az irányítóját, mert csak ezzel tudta biztosítani a misszió végrehajtását.

Az erről szóló információt Tucker ‘Cinco’ Hamilton ezredes, az amerikai légierő AI-tesztelésért és bevetésért felelős vezetője osztotta még májusban egy londoni szakmai konferencián.

Hamilton elmondása szerint a drón feladata az volt, hogy semmisítse meg az ellenség légvédelmi rendszerét, és támadjon meg bárkit, aki ezt megpróbálná megakadályozni.

A rendszert eredetileg úgy alakították ki, hogy az emberi kezelőé volt a döntő szó, a megerősítéses tanulás során a mesterséges intelligencia a megerősítést jelentő pontokat az ellenséges célpontok megsemmisítéséért kapta, amit az emberi kezelő többször is megakadályozott.

A drón ennek megfelelően végül arra a következtetésre jutott, hogy a kommunikációs torony ellen kell fordulnia, ahonnan a kezelője kommunikált vele.

Hamilton az eset ismertetésével arra szerette volna felhívni a figyelmet, hogy nem szabad túlzottan az MI-re bízni a gépeket a légierőnél.

(via 444, Guardian)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
Egy évig élnek egy iszapból nyomtatott 3D-s házban, hogy teszteljék, milyen lesz a Mars-expedíció
Gőzerővel folynak a holdutazáshoz és a Mars meghódításához szükséges NASA kísérletek, amelynek eredményei a Földön is hasznosak lehetnek.

Link másolása

A tervezett újabb holdutazások és a Mars felfedezése olyan területen is találkoznak, amelyre ma még kevesen gondolnak: az építkezés. Ha megvalósul az a ma még álomnak tűnő elképzelés, hogy településeket hozzunk létre bolygónkon kívül, akkor rendelkezni kell a helyszínen a szükséges anyagokkal. Nyilvánvalóan fel sem merül az a megoldás, hogy ezeket az anyagokat a Földről szállítsák a hozzánk univerzális méretekben „közeli”, de valójában mégis távoli bolygókra. Éppen ezért már megindult az utat lerövidítő, egyben költségkímélő módszerek tanulmányozása.

Az egyik lehetséges megoldásnak a 3D-s nyomtatású olvasztott regolit látszik – írja a WIRED.

A következő napokban egy négy fős csapat érkezik a NASA houstoni Johnson űrközpontjának hangárjába, ahol egy évet töltenek el egy 3D-s nyomtatású épületben. A Mars Dune Alpha nevet viselő, 157 m2 alapterületű épület iszapból készült, színe mint a Mars talaja, a lakóterén túl még orvosi szolgálat és konyhakert is van benne. A Big-Bjarke Ingels Group építette, a 3D-s nyomtatást pedig az Icon Technology végezte.

A benne folyó kísérletek középpontjában azok a fizikai és viselkedési-egészségügyi kihívások állnak, amelyekkel az embereknek szembe kell nézniük a hosszú távú űrtartózkodás során. Egyben ez az első olyan struktúra, amelyet a NASA Holdra és Marsra szánt autonóm építési technológia-projektjéhez (MMPACT) építettek.

Amikor az ember visszatér a Holdra az Artemis-program keretében, az űrhajósok kezdetben keringő űrállomásokon, holdkompokon, vagy pedig felfújható felszíni épületekben laknak. Az MMPACT csapata azonban hosszú távon fenntartható struktúrák építésére készül.

Hogy elkerüljék a Földről való anyagszállítást, amelyhez hatalmas rakéták és óriási mennyiségű üzemanyag kellene, a Holdon található regolitot előbb masszává alakítanák, amelyet 3D-vel vékony rétegeket vagy különböző alakzatokat nyomtatnának.

Az első ilyen Földön kívüli projektet 2027-re tervezik. A küldetés során egy markolóval felszerelt robotkart kapcsolnak majd egy holdkomp oldalára, ezzel az eszközzel bányásszák ki és halmozzák fel a regolitot. A későbbi missziók félautomata exkavátorokat és más gépeket használnak majd lakóházak, utak, üvegházak, erőművek és olyan robbanástól védő pajzsok építésére, amelyek körülveszik a rakétakilövőket.

A Holdon történő 3D-s nyomtatáshoz vezető első lépés lesz, hogy lézerekkel vagy mikrohullámokkal megolvasztják a regolitot – árulta el Jennifer Edmundson, az MMPACT-csapat vezetője. Aztán lehűtik, hogy a gázok elillanhassanak, különben az anyag tele lesz lyukakkal, mint a szivacs. Ezután már ki lehet nyomtatni a kívánt formákra. Azt még nem dolgozták ki, hogy miként lehet ezeket a darabokat összeállítani. Edmundson szerint a lehető legjobban automatizálni akarják az építkezést, de nem zárható ki az emberi beavatkozás a jövőben sem a karbantartásoknál és a javításoknál.

A csapat egyik nagy feladata, hogy miként változtassa a Hold regolitját olyan erős és tartós építőanyaggá, amely képes megvédeni az emberi életet. Gondot jelenthet például, hogy a regolit jeget tartalmaz, mivel az Artemis-missziók a Hold déli pólusának közelébe indulnak.

Ráadásul a NASA-nak nem állnak rendelkezésre nagy mennyiségben holdkőzetek, hogy kísérletezzenek velük, csupán az Apollo 16 által hozott mintákkal dolgozhatnak. Tehát az MMPACT-csapatnak saját szintetikus verzióikat kell elkészítenie.

Corky Clinton, a kutatás egyik irányítója felhívja a figyelmet arra, hogy nehéz építeni a regolit geokémiai tulajdonságaira és egyberakni az apró részeket, mert meteoritokkal és más égitestekkel való ütközésekből jöttek létre több mint 4 milliárd évvel ezelőtt.

Vannak más bizonytalansági tényezők is. A Holdon sokkal kisebb a gravitáció, akár 45 percig tartó holdrengések is elképzelhetők, a déli póluson napsütésben elérheti az 54 C fokot, éjszaka viszont lehet akár mínusz 240 C fok is.

A holdpor beivódhat a gépek illeszkedéseibe és leállíthatja a hardvereket. Az Apolló-missziók idején a regolit megrongálta az űrruhákat és a belélegzett portól az űrhajósoknál szénanátha-szerű tünetek jelentkeztek.

Ugyancsak kétségeket kelthet a Mars Dune Alpha esetében, hogy az ember még soha nem hozott Mars-talajmintát a Földre, így az Iconnak szimulálnia kellett ezt az anyagot, feltételezésekre hagyatkozva, például arra, hogy bazaltban gazdag.

A struktúra 3D-s nyomtatása egy hónapot vett igénybe. Ehhez egy óriási nyomtatókart használnak, amelyen egy fúvócső vonja ki egyenletesen a lávakrétát. A struktúra alaprajzának körvonalazásával kezdik, majd jönnek a rétegek és úgy építik felfelé, mint egy agyagedényt.

A Mars Dune Alpha az Icon által épített első olyan struktúra, amelyre 3D-s nyomtatott tetőt tettek. A tető oldalai úgy találkoznak az építmény tetején, mint két hullám az óceánban. A paneleket külön nyomtatták ki, majd hozzáadták a tetőszerkezethez.

Az Icon, amelynek 57,2 millió dolláros szerződése van a NASÁ-val a holdépítkezésekkel kapcsolatos kutatásokra és fejlesztésekre, olyan épületterveket rendelt, amelyek megvédhetnek egy négy fős csapatot a meteoritoktól, holdrengésektől, sugárzásoktól és a gyors hőmérséklet-változásoktól.

Közben vákuumkamrákban folynak a kísérletek a regolit megolvasztásával. Ezek a kamrák a Hold levegő nélküli körülményeit szimulálják, és egyben lehetőséget biztosítanak a kutatóknak, hogy teszteljék az extrém hőmérsékleteket. Ballard szerint láthatóan működnek a nagyobb mechanikai rendszerek és most megpróbálják egyensúlyba hozni az anyag erejét és merevségét.

Tesztelik az olvasztáshoz használt lézerek erejét, a hűtés időtartamát és a regolit geokémiai összetételét, amely változhat lelőhelyétől függően, mert a különböző alkotóelemeinek más és más az olvadási hőfoka. Jelenleg az MMPACT-csapat külön teszteli a lézeres és a mikrohullámos olvasztást, a tervek szerint idővel megkísérlik e két technológiát együtt alkalmazni.

A vákuumkamrában a 3D-s nyomtatással is kísérleteznek, először egy leszállópálya darabjaival. Ennél az infraktruktúránál fontos szempont, hogy az űrhajó által felkavart por ne tegyen kárt olyan fontos építményekben, mint a sugárzástól védő pajzsok, garázsok, utak, és hogy a porfelhő ne zavarja a leszállási körülményeket.

A Holdra és a Marsra szánt építkezési tervek hasznosak lehet a Földön is, például alternatívákat adhatnak a betonra, amelynek egyik alkotóeleme, a cement gyártása súlyosan környezetszennyező, a globális karbonlábnyom 8%-át jelenti.

Ugyanígy haszos lehet a földi építkezéseken az a tapasztalat, amit a 3D nyomtatások során megszereznek.

A kutatók olyan építőanyagon is dolgoznak, amelyben a holdbéli regolitot vegyítenék szarvasmarha-proteinnel, mert ennek súlya a beton tizede. Az anyagot tavaly nyáron a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén tesztelték először.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk