Tízszer több lehet a fertőzött, de nem értük még el járvány csúcsát
Karanténinfó rovatunkban hétről-hétre az aktuális járványhezettel kapcsolatos kérdéseket járjuk körül.
Beszéltünk már a magánegészségügyben elérhető tesztekről és a járványhelyzet miatti változásokról az albérletpiacon.
Legutóbbi adásunkban arra kerestük a választ, hogy meddig tarthat a mostani állapot és vajon milyen tényezők befolyásolják a járványhelyzet alakulását. Ferenci Tamás biostatisztikus, orvosbiológiai mérnök, az Óbudai Egyetem docense és Kovácsy Zsombor egészségügyi jogász, az „Elfekvő” című könyv szerzője voltak szakértőink.
NÉZD MEG A TELJES BESZÉLGETÉST ITT:
Ferenci Tamás rögtön a beszélgetés elején leszögezte, hogy több összetevője van annak a kérdésnek, meddig tarthat a járvány: ha maradnak a korlátozó intézkedések és viszonylag alacsonyan marad az új megbetegedések száma, akkor sokáig elhúzódhat, míg ha rohamosan megnő a megbetegedések száma, akkor hamarabb érjük el a 60-70%-os átfertőzöttségi szintet, ugyanakkor nagy teher helyeződik az egészségügyre.
A hét egyik legfontosabb híre az volt, hogy drasztikusan növelniük kellett a kórházaknak a szabad ágyak számát, annak terhére is, hogy ellátásra szoruló betegeket kellett hazaküldeniük. Várható, hogy a következő napokban megtelnek ezek a kórházi ágyak? – kérdeztük a statisztikus szakértőt, aki folyamatosan modellezi a járványhelyzet alakulását, számításaival az operatív törzs munkáját is támogatja.
„Nem tudok olyan előrejelzésről, ami alapján indokolt lenne, hogy ekkora mértékű ágyszám felszabadítására szükség legyen”
– mondta Ferenci Tamás.
Ágyszámban pedig európai összehasonlításban nem állunk rosszul, noha enne épp az az oka, hogy a mi egészségügyi rendszerünk még elmaradottabb állapotban van – ezt már Kovácsy Zsombortól tudtuk meg.
„Nálunk eddig is sokféle ellátás hárult a kórházakra, olyan eseteket is el kellett látniuk, amit más országok a járóbetegellátásban oldanak meg, ezért magasabb a kórházi ágyszámunk,
ami egy fokozott járványhelyzetben jól jöhet.”
Ausztriában, Németországban már a korlátozások enyhítéséről van szó, mit jelenthet ez ránk nézve? Ferenci Tamás óvatosságra int: „Nem hasonlíthatjuk magunkat össze egyelőre ezekkel az országokkal, mert ott már megfigyelhető volt egy olyan tendencia, hogy folyamatos betegszám növekedés után elértek egy csúcsot, majd csökkenni kezdett a napi esetszám. Nálunk ez még nem tapasztalható. Ugyanakkor ahol enyhítéseket akarnak bevezetni, ott is érdekes lesz megfigyelni, hogy milyen hatással lesz majd a járvány terjedésére mindez, hiszen az emberek nagyobb része még ott sem fertőzödött meg a vírussal.
"Az látszik, hogy tisztán a kontaktuscsökkentésre alapozott stratégiák nem lesznek életképesek. Sem a társadalom, sem a gazdaság nem bírja el hosszú távon ezeket a korlátozásokat.”
A szakember kitért arra is, hogy tízszer több fertőzött lehet az országban, mint amennyiről a kimutatások alapján tudunk, és ha sokkal többet tesztelnénk, sok tünetmentes, de a vírust hordozó, így másokat megfertőzni képes emberre akadnánk.
„Óriási hátrány az, hogy a telemedicina, az otthon mért adatokra és távkonzultációra épülő gyógyászat nem honosodott meg nálunk” – tudtuk meg Kovácsy Zsombor egészségügyi jogásztól. – „Ha az iskolában a tanárok napok alatt át tudtak állni a digitális oktatásra, akkor ez az egészségügyben is meg kellene, hogy történjen. Fontos lenne, hogy a nem sürgős ellátást igénylő betegekkel kiépülhessen mielőbb egy kapcsolattartás, és ez a módszer jól jöhet majd akkor is, amikor a korlátozó intézkedések enyhítése után nagyon sok nem koronavírusos beteg rászabadul az egészségügyre.”
