JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Tengeri bajnokok, amik még az esőerdőknél is hatékonyabban távolítják el a légköri szén-dioxidot

A tengerifű-mezők, mangrove-erdők, és az árapály járta sós mocsarak évente átlagosan közel 200 milliárd USD gazdasági értéket teremtenek szénelnyelésüknek köszönhetően, mégis rohamos ütemben pusztítjuk őket.
Lehoczky Annamária - Másfélfok; Címkép: Sean Phillips/Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2022. február 02.


Link másolása

Az elmúlt években egyre nagyobb figyelem irányul az óceáni természetes rendszerekre, melyek egységnyi területen akár 35-ször gyorsabban és 10-szer több szén-dioxidot képesek kivonni a légkörből, és azt sokkal hosszabb ideig, akár évezredekig meg tudják őrizni, mint népszerűbb szárazföldi társaik, az erdők. A tengerifű-mezők, mangrove-erdők, és az árapály járta sós mocsarak évente átlagosan közel 200 milliárd USD gazdasági értéket teremtenek szénelnyelésüknek köszönhetően, mégis rohamos ütemben pusztítjuk őket. Ezen ökoszisztémák védelmével és helyreállításával 2050-re akár évi 1,4 milliárd tonna szén-dioxidot is ki lehetne vonni a légkörből, ami megfelel az egész afrikai kontinens jelenlegi kibocsátásának.

A mangrove-erdők, a tengerifű-mezők és az árapály járta sós mocsarak a „három nagy” eddig legtöbbet tanulmányozott óceáni, vagyis „kék ökoszisztéma”. Bár területük mindössze csak 1,5%-a a Föld teljes erdőborításának, a klímaváltozás mérséklésében óriási szerepet játszanak, ugyanis egységnyi területen akár 10-szer annyi szenet képesek tárolni, mint a trópusi esőerdők.

Az Egyesült Királyság partjai mentén levő tengerifüvek és sós mocsarak az ország éves szén-dioxid kibocsátásának akár 2%-át is képesek elnyelni. Sőt, csak a skót partok kék ökoszisztémái 3-szor annyi szenet nyelnek el évente, mint a Skóciában található összes erdő együttesen.

Mivel ezek a természetes rendszerek még az erdőknél is hatékonyabban távolítják el a légkörből a szén-dioxidot, gazdasági szempontból is egyre inkább felértékelődnek. Egy friss tanulmány szerint

évente átlagosan közel 200 milliárd USD gazdasági értéket teremtenek ezek a természet-alkotta szénelnyelő technológiák.

Ehhez az ún. „kék vagyonhoz” Ausztrália, Indonézia és Kuba kék ökoszisztémái járulnak hozzá a legnagyobb mértékben óriási szénmegkötő és -tároló kapacitásuk révén. Mivel egyre több ország keres megoldásokat kibocsátásainak kompenzálására, a népszerű erdősítési intézkedések mellett egyre nagyobb figyelem irányul az – eddig méltatlanul elhanyagolt – óceáni szénraktárakra.

A World Resources Institute jelentése szerint

ezek védelmével és helyreállításával 2050-re akár évi 1,4 milliárd tonna szén-dioxidot is ki lehetne vonni a légkörből. Ez megfelel az egész afrikai kontinens jelenlegi kibocsátásának.

Víz alatt rejtőző évezredes szénraktárak

Bár a parti zónák a világóceán csupán 2%-át teszik ki, az óceáni üledékekben megkötött összes szén fele ezekben az ökoszisztémákban található. Óriási szénraktározó képességük titka az, hogy ezek a kék ökoszisztémák javarészt vízzel telített talajban, illetve víz alatti üledékekben tárolják az elnyelt szén (ún. „blue carbon” – „kék szén”) nagy részét, így az akár évszázadokig, évezredekig halmozódhat, elzárva a légkörtől.

Ezzel szemben az esőerdők nagyrészt a növényzetben, vagyis „zöld” biomassza formájában raktározzák el a szenet, így amikor egy fa elpusztul – általában néhány évtized, esetleg évszázad után –, a testébe épült szén egy része visszakerül a légkörbe.

A tengerifű-mezők a trópusi esőerdőknél akár 35-ször gyorsabban képesek elnyelni a légköri szén-dioxidot, majd üledék formájában – háborítatlan körülmények között – akár több ezer évig raktározni azt.

A legnagyobb szénraktárak közé tartoznak például a spanyolországi Portlligat-öbölben található Posidonia oceanica tengerifű-mezők, ahol a szénben gazdag üledékek vastagsága néhol meghaladja az 1 métert és közel 6000 évre becsülik korukat. A közép-amerikai Belize partjait szegélyező mangrove-erdők hasonló vastagságú és korú üledékeket rejtenek a felszín alatt. Új-Anglia egyes árapály járta sós mocsaraiban 3–5 méter vastag, 3000–4000 éves széndús üledékek halmozódtak fel.

Ha azonban ezek az ökoszisztémák sérülnek, akkor a felhalmozódott üledékek is labilissá válhatnak, és az elraktározott szén visszajuthat a légkörbe, ezzel tovább fokozva a klímaváltozást.

Ha nem vigyázunk rájuk, környezeti-társadalmi értékük mellett dollármilliárdok is veszhetnek

Óriási értékük ellenére a kék ökoszisztémák a Föld legveszélyeztetettebb ökoszisztémái közé tartoznak. A part menti építkezések, a mezőgazdaság és akvakultúra terjeszkedése, a szennyezés, az erőforrásaik kizsigerelése és a klímaváltozás mind hozzájárulnak ezen természetes rendszerek lepusztulásához és kimerüléséhez.

Sokszor a nem megfelelő halászati technológiák alkalmazása is problémás, a tengerifűre különösen ártalmas a fenékvonóhálós halászat (ami egyébként a parti vizeken túl a mélytengeri üledékből is felszabadítja a megkötött szenet).

Bár a „három nagy” kék ökoszisztéma történelmi kiterjedését nehéz meghatározni – drámai veszteségek már azelőtt bekövetkeztek, hogy pontosan feltérképezték volna őket –, becslések szerint mindhárom ökoszisztéma globális területének 25-50%-át elvesztette az elmúlt 50-100 évben. Ha ezek a tendenciák a jelenlegi ütemben folytatódnak (évente kb. 0,5–7% veszteség), akkor

a következő 100 évben az árapály mocsarak és tengerifű-mezők további 30–40%-a, valamint szinte az összes védett státusz nélküli mangrove-erdő eltűnhet.

Ezeknek a part menti ökoszisztémáknak a lepusztítása miatt becslések szerint évente 0,2–1 milliárd tonna szén-dioxid kerül a légkörbe, ami a trópusi erdőirtásból származó globális kibocsátás kb. 3-19%-ának felel meg. Ugyanakkor ezek a számítások csak a szénelnyelő kapacitás elvesztését veszik figyelembe, ha az elraktározott szén felszabadulásával is számolunk, akkor az Egyesült Királyság éves kibocsátásához hasonló nagyságrendet kapunk.

Az ENSZ Környezeti Programjának (UNEP) 2020-as jelentése szerint a világóceán körülbelül 0,1%-át borítja tengerifű, mégis a széndioxid-tározás 18%-át adja, és területe évente 7%-kal zsugorodik – ez olyan, mintha félóránként egy futballpályányi tengerifű-mező tűnne el. Egy 2012-es tanulmány szerint (41 USD/tonna szén-dioxid árral számolva)

a tengerifű lepusztítása miatti gazdasági veszteség évi 2-14 milliárd USD-ra rúghat.

Ráadásul ebben még csak a szén-dioxid megkötésével és tározásával járó jótékony hatás van számszerűsítve. Ezen kívül számos más szolgáltatást is nyújtanak a tengerifű-mezők, pl. élőhelyet biztosítanak az élelmezés és kereskedelem szempontjából nélkülözhetetlen halaknak és más élőlényeknek, fontos szerepet játszanak a tápanyag-áramlásban és stabilizálják a partokat – mindezeknek jelentős gazdasági haszna is van.

Hasonlóan a tengerifűhöz, a mangrove mocsarak nemcsak a szénelnyelés szempontjából fontosak, de hatalmas gyökérrendszerük segítségével védik a partokat a hurrikánok, vihardagály és tengerszint-emelkedés miatti erősebb eróziótól, eközben pedig tisztítják a vizet és élőhelyként is szolgálnak.

Ha a mangove-erdők egészségesek és fenntartható módon gazdálkodnak velük, több mint 15 millió ember lakhelyét óvják az áradásoktól világszerte, és évente összesen 65 milliárd USD árvízkárt spórolnak meg.

Mindezek ellenére a mangrove-erdők gyorsabban tűnnek el, mint bármely más erdő a Földön. Bár pusztulásuk lassult az elmúlt években, 2000 és 2016 között közel 6 balatonnyi területük veszett el (a globális összterületük 2,1%-a). Jelenleg nagyjából 42%-uk áll védelem alatt.

Az árapály járta mocsarakkal sem jobb a helyzet. Mára a világ sós mocsarainak kevesebb mint fele maradt fenn, és továbbra is évente közel 2%-kal zsugorodik területük a mezőgazdasági és fejlesztési célú beruházások miatt. A legeltetés és az inváziós fajok sem tesznek jót ennek az egyedülálló élőhelynek.

Segítsük őket, hogy segíthessenek bennünket

Ahhoz, hogy fenntartsuk a kék ökoszisztémák pótolhatatlan szénelnyelő képességét (és számos más jótékony hatásukat), egyrészt meg kell óvni azokat a területeket, amik veszélyben vannak, másrészt segíteni kell a természetes regenerálódást és helyreállítást, ahol arra van szükség.

A meglévő élőhelyek védelmével átlagosan évi 0,3 milliárd tonna szén-dioxid kibocsátása lenne elkerülhető, a nagy-skálájú helyreállítással pedig további 0,8 milliárd tonna szén-dioxidot lehetne évente eltávolítani a légkörből 2030-ra, ami együttesen az éves globális kibocsátás kb. 3%-át jelenti.

A „három nagy” ökoszisztémán túl az akvakultúrában tenyésztett tengeri moszat (hínár, seaweed) is jelentős mértékben hozzájárulhat a légköri többlet szén-dioxid eltávolításához. Azonban a tenyészetek létrehozása nagy körültekintést igényel és helyi hatástanulmányokat kíván, ugyanis a „rossz hínár rossz helyen” a helyi ökoszisztéma sérüléséhez (akár az átgondolatlan faültetés), és a szénelnyelés erősítése helyett akár többlet szénkibocsátáshoz vezethet.

A „kék szén” vagyon megóvásának első lépéseként a nemzetközi közösség elismerte ezen rendszerek fontosságát az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, és az erdők mellett ma már ezek az óceáni rendszerek is szerepelnek az országok klímavédelmi terveiben (NDC).

Már létezik nemzetközi szabvány a szénelnyelési potenciál felmérésére, amit később szigorúan ellenőrzött karbonkreditek formájában értékesíteni tudnak a jogok tulajdonosai (pl. helyi közösségek, az állam). Az ebből származó jövedelmet pedig az ökoszisztémák védelmére, helyreállításra és a helyi közösségeket támogató programokra tudják fordítani.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
Videó: egy robotkutya járja Sanghaj utcáit, miközben különféle utasításokat kiabál
A kínai metropolisz egyes részeit ismét lezárták a járvány miatt, a robotkutyával pedig a lakosságot figyelmeztetik.

Link másolása

A koronavírus új, BA.2-es változata miatt ismét szigorú intézkedések léptek életbe Sanghajban. A kínai metropolisz egyes részeit például ismét lezárták. Az üres utcákat pedig egy robotkutya járja, miközben különböző felhívásokat, utasításokat kiabál – írja a New York Times.

A robotkutyáról videó is készült a város Jiading nevű kerületében.

A felvételen látni, hogy a robotkutya hátára egy hangszórót erősítettek, amelyből olyan utasítások hangzanak el, mint: a kézmosás és a maszkhordás jelentősen csökkenti a vírus átadásának kockázatát.

Egyes jelentések szerint Kínában nemcsak robotkutyákat, de drónokat is bevetnek, hogy így zavarják haza az utcán lévő lakosságot. Az embereknek ugyanis csak indokolt esetben szabad elhagyniuk az otthonaikat, a drónok segítségével pedig azt figyelik, hol vannak tömörülések. A hatóságoknak így egyszerűbb dolguk van, ugyanis a távolból is tudják, hova kell kimenniük.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

JÖVŐ
A Rovatból
Akár két óra alatt is odaérhet Sanghajból New Yorkba a közeljövő hiperszonikus kínai utasszállítója
2025-ben már tesztelnék a Concorde-nál kétszer gyorsabb repülőt, 2030-ban pedig már élesben is kipróbálhatják.

Link másolása

Olyan utasszállító repülő kifejlesztésén dolgozik egy kínai, űrrepüléssel foglalkozó vállalat, amely másodpercenként egy mérföld/másodperc sebességgel képes száguldani és akár pár óra alatt meg tudja tenni a Sanghaj-New York távot - írja a CNN.

A pekingi székhelyű Space Transportation hiperszonikus repülője kétszer olyan gyors lenne, mint a Concorde szuperszonikus utasszállító repülőgép, amely jelenleg a világ második leggyorsabb utasszállítója.

A cég már egy animált reklámvideót is készített a 12 személyesnek megálmodott gépről, amelyen az utasok sisak és szkafander nélkül tudnak utazni. A repülőt két hatalmas gyorsítórakétával képzelik el, amelyekkel függőlegesen repül fel a levegőbe, majd az utazómagasság elérésekor a rakéták leválnak róla. Ezután 7000 kilométer/órás sebességgel száguld végig az űr peremén, majd függőlegesen landol a célállomáson egy állványos futómű segítségével.

A vállalat 2025-ben szeretné tesztelni a hiperszonikus repülőt, 2030-ban pedig már élesben is kipróbálnák.

Ha sikerül a céljukat teljesíteni, Kína kihasználhatja az űrturizmus azon rését, amely igencsak jövedelmező lehet a jövőben, de az üzleti utakra utazók számára is rendkívül vonzó lehet a sokkal gyorsabban A-ból B-be érő repülő. A projektet egyébként a kínai befektetők is bőkezűen támogatják: a vállalat tavaly augusztusban több mint 300 millió jüant (kb. 16,3 milliárd forint) kapott egy sanghaji székhelyű ipari befeketetési alaptól, amelyet a Matrix Partners China és az állami tulajdonú Shanghai Guosheng Group vezet.

Kína már most is jelentős szereplőnek számít az űrtevékenységekben. Az állam számos kezdeményezést támogat, beleértve a műholdas technológiákat, a Holdra és a Marsra való utazást, a bolygók közötti utakat és a mélyűrkutatást. Az űrgazdaságban is szeretnének nagyobb szerepet játszani, az egyik cél például a nagysebességű utasszállítás.

Egy kutatás szerint (a Deloitte tanácsadó cég végzett el a NASA támogatásával) elegendő fenntartható kereslet lenne a kereskedelmi hiperszonikus utasszállítás iránt. Elemzésük szerint olyan nagyvárosok közötti utakra lenne érdemes ilyen járatot indítani, amelyekhez át kell szelni az óceánt vagy óceánokat, és emiatt a normál repülőutak nagyon hosszúak. Pl. New York és London, Miami és Sao Paolo, New York és Párizs, Los Angeles és Sydney és Sydney és Szingapúr között.

A kutatás szerint 90 ilyen útvonalon lenne jövedelmező a hiperszonikus utasszállítás, amelyet évi 2,25 millió utas venne igénybe, és összesen 16,5 milliárd dollár bevételt hozhatna.

Egy másik NASA-megbízásból készített tanulmány szerint azonban akár több mint 300 várospár között is járhatna hiperszonikus repülő az utasok fizetési hajlandósága alapján.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Holoda Attila: Orbán áfát is csökkenthetne, de inkább az uniós klímacélok feladását javasolja
Az energiapolitikai szakértő szerint az árak valóban elszálltak, ezzel párhuzamosan viszont Európa és a világ CO2-kibocsátása is. Rossz irány lenne ezt még tovább növelni.

Link másolása

Orbán Viktor a zsinórban negyedik kétharmados győzelmét követő nemzetközi sajtótájékoztatón bejelentette, javasolni fogja az EU-nak, hogy az elszabaduló energiaárak miatt függesszék fel a fosszilis energiahordozók megadóztatását, a villamosenergia ára ne legyen összekapcsolva a földgáz árával, valamint ne kelljen kötelezően bioüzemanyagot keverni a sima üzemanyagokhoz. Szerinte amíg tart a háború, csak ezekkel a lépésekkel lehet megvédeni a családokat.

A sajtótájékoztatón szó volt Paks 2-ről is, a miniszterelnök ezzel kapcsolatban azt mondta: a beruházás jelentős csúszásban van, és könnyen lehet, hogy az uniós szankciók teljesen el fogják söpörni, amennyiben az atomenergiára is kiterjesztik őket.

A fentiekről kérdeztük Holoda Attila energiapolitikai szakértőt, aki a kampány során az ellenzéki pártok programjának kidolgozásában is részt vett.

– Mi a véleménye Orbán Viktor EU-nak tett javaslatáról?

– Az energiaárak valóban magasak, ezzel párhuzamosan viszont Európa és a világ CO2-kibocsátása is. Az EU épp emiatt vezette be az úgynevezett ETS kereskedelmi rendszert, ami azzal próbálja rávenni a kibocsátás csökkentésére az ipari vállalatokat, hogy fix kvótákat állít fel, és aki ezt túllépi, annak többletkvótát kell vásárolnia a piacról olyanoktól, akik nem használták fel teljesen a saját keretüket. Mivel a jelenlegi helyzetben az energiaárak is keményen sújtják az ipari felhasználókat, Orbán Viktor egyfajta uniós rezsicsökkentési javaslatot jelentett be. Ennek a fogyasztók szempontjából biztosan van logikája, ebből a szempontból dicséretes, hogy szeretné megfékezni az elszabaduló inflációt.

Ugyanakkor azt is látni kell, hogy ezáltal hosszú időre visszavetné azokat a uniós célokat, amelyek a CO2-kibocsátás és a klímavédelem érdekében születtek, ráadásul közös döntéssel. Klasszikus „melyik ujjamba harapjak?” dilemmával állunk szemben, és Orbán Viktor ebben a kérdésben egyértelműen az árak csökkentése mellett tette le a voksát.

Nem meglepő, hiszen a magyar rezsicsökkentés is ebből indul ki, de érdekes módon az sosem jut eszébe, hogy az áfához nyúljon, pedig ezt minden tagállam megtehetné saját hatáskörben. És az energiahordozókra kivetett áfa csökkentésének legalább annyira eredményes hatása lenne, viszont nem tenne keresztbe a CO2-kibocsátás csökkentésének sem.

– Milyen fogadtatása lesz vajon a javaslatnak?

– Biztosan lesznek, akik egyetértenek vele, elsősorban a szegényebb országok közül, akik mindent megtesznek az inflációs hatás mérséklése érdekében. De alapvetően azt is látni kell, hogy az EU-ban ma már többségben vannak azok, akik a klímavédelmi szempontokat úgy is prioritásnak tartják, hogy ez a fogyasztóknak adott esetben többe kerül. Valamilyen úton-módon lépni kell az energiafelhasználás csökkentése és a minél alacsonyabb CO2-kibocsátás érdekében.

– Létezhet valamilyen köztes, kompromisszumos megoldás?

– Ha hozzányúlunk egy rendszerhez, amit korábban elhatároztunk, azzal mindenképpen felhígítjuk, és ezután legtöbbször már nincs megállás. A bioetanol kötelező bekeverése például azt a célt szolgálja, hogy növeljük a megújuló energiahordozók arányát, miközben persze drágul is tőle az üzemanyag. Az árak mérséklésére jó megoldás lehet, de a klímacélokat biztosan lazítaná. Hasonló helyzet állna elő bármilyen más módosítás esetén is: még egy kisebb lazítás is rossz példák egész sorát indíthatná el, valószínűleg több másik ország is felbátorodna és hasonló javaslatokat nyújtana be ezután.

– Ha nem ilyen módon, akkor hogyan lehetne megelőzni az árak elszabadulását?

– Orbán másik javaslatában, miszerint válasszák szét egymástól a villamosenergia és a földgáz árát, lenne logika, ugyanakkor ez azt jelentené, hogy beavatkozunk az Európai Unió saját piac-liberalizációs elveibe.

Inkább az árakat felhajtók ellen kellene fellépni sokkal szigorúbb ellenőrzéssel, de Orbán Viktor valószínűleg azért sem preferálta, mert mindenki tudja, hogy az árfelhajtásban vastagon benne voltak az oroszok is. Lépni lehetne azon a téren is, hogy minden tagállam nézze meg, milyen plusz adókkal sújtja saját hatáskörben az energiahordozókat. Ezeket, mint például az áfa, nyugodtan lehetne csökkenteni.

– Keresztbe tehet-e Orbán egy vétóval a klímacélok teljesítésének?

– Ezt a fajta lebegtetést már hallottuk is tőle, és valóban van zsarolási potenciálja a jelenlegi berendezkedés alapján. Ugyanakkor már így is eléggé páriaként kezelik Magyarországot a rendszeres vétói miatt, nem véletlen, hogy a 7-es cikkely szerinti eljárásnak akár olyan eredménye is lehet, hogy megvonják az ilyen jellegű szavazati jogunkat. Korábban mindig arra tudott hagyatkozni Orbán, hogy a lengyelekkel kölcsönösen támogatjuk egymást, a jelenlegi helyzetben viszont egyáltalán nem biztos, hogy Lengyelország kiállna a Putyint támogató Orbán-rendszer mellett.

– Állandó érv, hogy azért nem támogatja Magyarország az energiahordozókra vonatkozó szankciókat, mert nálunk nincs alternatívája az orosz gáznak. Valóban így van?

– Jelenleg teljesen igaza van ebben Orbánnak, de azt elfelejti hozzátenni, hogy többek között azért alakult így, mert az elmúlt 12 év politikája következtében az energiafüggőség nemhogy csökkent volna, sokkal inkább stabilizálódott. Különösen, hogy egy újabb 15 éves szerződéssel Magyarország földgáz-ellátásának jelentős részét az oroszokhoz kötötte. Pedig Szlovénia kivételével valamennyi szomszédunkkal megteremtődött a vezetékes kapcsolat, ami lehetővé tenné, hogy alternatív energiaforrásokhoz férjünk hozzá, Lengyelországtól egészen Görögországig.

Minden olyan gázforrás, ami beér Európába, jöjjön akár Észak-Afrikából, akár máshonnan, elméletileg már elérhető lenne számunkra. Szintén az elmúlt 12 év negatív fejleménye, hogy leállt annak a Nabucco-vezetéknek az építése, aminek köszönhetően Oroszországot elkerülve juthatott volna földgáz Európába. Ez a projekt gyakorlatilag elhalt, nem utolsósorban a magyar kormány támogatásának hiánya miatt.

– Orbán Paks 2-ről is beszélt, szerinte a beruházás jelentős csúszásban van, de az esetleges EU-s szankciók miatt se biztos, hogy egyáltalán megvalósulhat. Ön szerint ez reális?

– Szinte biztos vagyok benne, hogy nem fognak kiterjedni erre a szankciók, mivel az atomenergia, ha nem is a zöld, de a fenntartható címkét kapta meg nemrég az Uniótól. Persze első lendületből az Európai Parlament is tárgyalt róla, de meglepődnék, ha végül döntés születne erről. Ugyanakkor még ha nem is lesznek konkrét szankciók, a nyugat-európai és amerikai nagy beszállítók – mint a Siemens vagy a General Electric –, amelyek eredetileg részt vettek volna a beruházásban az oroszok oldalán, a jelenlegi helyzetben aligha adják majd a nevüket hozzá.

– Lehetséges, hogy a miniszterelnök legszívesebben már kifarolna az egészből, ezért hozta egyáltalán szóba a fentieket?

– Nem gondolom, vagy ha mégis, akkor aligha beszélne róla ennyire nyíltan, hiszen ezzel komoly megrovást kockáztatna Putyin részéről. Abban is biztosak lehetünk, hogy a jelenlegi energiaellátási rendszerben szükség van egy olyan, úgynevezett zsinórüzemet biztosító alaperőműre, mint a paksi. Azon el lehetne gondolkodni, hogy ha ezt ne csak és kizárólag a Roszatommal valósítsuk meg, egy ilyen döntés ugyanakkor újraindítaná a tendereztetést, ami további csúszást eredményezne. Nem véletlen, hogy ma már a Paks 1-es erőműnél is komoly erőfeszítéseket tesznek az üzemidő meghosszabbítására.

– Milyen alternatív megoldások jöhetnének még szóba?

– Mindig azt szoktam mondani, hogy a legolcsóbb energia az el nem használt energia.

Ha csökkenteni tudjuk a fogyasztást, akár szigeteléssel, akár energiatakarékos háztartási eszközök finanszírozásával, biztosan sokkal többet érnénk el, mintha nekiállunk új rendszereket behozni. Arra apellálni szintén nem túl reális, hogy akár napelemmel, akár szélenergiával pótoljunk egy zsinórüzemű erőművet.

Jelenleg, amíg nem adottak az energiatárolás feltételei, a zöldenergia egyszerűen nem alkalmas egy olyan folyamatos, stabil üzemmódú erőmű, mint Paks helyettesítésére.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Mostantól már a Tescónál is leadhatod a használt étolajat
Újabb zöld gyakorlatot vezetett be a Tesco a fenntartható működés érdekében.

Link másolása

A Tesco elkötelezetten törekszik környezetterhelése csökkentésére. Ennek részeként együttműködik szállítóival és partnereivel a természetvédelem és a vásárlók fenntarthatóbb életmódjának ösztönzése terén. Az áruházlánc ezirányú tevékenysége egy újabb lépéseként 8 üzleténél helyezett ki gyűjtőket, lehetőséget biztosítva ezáltal a használt étolaj szelektív leadására. A tesztüzemben induló kezdeményezéshez a Biofilter Zrt. biztosítja az ún. Használt Étolaj Boxokat, valamint gondoskodik a használt sütőzsiradék elszállításáról és újrahasznosításáról, a Bunge pedig a Tescóban árusított Floriol és Vénusz étolajtermékei nyakcímkéjén tájékoztatja a vásárlókat az újrahasznosítási lehetőségről ebben a 8 áruházban.

„Szeretnénk vásárlóinknak alternatívát kínálni, hogy ne a lefolyóba öntsék vagy a szemétbe dobják a használt étolajat, ami jelentősen szennyezi a környezetet.

Ezért indítottuk el 8 áruházunknál tesztüzemben a használtolaj-visszagyűjtést, ahol a parkolóhoz közel, az üzletek előtt, illetve egy helyen próbajelleggel az üzletsoron állítottuk fel a Biofilter használtétolaj-gyűjtőit. Örülök neki, hogy a jó gyakorlatot ösztönző kezdeményezést a Bunge is támogatja a termékein megjelenő kommunikációval”– mondta Pálinkás Zsolt, a Tesco-Global Zrt. vezérigazgatója.

Jelenleg a Tesco zalaegerszegi, soproni, győri, paksi, budaörsi, ceglédi, valamint Fogarasi úti és Andor utcai budapesti áruházainál lehet elhelyezni a használt étolajat az erre szolgáló szelektív gyűjtőkben.

A lehetőség szerint a saját flakonjába visszatöltött, kihűlt étkezési olaj a legközelebbi vásárlás alkalmával egyszerűen leadható a 8 gyűjtőpont valamelyikén. Elszállításról és az újrahasznosításról az országos begyűjtőhálózattal rendelkező Biofilter Zrt. gondoskodik.

„Az olajban, illetve zsírban való sütés elterjedt eljárás a magyar konyhákban. Arra viszont kevesen gondolnak, hogy az elhasznált sütőolaj speciális kezelést igénylő háztartási hulladék. Egyetlen csepp használt étolaj akár ezer liter élővizet is elszennyezhet, amennyiben nem megfelelően kezelik. Ezért is örülök, hogy a Tesco és a Bunge is csatlakozik a lakossági környezetterhelés csökkentését célzó használtétolaj-begyűjtő programhoz.

A kihelyezett Használt Étolaj Boxokban leadott olajat tisztítás után biodízel-gyártásra adjuk át, amelynek során azt az Európai Unióban érvényes szabályozás alapján 8,2 százalékban az üzemanyagba keverik, így visszajut a lakossághoz és körforgásban tartható"

– mondta Deák György, a Biofilter Zrt. vezérigazgatója.

„Elkötelezettek vagyunk a fenntarthatóság iránt az ellátási lánc minden egyes lépcsőfokán – a termelőktől a fogyasztókig. Éppen ezért örömmel álltunk a Tesco és a Biofilter Zrt. új közös, zöld gyakorlata mellé azzal, hogy a Vénusz és a Floriol étolajaink palackjain található kommunikációval felhívjuk a vásárlók figyelmét. Reméljük, hogy ezzel is erősítjük a használt étolaj szelektív újrahasznosításával kapcsolatos ismereteket, és a fogyasztók is csatlakoznak a kezdeményezéshez" – tette hozzá Grászli János, a Bunge magyarországi vezetője.

Link másolása
KÖVESS MINKET: