Telex: Ferihegy visszavásárlása egy nagyobb mestertervnek lehet a része
Mint arról mi is beszámoltunk, akár az év végéig, de legkésőbb jövő év elején lezárul a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér visszavásárlásának folyamata. A visszavásárlás már régóta terítéken van. A kormány tavaly vételi ajánlatot tett a repülőteret üzemeltető Budapest Airportra, amelynek három tulajdonosa van: a szingapúri GIC befektetési alap, egy kanadai nyugdíjalap és a német székhelyű repülőgép-kezelő társaság, az AviAlliance.
Úgy tűnik, hogy
- írja a Telex.hu.. A portál értesülése szerint országszerte várhatók reptérfejlesztések. Ennek része pedig a Ferihegyi reptér megvásárlása is, a kormány szerint ez nemzetbiztonsági és szuverenitási szempontból is indokolt.
A lap megjegyzi, hogy a világban többféle tulajdoni forma is létezik, vannak állami, magán, önkormányzati és vegyes tulajdonú repterek is.
Az árazás azonban kulcskérdés - jegyzik meg. "Van emögött valamilyen értelmes számítás, vagy azért veszünk, mert csak?
- írják.
Ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy a repterek jövőjét legalább két lefelé mutató gigakockázat is beárnyékolja: a Covid és a klímavédelem.
A repterek állami kézbe vonásáról úgy vélekednek, hogy egyfajta "mesterterv" látszik. "Valami olyasmi lehet, hogy a Liszt Ferenc repülőtérnek és majdan még több magyar (kisebb és vidéki) repülőtérnek legyen azonos a tulajdonosi köre és azonos a menedzsmentje" - vélekednek.
Az elképzelés részletei még nem ismertek, de esetleg valamilyen többségi állami tulajdon lenne úgy, hogy az üzemeltetéshez kapcsolódó menedzsmentjogok vélhetően majd magánkézbe kerülnek.
A Telex.hu információja szerint jelenleg készülnek a részletesebb tanulmányok, de úgy tudják két tucat repülőteret is vizsgál az Innovációs és Technológiai Minisztérium berkein belül formálódó projektcsapat. Azt írják, hogy az állam már megkezdte a tulajdonviszonyok, a forgalmi adatok felmérését és a rájuk költendő összegekkel is foglalkoznak. A lap szerint
Egy reptér gazdaságossága is komoly számításokat igényel. A Budapest Airport esetében például ez úgy néz ki, hogy ha a nyereséges évek eredményeit összeadjuk, és azokból kivonjuk az azt megelőző éves veszteségeket, 238 millió eurós veszteséggel lehet számolni - írja a portál.
Azt is figyelembe kell venni, hogy miből lehet bevétele egy reptérnek: a légitársaságok fizetnek minden gép le- és felszállásáért, a gépek parkolásáért, az ingatlanok bérleti díja is bevétel, a szolgáltatók is fizetnek, a parkolásból is jön be pénz és az utas is fizet a jegyben. De mindezek a bevételei a reptéri forgalomól függenek.
A reptér értékesítésénél azonban figyelni kell, mert ha az eladó túlfeszíti a húrt a követeléseivel, akkor két út marad előtte - írja a portál. Vagy bajlódhat "ő maga az említett kockázatokkal, de még az is lehet, hogy nagyon magára húzza a magyar kormány haragját. Márpedig a magyar kormány nem szokott szégyenlős lenni, ha külföldi multik felbosszantják" - jegyzik meg.