hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Szeptemberre elkészülhet a vakcina a koronavírus ellen

Az Oxfordi Egyetem vakcinológus professzora '80 százalékig biztos' abban, hogy szeptemberre kész lesz a vakcina.

Link másolása

hirdetés

A szakértők korábban azon a véleményen voltak, hogy a koronavírus ellen hatékony vakcina kifejlesztése minimum egy, de inkább másfél év is lehet. Most viszont úgy tűnik, már idén szeptemberben elkészülhet a vakcina.

A londoni Times szombati cikkében ugyanis arról írnak, hogy

Sarah Gilbert, az Oxfordi Egyetem vakcinológus professzora "80 százalékig biztos" abban, hogy a kutatócsoportja által a SARS-CoV-2 ellen fejlesztett vakcina hatásos lesz, és szeptemberre elkészül.

A professzor szerint minden héten több adat áll a rendelkezésükre. Ez pedig nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a vakcina elkészüljön szeptemberre. A következő két héten már el is kezdődhetnek az embereken végzett tesztek, de a szükséges több millió dózis legyártása hónapokat vehet igénybe.

Sarah Gilbert arról is beszélt, hogy már a brit kormánnyal is tárgyal a finanszírozásról. Azt szeretné, hogy a vakcina gyártása már az első eredmények beérkezése előtt elkezdődhetne, így abban az esetben, ha bebizonyosodik, hogy a gyógyszer valóban működik, a rászorulók már hozzá is juthatnának.

hirdetés

Matt Hancock brit egészségügyi miniszter a Sky Newsnak azt mondta az oxfordi projekttel kapcsolatban, hogy jól ismeri azt és reménytelinek találja.

Világszerte már 1,77 millió koronavírus-fertőzött van és eddig 108 ezren haltak meg.

A vírus elleni vakcina kifejlesztésével pedig világszerte próbálkoznak. A kísérletek folyamatosak, hogy mielőbb megtalálják a vírus ellenszerét. A koronavírus elleni vakcina tesztelése elsőként az Egyesült Államokban kezdődött el. Március közepén ugyanis bejelentették, hogy a klinikai teszteket 45 önkéntes jelentkezőn kezdték meg. Valamennyien 18 és 55 év közötti felnőttek, akik jó egészségnek örvendenek. A kísérletek körülbelül hat hétig tartanak.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ

2023-ban érkezhet a tehénmentes tehéntej, ami segít szembeszállni a klímaváltozással

Az innovatív tej először 2023-ban jelenhet meg az izraeli piacon.
Fotó: Coleur/Pixabay - szmo.hu
2021. november 18.


Link másolása

hirdetés

Nem állatokból, hanem mikroorganizmusokból állítana elő tejet egy izraeli start-up. Az Imagindairy óriási lehetőséget kínál az élelmiszer- és italipar átalakítására – írja az iheartintelligence.

Ahelyett, hogy megfejnének egy tehenet, a cég tudósai DNS-utasításokat illesztenek be a mikroorganizmusokba két tejfehérje, a tejsavó és a kazein előállítására. Ezután növényi alapú zsírt, cukrot és vizet adnak a keverékhez. Így készül el a “tehénmentes” tehéntej.

Az innovatív tej először 2023-ban jelenhet meg az izraeli piacon.

Az Imagindairy alapítója és vezérigazgatója, Eyal Afergan kijelentette: „Az emberek személyes életében nehéz nagy változásokat végrehajtani, különösen, ha az általuk élvezett ételekről van szó. Ha azonban adott egy ugyanolyan élményt nyújtó alternatíva, ami igazodik az értékrendjükhöz, akkor könnyebb változtatni a szokásaikon.”

Afergan célja, hogy cége termékeit állatmentessé, környezetbaráttá és megfizethetővé tegye, hatalmas lépést jelenthet a helyes irányba az éghajlati válság kezelésében.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Litkai Gergely a Fertő-tavi beruházásról: ,,A halott állat a jó állat”

A humorista a Greenpeace megbízásából alternatív tárlatvezetést tartott a 30 milliárdos gigaberuházás kapcsán.

Link másolása

hirdetés
„Aki ezen a tanösvényen végigsétál, nagyon sokat megtudhat a tudatos, állam által irányított természetkárosításról"

- mondta Litkai Gergely humorista egy alternatív tárlatvezetésen Sopronban, a Fertő Part elnevezésű beruházást bemutató képek előtt.

A sokszoros hazai és nemzetközi védelem alatt álló tavon a kormány idegenforgalmi beruházás keretében 30 milliárd forintból épít itt üdülőkomplexumot összesen 60 hektáron.

„Ahogy azt már a Vadászati Világkiállításon megtanulhattuk, a halott állat a jó állat (…) a természetet úgy könnyű megfigyelni, ha nem mozog”

- hangzik el a Greenpeace videóján.

A környezetvédő szervezeten kívül az UNESCO világörökségi központjának igazgatója, Mechtild Rössler írt Turóczy Lászlónak, Magyarország OECD és UNESCO nagykövetének és rajta keresztül próbálta meg elérni, hogy a kormány állítsa le a projektet.

A Fertő tó 2001 óta világörökségi helyszín. A terület természeti adottságai is különlegesek, ám a besorolásnál az itt megtalálható régészeti kincseket és az épített örökséget, az ember és a természet összefonódását is figyelembe vették, ezért kultúrtájként került fel a listára.

hirdetés

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Nem lesz sétagalopp az első űrhajósok élete a Marson az oroszok szimulációja szerint

A kísérletben részt vevő csoportok egy idő után autonóm döntéseket hoztak és részben eltértek a küldetés eredeti céljaitól.

Link másolása

hirdetés

Gőzerővel zajlanak a programok, amiknek célja, hogy záros határidőn belül embert juttassanak a Marsra, sőt az első utazók kolóniákat hozzanak létre a vörös bolygón. A Mars kolonizálásának egyik legnagyobb vizionáriusa, Elon Musk már a közeljövőben egymillió marsi lakost lát lelki szemei előtt.

A Földtől 380 millió kilométerre lévő égitesten azonban szembejöhet néhány olyan, nem várt probléma, amire elméletben igen nehéz felkészülni, így egy csapat orosz tudós és űrhajós leszimulált egy marsi utazást és ott tartózkodást, mielőtt ténylegesen elkezdődnének a kolonizációs expedíciók – írja a hvg.hu.

A Sirius-projekt lényege az volt, hogy megértsék, milyen pszichológiai folyamatokon mennének át az űrhajósok egy hosszú űrutazás során.

A kutatást 2017 és 2019 között végezték el több alkalommal, amelyek egyenként 120 napig tartottak. Ebben az időszakban a csapatot egy izolált, földönkívüli környezetben helyezték el. A kísérletek azt mutatták, hogy a földi körülményektől távol, a késleltetett kommunikációnak is köszönhetően a csapat egy autonóm közösséggé kezdett szerveződni.

A korábbi szimulációk is azt sugallták, hogy az űrhajósok egy ponton elkezdhetnek eltérni a küldetésük céljától, és önállóan kezdenek el viselkedni. Hogy kiderítsék, ez valóban így van-e, két, nőkből és férfiakból álló nemzetközi csoportot izoláltak.

Az eredmények alapján a küldetés félidejénél a csoport fokozta a kommunikációt a földi irányítással, utána viszont megritkultak ezek az üzenetváltások. Bár az pozitívum, hogy a legénység önálló életet tudott kialakítani, az irányításról való leválás komoly gondokat jelenthet egy ilyen kolóniánál. Már csak azért is, mert ilyenkor nehezebben lehet felmérni a legénység igényeit, és szükség esetén a segítség sem tud idejében megérkezni hozzájuk – írja a lap.

hirdetés

A Sirius-projektben november 4-én egy újabb szimulációt indítottak a kutatók, az nyolc hónapon át tart majd.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ

Ámon Ada: „A levegőszennyezés fő oka az, hogy néhányan a fűtési rendszerbe nem illő dolgokat égetnek el”

Nem olcsó mulatság a klímavédelem, de meg kell tennünk. Hogyan lesz például vonzó a közösségi közlekedés? Beszélgetés a forró jövőről.
Fischer Gábor - szmo.hu
2021. november 20.


Link másolása

hirdetés

Nemcsak az állami vezetők vettek részt a glasgow-i klímacsúcson, hanem Budapest is képviseltette magát. Ennek okáról, és a klímasemlegesség megteremtéséhez szükséges fővárosi feladatokról beszélgettünk Ámon Adával, aki Budapesten a Klíma- és Környezetügyi Főosztály vezetője.

– Hogy kerülnek Glasgow-ba városok képviselői?

– Alapvetően az aláíró felek államok, illetve az EU, mint államok közössége. Ők tárgyalnak. Utána az egyes parlamentek ratifikálják a megállapodásokat.

Viszont a klímatárgyalások során egyre fontosabb az úgynevezett “non state actors”, a nem állami szereplők részvétele abban a megállapodásban, amit aztán be kell tartani és betartatni olyan szereplőkkel is, mint a városok, vállalatok, vagy a közlekedési ipar szereplői például. Több éve már az ENSZ is partner, hogy ezeket a szereplőket valamilyen konstruktív, de mégis intézményes módon vonja be, hogy a hangjuk, szempontjaik felerősödhessenek már a tárgyalási folyamatok során is.

Mostanra ezt a Race to Zero mozgalom keretében tehetik meg, és támogathatják az ENSZ klímavédelmi törekvéseket globálisan. Így kerültünk mi is Glasgowba.

– Magyarországról csak Budapest volt ott ilyen szereplőként?

hirdetés

– Megmondom őszintén, fogalmam sincs. Azért egy ilyen helyen huszon-ötvenezer delegált kavarog a városban. Ha elrúgtunk volna egy kavicsot, valószínűleg egy nem skót embert talált volna el. Könnyen elképzelhető, hogy más magyarországi városok is ott voltak, bár el kell mondanom, hogy a Cities Race to Zero mozgalomban Budapesten kívül csak Kaposvár jeleskedik.

– Mi az, amit Budapest hozzá tud tenni ehhez a mozgalomhoz?

– Azért mentünk oda, mert egyrészt meg akartuk erősíteni azt az elköteleződésünket, amit már Karácsony Gergely megválasztásakor a városvezetés megtett. Nyilván, őt egy zöld városvezetőként ismerik az emberek. Ez az egyik fontos üzenet, ami egyébként a klímatárgyalások sorában nem szokott túl gyakori lenni, hogy a régiónkból valami pozitív üzenet érkezik. Az Európai Unió is úgy ismeri ezeket az államokat, benne a V4 országokat is, amelyek alapvetően kerékkötői ezeknek a folyamatoknak, inkább csökkenteni szeretnék az ilyen elköteleződéseket, mint növelni, de leginkább is azzal az alapállással közelítenek az ilyen törekvésekhez, hogy mi már megtettük a magunkét, 1990 óta drasztikusan csökkent a kibocsátás Magyarországon, és a többi országban, úgyhogy ezzel nekünk már nincs több dolgunk.

De nyilván van. Egyébként magának az országnak is sokkal jobb gazdasági, környezeti és egyéb feltételeket biztosítana, ha felülnénk arra a vonatra, ami a klímabarát gazdaság és társadalomfejlesztéssel jár. Budapest a másik három V4 fővárossal közösen írt egy levelet az ENSZ és az EU vonatkozó vezetőinek, megint csak elköteleződve a klímatörekvések mellett, és azt taglaltuk, amit egyébként maga a klímatárgyalás is, mi is arról beszéltünk, hogy érezzük a felelősséget, hiszen Budapest az egyik legnagyobb kibocsátó Magyarországon.

De megvalósítani az általunk elkészített klímastratégiát csak akkor tudjuk, ha ehhez megkapjuk a fejlesztési forrásokat is. A magyar kormányzat jelenleg nemhogy adna pénzt, inkább elvon Budapesttől már a város alapműködését is veszélyeztetve, miközben csak 2030-ig 2500 milliárd forint szükséges a céljaink megvalósításához.

– Mire kell ez a pénz? Tegyük fel, hogy megvan. Akkor én ebből mit fogok észrevenni?

– Ami a legkevésbé költséges, de kézzelfogható, az a zöldfelületek növelése. Jelenleg az egy főre eső ilyen felület aránya lakosonként hat négyzetméter. Az ajánlás itt kilenc. Ez ötven százalékos növelést feltételez, miközben nem nagyon akad már hely. Ahol még akad egy kis hely, azt persze az ingatlanfejlesztők szeretnék beépíteni. Egy városban a zöldítés, új fák ültetése, a régiek megóvása drága dolog. Nem elég letűzni egy magoncot, a gondozás folyamatos költségeket, emberierő-ráfordítást igényel. Viszont ezek a zöldfelületek például óriási szerepet játszanak az infrastruktúrát erősen terhelő csapadék visszatartása szempontjából.

Például egy hirtelen felhőszakadás a város egy bizonyos pontján komolyan túlterhelheti a csatornahálózatot, helyi áradáshoz is vezethet. Ez csökkenthető a megnövelt zöldfelületekkel. A hőszigetek, a nagy hőmérsékletkülönbségek a városon belül például levegőmozgást okozhatnak, komolyan megterhelhetik az emberi szervezetet. Az árnyékolás, ami ezt csökkenti nagyon komolyan élhetőbbé teszi a várost. Ezek pár százmilliárd forintos intézkedések tíz évre előre nézve.

Körülbelül ötszázmilliárd forintból már egy sokkal hívogatóbb, komfortosabb, kellemesebb közösségi közlekedést alakíthatunk ki, ami sokkal jobban kiszolgálja a lakosságot. A járműparkot nyilván alaposan meg kell újítani, ezen belül a zéró kibocsátású járművek arányát jelentősen kell növelni, vagy teljesen át kell állni ilyen eszközökre. A kötöttpályás fejlesztéseknek is fontos szerepe van egy ilyen csomagban, és meg kell teremteni a jogi feltételeit a megosztott szolgáltatások igénybevételének. Ez is egy nagyobb költség.

Persze a villamos energiával működő járművek is akkor zöldek, ha azt az áramot is zöld módon állítjuk elő, és akkor bizony szükség van nagyarányú napelemes fejlesztésekre is. Ennek az összköltsége a mi számításunk szerint hatszázmilliárd forint körül van.

Ezermilliárdos tétel az épületenergetika. Ennyi pénz kell ahhoz, hogy a budapesti lakásállomány egyharmadát alaposan felújítsuk, úgy, hogy azok nagyjából megfeleljenek a mai kor követelményeinek. Nyilván ez sok esetben korlátozott, például egy múlt század elején épült bérház esetében nem valósítható meg ez száz százalékban.

– Visszatérve a közösségi közlekedésre. Szó volt arról, hogyan lehet hívogatóvá tenni. Tallinban megoldották, hogy ingyenes a közösségi közlekedés az ott lakók számára. Ha első hallásra meredeknek is tűnik, de ha a nagyobb képet nézzük, a környezetterhelés csökkenéséből adódóan meg nem épülő utak, illetve az ugyanezen ok miatt be nem következő légúti megbetegedések kezelési költségei, az emiatt kieső munkaórák és az el nem halálozó embereket is figyelembe véve nem jön ki a matek?

– Szoktak beszélni az ingyenebédről...

– Ez nem ingyenebéd, máshol termelődik meg a bevétel...

– Pontosan értem. De a városnak fenn kell tartania a közösségi közlekedést, ami sok költséggel jár, és ezeknek a költségeknek a fedezetét mi most nem nagyon látjuk. Tehát, hadd beszéljek arról, hogy a fővárosi közösségi közlekedés több embert szállít, mint a MÁV. Önmagában a metró nagyobb forgalommal bírt. Tehát ezt finanszíroznunk kell, és ezt nem csak budapestiek használják. Ez az egész ország számára egy nagyon fontos infrastruktúra, amit fenn kell tartani. Az egész ország számára, nyilvánvalóan, de még inkább az agglomeráció számára egy nagyon fontos infrastruktúra. Az agglomerációra meg mostanában az jellemző, hogy az a kiköltözési hullám, ami az elmúlt évtizedben tapasztalható, ez részben környezeti problémákra is visszavezethető. A kiköltözők viszont továbbra is Budapesten dolgoznak, és vagy végig a közösségi közlekedéssel járnak be, vagy bejönnek autóval valameddig, és onnan folytatják közösségi közlekedéssel, vagy végig bejönnek autóval. A városi személygépkocsi forgalom jelentős része ehhez köthető. Nyilván, ha olcsóbbá tennénk a közösségi közlekedést, ezen tudna segíteni. Ausztriában éppen most vezetnek be egy nagyon kedvező közösségi tarifát, egy, vagy talán három euróért bárhová mehetsz egy napon keresztül. Amikor az országos vezetés és a főváros tud együttműködni, akkor ennek van lehetősége.

A kiköltözés másik oka az ingatlanárak elszabadulása és a problémának a negligálása. A nagyvárosokban általában a lakhatás költségeit valamilyen módon megpróbálja a város szabályozni, ezzel foglalkozni, vagy a bérlakások számával, vagy árszabályozással annak érdekében, hogy benntartsák az embereket és ne költözzenek ki a városból.

Fontos viszont tudni azt, hogy bár a közlekedésnek is fontos szerepe van a klímacélok elérésében, de a levegőszennyezésnek a fő forrása nálunk is, és a térségben máshol is, elsősorban a fűtés. Nyilván erre még rátesz egy lapáttal a közlekedés, de a legszennyezőbb anyagok, az apró szemcsék, szálló por elsősorban a fűtésből származnak, meg abból a szokásból, hogy bizonyos polgártársaink a fűtési rendszerbe nem illő dolgokat égetnek el.

– Ezzel kapcsolatban mit lehet tenni?

– Igen, itt pont az a probléma, hogy ezekkel kapcsolatosan a jogszabályok többsége parlamenti hatáskör. Például nincsen arra jogosultsága senkinek, hogy bekopogjon egy házba, és azt mondja, hogy szeretném megnézni, hogy mit égetsz, mert fekete a füst, amit a kéményeden kibocsátasz. Viszont ez nagyon káros dolog.

Fontos tudni, hogy levegőminőség szempontjából külön Budapest, nem létezik. Ilyen téren az agglomerációval egységben lehet értelmezni azt, ami itt történik. Mi annyit tudunk tenni, hogy például egy önkéntes tájékoztatási kötelezettséget vállaltunk. Amikor a szálló por koncentrációja a WHO által károsnak ítélt szintet eléri, akkor mi erről tájékoztatást adunk. Ezen felül például az avarégetést Budapest saját területén tiltja.

– Az, hogy ki mit éget, nemcsak rosszindulat vagy tájékozatlanság kérdése, de adott esetben szociális okai is lehetnek. A tüzelők árai az egekben, ami megfizethetetlen a szegénységben élő családoknak. Ennek megoldására van valamilyen program?

– Pontosan tudjuk, hogy hány olyan lakás van, ahol szilárd tüzelés van. Viszonylag nem annyira sok, huszonnyolc-harmincezer háztartás, ami az összes lakás öt százaléka. Azok viszont nagyon szennyező módon fűtenek. Ezeknek a környezettudatos átalakítása biztos sokba kerülne, de óriási hozadéka lenne. De ez nem klímapolitikai probléma, hanem környezet- és egészségpolitikai ügy.

– Pontosabban a klímapolitikai útjában álló környezet- és egészségpolitikai akadály, aminek megoldása nélkül nem lehet sikeres maga a klímapolitika sem.

– Igen.

– Ha lenne egy varázsgömb, amibe belenézve láthatnánk azt, hogy harminc év múlva milyen lesz ez a város, ha sikerül a klímapolitikai célok megvalósítása és milyen lehetne, ha nem sikerül, mit látnánk?

– A tudományos előrejelzésekből látni lehet, hogy milyen hőmérsékletekre és éghajlati viszonyokra kell felkészülnünk. Sajnos látszik, hogy például a hőhullámok gyakorisága és hosszúsága duplázódik, triplázódik. Ez leginkább az idősebb nemzedék számára lesz problémás. Tehát mire például én hetven éves leszek, akkor elég szörnyű lesz itt a helyzet. Ugyanez vonatkozik a csapadékokra. Ott nehezebb előrejelzéseket adni, de ott is látszik, hogy a szélsőséges helyzetek növekedni fognak. Hirtelen óriási mennyiség esik le, aztán meg sokáig semmi. Ez az ivóvízellátást is megnehezítheti szélsőséges esetben. Emiatt is fontosak azok az intézkedések például, hogy ami bejön a városba, próbáljuk meg bent tartani, például a csapadékot locsolásra. Fontos, hogy olyan előírásokat tegyünk az építkezőknek, amely már ennek a szellemében íródik, vízgazdálkodás, vagy árnyékolás területén főleg.

Ahhoz, hogy Budapest csökkentse, majd 2050-re zéró, vagy legalábbis net zéró kibocsátóvá váljon, ahhoz arra van szükség, hogy a következő időszakban épülő épületek már alig használjanak energiát, tehát a passzívház koncepció irányába mozduljanak el, természetesen a megújuló energiák felé kell fordulnunk. A távhőellátás bevonása, ahol szintén minél inkább szerepet kell kapnia a megújuló energiáknak, a geotermális vagy a napenergiának.

És nyilván a közlekedés megújítása, amiről már szó volt korábban is. Mi még elektromos autókról beszélünk, miközben a glasgow-i konferencián már a hidrogénhajtás volt napirenden. Én is azt gondolom, hogy nem lehet annyi akkumulátorral elbírni a jövőben. Helye van az elektromos autóknak, ám hosszútávon ennél fenntarthatóbb, tisztább energiaforrásra van szükség a közlekedésben. És persze csökkenteni is kell a mobilitási igényünket. Lehet, hogy nem fogunk annyit utazni. Meg kell értenünk, meg kell szoknunk a saját környezetünket, nyarainkat is a szűkebb régiónkban töltsük inkább és néha-néha ellátogathatunk messzebbi tájakra.

 

Ámon Ada

energia- és klímapolitikai szakember

1998-tól 2015-ig a klíma- és energiapolitikai kérdésekkel foglalkozó Energiaklub igazgatója, 2015-től 2020 májusáig elnöke. Emellett dolgozott a londoni székhelyű International Institute for Energy Conservation (IIEC) konzulenseként, a CEE Bankwatch (Bankfigyelő Hálózat) energiakoordinátoraként, 2004 és 2008 között tagja volt az Országos Környezetvédelmi Tanácsnak és energia-tanácsadója az Európai Parlament Zöld Frakciójának. 2015 óta londoni székhelyű E3G – Third Generation Environmentalism – vezető munkatársa, mely a világ 5. legbefolyásosabb zöld agytrösztje. Itt a Közép- és Kelet-Európai régió, ezen belül is elsősorban a Visegrádi Négyek klímapolitikájával, "kizöldítésével" és felzárkóztatásával foglalkozik.

2015-ben a Forbes első magyarországi női listáján a 9. legbefolyásosabb  lett.

Jelenleg a Budapest főpolgármester klímapolitikai főtanácsadójaként a főváros klíma- és zöldenergia fejlesztési stratégiájának kialakításáért felel.

Forrás: Wikipédia


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: