Szél Bernadett: Paks 2-t és a Fertő-tavi beruházást is leállítaná az új kormány, az épületek szigetelése az egyik legfontosabb cél
Zöld szempontból teljes csőd az elmúlt 12 év, Orbánt egyáltalán nem érdekli ez a téma, miközben okos fejlesztésekkel akár kifejezetten nyereségesen is ki lehetne jönni belőle – mondja Szél Bernadett, akire az Egységben Magyarországért, vagyis az ellenzéki pártok közös kampányában a klíma- és közlekedéspolitika képviseletét bízták.
A szakpolitikai vezetők közül korábban Hadházy Ákossal (korrupció elleni küzdelem, elszámoltatás), Inkei Péterrel (kultúra) és Polyák Gáborral (média) is beszélgettünk.
– Amikor Karácsony Gergely visszalépett Márki-Zay Péter javára, sokan aggódtak, hogy nem lesznek megfelelően képviselve a zöld elvek a programban. Őn szerint jobb lett volna ebből a szempontból, ha a főpolgármester nyer?
– A történelemben és a politikában a „mi lett volna, ha” ritkán vezet eredményre. Ugyanakkor örömmel látom, hogy az ellenzéki oldalon nincs olyan politikai erő, amely a zöld szempontok fontosságát bármilyen szinten megkérdőjelezné, sőt inkább kiemelt prioritásként tartja számon mindenki. Nagyon konstruktív programalkotás zajlott az elmúlt hónapokban ezen a területen is, én azt éreztem, hogy minden párt részéről az együtt gondolkodás és a helyzet komolyan vétele dominál.
Orbán azért is múlt századi politikus, mert ő mindig azt a kérdést teszi fel, mi az ára annak, ha egy adott lépést megteszünk. Viszont soha nem nézi, mivel jár, ha nem tesszük meg. Egyáltalán nem gondolkodik abban, milyen következményei lehetnek egy intézkedés elmaradásának, pedig ilyen téren igazi paradigmaváltás zajlott le a világban az utóbbi időben.
A modern zöldpolitika leginkább ilyen megoldásokat kínál mindenki számára, csak élni kellene vele.
– Milyennek látja a kormány jelenlegi klímapolitikáját? Mekkora hangsúlyt fektetnek rá a jelentőségéhez képest?
– Semmifajta klímapolitikát nem látunk a kormány részéről, de jelenleg egyébként kormányzás se nagyon történik. Orbán Viktor egyszemélyes döntései határozzák meg az ország sorsát, a legtöbb miniszter inkább szóvivő-kategória. Zöldügyi miniszter pedig egyáltalán nincs is, az egyik első intézkedés volt 2010-ben, hogy megszüntették a környezetvédelmi tárcát, majd szétverték a kontrollfunkciókat biztosító hatóságot. Kikapcsolták azokat a mechanizmusokat, amelyek segítségével a beruházásoknál érvényesíteni lehetett a zöld szempontokat, vagy garantálni a helyiek beleszólását. Itt valószínűleg az volt a logika, hogy az oligarcháik profitorientált beruházásai minél gyorsabban megvalósulhassanak. Zöld szempontból teljes csőd az elmúlt 12 év.
– A köztársasági elnöki posztról leköszönő Áder János jó ideje harcos klímapolitikusként igyekszik pozicionálni magát. Ön hogyan értékelné a tevékenységét ezen a területen?
– Én azt látom, hogy nála ez alapvetően PR-tevékenység volt, egy alapvetően tétlen közjogi méltóságról beszélünk. Sokszor szólalt ugyan meg a témában, de ezen túlmenően valódi tettek nem igazán köthetőek hozzá.
– Az ellenzék zöld programjában szerepel, hogy 2050-ig elérnék a klímasemlegességet. Mit lehet ezért tenni egy négyéves ciklus alatt?
– Ezt a problémakört alaposan felforgatta Putyin háborúja. Itt és most nagyon fontos intézkedéseket kell megtennünk, amelyek egyszerre segítenek az országnak szuverénnek sé zöldnek lenni. Nézzük például a földgáz-kitettségünket: a jelenlegi helyzetben rendkívül jól látszik, mennyire sérülékennyé tesz ez bennünket Oroszországgal szemben. És mivel elmaradt a lakóingatlanok szigetelése (hiába szerepelt a 2010-es kormányprogramban), gyakorlatilag az utcákat fűtjük orosz gázzal.
A forint látványos beszakadása is azt mutatja, hogy ha rosszak a gazdasági kilátások, egyszerűen nagyobb lesz a bizalmatlanság az országgal szemben. És mivel Orbán nem tette meg azokat a kijelentéseket, hogy más nyugati országokhoz hasonlóan mindent megtesz a függőség csökkentéséért, a kvázi piacok kvázi elkönyveltek bennünket kockázatos országnak, amit a nemzeti valutánk azonnal megérzett. Ha szigetelünk és az energiafüggetlenséget választjuk, nemcsak a klímasemlegességhez kerülünk közelebb, de válságállóbbá is válik az ország. Mindent meg kell tennünk ezért, amihez épület-energetikai beruházásokra van szükség.
– Mi a terv Paks 2-vel, reális forgatókönyv-e a beruházás leállítása? Ha igen, milyen következményekkel járna ez?
– Paks 2 rengeteg időt elvitt tőlünk: az elmúlt 8 évben, amióta aláírták róla a szerződést, egyáltalán nem ezzel kellett volna foglalkoznunk, sokkal inkább azzal, hogy alternatív energiaforrásokat építsünk ki. A szélerőmű-farmokat kvázi ellehetetlenítették, a napelemeket megadóztatták, tehát gyakorlatilag bezártak minden más kaput az atomenergián kívül. Ezzel készítették az elő a terepet Paks 2-nek, hogy meglegyen a helye a rendszerben. De látni kell, hogy ez valójában soha nem energetikai, hanem sokkal inkább korrupciós projekt volt. A mai napig aktív pereim vannak a kormánnyal például azért, hogy megtudjam, milyen kockázatbecslések készítették elő ennek a nagyon fontos szerződésnek az aláírását. A magyar energiarendszernek ez sosem volt reális alternatíva, Putyinnak viszont presztízsberuházás, hogy atomerőművet építhet az EU-ban.
Voltak és vannak is zöld alternatívák, ezeket kell elővenni és nagyon gyorsan elkezdeni a megvalósításukat. Rengeteg időt vesztettünk, de még nem késő újra a nyugati kapcsolatrendszerre helyezni a fókuszt.
– A szegénységben élőknek sokszor kisebb gondjuk is nagyobb annál, hogy figyelni tudjanak a környezetbarát életmódra. Hogyan lehetne őket is segíteni, érdekeltté tenni ebben?
– Erős szociális és béremelési programmal is készülünk a választások utánra, hiszen gyakorlatilag az Európai Unió egyik legszegényebb országa lettünk. A zöld gondolkodás mindig a társadalom egybentartásáról szól, fel kell zárkóztatnunk a leszakadott rétegeket. Kimondott célunk, hogy az emberek jobban keressenek, és zöld munkahelyeket is szeretnénk létrehozni, amelyek többsége nem a sok iskolával rendelkezőknek kínál majd megélhetést, hanem inkább a kétkezi munkásoknak. Ezáltal is segítjük, hogy gazdaságilag megerősödjön ez a réteg.
– A fővárosban állandó vitatéma 2019 óta, hogy az autósokat vagy a bicikliseket részesítsék előnyben. Az új kormány hogyan állna ehhez a kérdéshez, mi az ideális egyensúly?
– A kulcs az, hogy minden változtatást megfelelő egyeztetések előzzenek meg a szakmai szervezetekkel és a lakossággal.
A sikeres zöldpolitikához el kell nyerni az emberek együttműködését. Karácsony Gergely elindította az Egységben Magyarország szívéért programot, aminek fontos eleme, hogy ne zárjuk le Budapest közigazgatási határainál a fővárost, sorsára hagyva az agglomerációt. Itt 3 millió ember él együtt, a határokon átnyúló problémáinkat muszáj közösen megoldanunk.
– A benzines autók lecserélését támogatnák?
– Idővel szeretnénk áttérni környezetbarát megoldásokra, de alapvetően itt sem az azonnali sokkterápia a cél. A következő időszakra reálisan inkább a legszennyezőbb autók lecserélését lehet kitűzni, valamint minél több embert átcsábítani a közösségi közlekedésre. Településfejlesztési programunk része a „15 perces város” koncepció, aminek lényege, hogy mindent, amire az embereknek szükségük lehet, el tudjanak érni negyed órán belül. A car sharing programok is jó megoldást jelentenek, ha ezeket egyidejűleg elkezdjük működtetni, az érezhető könnyebbséget hozhat,
– Megadóztatnák-e a légitársaságokat, cél-e a vasút előtérbe helyezése?
– A vasútfejlesztés cél, adóztatást viszont nem tervezünk. A magyar viszonyok rendezésével kell kezdeni, nagyon fontos lenne egy országos, integrált, ütemes menetrend.
– A Fertő-tavi beruházást leállítanák?
– Természetesen. Sőt, a Balaton, a Fertő-tó, a tatai Öreg-tó és a Velencei tó parti sávjában építési moratóriumot vezetnénk be, inkább minél több szabadstrandra van szükség, a természetes partszakaszok megőrzésével. A vízkincsünk védelméért is kiemelt erőfeszítéseket kell tennünk, ennek a századnak ez a terület az egyik központi kérdése.
– Mennyire tartja reálisnak, hogy belátható időn belül klímamenekültek tömegei érkeznek majd Európába, például Afrikából?
– Minden létező tudományos evidencia arra utal, hogy nagyon felgyorsultak ezek a folyamatok. Az új kormány 2030-ig legalább 60 százalékkal csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest, ezzel 2050-re elérhető a klímasemlegesség. Nagyon fontos, hogy az Unió erős maradjon, mivel ez a közösség gyakorlatilag példaként funkcionál Kína, az Egyesült Államok és a többi jelentős kibocsátóval szemben. Amíg az EU klímacéljai erősek, húzzuk magunkkal a világ többi részét, és lassítjuk az olyan katasztrofális folyamatokat, mint amire a kérdés utalt. A válságot teljesen megállítani már nem tudjuk, de az ellen tehetünk, hogy egy kiégett sárgolyót hagyjunk magunk után.
