JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Szél Bernadett: Paks 2-t és a Fertő-tavi beruházást is leállítaná az új kormány, az épületek szigetelése az egyik legfontosabb cél

Az ellenzék klímapolitikai felelőse szerint már nem azt kell nézni, mennyibe kerül nekünk, ha zöldek vagyunk, hanem azt, hogy mennyibe kerül, ha nem vagyunk azok. Interjú.
Láng Dávid - szmo.hu
2022. március 25.


Link másolása

Zöld szempontból teljes csőd az elmúlt 12 év, Orbánt egyáltalán nem érdekli ez a téma, miközben okos fejlesztésekkel akár kifejezetten nyereségesen is ki lehetne jönni belőle – mondja Szél Bernadett, akire az Egységben Magyarországért, vagyis az ellenzéki pártok közös kampányában a klíma- és közlekedéspolitika képviseletét bízták.

A független képviselőt arról kérdeztük, mire elég ezen a területen egy négyéves ciklus, hogyan lehetne a szegénységben élőket is érdekeltté tenni a környezetbarát életmódban, és reálisnak tartja-e, hogy hamarosan klímamenekültek tömegei érkeznek majd Európába.

A szakpolitikai vezetők közül korábban Hadházy Ákossal (korrupció elleni küzdelem, elszámoltatás), Inkei Péterrel (kultúra) és Polyák Gáborral (média) is beszélgettünk.

– Amikor Karácsony Gergely visszalépett Márki-Zay Péter javára, sokan aggódtak, hogy nem lesznek megfelelően képviselve a zöld elvek a programban. Őn szerint jobb lett volna ebből a szempontból, ha a főpolgármester nyer?

– A történelemben és a politikában a „mi lett volna, ha” ritkán vezet eredményre. Ugyanakkor örömmel látom, hogy az ellenzéki oldalon nincs olyan politikai erő, amely a zöld szempontok fontosságát bármilyen szinten megkérdőjelezné, sőt inkább kiemelt prioritásként tartja számon mindenki. Nagyon konstruktív programalkotás zajlott az elmúlt hónapokban ezen a területen is, én azt éreztem, hogy minden párt részéről az együtt gondolkodás és a helyzet komolyan vétele dominál.

Orbán azért is múlt századi politikus, mert ő mindig azt a kérdést teszi fel, mi az ára annak, ha egy adott lépést megteszünk. Viszont soha nem nézi, mivel jár, ha nem tesszük meg. Egyáltalán nem gondolkodik abban, milyen következményei lehetnek egy intézkedés elmaradásának, pedig ilyen téren igazi paradigmaváltás zajlott le a világban az utóbbi időben.

Már nem azt kell nézni, mennyibe kerül, ha zöldek vagyunk, hanem azt, hogy mennyibe kerül, ha nem vagyunk azok. Őt viszont nem érdekli, hogyan lehet okosan zöld fejlesztéseket csinálni az országban, pedig ebből kifejezetten nyereségesen is ki lehetne jönni.

A modern zöldpolitika leginkább ilyen megoldásokat kínál mindenki számára, csak élni kellene vele.

– Milyennek látja a kormány jelenlegi klímapolitikáját? Mekkora hangsúlyt fektetnek rá a jelentőségéhez képest?

– Semmifajta klímapolitikát nem látunk a kormány részéről, de jelenleg egyébként kormányzás se nagyon történik. Orbán Viktor egyszemélyes döntései határozzák meg az ország sorsát, a legtöbb miniszter inkább szóvivő-kategória. Zöldügyi miniszter pedig egyáltalán nincs is, az egyik első intézkedés volt 2010-ben, hogy megszüntették a környezetvédelmi tárcát, majd szétverték a kontrollfunkciókat biztosító hatóságot. Kikapcsolták azokat a mechanizmusokat, amelyek segítségével a beruházásoknál érvényesíteni lehetett a zöld szempontokat, vagy garantálni a helyiek beleszólását. Itt valószínűleg az volt a logika, hogy az oligarcháik profitorientált beruházásai minél gyorsabban megvalósulhassanak. Zöld szempontból teljes csőd az elmúlt 12 év.

Valószínűleg meglepetésként érte Orbánt, hogy a világ közben abba az irányba fordult, amit mi, zöldpolitikusok már jó ideje jeleztünk. Amint a klímaválság ránk rúgta az ajtót, a kormány is próbált bevezetni néhány intézkedést, de ezek egyáltalán nem voltak hatékonyak, inkább imázsépítés lehetett a céljuk.

– A köztársasági elnöki posztról leköszönő Áder János jó ideje harcos klímapolitikusként igyekszik pozicionálni magát. Ön hogyan értékelné a tevékenységét ezen a területen?

– Én azt látom, hogy nála ez alapvetően PR-tevékenység volt, egy alapvetően tétlen közjogi méltóságról beszélünk. Sokszor szólalt ugyan meg a témában, de ezen túlmenően valódi tettek nem igazán köthetőek hozzá.

– Az ellenzék zöld programjában szerepel, hogy 2050-ig elérnék a klímasemlegességet. Mit lehet ezért tenni egy négyéves ciklus alatt?

– Ezt a problémakört alaposan felforgatta Putyin háborúja. Itt és most nagyon fontos intézkedéseket kell megtennünk, amelyek egyszerre segítenek az országnak szuverénnek sé zöldnek lenni. Nézzük például a földgáz-kitettségünket: a jelenlegi helyzetben rendkívül jól látszik, mennyire sérülékennyé tesz ez bennünket Oroszországgal szemben. És mivel elmaradt a lakóingatlanok szigetelése (hiába szerepelt a 2010-es kormányprogramban), gyakorlatilag az utcákat fűtjük orosz gázzal.

A forint látványos beszakadása is azt mutatja, hogy ha rosszak a gazdasági kilátások, egyszerűen nagyobb lesz a bizalmatlanság az országgal szemben. És mivel Orbán nem tette meg azokat a kijelentéseket, hogy más nyugati országokhoz hasonlóan mindent megtesz a függőség csökkentéséért, a kvázi piacok kvázi elkönyveltek bennünket kockázatos országnak, amit a nemzeti valutánk azonnal megérzett. Ha szigetelünk és az energiafüggetlenséget választjuk, nemcsak a klímasemlegességhez kerülünk közelebb, de válságállóbbá is válik az ország. Mindent meg kell tennünk ezért, amihez épület-energetikai beruházásokra van szükség.

Az a vállalásunk, hogy 2030-ra legalább 15 százalékkal csökkentjük az energiafelhasználást az országban, ennek az egyik fontos lába, hogy a lakóingatlanokon spóroljunk. Kedvezményes hitelek helyett vissza nem térítendő támogatásokra van szükség uniós forrásból, mivel a háztartások többségének semmilyen megtakarítása nincs erre a célra.

– Mi a terv Paks 2-vel, reális forgatókönyv-e a beruházás leállítása? Ha igen, milyen következményekkel járna ez?

– Paks 2 rengeteg időt elvitt tőlünk: az elmúlt 8 évben, amióta aláírták róla a szerződést, egyáltalán nem ezzel kellett volna foglalkoznunk, sokkal inkább azzal, hogy alternatív energiaforrásokat építsünk ki. A szélerőmű-farmokat kvázi ellehetetlenítették, a napelemeket megadóztatták, tehát gyakorlatilag bezártak minden más kaput az atomenergián kívül. Ezzel készítették az elő a terepet Paks 2-nek, hogy meglegyen a helye a rendszerben. De látni kell, hogy ez valójában soha nem energetikai, hanem sokkal inkább korrupciós projekt volt. A mai napig aktív pereim vannak a kormánnyal például azért, hogy megtudjam, milyen kockázatbecslések készítették elő ennek a nagyon fontos szerződésnek az aláírását. A magyar energiarendszernek ez sosem volt reális alternatíva, Putyinnak viszont presztízsberuházás, hogy atomerőművet építhet az EU-ban.

A mostani háborús helyzetben nem lehet egy ilyen projektet továbbvinni. Az a Roszatom, amivel leszerződött az Orbán-kormány, mellékesen atomfegyvereket is gyárt, ez a kapcsolat pedig egyszerűen vállalhatatlanná vált. A programunk első verziójában még a szerződés felülvizsgálata szerepelt, de a háború felülírta ezt a forgatókönyvet. Fel kell állni az asztaltól, ehelyett a szigetelésre, illetve alternatív energiák csatasorba állítására kell koncentrálnunk.

Voltak és vannak is zöld alternatívák, ezeket kell elővenni és nagyon gyorsan elkezdeni a megvalósításukat. Rengeteg időt vesztettünk, de még nem késő újra a nyugati kapcsolatrendszerre helyezni a fókuszt.

– A szegénységben élőknek sokszor kisebb gondjuk is nagyobb annál, hogy figyelni tudjanak a környezetbarát életmódra. Hogyan lehetne őket is segíteni, érdekeltté tenni ebben?

– Erős szociális és béremelési programmal is készülünk a választások utánra, hiszen gyakorlatilag az Európai Unió egyik legszegényebb országa lettünk. A zöld gondolkodás mindig a társadalom egybentartásáról szól, fel kell zárkóztatnunk a leszakadott rétegeket. Kimondott célunk, hogy az emberek jobban keressenek, és zöld munkahelyeket is szeretnénk létrehozni, amelyek többsége nem a sok iskolával rendelkezőknek kínál majd megélhetést, hanem inkább a kétkezi munkásoknak. Ezáltal is segítjük, hogy gazdaságilag megerősödjön ez a réteg.

– A fővárosban állandó vitatéma 2019 óta, hogy az autósokat vagy a bicikliseket részesítsék előnyben. Az új kormány hogyan állna ehhez a kérdéshez, mi az ideális egyensúly?

– A kulcs az, hogy minden változtatást megfelelő egyeztetések előzzenek meg a szakmai szervezetekkel és a lakossággal.

Budapesten annyira rossz a levegő minősége, hogy évekkel korábban halnak meg az itt élők, tehát lényegében az életünk múlik azon, hogy zöldítsünk. Ugyanakkor fontos, hogy nem sokkterápiára készülünk, semmi olyasmire nem kell számítani, hogy egyik napról a másikra mindenkit kötelezünk, hogy szálljon ki az autójából és üljön át vonatra vagy buszra. Inkább szeretnénk annyira korszerűvé tenni a közösségi közlekedést, hogy önszántából is megérje mindenkinek amellett dönteni.

A sikeres zöldpolitikához el kell nyerni az emberek együttműködését. Karácsony Gergely elindította az Egységben Magyarország szívéért programot, aminek fontos eleme, hogy ne zárjuk le Budapest közigazgatási határainál a fővárost, sorsára hagyva az agglomerációt. Itt 3 millió ember él együtt, a határokon átnyúló problémáinkat muszáj közösen megoldanunk.

– A benzines autók lecserélését támogatnák?

– Idővel szeretnénk áttérni környezetbarát megoldásokra, de alapvetően itt sem az azonnali sokkterápia a cél. A következő időszakra reálisan inkább a legszennyezőbb autók lecserélését lehet kitűzni, valamint minél több embert átcsábítani a közösségi közlekedésre. Településfejlesztési programunk része a „15 perces város” koncepció, aminek lényege, hogy mindent, amire az embereknek szükségük lehet, el tudjanak érni negyed órán belül. A car sharing programok is jó megoldást jelentenek, ha ezeket egyidejűleg elkezdjük működtetni, az érezhető könnyebbséget hozhat,

– Megadóztatnák-e a légitársaságokat, cél-e a vasút előtérbe helyezése?

– A vasútfejlesztés cél, adóztatást viszont nem tervezünk. A magyar viszonyok rendezésével kell kezdeni, nagyon fontos lenne egy országos, integrált, ütemes menetrend.

Bevezetnénk a klímabérletet, amivel kedvező áron lehetne igénybe venni a környezetbarát közösségi közlekedési eszközöket. A cafeteria rendszerben is szeretnénk előtérbe helyezni a közösségi közlekedést, a vasútnál pedig felújítani és versenyképessé a meglévő infrastruktúrát. A Budapest-Belgrád vonalra rengeteg pénzt elkölt a kormány, ezt sokkal okosabban is fel lehetne használni.

– A Fertő-tavi beruházást leállítanák?

– Természetesen. Sőt, a Balaton, a Fertő-tó, a tatai Öreg-tó és a Velencei tó parti sávjában építési moratóriumot vezetnénk be, inkább minél több szabadstrandra van szükség, a természetes partszakaszok megőrzésével. A vízkincsünk védelméért is kiemelt erőfeszítéseket kell tennünk, ennek a századnak ez a terület az egyik központi kérdése.

– Mennyire tartja reálisnak, hogy belátható időn belül klímamenekültek tömegei érkeznek majd Európába, például Afrikából?

– Minden létező tudományos evidencia arra utal, hogy nagyon felgyorsultak ezek a folyamatok. Az új kormány 2030-ig legalább 60 százalékkal csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest, ezzel 2050-re elérhető a klímasemlegesség. Nagyon fontos, hogy az Unió erős maradjon, mivel ez a közösség gyakorlatilag példaként funkcionál Kína, az Egyesült Államok és a többi jelentős kibocsátóval szemben. Amíg az EU klímacéljai erősek, húzzuk magunkkal a világ többi részét, és lassítjuk az olyan katasztrofális folyamatokat, mint amire a kérdés utalt. A válságot teljesen megállítani már nem tudjuk, de az ellen tehetünk, hogy egy kiégett sárgolyót hagyjunk magunk után.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
Videó: egy robotkutya járja Sanghaj utcáit, miközben különféle utasításokat kiabál
A kínai metropolisz egyes részeit ismét lezárták a járvány miatt, a robotkutyával pedig a lakosságot figyelmeztetik.

Link másolása

A koronavírus új, BA.2-es változata miatt ismét szigorú intézkedések léptek életbe Sanghajban. A kínai metropolisz egyes részeit például ismét lezárták. Az üres utcákat pedig egy robotkutya járja, miközben különböző felhívásokat, utasításokat kiabál – írja a New York Times.

A robotkutyáról videó is készült a város Jiading nevű kerületében.

A felvételen látni, hogy a robotkutya hátára egy hangszórót erősítettek, amelyből olyan utasítások hangzanak el, mint: a kézmosás és a maszkhordás jelentősen csökkenti a vírus átadásának kockázatát.

Egyes jelentések szerint Kínában nemcsak robotkutyákat, de drónokat is bevetnek, hogy így zavarják haza az utcán lévő lakosságot. Az embereknek ugyanis csak indokolt esetben szabad elhagyniuk az otthonaikat, a drónok segítségével pedig azt figyelik, hol vannak tömörülések. A hatóságoknak így egyszerűbb dolguk van, ugyanis a távolból is tudják, hova kell kimenniük.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

JÖVŐ
A Rovatból
Akár két óra alatt is odaérhet Sanghajból New Yorkba a közeljövő hiperszonikus kínai utasszállítója
2025-ben már tesztelnék a Concorde-nál kétszer gyorsabb repülőt, 2030-ban pedig már élesben is kipróbálhatják.

Link másolása

Olyan utasszállító repülő kifejlesztésén dolgozik egy kínai, űrrepüléssel foglalkozó vállalat, amely másodpercenként egy mérföld/másodperc sebességgel képes száguldani és akár pár óra alatt meg tudja tenni a Sanghaj-New York távot - írja a CNN.

A pekingi székhelyű Space Transportation hiperszonikus repülője kétszer olyan gyors lenne, mint a Concorde szuperszonikus utasszállító repülőgép, amely jelenleg a világ második leggyorsabb utasszállítója.

A cég már egy animált reklámvideót is készített a 12 személyesnek megálmodott gépről, amelyen az utasok sisak és szkafander nélkül tudnak utazni. A repülőt két hatalmas gyorsítórakétával képzelik el, amelyekkel függőlegesen repül fel a levegőbe, majd az utazómagasság elérésekor a rakéták leválnak róla. Ezután 7000 kilométer/órás sebességgel száguld végig az űr peremén, majd függőlegesen landol a célállomáson egy állványos futómű segítségével.

A vállalat 2025-ben szeretné tesztelni a hiperszonikus repülőt, 2030-ban pedig már élesben is kipróbálnák.

Ha sikerül a céljukat teljesíteni, Kína kihasználhatja az űrturizmus azon rését, amely igencsak jövedelmező lehet a jövőben, de az üzleti utakra utazók számára is rendkívül vonzó lehet a sokkal gyorsabban A-ból B-be érő repülő. A projektet egyébként a kínai befektetők is bőkezűen támogatják: a vállalat tavaly augusztusban több mint 300 millió jüant (kb. 16,3 milliárd forint) kapott egy sanghaji székhelyű ipari befeketetési alaptól, amelyet a Matrix Partners China és az állami tulajdonú Shanghai Guosheng Group vezet.

Kína már most is jelentős szereplőnek számít az űrtevékenységekben. Az állam számos kezdeményezést támogat, beleértve a műholdas technológiákat, a Holdra és a Marsra való utazást, a bolygók közötti utakat és a mélyűrkutatást. Az űrgazdaságban is szeretnének nagyobb szerepet játszani, az egyik cél például a nagysebességű utasszállítás.

Egy kutatás szerint (a Deloitte tanácsadó cég végzett el a NASA támogatásával) elegendő fenntartható kereslet lenne a kereskedelmi hiperszonikus utasszállítás iránt. Elemzésük szerint olyan nagyvárosok közötti utakra lenne érdemes ilyen járatot indítani, amelyekhez át kell szelni az óceánt vagy óceánokat, és emiatt a normál repülőutak nagyon hosszúak. Pl. New York és London, Miami és Sao Paolo, New York és Párizs, Los Angeles és Sydney és Sydney és Szingapúr között.

A kutatás szerint 90 ilyen útvonalon lenne jövedelmező a hiperszonikus utasszállítás, amelyet évi 2,25 millió utas venne igénybe, és összesen 16,5 milliárd dollár bevételt hozhatna.

Egy másik NASA-megbízásból készített tanulmány szerint azonban akár több mint 300 várospár között is járhatna hiperszonikus repülő az utasok fizetési hajlandósága alapján.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Holoda Attila: Orbán áfát is csökkenthetne, de inkább az uniós klímacélok feladását javasolja
Az energiapolitikai szakértő szerint az árak valóban elszálltak, ezzel párhuzamosan viszont Európa és a világ CO2-kibocsátása is. Rossz irány lenne ezt még tovább növelni.

Link másolása

Orbán Viktor a zsinórban negyedik kétharmados győzelmét követő nemzetközi sajtótájékoztatón bejelentette, javasolni fogja az EU-nak, hogy az elszabaduló energiaárak miatt függesszék fel a fosszilis energiahordozók megadóztatását, a villamosenergia ára ne legyen összekapcsolva a földgáz árával, valamint ne kelljen kötelezően bioüzemanyagot keverni a sima üzemanyagokhoz. Szerinte amíg tart a háború, csak ezekkel a lépésekkel lehet megvédeni a családokat.

A sajtótájékoztatón szó volt Paks 2-ről is, a miniszterelnök ezzel kapcsolatban azt mondta: a beruházás jelentős csúszásban van, és könnyen lehet, hogy az uniós szankciók teljesen el fogják söpörni, amennyiben az atomenergiára is kiterjesztik őket.

A fentiekről kérdeztük Holoda Attila energiapolitikai szakértőt, aki a kampány során az ellenzéki pártok programjának kidolgozásában is részt vett.

– Mi a véleménye Orbán Viktor EU-nak tett javaslatáról?

– Az energiaárak valóban magasak, ezzel párhuzamosan viszont Európa és a világ CO2-kibocsátása is. Az EU épp emiatt vezette be az úgynevezett ETS kereskedelmi rendszert, ami azzal próbálja rávenni a kibocsátás csökkentésére az ipari vállalatokat, hogy fix kvótákat állít fel, és aki ezt túllépi, annak többletkvótát kell vásárolnia a piacról olyanoktól, akik nem használták fel teljesen a saját keretüket. Mivel a jelenlegi helyzetben az energiaárak is keményen sújtják az ipari felhasználókat, Orbán Viktor egyfajta uniós rezsicsökkentési javaslatot jelentett be. Ennek a fogyasztók szempontjából biztosan van logikája, ebből a szempontból dicséretes, hogy szeretné megfékezni az elszabaduló inflációt.

Ugyanakkor azt is látni kell, hogy ezáltal hosszú időre visszavetné azokat a uniós célokat, amelyek a CO2-kibocsátás és a klímavédelem érdekében születtek, ráadásul közös döntéssel. Klasszikus „melyik ujjamba harapjak?” dilemmával állunk szemben, és Orbán Viktor ebben a kérdésben egyértelműen az árak csökkentése mellett tette le a voksát.

Nem meglepő, hiszen a magyar rezsicsökkentés is ebből indul ki, de érdekes módon az sosem jut eszébe, hogy az áfához nyúljon, pedig ezt minden tagállam megtehetné saját hatáskörben. És az energiahordozókra kivetett áfa csökkentésének legalább annyira eredményes hatása lenne, viszont nem tenne keresztbe a CO2-kibocsátás csökkentésének sem.

– Milyen fogadtatása lesz vajon a javaslatnak?

– Biztosan lesznek, akik egyetértenek vele, elsősorban a szegényebb országok közül, akik mindent megtesznek az inflációs hatás mérséklése érdekében. De alapvetően azt is látni kell, hogy az EU-ban ma már többségben vannak azok, akik a klímavédelmi szempontokat úgy is prioritásnak tartják, hogy ez a fogyasztóknak adott esetben többe kerül. Valamilyen úton-módon lépni kell az energiafelhasználás csökkentése és a minél alacsonyabb CO2-kibocsátás érdekében.

– Létezhet valamilyen köztes, kompromisszumos megoldás?

– Ha hozzányúlunk egy rendszerhez, amit korábban elhatároztunk, azzal mindenképpen felhígítjuk, és ezután legtöbbször már nincs megállás. A bioetanol kötelező bekeverése például azt a célt szolgálja, hogy növeljük a megújuló energiahordozók arányát, miközben persze drágul is tőle az üzemanyag. Az árak mérséklésére jó megoldás lehet, de a klímacélokat biztosan lazítaná. Hasonló helyzet állna elő bármilyen más módosítás esetén is: még egy kisebb lazítás is rossz példák egész sorát indíthatná el, valószínűleg több másik ország is felbátorodna és hasonló javaslatokat nyújtana be ezután.

– Ha nem ilyen módon, akkor hogyan lehetne megelőzni az árak elszabadulását?

– Orbán másik javaslatában, miszerint válasszák szét egymástól a villamosenergia és a földgáz árát, lenne logika, ugyanakkor ez azt jelentené, hogy beavatkozunk az Európai Unió saját piac-liberalizációs elveibe.

Inkább az árakat felhajtók ellen kellene fellépni sokkal szigorúbb ellenőrzéssel, de Orbán Viktor valószínűleg azért sem preferálta, mert mindenki tudja, hogy az árfelhajtásban vastagon benne voltak az oroszok is. Lépni lehetne azon a téren is, hogy minden tagállam nézze meg, milyen plusz adókkal sújtja saját hatáskörben az energiahordozókat. Ezeket, mint például az áfa, nyugodtan lehetne csökkenteni.

– Keresztbe tehet-e Orbán egy vétóval a klímacélok teljesítésének?

– Ezt a fajta lebegtetést már hallottuk is tőle, és valóban van zsarolási potenciálja a jelenlegi berendezkedés alapján. Ugyanakkor már így is eléggé páriaként kezelik Magyarországot a rendszeres vétói miatt, nem véletlen, hogy a 7-es cikkely szerinti eljárásnak akár olyan eredménye is lehet, hogy megvonják az ilyen jellegű szavazati jogunkat. Korábban mindig arra tudott hagyatkozni Orbán, hogy a lengyelekkel kölcsönösen támogatjuk egymást, a jelenlegi helyzetben viszont egyáltalán nem biztos, hogy Lengyelország kiállna a Putyint támogató Orbán-rendszer mellett.

– Állandó érv, hogy azért nem támogatja Magyarország az energiahordozókra vonatkozó szankciókat, mert nálunk nincs alternatívája az orosz gáznak. Valóban így van?

– Jelenleg teljesen igaza van ebben Orbánnak, de azt elfelejti hozzátenni, hogy többek között azért alakult így, mert az elmúlt 12 év politikája következtében az energiafüggőség nemhogy csökkent volna, sokkal inkább stabilizálódott. Különösen, hogy egy újabb 15 éves szerződéssel Magyarország földgáz-ellátásának jelentős részét az oroszokhoz kötötte. Pedig Szlovénia kivételével valamennyi szomszédunkkal megteremtődött a vezetékes kapcsolat, ami lehetővé tenné, hogy alternatív energiaforrásokhoz férjünk hozzá, Lengyelországtól egészen Görögországig.

Minden olyan gázforrás, ami beér Európába, jöjjön akár Észak-Afrikából, akár máshonnan, elméletileg már elérhető lenne számunkra. Szintén az elmúlt 12 év negatív fejleménye, hogy leállt annak a Nabucco-vezetéknek az építése, aminek köszönhetően Oroszországot elkerülve juthatott volna földgáz Európába. Ez a projekt gyakorlatilag elhalt, nem utolsósorban a magyar kormány támogatásának hiánya miatt.

– Orbán Paks 2-ről is beszélt, szerinte a beruházás jelentős csúszásban van, de az esetleges EU-s szankciók miatt se biztos, hogy egyáltalán megvalósulhat. Ön szerint ez reális?

– Szinte biztos vagyok benne, hogy nem fognak kiterjedni erre a szankciók, mivel az atomenergia, ha nem is a zöld, de a fenntartható címkét kapta meg nemrég az Uniótól. Persze első lendületből az Európai Parlament is tárgyalt róla, de meglepődnék, ha végül döntés születne erről. Ugyanakkor még ha nem is lesznek konkrét szankciók, a nyugat-európai és amerikai nagy beszállítók – mint a Siemens vagy a General Electric –, amelyek eredetileg részt vettek volna a beruházásban az oroszok oldalán, a jelenlegi helyzetben aligha adják majd a nevüket hozzá.

– Lehetséges, hogy a miniszterelnök legszívesebben már kifarolna az egészből, ezért hozta egyáltalán szóba a fentieket?

– Nem gondolom, vagy ha mégis, akkor aligha beszélne róla ennyire nyíltan, hiszen ezzel komoly megrovást kockáztatna Putyin részéről. Abban is biztosak lehetünk, hogy a jelenlegi energiaellátási rendszerben szükség van egy olyan, úgynevezett zsinórüzemet biztosító alaperőműre, mint a paksi. Azon el lehetne gondolkodni, hogy ha ezt ne csak és kizárólag a Roszatommal valósítsuk meg, egy ilyen döntés ugyanakkor újraindítaná a tendereztetést, ami további csúszást eredményezne. Nem véletlen, hogy ma már a Paks 1-es erőműnél is komoly erőfeszítéseket tesznek az üzemidő meghosszabbítására.

– Milyen alternatív megoldások jöhetnének még szóba?

– Mindig azt szoktam mondani, hogy a legolcsóbb energia az el nem használt energia.

Ha csökkenteni tudjuk a fogyasztást, akár szigeteléssel, akár energiatakarékos háztartási eszközök finanszírozásával, biztosan sokkal többet érnénk el, mintha nekiállunk új rendszereket behozni. Arra apellálni szintén nem túl reális, hogy akár napelemmel, akár szélenergiával pótoljunk egy zsinórüzemű erőművet.

Jelenleg, amíg nem adottak az energiatárolás feltételei, a zöldenergia egyszerűen nem alkalmas egy olyan folyamatos, stabil üzemmódú erőmű, mint Paks helyettesítésére.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Mostantól már a Tescónál is leadhatod a használt étolajat
Újabb zöld gyakorlatot vezetett be a Tesco a fenntartható működés érdekében.

Link másolása

A Tesco elkötelezetten törekszik környezetterhelése csökkentésére. Ennek részeként együttműködik szállítóival és partnereivel a természetvédelem és a vásárlók fenntarthatóbb életmódjának ösztönzése terén. Az áruházlánc ezirányú tevékenysége egy újabb lépéseként 8 üzleténél helyezett ki gyűjtőket, lehetőséget biztosítva ezáltal a használt étolaj szelektív leadására. A tesztüzemben induló kezdeményezéshez a Biofilter Zrt. biztosítja az ún. Használt Étolaj Boxokat, valamint gondoskodik a használt sütőzsiradék elszállításáról és újrahasznosításáról, a Bunge pedig a Tescóban árusított Floriol és Vénusz étolajtermékei nyakcímkéjén tájékoztatja a vásárlókat az újrahasznosítási lehetőségről ebben a 8 áruházban.

„Szeretnénk vásárlóinknak alternatívát kínálni, hogy ne a lefolyóba öntsék vagy a szemétbe dobják a használt étolajat, ami jelentősen szennyezi a környezetet.

Ezért indítottuk el 8 áruházunknál tesztüzemben a használtolaj-visszagyűjtést, ahol a parkolóhoz közel, az üzletek előtt, illetve egy helyen próbajelleggel az üzletsoron állítottuk fel a Biofilter használtétolaj-gyűjtőit. Örülök neki, hogy a jó gyakorlatot ösztönző kezdeményezést a Bunge is támogatja a termékein megjelenő kommunikációval”– mondta Pálinkás Zsolt, a Tesco-Global Zrt. vezérigazgatója.

Jelenleg a Tesco zalaegerszegi, soproni, győri, paksi, budaörsi, ceglédi, valamint Fogarasi úti és Andor utcai budapesti áruházainál lehet elhelyezni a használt étolajat az erre szolgáló szelektív gyűjtőkben.

A lehetőség szerint a saját flakonjába visszatöltött, kihűlt étkezési olaj a legközelebbi vásárlás alkalmával egyszerűen leadható a 8 gyűjtőpont valamelyikén. Elszállításról és az újrahasznosításról az országos begyűjtőhálózattal rendelkező Biofilter Zrt. gondoskodik.

„Az olajban, illetve zsírban való sütés elterjedt eljárás a magyar konyhákban. Arra viszont kevesen gondolnak, hogy az elhasznált sütőolaj speciális kezelést igénylő háztartási hulladék. Egyetlen csepp használt étolaj akár ezer liter élővizet is elszennyezhet, amennyiben nem megfelelően kezelik. Ezért is örülök, hogy a Tesco és a Bunge is csatlakozik a lakossági környezetterhelés csökkentését célzó használtétolaj-begyűjtő programhoz.

A kihelyezett Használt Étolaj Boxokban leadott olajat tisztítás után biodízel-gyártásra adjuk át, amelynek során azt az Európai Unióban érvényes szabályozás alapján 8,2 százalékban az üzemanyagba keverik, így visszajut a lakossághoz és körforgásban tartható"

– mondta Deák György, a Biofilter Zrt. vezérigazgatója.

„Elkötelezettek vagyunk a fenntarthatóság iránt az ellátási lánc minden egyes lépcsőfokán – a termelőktől a fogyasztókig. Éppen ezért örömmel álltunk a Tesco és a Biofilter Zrt. új közös, zöld gyakorlata mellé azzal, hogy a Vénusz és a Floriol étolajaink palackjain található kommunikációval felhívjuk a vásárlók figyelmét. Reméljük, hogy ezzel is erősítjük a használt étolaj szelektív újrahasznosításával kapcsolatos ismereteket, és a fogyasztók is csatlakoznak a kezdeményezéshez" – tette hozzá Grászli János, a Bunge magyarországi vezetője.

Link másolása
KÖVESS MINKET: