JÖVŐ

Szél Bernadett: Paks 2-t és a Fertő-tavi beruházást is leállítaná az új kormány, az épületek szigetelése az egyik legfontosabb cél

Az ellenzék klímapolitikai felelőse szerint már nem azt kell nézni, mennyibe kerül nekünk, ha zöldek vagyunk, hanem azt, hogy mennyibe kerül, ha nem vagyunk azok. Interjú.
Láng Dávid - szmo.hu
2022. március 25.


Link másolása

Zöld szempontból teljes csőd az elmúlt 12 év, Orbánt egyáltalán nem érdekli ez a téma, miközben okos fejlesztésekkel akár kifejezetten nyereségesen is ki lehetne jönni belőle – mondja Szél Bernadett, akire az Egységben Magyarországért, vagyis az ellenzéki pártok közös kampányában a klíma- és közlekedéspolitika képviseletét bízták.

A független képviselőt arról kérdeztük, mire elég ezen a területen egy négyéves ciklus, hogyan lehetne a szegénységben élőket is érdekeltté tenni a környezetbarát életmódban, és reálisnak tartja-e, hogy hamarosan klímamenekültek tömegei érkeznek majd Európába.

A szakpolitikai vezetők közül korábban Hadházy Ákossal (korrupció elleni küzdelem, elszámoltatás), Inkei Péterrel (kultúra) és Polyák Gáborral (média) is beszélgettünk.

– Amikor Karácsony Gergely visszalépett Márki-Zay Péter javára, sokan aggódtak, hogy nem lesznek megfelelően képviselve a zöld elvek a programban. Őn szerint jobb lett volna ebből a szempontból, ha a főpolgármester nyer?

– A történelemben és a politikában a „mi lett volna, ha” ritkán vezet eredményre. Ugyanakkor örömmel látom, hogy az ellenzéki oldalon nincs olyan politikai erő, amely a zöld szempontok fontosságát bármilyen szinten megkérdőjelezné, sőt inkább kiemelt prioritásként tartja számon mindenki. Nagyon konstruktív programalkotás zajlott az elmúlt hónapokban ezen a területen is, én azt éreztem, hogy minden párt részéről az együtt gondolkodás és a helyzet komolyan vétele dominál.

Orbán azért is múlt századi politikus, mert ő mindig azt a kérdést teszi fel, mi az ára annak, ha egy adott lépést megteszünk. Viszont soha nem nézi, mivel jár, ha nem tesszük meg. Egyáltalán nem gondolkodik abban, milyen következményei lehetnek egy intézkedés elmaradásának, pedig ilyen téren igazi paradigmaváltás zajlott le a világban az utóbbi időben.

Már nem azt kell nézni, mennyibe kerül, ha zöldek vagyunk, hanem azt, hogy mennyibe kerül, ha nem vagyunk azok. Őt viszont nem érdekli, hogyan lehet okosan zöld fejlesztéseket csinálni az országban, pedig ebből kifejezetten nyereségesen is ki lehetne jönni.

A modern zöldpolitika leginkább ilyen megoldásokat kínál mindenki számára, csak élni kellene vele.

– Milyennek látja a kormány jelenlegi klímapolitikáját? Mekkora hangsúlyt fektetnek rá a jelentőségéhez képest?

– Semmifajta klímapolitikát nem látunk a kormány részéről, de jelenleg egyébként kormányzás se nagyon történik. Orbán Viktor egyszemélyes döntései határozzák meg az ország sorsát, a legtöbb miniszter inkább szóvivő-kategória. Zöldügyi miniszter pedig egyáltalán nincs is, az egyik első intézkedés volt 2010-ben, hogy megszüntették a környezetvédelmi tárcát, majd szétverték a kontrollfunkciókat biztosító hatóságot. Kikapcsolták azokat a mechanizmusokat, amelyek segítségével a beruházásoknál érvényesíteni lehetett a zöld szempontokat, vagy garantálni a helyiek beleszólását. Itt valószínűleg az volt a logika, hogy az oligarcháik profitorientált beruházásai minél gyorsabban megvalósulhassanak. Zöld szempontból teljes csőd az elmúlt 12 év.

Valószínűleg meglepetésként érte Orbánt, hogy a világ közben abba az irányba fordult, amit mi, zöldpolitikusok már jó ideje jeleztünk. Amint a klímaválság ránk rúgta az ajtót, a kormány is próbált bevezetni néhány intézkedést, de ezek egyáltalán nem voltak hatékonyak, inkább imázsépítés lehetett a céljuk.

– A köztársasági elnöki posztról leköszönő Áder János jó ideje harcos klímapolitikusként igyekszik pozicionálni magát. Ön hogyan értékelné a tevékenységét ezen a területen?

– Én azt látom, hogy nála ez alapvetően PR-tevékenység volt, egy alapvetően tétlen közjogi méltóságról beszélünk. Sokszor szólalt ugyan meg a témában, de ezen túlmenően valódi tettek nem igazán köthetőek hozzá.

– Az ellenzék zöld programjában szerepel, hogy 2050-ig elérnék a klímasemlegességet. Mit lehet ezért tenni egy négyéves ciklus alatt?

– Ezt a problémakört alaposan felforgatta Putyin háborúja. Itt és most nagyon fontos intézkedéseket kell megtennünk, amelyek egyszerre segítenek az országnak szuverénnek sé zöldnek lenni. Nézzük például a földgáz-kitettségünket: a jelenlegi helyzetben rendkívül jól látszik, mennyire sérülékennyé tesz ez bennünket Oroszországgal szemben. És mivel elmaradt a lakóingatlanok szigetelése (hiába szerepelt a 2010-es kormányprogramban), gyakorlatilag az utcákat fűtjük orosz gázzal.

A forint látványos beszakadása is azt mutatja, hogy ha rosszak a gazdasági kilátások, egyszerűen nagyobb lesz a bizalmatlanság az országgal szemben. És mivel Orbán nem tette meg azokat a kijelentéseket, hogy más nyugati országokhoz hasonlóan mindent megtesz a függőség csökkentéséért, a kvázi piacok kvázi elkönyveltek bennünket kockázatos országnak, amit a nemzeti valutánk azonnal megérzett. Ha szigetelünk és az energiafüggetlenséget választjuk, nemcsak a klímasemlegességhez kerülünk közelebb, de válságállóbbá is válik az ország. Mindent meg kell tennünk ezért, amihez épület-energetikai beruházásokra van szükség.

Az a vállalásunk, hogy 2030-ra legalább 15 százalékkal csökkentjük az energiafelhasználást az országban, ennek az egyik fontos lába, hogy a lakóingatlanokon spóroljunk. Kedvezményes hitelek helyett vissza nem térítendő támogatásokra van szükség uniós forrásból, mivel a háztartások többségének semmilyen megtakarítása nincs erre a célra.

– Mi a terv Paks 2-vel, reális forgatókönyv-e a beruházás leállítása? Ha igen, milyen következményekkel járna ez?

– Paks 2 rengeteg időt elvitt tőlünk: az elmúlt 8 évben, amióta aláírták róla a szerződést, egyáltalán nem ezzel kellett volna foglalkoznunk, sokkal inkább azzal, hogy alternatív energiaforrásokat építsünk ki. A szélerőmű-farmokat kvázi ellehetetlenítették, a napelemeket megadóztatták, tehát gyakorlatilag bezártak minden más kaput az atomenergián kívül. Ezzel készítették az elő a terepet Paks 2-nek, hogy meglegyen a helye a rendszerben. De látni kell, hogy ez valójában soha nem energetikai, hanem sokkal inkább korrupciós projekt volt. A mai napig aktív pereim vannak a kormánnyal például azért, hogy megtudjam, milyen kockázatbecslések készítették elő ennek a nagyon fontos szerződésnek az aláírását. A magyar energiarendszernek ez sosem volt reális alternatíva, Putyinnak viszont presztízsberuházás, hogy atomerőművet építhet az EU-ban.

A mostani háborús helyzetben nem lehet egy ilyen projektet továbbvinni. Az a Roszatom, amivel leszerződött az Orbán-kormány, mellékesen atomfegyvereket is gyárt, ez a kapcsolat pedig egyszerűen vállalhatatlanná vált. A programunk első verziójában még a szerződés felülvizsgálata szerepelt, de a háború felülírta ezt a forgatókönyvet. Fel kell állni az asztaltól, ehelyett a szigetelésre, illetve alternatív energiák csatasorba állítására kell koncentrálnunk.

Voltak és vannak is zöld alternatívák, ezeket kell elővenni és nagyon gyorsan elkezdeni a megvalósításukat. Rengeteg időt vesztettünk, de még nem késő újra a nyugati kapcsolatrendszerre helyezni a fókuszt.

– A szegénységben élőknek sokszor kisebb gondjuk is nagyobb annál, hogy figyelni tudjanak a környezetbarát életmódra. Hogyan lehetne őket is segíteni, érdekeltté tenni ebben?

– Erős szociális és béremelési programmal is készülünk a választások utánra, hiszen gyakorlatilag az Európai Unió egyik legszegényebb országa lettünk. A zöld gondolkodás mindig a társadalom egybentartásáról szól, fel kell zárkóztatnunk a leszakadott rétegeket. Kimondott célunk, hogy az emberek jobban keressenek, és zöld munkahelyeket is szeretnénk létrehozni, amelyek többsége nem a sok iskolával rendelkezőknek kínál majd megélhetést, hanem inkább a kétkezi munkásoknak. Ezáltal is segítjük, hogy gazdaságilag megerősödjön ez a réteg.

– A fővárosban állandó vitatéma 2019 óta, hogy az autósokat vagy a bicikliseket részesítsék előnyben. Az új kormány hogyan állna ehhez a kérdéshez, mi az ideális egyensúly?

– A kulcs az, hogy minden változtatást megfelelő egyeztetések előzzenek meg a szakmai szervezetekkel és a lakossággal.

Budapesten annyira rossz a levegő minősége, hogy évekkel korábban halnak meg az itt élők, tehát lényegében az életünk múlik azon, hogy zöldítsünk. Ugyanakkor fontos, hogy nem sokkterápiára készülünk, semmi olyasmire nem kell számítani, hogy egyik napról a másikra mindenkit kötelezünk, hogy szálljon ki az autójából és üljön át vonatra vagy buszra. Inkább szeretnénk annyira korszerűvé tenni a közösségi közlekedést, hogy önszántából is megérje mindenkinek amellett dönteni.

A sikeres zöldpolitikához el kell nyerni az emberek együttműködését. Karácsony Gergely elindította az Egységben Magyarország szívéért programot, aminek fontos eleme, hogy ne zárjuk le Budapest közigazgatási határainál a fővárost, sorsára hagyva az agglomerációt. Itt 3 millió ember él együtt, a határokon átnyúló problémáinkat muszáj közösen megoldanunk.

– A benzines autók lecserélését támogatnák?

– Idővel szeretnénk áttérni környezetbarát megoldásokra, de alapvetően itt sem az azonnali sokkterápia a cél. A következő időszakra reálisan inkább a legszennyezőbb autók lecserélését lehet kitűzni, valamint minél több embert átcsábítani a közösségi közlekedésre. Településfejlesztési programunk része a „15 perces város” koncepció, aminek lényege, hogy mindent, amire az embereknek szükségük lehet, el tudjanak érni negyed órán belül. A car sharing programok is jó megoldást jelentenek, ha ezeket egyidejűleg elkezdjük működtetni, az érezhető könnyebbséget hozhat,

– Megadóztatnák-e a légitársaságokat, cél-e a vasút előtérbe helyezése?

– A vasútfejlesztés cél, adóztatást viszont nem tervezünk. A magyar viszonyok rendezésével kell kezdeni, nagyon fontos lenne egy országos, integrált, ütemes menetrend.

Bevezetnénk a klímabérletet, amivel kedvező áron lehetne igénybe venni a környezetbarát közösségi közlekedési eszközöket. A cafeteria rendszerben is szeretnénk előtérbe helyezni a közösségi közlekedést, a vasútnál pedig felújítani és versenyképessé a meglévő infrastruktúrát. A Budapest-Belgrád vonalra rengeteg pénzt elkölt a kormány, ezt sokkal okosabban is fel lehetne használni.

– A Fertő-tavi beruházást leállítanák?

– Természetesen. Sőt, a Balaton, a Fertő-tó, a tatai Öreg-tó és a Velencei tó parti sávjában építési moratóriumot vezetnénk be, inkább minél több szabadstrandra van szükség, a természetes partszakaszok megőrzésével. A vízkincsünk védelméért is kiemelt erőfeszítéseket kell tennünk, ennek a századnak ez a terület az egyik központi kérdése.

– Mennyire tartja reálisnak, hogy belátható időn belül klímamenekültek tömegei érkeznek majd Európába, például Afrikából?

– Minden létező tudományos evidencia arra utal, hogy nagyon felgyorsultak ezek a folyamatok. Az új kormány 2030-ig legalább 60 százalékkal csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest, ezzel 2050-re elérhető a klímasemlegesség. Nagyon fontos, hogy az Unió erős maradjon, mivel ez a közösség gyakorlatilag példaként funkcionál Kína, az Egyesült Államok és a többi jelentős kibocsátóval szemben. Amíg az EU klímacéljai erősek, húzzuk magunkkal a világ többi részét, és lassítjuk az olyan katasztrofális folyamatokat, mint amire a kérdés utalt. A válságot teljesen megállítani már nem tudjuk, de az ellen tehetünk, hogy egy kiégett sárgolyót hagyjunk magunk után.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
23 százalékkal kevesebbet fogyasztanának az autók, ha 130 helyett csak 100 km/h-val mehetnének az autópályán
A Greenpeace Magyarország az autómentes nap alkalmából a klímajegyek bevezetését sürgette.

Link másolása

Szeptember 22-én van az európai autómentes nap, ami kapcsán a Greenpeace Magyarország összegyűjtötte miként lehetne radikális energiatakarékosság elérni a hétköznapokban, ezzel a közlekedésben felhasznált üzemanyag mennyiségét is csökkenteni.

A szervezet szerint a közösségi közlekedés a kulcs ahhoz, hogy mindenki fenntartható módon elégíthesse ki a napi közlekedési igényeit. Ennek eléréséhez azonban európai szinten kellene bevezetni a klímajegyeket a vasútra és más tömegközlekedési eszközökre. A cél nem lehet kevesebb, mint hogy senki ne szoruljon autó- vagy repülőgép használatra pusztán azért, mert az megfizethetőbb vagy könnyebben elérhető – olvasható bejegyzésükben.

A közlekedés reformjával és szigorúbb sebességkorlátozással is nagy mértékben, uniós szinten 13 százalékkal lehetne csökkenteni az energiaigényt. Az autósok számára a leglátványosabb eredmény az autópályákon mutatkozna meg, a sebességnek 130-ról 100 km/órára való csökkentése ugyanis kb. 23%-kal alacsonyabb fogyasztást eredményez.

Az autómentességet az otthoni munkavégzés támogatásával lehetne az egyik legkézenfekvőbb módon támogatni. Uniós szinten 27 és 47 százalék közé tehető a vizsgált országokban az aránya annak, amit naponta az összes megtett távolságból a munkába történő eljutás tesz ki. Erre megoldást jelenthetne, ha a kormányok folytatnák, vagy pedig újra bevezetnék azokat a szabályokat az otthoni munkavégzésre, amiket a koronavírus-járvány miatt egyszer már úgyis meghoztak. De akár az autók kihasználtságával is spórolhatnánk:

uniós szinten 1,45 utas használ átlagosan egy autót. Az autómegosztást olyan ösztönzők bevezetésével lehetne támogatni, mint az olcsóbb parkolás, vagy a buszsávok használatának engedélyezése olyan autók számára, amelyek tele vannak utasokkal.

Míg a városi közlekedés esetében a kibocsátásmentes közlekedési megoldásokat kellene ösztönözni, legyen az kerékpár, gyaloglás, vagy bármilyen más mikromobilitási lehetőség.

Az árucikkek szállítása is egy olyan terület, amely szinte teljesen az olajfelhasználásra támaszkodik. A cégeket adókedvezményekkel lehetne ösztönözni arra, hogy az utak helyett a vasutakat válasszak a szállításkor. Persze ahhoz, hogy ez itthon is reális megoldás legyen, természetesen jóval több forrást kellene fordítani a vasúti közlekedés fejlesztésére, mint jelenleg – írja a Greenpeace.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
JÖVŐ
A Rovatból
Emberi maradványok és egy eltűnt repülő roncsai is felszínre kerültek a rekordgyorsasággal olvadó svájci gleccserekben
Olyan sziklák is láthatóvá váltak az olvadás miatt, amelyeket évezredek óta jég borított.

Link másolása

Még soha nem olvadtak ennyit a Svájcban található gleccserek egy év alatt a mérések kezdete óta, vagyis több mint 100 éve - írja a CNN.

Csak idén 6 százalékkal csökkent a térfogatuk, ami csaknem kétszerese a korábbi, 2003-as negatív rekordnak

- közölte a GLAMOS, a svájci gleccsereket tanulmányozó szervezet.

Az Alpok gleccsereinek több mint fele Svájcban található, ahol a hőmérséklet a globális átlag kétszeresével emelkedik. Az előző télen ráadásul kivételesen kevés hó esett, és több hőhullám is sújtotta a hegyeket. Emiatt mintegy 3 köbkilométernyi jég olvadt el, ami súlyos veszteség.

A súlyosságot bizonyítja az is, hogy

évezredek óta jéggel borított sziklák most láthatóvá váltak, sőt emberi maradványok és egy évtizedekkel korábban eltűnt repülő roncsai is felszínre kerültek. Egyes kisebb gleccserek pedig teljesen eltűntek.

"Az éghajlati számítások alapján tudtuk, hogy ilyen helyzet fog előállni, legalábbis valamikor a jövőben. Az a felismerés, hogy ez a jövő már itt van, talán az idei nyár legmeglepőbb és legmegrázóbb élménye volt" - mondta Matthias Huss, a GLAMOS vezetője a Reutersnek.

Az Aletsch-gleccser olvadása 2018 és 2022 között:

Ha az üvegházhatású gázok kibocsátása tovább nő, az Alpok gleccserei várhatóan 2100-ra elveszítik a mostani tömegük 80 százalékát, sok gleccser pedig teljesen el fog tűnni. A tudósok már eddig is több tucat területen kellett sürgősségi javítási munkálatokat elvégezni, mert az olvadó jég a mérőoszlopok elmozdulását és az adatgyűjtést veszélyeztette.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
Gyorsabban süllyed több tengerparti város, mint a tengerszint emelkedése
Megdöbbentő adatok és okok, amelyek akár pár éven belül is igen komoly következményekkel járhatnak. Például Rio De Janeiro területének két négyzetkilométere kerülhet víz alá 2030-ra.

Link másolása

Számos tengerparti város gyorsabban süllyed, mint amennyire a tengerszint emelkedik állapította meg a szingapúri Nanyang Egyetem és a NASA közös kutatása.

A Nature Sustainability című tudományos lapban közzétett, műholdas felvételek segítségével készített és a világ legnagyobb városai közül 48-at vizsgáló tanulmánya 2014 és 2020 között elemezte a süllyedésüket – idézte a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál.

Korábbi tanulmányok szerint

a globális felmelegedés világszerte jégolvadáshoz vezet, ez pedig emeli a tengerek szintjét, fenyegetést jelentve számos tengerparti város számára.

Sok város azonban más gonddal is küzd: a talajvíz és vagy a földgáz elvezetése miatt süllyed, az épületek óriási súlya alatt tömörödik a talaj.

A többéves vizsgálat során azt figyelték meg, hogy minden városban - különböző mértékben - süllyedt a talaj, 44 településen pedig a süllyedés nagyobb mértékű volt a tengerszint emelkedésénél.

Az ezt megelőző kutatások szerint

a tengerek szintje az olvadó jégsapkák nyomán évente körülbelül 3,7 milliméterrel emelkedik, a most közzétett tanulmány pedig azt írja, hogy több város egyes részei évente 20 milliméterrel süllyednek.

A kutatás Ho Si Minh-várost és Rio De Janeirót is említi, az elsőben a süllyedés 16,2 milliméter évente, az utóbbinál pedig azt jelentették, hogy – amennyiben nem hoznak megfelelő intézkedéseket - a város területének mintegy két négyzetkilométere kerülhet víz alá 2030-ra.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Felszállt a világ első tisztán elektromos repülőgépe, amit hamarosan élesben is használhatnak
Az N882EV lajstromjelű gép mindössze 8 percet töltött a levegőben, de ez így is fontos mérföldkőnek számít.
Címlapkép: Eviation Aircraft twitter oldala - szmo.hu
2022. szeptember 29.


Link másolása

Az Eviation Aircraft tisztán elektromos repülőgépe, az Alice végrehajtotta első, úgynevezett szűzrepülését – írta meg a cég közleményében.

A kísérletet az Egyesült Államokban, azon belül is a Moses Lake repülőtéren hajtották végre.

A gép innen indult el a kora reggeli órákban, és rövid, mindössze 8 percig tartó repülés után ugyanitt landolt.

Ez a repülés így is fontos mérföldkő a tisztán elektromos utasszállítók fejlesztését tekintve. Ráadásul az első tesztek folyamatosan csúsztak, ami végül szeptember 27-én, kedden tudtak végrehajtani.

A jármű utazósebessége 463 km/óra, emellett 1134 kg hasznos teher szállítására képes. A repülő kilencüléses, és két, egyenként 850 lóerős Magnix Magni 650 elektromos motor hajtja.

A gyártó úgy véli, a típus hatósági engedélyezési eljárása 2024-ben kezdődhet meg, így 2025 lehet az első év, amikor az Alice-t már élesben is használhatják – egyelőre azonban csak légi fuvarozásra fogják, utasokkal legkorábban 2026-ban emelkedhet a levegőbe.

Az Alice-ből már több cég is vásárolt, az amerikai Cape Air regionális légitársaság például 75 példányt rendelt belőle.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk