JÖVŐ

Retteghetünk a nyaraktól: akár a napok fele is hőhullámos lehet a pesszimista forgatókönyv szerint

A legrosszabbul ezúttal is az Alföld délkeleti része jár, ott akár évente 32 hőhullámos nap is lehet 2100-ra.

Link másolása

Szép időben szívesen költjük el reggelinket óbudai panellakásunk nyugati fekvésű erkélyén. Hallgatjuk a szemben lévő park lombjainak suhogását, hallgatjuk a madarakat, várjuk az etetőnkre érkező cinkéket és közben felmérjük az aznapra várható időjárást. A minap Párom előbb ébredt, és a következő hírrel keltett: „30 fok van az erkélyen”. Reggel 6.20 perc volt. Másnap már 5.35-kor ugyanennyit mutatott a hőmérő. Hasonlóra talán több mint 40 évvel ezelőtti kubai utamról emlékszem, miként arra is, hogy egy néhány percig tartó heves zápor után az ember szinte levegőt sem kapott a párától. Csakhogy Kuba az északi 23., míg Magyarország a 47. szélességi fokon terül el. Azt már megszoktuk (megszoktuk?), hogy a négy évszakos „kontinentális” éghajlatunk a múlté, de már ott tartunk, hogy a Kárpát-medencébe beköltöztek a trópusok?

A régiónkat is egyre gyakrabban sújtó hőhullámok klimatológiai vizsgálata volt a témája a Másfélfok legutóbbi online sajtóklubjának. Vigh Péter, a Másfélfok vezetője emlékeztetett arra, hogy a tavalyi amerikai hőhullámokat és a pusztító nyugat-európai árvizeket a szakértők mind a klímaváltozással hozták összefüggésbe, továbbá arra, hogy az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) tavasszal nyilvánosságra hozott hatodik jelentése is hangsúlyozta: a szélsőséges időjárási jelenségek, különösen a hőhullámok sűrűsödése is a globális felmelegedés következménye, amelyért szintén az emberiség felelős.

Hogyan alakultak és alakulnak Magyarországon a tartós hőhullámos időszakok, és mi a szerepe ebben az emberi tevékenységnek? Erről beszéltek a sajtóklub vendégei: Pongrácz Rita meteorológus, hidrológus, az ELTE TTK Meteorológiai Tanszékének adjunktusa és Szabó Péter éghajlatkutató, a Tanszék doktorandusza.

A klímaváltozást jól érzékeltették a Szabó Péter által ismertetett adatok az éghajlati skáláról: 1971 és 1990 között az ország délkeleti részét kivéve nem volt nálunk egyetlen tartós hőhullámos nap sem. Ehhez képest 2001 és 2020 között országos átlagban évi 2 ilyen nap volt az Alföldön és Budapesten, illetve a nagyobb városokban, ahol a sűrű építkezés miatt a „hősziget” hatás érvényesül, 3-4 is.

Tavaly az évi átlag már 4 nap volt, az Alföld középső részén pedig 13! A jelenség okozójának megállapítására a kutatók kétféle szimulációt végeztek el: az egyikben csak természetes kényszerekkel – vulkánok, napfoltciklusok - a másikban emberi tevékenységgel is meghajtották a modelleket. Ebből kiderült, hogy a hazai hőhullámokért kb. 89%-ban mi magunk vagyunk a felelősek. A jövőt illetően két forgatókönyv létezik: az egyik egy zöldebb jövőben, a másik a jelenlegi kibocsátási trendek folytatódásából indul ki. Valószínűleg mindkét esetben növekedni fog a hőhullámos napok száma, de az optimistább verzió 2081 és 2100 között háromszoros, míg a pesszimistább 12-szeres emelkedéssel számol.

Ez azt jelenti, hogy a következő századfordulóra az országos éves átlag legalább 6 lesz, de elérheti a 21-et is. A legrosszabbul ezúttal is az Alföld délkeleti része jár, ott akár évente 32 hőhullámos nap is lehet 2100-ra.

A klímakutató figyelmeztetett: a többlethalálozás nem lineárisan, hanem annál nagyobb mértékben növekszik a hőhullámos napokkal. Ugyanakkor a hűtésre a jelenleginél is jóval több energiát kell felhasználnunk, és ha ezt fosszilis forrásból tesszük, akkor hosszabb távon éppen az ellenkező hatást váltjuk ki a kibocsátások növelésével.

És arról még nem is esett szó, hogy a hőhullámok idején teljes kapacitással működtetett klímaberendezések túlterhelhetik az elektromos hálózatokat, akár több órás széles körű áramkimaradásokat okozhatnak, aminek a mai túlelektronizált világban beláthatatlan következményei lehetnek.

Ezt a borúlátó képet osztotta Vigh Péter is, aki szerint

jó esetben is fel kell készülnünk olyan extrém hőségre, mint ami az eddigi csúcsévnek számító 2012-t jellemezte. Ha viszont a rosszabb változat valósul meg, akár a nyár fele is tartós hőhullámmá válhat és egy folyamatos, 27 C fok feletti átlaghőmérséklet életveszélyes lehet a kisgyermekeknek, az időseknek, például a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedőknek.

Pongrácz Rita az éghajlati attribúciós kutatásokról beszélt, arról, hogy a klímaváltozás milyen mértékben kapcsolható az emberi tevékenységekhez, illetve mennyiben része az éghajlati rendszerben rejlő természetes folyamatoknak. A meteorológus által bemutatott szimulációs mérés-grafikonból, amely az ipari forradalom kezdeteitől napjainkig terjed egyértelműen kiderült, hogy a kétféle hatás aránya az 1970-es évektől kezdett egymástól markánsan eltérni az emberi hatás döntővé válásával. Vizsgálják, hogy mindez hogyan jelenik meg az éghajlati alapváltozók mellett a szélsőségekben a magyarországi időjárásban. Ehhez fizikai összefüggéseken alapuló klímamodell-szimulációkat alkalmaznak különböző beállításokkal, miközben elemzik a múltbeli változásokat és a jövőben várható változások trendjeit. Vizsgálják emellett az évi minimumhőmérsékletek és a fagyos napok csökkenését. A növényzettel kapcsolatos veszélyeket a vegetációs ciklusok kezdeteiből, illetve azok eltolódásaiból és a késő tavaszi fagyokból következtetik ki mind a hidegtűrő, mind pedig a melegkedvelő növények esetében.

A nyár következő részében egyszerre kell figyelniük a kutatóknak az aszályveszélyre és a nagyon intenzív csapadékhullásra. Pongrácz Rita felidézte azokat a június eleji esőzéseket, amikor Budapesten és számos más hazai településen a csatornahálózat képtelen volt elnyelni a lehullott esőmennyiséget.

Mindeközben minden évszakban hosszabbra nyúlnak a száraz időszakok. Várhatóan melegebb lesz nálunk is a szokottnál az „indián nyár” időszaka, enyhébb a tél, és több viharosan szeles napra is számíthatunk – mondta a meteorológus.

Kérdésre válaszolva Pongrácz Rita hangsúlyozta:

ha a CO2-kibocsátások jelenlegi, SSP5-8.5 jelzésű ütemét már ebben az évtizedben elkezdjük nagy arányban csökkenteni, van esélyünk arra, hogy az évszázad végére már csak 2.6 legyen és ez mintegy 80%-os kibocsátás-csökkentést jelentene. (Ezek a számok azt mutatják, hogy a felmelegedés során mennyi extra watt/m2 energia éri a Földet és a 2.6 a 2 C fokos hőmérséklet-növekedésnek felel meg).

Ha csak az évszázad közepén indul meg ez a csökkentés, akkor a 4.5-os forgatókönyv a reálisabb, ha pedig csak a 2070-es, 80-as években kapunk észbe, akkor a 6.0 verzió vár ránk. Ezért is fontos, hogy mikor kezdődik meg ez a folyamat, mert ettől függ, hogy milyen antropogén hatással kell számolnunk a következő 100 évben. Szabó Péter hozzátette, hogy létezik egy ultraoptimista 1.9-es forgatókönyv, amely még a Párizsi Egyezményben kitűzött 1,5 C-kal számol, de szerinte ezt már aligha tudjuk teljesíteni. Pongrácz Rita szerint viszont még mindig lenne erre is esély, ha mindenki mindent megtesz globális szinten és egyénileg is a kibocsátások csökkentésére, beleértve az ehhez kapcsolódó alkalmazkodási folyamatok elindítását is. Vígh Péter arra emlékeztetett, hogy az EU-bizottság Climate Action igazgatósága szerint a jelenlegi kibocsátási tendenciával 2100-ra 2,8 C fokkal lesz melegebb bolygókon.

Pongrácz Rita arról is beszélt, hogy a valóságos hőmérsékletnél is nagyobb lehet a hőérzésünk, ha tűző napon, árnyék nélküli helyen vagyunk, vagy nincsen semmi hűsítő levegőmozgás. Számít az is, hogy tudunk-e párologtatni, mert ha nem, akkor sokkal fülledtebbnek, melegebbnek érezzük a nagy páratartalmú levegőt. A meteorológus szerint ezért jobban elviselhető egy sivatagi klíma, mint egy trópusi, de szerencsére Magyarországon egyik sincsen egyelőre.

Egyelőre…


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
23 százalékkal kevesebbet fogyasztanának az autók, ha 130 helyett csak 100 km/h-val mehetnének az autópályán
A Greenpeace Magyarország az autómentes nap alkalmából a klímajegyek bevezetését sürgette.

Link másolása

Szeptember 22-én van az európai autómentes nap, ami kapcsán a Greenpeace Magyarország összegyűjtötte miként lehetne radikális energiatakarékosság elérni a hétköznapokban, ezzel a közlekedésben felhasznált üzemanyag mennyiségét is csökkenteni.

A szervezet szerint a közösségi közlekedés a kulcs ahhoz, hogy mindenki fenntartható módon elégíthesse ki a napi közlekedési igényeit. Ennek eléréséhez azonban európai szinten kellene bevezetni a klímajegyeket a vasútra és más tömegközlekedési eszközökre. A cél nem lehet kevesebb, mint hogy senki ne szoruljon autó- vagy repülőgép használatra pusztán azért, mert az megfizethetőbb vagy könnyebben elérhető – olvasható bejegyzésükben.

A közlekedés reformjával és szigorúbb sebességkorlátozással is nagy mértékben, uniós szinten 13 százalékkal lehetne csökkenteni az energiaigényt. Az autósok számára a leglátványosabb eredmény az autópályákon mutatkozna meg, a sebességnek 130-ról 100 km/órára való csökkentése ugyanis kb. 23%-kal alacsonyabb fogyasztást eredményez.

Az autómentességet az otthoni munkavégzés támogatásával lehetne az egyik legkézenfekvőbb módon támogatni. Uniós szinten 27 és 47 százalék közé tehető a vizsgált országokban az aránya annak, amit naponta az összes megtett távolságból a munkába történő eljutás tesz ki. Erre megoldást jelenthetne, ha a kormányok folytatnák, vagy pedig újra bevezetnék azokat a szabályokat az otthoni munkavégzésre, amiket a koronavírus-járvány miatt egyszer már úgyis meghoztak. De akár az autók kihasználtságával is spórolhatnánk:

uniós szinten 1,45 utas használ átlagosan egy autót. Az autómegosztást olyan ösztönzők bevezetésével lehetne támogatni, mint az olcsóbb parkolás, vagy a buszsávok használatának engedélyezése olyan autók számára, amelyek tele vannak utasokkal.

Míg a városi közlekedés esetében a kibocsátásmentes közlekedési megoldásokat kellene ösztönözni, legyen az kerékpár, gyaloglás, vagy bármilyen más mikromobilitási lehetőség.

Az árucikkek szállítása is egy olyan terület, amely szinte teljesen az olajfelhasználásra támaszkodik. A cégeket adókedvezményekkel lehetne ösztönözni arra, hogy az utak helyett a vasutakat válasszak a szállításkor. Persze ahhoz, hogy ez itthon is reális megoldás legyen, természetesen jóval több forrást kellene fordítani a vasúti közlekedés fejlesztésére, mint jelenleg – írja a Greenpeace.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
JÖVŐ
A Rovatból
Emberi maradványok és egy eltűnt repülő roncsai is felszínre kerültek a rekordgyorsasággal olvadó svájci gleccserekben
Olyan sziklák is láthatóvá váltak az olvadás miatt, amelyeket évezredek óta jég borított.

Link másolása

Még soha nem olvadtak ennyit a Svájcban található gleccserek egy év alatt a mérések kezdete óta, vagyis több mint 100 éve - írja a CNN.

Csak idén 6 százalékkal csökkent a térfogatuk, ami csaknem kétszerese a korábbi, 2003-as negatív rekordnak

- közölte a GLAMOS, a svájci gleccsereket tanulmányozó szervezet.

Az Alpok gleccsereinek több mint fele Svájcban található, ahol a hőmérséklet a globális átlag kétszeresével emelkedik. Az előző télen ráadásul kivételesen kevés hó esett, és több hőhullám is sújtotta a hegyeket. Emiatt mintegy 3 köbkilométernyi jég olvadt el, ami súlyos veszteség.

A súlyosságot bizonyítja az is, hogy

évezredek óta jéggel borított sziklák most láthatóvá váltak, sőt emberi maradványok és egy évtizedekkel korábban eltűnt repülő roncsai is felszínre kerültek. Egyes kisebb gleccserek pedig teljesen eltűntek.

"Az éghajlati számítások alapján tudtuk, hogy ilyen helyzet fog előállni, legalábbis valamikor a jövőben. Az a felismerés, hogy ez a jövő már itt van, talán az idei nyár legmeglepőbb és legmegrázóbb élménye volt" - mondta Matthias Huss, a GLAMOS vezetője a Reutersnek.

Az Aletsch-gleccser olvadása 2018 és 2022 között:

Ha az üvegházhatású gázok kibocsátása tovább nő, az Alpok gleccserei várhatóan 2100-ra elveszítik a mostani tömegük 80 százalékát, sok gleccser pedig teljesen el fog tűnni. A tudósok már eddig is több tucat területen kellett sürgősségi javítási munkálatokat elvégezni, mert az olvadó jég a mérőoszlopok elmozdulását és az adatgyűjtést veszélyeztette.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
Gyorsabban süllyed több tengerparti város, mint a tengerszint emelkedése
Megdöbbentő adatok és okok, amelyek akár pár éven belül is igen komoly következményekkel járhatnak. Például Rio De Janeiro területének két négyzetkilométere kerülhet víz alá 2030-ra.

Link másolása

Számos tengerparti város gyorsabban süllyed, mint amennyire a tengerszint emelkedik állapította meg a szingapúri Nanyang Egyetem és a NASA közös kutatása.

A Nature Sustainability című tudományos lapban közzétett, műholdas felvételek segítségével készített és a világ legnagyobb városai közül 48-at vizsgáló tanulmánya 2014 és 2020 között elemezte a süllyedésüket – idézte a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál.

Korábbi tanulmányok szerint

a globális felmelegedés világszerte jégolvadáshoz vezet, ez pedig emeli a tengerek szintjét, fenyegetést jelentve számos tengerparti város számára.

Sok város azonban más gonddal is küzd: a talajvíz és vagy a földgáz elvezetése miatt süllyed, az épületek óriási súlya alatt tömörödik a talaj.

A többéves vizsgálat során azt figyelték meg, hogy minden városban - különböző mértékben - süllyedt a talaj, 44 településen pedig a süllyedés nagyobb mértékű volt a tengerszint emelkedésénél.

Az ezt megelőző kutatások szerint

a tengerek szintje az olvadó jégsapkák nyomán évente körülbelül 3,7 milliméterrel emelkedik, a most közzétett tanulmány pedig azt írja, hogy több város egyes részei évente 20 milliméterrel süllyednek.

A kutatás Ho Si Minh-várost és Rio De Janeirót is említi, az elsőben a süllyedés 16,2 milliméter évente, az utóbbinál pedig azt jelentették, hogy – amennyiben nem hoznak megfelelő intézkedéseket - a város területének mintegy két négyzetkilométere kerülhet víz alá 2030-ra.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Felszállt a világ első tisztán elektromos repülőgépe, amit hamarosan élesben is használhatnak
Az N882EV lajstromjelű gép mindössze 8 percet töltött a levegőben, de ez így is fontos mérföldkőnek számít.
Címlapkép: Eviation Aircraft twitter oldala - szmo.hu
2022. szeptember 29.


Link másolása

Az Eviation Aircraft tisztán elektromos repülőgépe, az Alice végrehajtotta első, úgynevezett szűzrepülését – írta meg a cég közleményében.

A kísérletet az Egyesült Államokban, azon belül is a Moses Lake repülőtéren hajtották végre.

A gép innen indult el a kora reggeli órákban, és rövid, mindössze 8 percig tartó repülés után ugyanitt landolt.

Ez a repülés így is fontos mérföldkő a tisztán elektromos utasszállítók fejlesztését tekintve. Ráadásul az első tesztek folyamatosan csúsztak, ami végül szeptember 27-én, kedden tudtak végrehajtani.

A jármű utazósebessége 463 km/óra, emellett 1134 kg hasznos teher szállítására képes. A repülő kilencüléses, és két, egyenként 850 lóerős Magnix Magni 650 elektromos motor hajtja.

A gyártó úgy véli, a típus hatósági engedélyezési eljárása 2024-ben kezdődhet meg, így 2025 lehet az első év, amikor az Alice-t már élesben is használhatják – egyelőre azonban csak légi fuvarozásra fogják, utasokkal legkorábban 2026-ban emelkedhet a levegőbe.

Az Alice-ből már több cég is vásárolt, az amerikai Cape Air regionális légitársaság például 75 példányt rendelt belőle.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk