/jovo/par-huvos-honap-nem-azt-jelenti-hogy-ne-lenne-felmelegedes-vagy-hogy-elmarad-a-nyar/
hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Pár hűvös hónap nem azt jelenti, hogy ne lenne felmelegedés, vagy hogy elmarad a nyár

Magyarországon és Európában az idei tavasz az átlagosnál hűvösebb volt, globálisan azonban a felmelegedés folytatódott.

Link másolása

hirdetés

Az idei tavasz Magyarországon és Európában az átlagosnál hűvösebb volt, globálisan azonban a felmelegedés folytatódott. Néhány szokatlanul hűvös hét vagy hónap még nem jelenti az éghajlatváltozás végét – és azt sem, hogy ne lenne idén nyár. Az évszakos előrejelzések nem arra szolgálnak, hogy előre megmondják egy adott nap időjárását, hanem hogy átlagos, vagy ahhoz képest hidegebb, melegebb, szárazabb, nedvesebb viszonyokra kell készülnünk az adott évszakban. A modellszimulációk szerint, valamint az idei év első felét meghatározó La Niña gyengülésével továbbra is az a trend van érvényesülőben, ami magasabb hőmérsékleteket vetít előre - írja a Másfélfok.

 

A globális átlaghőmérséklet 2021 márciusában és áprilisában körülbelül 0,2 °C-kal volt magasabb, mint az 1991–2020 közötti áprilisi átlag. Ha azonban Európát nézzük, március hőmérséklete az átlagoshoz közeli volt, míg 2003 óta ez a leghidegebb április. Az idei tavasz Magyarországon az átlagosnál 1,9 °C-kal hidegebb volt, ezzel a tizenhetedik leghűvösebb 1901 óta.

Térségünkre a többhetes európai anomália előrejelzések a következő hetekben is az átlagosnál hűvösebb időt prognosztizálnak. Az évszakos előrejelzések már átlagos, illetve azt meghaladó hőmérsékleteket vetítenek előre régiónkra a nyári hónapokra. Mivel az időjárási mintázatok nem maradnak fenn túlságosan sokáig,

hirdetés
egy hűvösebb, csapadékosabb tavasz még nem az egyetlen vagy a döntő tényező a rákövetkező nyár hőmérsékletének alakításában.

Ehelyett, a modellek által előrejelzett átlagos vagy annál valamelyest melegebb időjárás a melegebb nyarakat, több aszályt hozó klímaváltozás trendjébe illeszkedik.

2021 ugyan globálisan a napjainkban megszokotthoz képest valamelyest hűvösebben kezdődött (az év első négy hónapja a hetedik legmelegebb évkezdet volt, a 2015 óta eltelt évek mindegyikénél hűvösebb), de a 2020 végét, 2021 elejét meghatározó La Niña gyengülésével ezt már nem várhatjuk az év hátralévő részétől.

A légkör kaotikus természetéből adódóan a legjobb légköri modellek is csak mintegy két hétre tudják pontosan előrejelezni az időjárást. Minél távolabb haladunk a jövőben, a bizonytalanság általában (a légköri áramlások függvényében) annál jobban növekszik. Mindezek ellenére más központok mellett a Középtávú Időjárás-előrejelzések Európai Központja (ECMWF) is készít akár fél évre szóló előrejelzéseket is. A szezonális előrejelzések hozzáadott értékkel bírnak, ha tudjuk, hogyan használjuk őket, de tisztában kell lennünk a korlátaikkal is.

Az elkövetkező hetekre, hónapokra, vagy akár évekre történő előrejelzés azon alapul, hogy olyan csatolt modelleket alkalmazunk, amelyek a légköri folyamatok mellett már figyelembe veszik az egyéb éghajlati alrendszerek folyamatait, és a közöttük lévő kölcsönhatásokat is.

Az óceánban vagy a krioszférában (a Földön található hó- és jégtömegek) lezajló folyamatok ugyanis lassabban játszódnak le, ezek a közegek hosszabb ideig „emlékeznek” a kiindulási állapotra, és így fejlődésük a légkörhöz képest hosszabb időre előrejelezhető. Ezek a komponensek nem korlátozzák olyan mértékben a légköri folyamatokat, hogy általuk pontos képet kaphassunk a napi időjárási változásokról, de befolyásuk hónapos vagy évszakos időskálán már kimutatható. Például az egyes régiókban lehulló átlagos csapadék összege összefügghet azon régió tengerfelszínének hőmérsékletével a megelőző, illetve azonos időszakban, ahonnan a csapadék származik.

Az évszakos előrejelzések tehát nem arra szolgálnak, hogy pontosan meghatározzák egy adott nap időjárását, hanem arra, hogy megmondják, átlagos, vagy ahhoz képest hidegebb, melegebb, szárazabb, nedvesebb viszonyokra kell készülnünk.

Így tervezési, döntési helyzetekben alkalmazhatók, mint például vízgazdálkodási, mezőgazdasági kérdésekben (pl. felkészülés az aszályos helyzetekre, növények kiválasztása).

 

Ábra: Pieczka Ildikó

A minél pontosabb évszakos előrejelzés elkészítéséhez kulcsfontosságú a meghatározó kölcsönhatások, valamint a kezdeti állapot minél pontosabb ismerete a teljes földi rendszerre. A csatolt légkör-óceán rendszerben számos olyan jelenség létezik (pl. az El Niño–Déli Oszcilláció, ENSO), mely szezonálisan előrejelezhető. Nem minden időszakban és régióban egyforma az előrejelezhetőség: általánosan nézve, a trópusi területeken jobb, mint a közepes földrajzi szélességeken, valamint erős El Niño/La Niña tevékenység fennállásakor a beválás jobb, mint semleges helyzetben. Az eredmények nem egy szimuláción, hanem azok együttesén alapulnak, hogy a megfigyelésekben jelen lévő bizonytalanságokat figyelembe lehessen venni.

A tudomány szerepe és feladata, hogy a rövid távú emberi emlékezet és benyomások („egész tavasszal esett, elképesztő, hogy májusban is fűteni kell”) alkotta részleges és ideiglenes valóságot adatokkal, és az ezekből levont összefüggésekkel árnyalja, egészítse ki. Lehet, hogy az elmúlt hetekben és hónapokban hűvösebb időjárást tapasztaltunk a bőrünkön, azonban a nyár nem marad el, és ami kevésbé jó hír, hogy a globális felmelegedés sem állt meg.

via Másfélfok

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk

hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk

hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk