JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Ha kirúgjuk az uniós klímapolitika egyik lábát, akkor majd egy másikat kell erősítenünk

Akármilyen hangzatos is, hogy fizessenek a nagy klímaromboló cégek, a nagy cégek kibocsátáscsökkentése nem feltétlenül van ingyen a lakosság számára. A Másfélfok cikke.
Kelemen Ágnes/Másfélfok; fotó: Catazul/Pixabay - szmo.hu
2021. november 05.


Link másolása

Bár a nyáron, az Európai Bizottság által bemutatott Fit for 55 uniós klímapolitikai csomag nemhogy döntéshozatali, de igazán még tárgyalási fázisban sincs, már több kritika és politikai támadás érte. Az elszabaduló gáz- és energiaárak miatt több vezető politikus, így a magyar kormányfő is az uniós klímapolitikát és név szerint Frans Timmermans alelnököt tette meg bűnbaknak, és a csomag teljes újragondolását sürgette, indirekt módon pedig vétóval is fenyegetőzött. Ha a csomag egyes részeit a magyar vagy más kormányok gyengítik, attól még az összcél nem változik, és ebben az esetben más pontjait kell erősíteni a Fit for 55 csomagnak. A kérdés tehát inkább az, hogy a klímacsomag mely elemeinek lehetnek a lakosság és vállalatok számára költségnövelő hatásai, és ezeket az elemeket ki lehet-e váltani más eszközökkel, illetve a hatásokat támogatásokkal hogyan lehet ellensúlyozni.

A különböző politikai nyilatkozatokkal szemben az igazság az, hogy a jelenlegi gáz- és energiaárak növekedéséért nem az európai klímapolitika felelős. Habár az idén nyáron a Bizottság által publikált javaslatoknak lehetnek a jövőben költségnövelő hatásai, a tagállamok, így Magyarország is elfogadták az EU klímacéljait, a 2030-ig történő legalább 55%-os kibocsátás-csökkentést. A kérdés tehát nem az, hogy ezt a kibocsátás-csökkentési célt el akarjuk-e érni, mert el, hanem hogy hogyan. Valamit muszáj lépni, ezért a hangsúlyt a szükséges kibocsátáscsökkentés (megkérdőjelezése) helyett arra volna érdemes helyezni, hogy a különböző intézkedéseknek milyen a hatása egymáshoz viszonyítva.

Miért most jön elő Brüsszel egy ilyen csomaggal?
  • Az Európai Tanács – a tagállamok kormányainak közös döntéshozó szerve – 2020 decemberi ülésén elfogadta, hogy 2030-ra legalább 55%-kal kell csökkenteni a kibocsátásokat az EU-ban az 1990-es szinthez képest. Addig egy 40%-os kibocsátás-csökkentési cél létezett.
  • A cél megemelésére azért volt szükség, mert a tagállamok is felismerték, hogy enélkül nem tartható a 2015-ös Párizsi Megállapodásban vállalt célkitűzés, mely szerint a globális felmelegedés mértékét 1,5-2 Celsius fokon belül kell tartani.
  • A magyar kormány az összes döntést támogatta, a Párizsi Megállapodástól a 40% százalékos kibocsátás-csökkentésen át a tavaly decemberi, 55%-os célig.
  • Az Európai Bizottság által július 14-én bemutatott, úgynevezett Fit for 55 jogszabály javaslatcsomag azt részletezi, hogyan érheti el az EU a tagállamok kormányai által közösen kitűzött célokat.
  • A csomag most az uniós döntéshozatali mechanizmus szokásos útját járja: azt az Európai Parlamentnek és újra az Európai Tanácsnak is jóvá kell hagynia, a tárgyalások és egyeztetések során persze számos pont, részlet változhat még. Ez a folyamat akár több évet is igénybe vehet.

A kérdés már nem az, hogy szeretné-e Európa, benne Magyarország, ha európai szinten 55%-kal csökkennének a kibocsátások (igen, már eldöntöttük, hogy szeretnénk), hanem az, hogy ezt pontosan hogyan oldjuk meg.

Miről szól a csomag?

A felsorolhatatlanul sok részlet mellett a legátfogóbb, és sok szempontból az egyik legfontosabb kérdés, hogy hogyan osztjuk el a kibocsátás-csökkentés megvalósítását az országok és a szektorok között, azaz

milyen mértékben csökkentsék a kibocsátásaikat egyes országok az Európai Unión belül, és az egyes, kibocsátásokért felelős szektorok, mint például az energiatermelés, ipar, közlekedés, épületek és mezőgazdaság milyen mértékben járuljanak hozzá a csökkentési célhoz.

További kérdés, hogy milyen intézkedésekkel érjük el, hogy a csökkentés megvalósuljon. Támogassuk a megújuló energiát, fizettessük meg a kibocsátókkal a kibocsátás árát, hozzunk szabályokat arra vonatkozóan, hogy egy épület vagy autó mennyi energiát használhat, támogassuk új tiszta technológiák fejlesztését, ültessünk erdőt stb.?

Ezekre tesz javaslatot az Európai Bizottság júliusi klímacsomagja (a Bizottság további jogszabályokra fog javaslatot tenni decemberben). A csomag tehát egy eszközrendszer a már eldöntött klímavédelmi cél eléréséhez, annak elemei együttesen biztosítják, hogy az 55%-os célt elérjük. A fentiekből következik, hogy ha az eszközrendszer egyik elemét kivesszük, akkor a többi elemet kell erősíteni, hogy a cél továbbra is elérhető legyen.

Tehát ha a magyar kormány más európai kormányokkal együtt a klímacsomag egy részének elfogadását megakadályozza, akkor az így kiesett intézkedést másik intézkedéssel kell pótolni.

Ne az emberek fizessék meg a klímavédelmet, hanem a klímaromboló cégek?

A kibocsátáscsökkentés terhének nagyobb részét eddig is és ezután is az energiaszektor és az ipar úgynevezett nagy kibocsátóira (gyárak, erőművek, stb.) hárította az EU. Azonban mivel az épületszektor adja az összes európai energetikai eredetű kibocsátás 36%-át, a közúti közlekedés pedig kb. 20%-át, így elkerülhetetlen, hogy ezekben a szektorokban is komoly kibocsátáscsökkentésre kerüljön sor. Az 55%-os cél – illetve a 2050-re elérni kívánt klimasemlegesség – ugyanis nem teljesíthető úgy, hogy csak a nagy szennyezőktől várjuk el a kibocsátásaik csökkentését.

A kérdés tehát nem az, hogy az emberek vagy cégek csökkentsék a kibocsátásaikat, hanem az, hogy a kibocsátás-csökkentést milyen módon osszuk szét közöttük.

A nagy kibocsátók esetében a kibocsátás-kereskedelmi rendszer (ETS) a legfontosabb klímapolitikai eszköz. Kicsit leegyszerűsítve ez úgy működik, hogy van a rendszerben egy bizonyos kvótamennyiség, ami meghatározza, hogy mennyi lehet az összes kibocsátás, és ezekkel a kvótákkal az egyes szereplők egymással kereskedhetnek, de az összes kibocsátás nem haladhatja meg a teljes kvótamennyiséget, ami viszont évről évre csökken, így kikényszerítve a kibocsátások csökkentését.

A sok kis kibocsátó esetében, mint amilyenek az épületek és a közlekedés, eddig nem volt kvótakereskedelem. Ezekre a korábban nem kereskedő ágazatokra vonatkozóan a tagállamoknak volt egy kibocsátás-csökkentési célkitűzésük, melyet hazai és EU-s éghajlatpolitikai eszközök együttes alkalmazásával kellett teljesíteniük.

A Bizottság új javaslata szerint a kibocsátás-kereskedelem hatálya alá tartozó nagy kibocsátóknak 2030-ra 61%-kal, a többi ágazatnak pedig 40%-kal kell csökkenteniük a kibocsátásaikat Európában átlagosan, ahhoz, hogy a kormányok által eldöntött 55 százalékos cél tartható legyen. Az arányokon a javaslat megtárgyalása során természetesen még lehet változtatni, de azokat egy tavaly készült hatásvizsgálat alapján határozta meg a Bizottság: eszerint ez a megosztás költséghatékony, és ettől bármilyen irányba eltérni plusz költségekkel járna a gazdaság egésze számára.

A kibocsátáscsökkentés a tervezettnél nagyobb arányának cégekre terhelése amúgy is csak részben tudná megvédeni a háztartásokat a költségek növekedésétől. Rendszerint, ha a nagy kibocsátók (például az ipari szereplők és az erőművek) csökkenteni kényszerülnek a kibocsátásaikat, akkor ennek költségeit részben vagy egészben (a pontos arány a piaci körülményektől függ) áthárítják a fogyasztókra, ami miatt drágulhat a villamosenergia vagy nőhet a fogyasztói termékek ára. Ezért

akármilyen hangzatos is, hogy fizessenek a nagy klímaromboló cégek, a nagy cégek kibocsátáscsökkentése nem feltétlenül van ingyen a lakosság számára.

Fizessenek a gazdag országok

Az új, 55%-os cél tehát megkívánja, hogy minden ország az eddig tervezettnél nagyobb mértékben járuljon hozzá a kibocsátások csökkentéséhez a kvótarendszeren túl (vagyis a kis kibocsátó szektorokban, ami magába foglalja többek között a közlekedést, épületeket, mezőgazdaságot, földhasználat változását, hulladékot stb.). A legtöbb ország kibocsátáscsökkentési célja a korábbiakhoz képest 10-12%-kal emelkedne a Bizottság új javaslata szerint.

Magyarország számára a javaslatban egy 18,7%-os cél kerülne meghatározásra a korábbi 7%-os célhoz képest. Összehasonlításképpen, a leggazdagabb országok, mint Dánia, Finnország, Svédország, Németország és Luxemburg számára 50% lenne az előírt kibocsátáscsökkentési cél ezekre a szektorokra vonatkozóan, tehát a Bizottság javaslata messzemenőkig figyelembe veszi az országok eltérő gazdasági helyzetét.

A Bizottság többek között javaslatot tett egy új kibocsátáskereskedelmi rendszer bevezetésére a közlekedés és épületszektorban Ez a javaslat Európa-szerte sok kritikát kapott. Nemcsak Orbán Viktor fél attól, hogy ez a lakossági rezsicsökkentést veszélyezteti, hanem számos európai politikusnak úgyszintén ez a javaslat a legnagyobb mumusa a klímacsomagon belül. De éppen a lakosság, illetve elsősorban a szegényebb országok lakosságának védelme érdekében a Bizottság javaslatot tett arra is, hogy az új kibocsátáskereskedelmi rendszer kvótaeladásból származó bevételek egy részét egy Szociális Klímaalapon keresztül osszák újra az országok között.

A Szociális Klímaalapon keresztül Magyarország 8 év alatt (2025-32 között) várhatóan összesen 3 milliárd euróhoz, azaz több, mint ezer milliárd forinthoz jutna.

Az alap közel 45%-a az új tagállamoknak lenne kiosztva, miközben ezekben az országokban az unió lakosságának csak kb. 21%-a él, tehát a javaslat a szegény országoknak kedvez. A pénz elköltéséről az egyes országok döntenének az adott szabályokon belül, így azt akár a szegény háztartások pluszköltségeinek direkt kompenzálására, akár különböző kibocsátáscsökkentő intézkedésekre lehetne költeni.

Politikai csörte helyett a szociális- és klímapolitikát kellene összehangolni

Tény, hogy a lakosság szegényebb rétegeit a közlekedés- és épületszektor kibocsátásainak csökkentése rosszabbul érinti, mert nincsenek forrásaik a lakóépületek felújítására, a fűtőberendezések cseréjére, elektromos autó vásárlására. A lakosság terheit úgy lehet csökkenteni, ha a szegényebb háztartások számára támogatást nyújtunk a kibocsátáscsökkentési célok teljesítéséhez, mivel ezek egyben az energiafelhasználás és energiaszámla csökkentésével is jár.

Az államok feladata a brüsszeli javaslatcsomag szellemisége alapján tehát nem elsősorban az, hogy akadályt gördítsenek a kibocsátások csökkentését célzó intézkedések elé, hanem az, hogy a kevésbé tehetős állampolgáraikat segítsék a célok teljesítésében.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
Videó: egy robotkutya járja Sanghaj utcáit, miközben különféle utasításokat kiabál
A kínai metropolisz egyes részeit ismét lezárták a járvány miatt, a robotkutyával pedig a lakosságot figyelmeztetik.

Link másolása

A koronavírus új, BA.2-es változata miatt ismét szigorú intézkedések léptek életbe Sanghajban. A kínai metropolisz egyes részeit például ismét lezárták. Az üres utcákat pedig egy robotkutya járja, miközben különböző felhívásokat, utasításokat kiabál – írja a New York Times.

A robotkutyáról videó is készült a város Jiading nevű kerületében.

A felvételen látni, hogy a robotkutya hátára egy hangszórót erősítettek, amelyből olyan utasítások hangzanak el, mint: a kézmosás és a maszkhordás jelentősen csökkenti a vírus átadásának kockázatát.

Egyes jelentések szerint Kínában nemcsak robotkutyákat, de drónokat is bevetnek, hogy így zavarják haza az utcán lévő lakosságot. Az embereknek ugyanis csak indokolt esetben szabad elhagyniuk az otthonaikat, a drónok segítségével pedig azt figyelik, hol vannak tömörülések. A hatóságoknak így egyszerűbb dolguk van, ugyanis a távolból is tudják, hova kell kimenniük.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

JÖVŐ
A Rovatból
Akár két óra alatt is odaérhet Sanghajból New Yorkba a közeljövő hiperszonikus kínai utasszállítója
2025-ben már tesztelnék a Concorde-nál kétszer gyorsabb repülőt, 2030-ban pedig már élesben is kipróbálhatják.

Link másolása

Olyan utasszállító repülő kifejlesztésén dolgozik egy kínai, űrrepüléssel foglalkozó vállalat, amely másodpercenként egy mérföld/másodperc sebességgel képes száguldani és akár pár óra alatt meg tudja tenni a Sanghaj-New York távot - írja a CNN.

A pekingi székhelyű Space Transportation hiperszonikus repülője kétszer olyan gyors lenne, mint a Concorde szuperszonikus utasszállító repülőgép, amely jelenleg a világ második leggyorsabb utasszállítója.

A cég már egy animált reklámvideót is készített a 12 személyesnek megálmodott gépről, amelyen az utasok sisak és szkafander nélkül tudnak utazni. A repülőt két hatalmas gyorsítórakétával képzelik el, amelyekkel függőlegesen repül fel a levegőbe, majd az utazómagasság elérésekor a rakéták leválnak róla. Ezután 7000 kilométer/órás sebességgel száguld végig az űr peremén, majd függőlegesen landol a célállomáson egy állványos futómű segítségével.

A vállalat 2025-ben szeretné tesztelni a hiperszonikus repülőt, 2030-ban pedig már élesben is kipróbálnák.

Ha sikerül a céljukat teljesíteni, Kína kihasználhatja az űrturizmus azon rését, amely igencsak jövedelmező lehet a jövőben, de az üzleti utakra utazók számára is rendkívül vonzó lehet a sokkal gyorsabban A-ból B-be érő repülő. A projektet egyébként a kínai befektetők is bőkezűen támogatják: a vállalat tavaly augusztusban több mint 300 millió jüant (kb. 16,3 milliárd forint) kapott egy sanghaji székhelyű ipari befeketetési alaptól, amelyet a Matrix Partners China és az állami tulajdonú Shanghai Guosheng Group vezet.

Kína már most is jelentős szereplőnek számít az űrtevékenységekben. Az állam számos kezdeményezést támogat, beleértve a műholdas technológiákat, a Holdra és a Marsra való utazást, a bolygók közötti utakat és a mélyűrkutatást. Az űrgazdaságban is szeretnének nagyobb szerepet játszani, az egyik cél például a nagysebességű utasszállítás.

Egy kutatás szerint (a Deloitte tanácsadó cég végzett el a NASA támogatásával) elegendő fenntartható kereslet lenne a kereskedelmi hiperszonikus utasszállítás iránt. Elemzésük szerint olyan nagyvárosok közötti utakra lenne érdemes ilyen járatot indítani, amelyekhez át kell szelni az óceánt vagy óceánokat, és emiatt a normál repülőutak nagyon hosszúak. Pl. New York és London, Miami és Sao Paolo, New York és Párizs, Los Angeles és Sydney és Sydney és Szingapúr között.

A kutatás szerint 90 ilyen útvonalon lenne jövedelmező a hiperszonikus utasszállítás, amelyet évi 2,25 millió utas venne igénybe, és összesen 16,5 milliárd dollár bevételt hozhatna.

Egy másik NASA-megbízásból készített tanulmány szerint azonban akár több mint 300 várospár között is járhatna hiperszonikus repülő az utasok fizetési hajlandósága alapján.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Holoda Attila: Orbán áfát is csökkenthetne, de inkább az uniós klímacélok feladását javasolja
Az energiapolitikai szakértő szerint az árak valóban elszálltak, ezzel párhuzamosan viszont Európa és a világ CO2-kibocsátása is. Rossz irány lenne ezt még tovább növelni.

Link másolása

Orbán Viktor a zsinórban negyedik kétharmados győzelmét követő nemzetközi sajtótájékoztatón bejelentette, javasolni fogja az EU-nak, hogy az elszabaduló energiaárak miatt függesszék fel a fosszilis energiahordozók megadóztatását, a villamosenergia ára ne legyen összekapcsolva a földgáz árával, valamint ne kelljen kötelezően bioüzemanyagot keverni a sima üzemanyagokhoz. Szerinte amíg tart a háború, csak ezekkel a lépésekkel lehet megvédeni a családokat.

A sajtótájékoztatón szó volt Paks 2-ről is, a miniszterelnök ezzel kapcsolatban azt mondta: a beruházás jelentős csúszásban van, és könnyen lehet, hogy az uniós szankciók teljesen el fogják söpörni, amennyiben az atomenergiára is kiterjesztik őket.

A fentiekről kérdeztük Holoda Attila energiapolitikai szakértőt, aki a kampány során az ellenzéki pártok programjának kidolgozásában is részt vett.

– Mi a véleménye Orbán Viktor EU-nak tett javaslatáról?

– Az energiaárak valóban magasak, ezzel párhuzamosan viszont Európa és a világ CO2-kibocsátása is. Az EU épp emiatt vezette be az úgynevezett ETS kereskedelmi rendszert, ami azzal próbálja rávenni a kibocsátás csökkentésére az ipari vállalatokat, hogy fix kvótákat állít fel, és aki ezt túllépi, annak többletkvótát kell vásárolnia a piacról olyanoktól, akik nem használták fel teljesen a saját keretüket. Mivel a jelenlegi helyzetben az energiaárak is keményen sújtják az ipari felhasználókat, Orbán Viktor egyfajta uniós rezsicsökkentési javaslatot jelentett be. Ennek a fogyasztók szempontjából biztosan van logikája, ebből a szempontból dicséretes, hogy szeretné megfékezni az elszabaduló inflációt.

Ugyanakkor azt is látni kell, hogy ezáltal hosszú időre visszavetné azokat a uniós célokat, amelyek a CO2-kibocsátás és a klímavédelem érdekében születtek, ráadásul közös döntéssel. Klasszikus „melyik ujjamba harapjak?” dilemmával állunk szemben, és Orbán Viktor ebben a kérdésben egyértelműen az árak csökkentése mellett tette le a voksát.

Nem meglepő, hiszen a magyar rezsicsökkentés is ebből indul ki, de érdekes módon az sosem jut eszébe, hogy az áfához nyúljon, pedig ezt minden tagállam megtehetné saját hatáskörben. És az energiahordozókra kivetett áfa csökkentésének legalább annyira eredményes hatása lenne, viszont nem tenne keresztbe a CO2-kibocsátás csökkentésének sem.

– Milyen fogadtatása lesz vajon a javaslatnak?

– Biztosan lesznek, akik egyetértenek vele, elsősorban a szegényebb országok közül, akik mindent megtesznek az inflációs hatás mérséklése érdekében. De alapvetően azt is látni kell, hogy az EU-ban ma már többségben vannak azok, akik a klímavédelmi szempontokat úgy is prioritásnak tartják, hogy ez a fogyasztóknak adott esetben többe kerül. Valamilyen úton-módon lépni kell az energiafelhasználás csökkentése és a minél alacsonyabb CO2-kibocsátás érdekében.

– Létezhet valamilyen köztes, kompromisszumos megoldás?

– Ha hozzányúlunk egy rendszerhez, amit korábban elhatároztunk, azzal mindenképpen felhígítjuk, és ezután legtöbbször már nincs megállás. A bioetanol kötelező bekeverése például azt a célt szolgálja, hogy növeljük a megújuló energiahordozók arányát, miközben persze drágul is tőle az üzemanyag. Az árak mérséklésére jó megoldás lehet, de a klímacélokat biztosan lazítaná. Hasonló helyzet állna elő bármilyen más módosítás esetén is: még egy kisebb lazítás is rossz példák egész sorát indíthatná el, valószínűleg több másik ország is felbátorodna és hasonló javaslatokat nyújtana be ezután.

– Ha nem ilyen módon, akkor hogyan lehetne megelőzni az árak elszabadulását?

– Orbán másik javaslatában, miszerint válasszák szét egymástól a villamosenergia és a földgáz árát, lenne logika, ugyanakkor ez azt jelentené, hogy beavatkozunk az Európai Unió saját piac-liberalizációs elveibe.

Inkább az árakat felhajtók ellen kellene fellépni sokkal szigorúbb ellenőrzéssel, de Orbán Viktor valószínűleg azért sem preferálta, mert mindenki tudja, hogy az árfelhajtásban vastagon benne voltak az oroszok is. Lépni lehetne azon a téren is, hogy minden tagállam nézze meg, milyen plusz adókkal sújtja saját hatáskörben az energiahordozókat. Ezeket, mint például az áfa, nyugodtan lehetne csökkenteni.

– Keresztbe tehet-e Orbán egy vétóval a klímacélok teljesítésének?

– Ezt a fajta lebegtetést már hallottuk is tőle, és valóban van zsarolási potenciálja a jelenlegi berendezkedés alapján. Ugyanakkor már így is eléggé páriaként kezelik Magyarországot a rendszeres vétói miatt, nem véletlen, hogy a 7-es cikkely szerinti eljárásnak akár olyan eredménye is lehet, hogy megvonják az ilyen jellegű szavazati jogunkat. Korábban mindig arra tudott hagyatkozni Orbán, hogy a lengyelekkel kölcsönösen támogatjuk egymást, a jelenlegi helyzetben viszont egyáltalán nem biztos, hogy Lengyelország kiállna a Putyint támogató Orbán-rendszer mellett.

– Állandó érv, hogy azért nem támogatja Magyarország az energiahordozókra vonatkozó szankciókat, mert nálunk nincs alternatívája az orosz gáznak. Valóban így van?

– Jelenleg teljesen igaza van ebben Orbánnak, de azt elfelejti hozzátenni, hogy többek között azért alakult így, mert az elmúlt 12 év politikája következtében az energiafüggőség nemhogy csökkent volna, sokkal inkább stabilizálódott. Különösen, hogy egy újabb 15 éves szerződéssel Magyarország földgáz-ellátásának jelentős részét az oroszokhoz kötötte. Pedig Szlovénia kivételével valamennyi szomszédunkkal megteremtődött a vezetékes kapcsolat, ami lehetővé tenné, hogy alternatív energiaforrásokhoz férjünk hozzá, Lengyelországtól egészen Görögországig.

Minden olyan gázforrás, ami beér Európába, jöjjön akár Észak-Afrikából, akár máshonnan, elméletileg már elérhető lenne számunkra. Szintén az elmúlt 12 év negatív fejleménye, hogy leállt annak a Nabucco-vezetéknek az építése, aminek köszönhetően Oroszországot elkerülve juthatott volna földgáz Európába. Ez a projekt gyakorlatilag elhalt, nem utolsósorban a magyar kormány támogatásának hiánya miatt.

– Orbán Paks 2-ről is beszélt, szerinte a beruházás jelentős csúszásban van, de az esetleges EU-s szankciók miatt se biztos, hogy egyáltalán megvalósulhat. Ön szerint ez reális?

– Szinte biztos vagyok benne, hogy nem fognak kiterjedni erre a szankciók, mivel az atomenergia, ha nem is a zöld, de a fenntartható címkét kapta meg nemrég az Uniótól. Persze első lendületből az Európai Parlament is tárgyalt róla, de meglepődnék, ha végül döntés születne erről. Ugyanakkor még ha nem is lesznek konkrét szankciók, a nyugat-európai és amerikai nagy beszállítók – mint a Siemens vagy a General Electric –, amelyek eredetileg részt vettek volna a beruházásban az oroszok oldalán, a jelenlegi helyzetben aligha adják majd a nevüket hozzá.

– Lehetséges, hogy a miniszterelnök legszívesebben már kifarolna az egészből, ezért hozta egyáltalán szóba a fentieket?

– Nem gondolom, vagy ha mégis, akkor aligha beszélne róla ennyire nyíltan, hiszen ezzel komoly megrovást kockáztatna Putyin részéről. Abban is biztosak lehetünk, hogy a jelenlegi energiaellátási rendszerben szükség van egy olyan, úgynevezett zsinórüzemet biztosító alaperőműre, mint a paksi. Azon el lehetne gondolkodni, hogy ha ezt ne csak és kizárólag a Roszatommal valósítsuk meg, egy ilyen döntés ugyanakkor újraindítaná a tendereztetést, ami további csúszást eredményezne. Nem véletlen, hogy ma már a Paks 1-es erőműnél is komoly erőfeszítéseket tesznek az üzemidő meghosszabbítására.

– Milyen alternatív megoldások jöhetnének még szóba?

– Mindig azt szoktam mondani, hogy a legolcsóbb energia az el nem használt energia.

Ha csökkenteni tudjuk a fogyasztást, akár szigeteléssel, akár energiatakarékos háztartási eszközök finanszírozásával, biztosan sokkal többet érnénk el, mintha nekiállunk új rendszereket behozni. Arra apellálni szintén nem túl reális, hogy akár napelemmel, akár szélenergiával pótoljunk egy zsinórüzemű erőművet.

Jelenleg, amíg nem adottak az energiatárolás feltételei, a zöldenergia egyszerűen nem alkalmas egy olyan folyamatos, stabil üzemmódú erőmű, mint Paks helyettesítésére.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Mostantól már a Tescónál is leadhatod a használt étolajat
Újabb zöld gyakorlatot vezetett be a Tesco a fenntartható működés érdekében.

Link másolása

A Tesco elkötelezetten törekszik környezetterhelése csökkentésére. Ennek részeként együttműködik szállítóival és partnereivel a természetvédelem és a vásárlók fenntarthatóbb életmódjának ösztönzése terén. Az áruházlánc ezirányú tevékenysége egy újabb lépéseként 8 üzleténél helyezett ki gyűjtőket, lehetőséget biztosítva ezáltal a használt étolaj szelektív leadására. A tesztüzemben induló kezdeményezéshez a Biofilter Zrt. biztosítja az ún. Használt Étolaj Boxokat, valamint gondoskodik a használt sütőzsiradék elszállításáról és újrahasznosításáról, a Bunge pedig a Tescóban árusított Floriol és Vénusz étolajtermékei nyakcímkéjén tájékoztatja a vásárlókat az újrahasznosítási lehetőségről ebben a 8 áruházban.

„Szeretnénk vásárlóinknak alternatívát kínálni, hogy ne a lefolyóba öntsék vagy a szemétbe dobják a használt étolajat, ami jelentősen szennyezi a környezetet.

Ezért indítottuk el 8 áruházunknál tesztüzemben a használtolaj-visszagyűjtést, ahol a parkolóhoz közel, az üzletek előtt, illetve egy helyen próbajelleggel az üzletsoron állítottuk fel a Biofilter használtétolaj-gyűjtőit. Örülök neki, hogy a jó gyakorlatot ösztönző kezdeményezést a Bunge is támogatja a termékein megjelenő kommunikációval”– mondta Pálinkás Zsolt, a Tesco-Global Zrt. vezérigazgatója.

Jelenleg a Tesco zalaegerszegi, soproni, győri, paksi, budaörsi, ceglédi, valamint Fogarasi úti és Andor utcai budapesti áruházainál lehet elhelyezni a használt étolajat az erre szolgáló szelektív gyűjtőkben.

A lehetőség szerint a saját flakonjába visszatöltött, kihűlt étkezési olaj a legközelebbi vásárlás alkalmával egyszerűen leadható a 8 gyűjtőpont valamelyikén. Elszállításról és az újrahasznosításról az országos begyűjtőhálózattal rendelkező Biofilter Zrt. gondoskodik.

„Az olajban, illetve zsírban való sütés elterjedt eljárás a magyar konyhákban. Arra viszont kevesen gondolnak, hogy az elhasznált sütőolaj speciális kezelést igénylő háztartási hulladék. Egyetlen csepp használt étolaj akár ezer liter élővizet is elszennyezhet, amennyiben nem megfelelően kezelik. Ezért is örülök, hogy a Tesco és a Bunge is csatlakozik a lakossági környezetterhelés csökkentését célzó használtétolaj-begyűjtő programhoz.

A kihelyezett Használt Étolaj Boxokban leadott olajat tisztítás után biodízel-gyártásra adjuk át, amelynek során azt az Európai Unióban érvényes szabályozás alapján 8,2 százalékban az üzemanyagba keverik, így visszajut a lakossághoz és körforgásban tartható"

– mondta Deák György, a Biofilter Zrt. vezérigazgatója.

„Elkötelezettek vagyunk a fenntarthatóság iránt az ellátási lánc minden egyes lépcsőfokán – a termelőktől a fogyasztókig. Éppen ezért örömmel álltunk a Tesco és a Biofilter Zrt. új közös, zöld gyakorlata mellé azzal, hogy a Vénusz és a Floriol étolajaink palackjain található kommunikációval felhívjuk a vásárlók figyelmét. Reméljük, hogy ezzel is erősítjük a használt étolaj szelektív újrahasznosításával kapcsolatos ismereteket, és a fogyasztók is csatlakoznak a kezdeményezéshez" – tette hozzá Grászli János, a Bunge magyarországi vezetője.

Link másolása
KÖVESS MINKET: