hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Nem 2050 után, hanem már most, a mi életünkben erősebb lesz a klímaváltozás

Pont ott lesz a felmelegedés a legnagyobb mértékű, ahol a legkevésbé kellene, például a sarkvidékeken – írja a Másfélfok.

Link másolása

hirdetés

Sokan hajlamosak félreérteni a globális felmelegedést 2 fok alatt tartani ígérő Párizsi Megállapodást és a részben annak nyomán egyre több ország által kitűzött, az EU által 2050-re elérni ígért klímasemlegességet: úgy tűnhet, hogy klímaváltozásból fakadó kockázatok is távlatiak, a „mi” életünkben nem fordul igazán rosszra a helyzet. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) új jelentése ezzel szemben azt bizonyítja, hogy ha nem mérsékeljük a kibocsátásokat és nem alkalmazkodunk, már a következő két évtizedben kézzelfoghatóan rosszabbodni fog a helyzet – ráadásul először leginkább pont az északi-sarkvidéken, ahol a jégmezők olvadásával további visszacsatolási folyamatok indulhatnak el. Az érvelés viszont fordítva is igaz: ha hatékony intézkedésekkel már most erősen mérsékelnénk az éghajlatváltozást, akkor a hőmérséklet-emelkedés esetén valószínűleg már a közeli jövőben éreznénk a csökkenő tendenciát.

Nagyon valószínű, hogy a globális hőmérséklet a közeli jövőben 0,4–1,0 °C-kal lesz magasabb az 1995–2014-es időszakhoz képest – áll az IPCC hatodik helyzetértékelő jelentésében (AR6). A „nagyon valószínű” megfogalmazás az IPCC-nél a 90+ százalékos biztonsággal állítható kijelentésekre vonatkozik, azaz a modellszámítások szerint csaknem biztos, hogy ezzel kell számolnunk.

2030-ra 40-60%-os valószínűséggel fordulhat elő, hogy egyes évek átlépik, meghaladják a 1,5 °C-os hőmérséklet-emelkedést az 1850–1900-as időszakhoz viszonyítva. A pesszimistább forgatókönyv szerint nagyon valószínű, hogy ez be fog következni, míg az optimistább szcenárió szerint ez az esemény valószínűbb, mint nem. Attól még, hogy ideiglenesen átlépjük a 1,5 °C-os küszöbértéket, az nem azt jelenti, hogy ne volnánk képesek a század végéig visszacsökkenteni, de a legjobb elérhető tudományos eredmények alapján kisebb kockázatokkal jár az emberiségre és a földi élővilágra nézve, ha nem haladjuk meg ezt az értéket.

Pont ott lesz a legnagyobb melegedés, ahol a leginkább nem kéne

A legnagyobb mértékű melegedés a magasabb földrajzi szélességeken, különösen az Északi-sarkvidéken, télen várható. Általánosságban elmondható, hogy a szárazföldeken magasabb hőmérséklet-emelkedés valószínűsíthető, mint az óceáni területek felett. Az 1995–2014-es időszakhoz képest az északi félteke szárazföldjeinek nagy részén a melegedés meghaladhatja az 1 °C-ot. A jelenleg elérhető (CMIP6) modell-szimulációk szerint az észak-atlanti térségben, India egyes területein, Észak-Amerika és Eurázsia bizonyos részein télen, a szubtrópusi, keleti Csendes-óceán déli féltekén levő régióiban nem várható erős melegedés a közeljövőben.

A sarkvidék melegedése, a tengeri jég csökkenése az éghajlatváltozás egésze szempontjából kritikus, hiszen olyan folyamatokat indít be, amelyek tovább erősítik a globális felmelegedést. Csökken a terület albedója, valamint megváltozhatnak az óceáni áramlások, amelyek a tengeri ökoszisztémákon kívül az egész éghajlati rendszerre hatással vannak. Az általunk a földi rendszerbe tett többlet energiát eddig is döntően az óceánok vették fel, azonban ezen képességük nem végtelen. A permafroszt olvadásával pedig olyan visszacsatolási folyamatok indulhatnak be, amiket jelenlegi tudásunk szerint nem tudnánk irányítani.

hirdetés
Nemcsak a hőmérséklet, a csapadékeloszlás is megváltozik

Nagyon valószínű, hogy a csapadék növekedni fog a magas földrajzi szélességeken, az óceáni területek felett és a trópusok nedves régióiban. A száraz régiókban csökkenés várható, amely szubtrópusi területeket is érint. A közeli jövőre becsült változások erőssége azonban kicsi a belső változékonysághoz képest.

A belső változékonyság mellett a modellből eredő bizonytalanság dominál, míg a forgatókönyvből eredő bizonytalanság a csapadék-szimulációk esetén nagyon kicsi.

A trópusi óceánokban a csapadékváltozást nagymértékben a tengerfelszín-hőmérséklet változásának mintája vezérli, míg a szubtrópusokon elsősorban a szén-dioxid kényszerhez való gyors igazodás irányítja a csapadékot. Az üvegházgázok okozta kényszerre adott válasz mellett a természetes és antropogén eredetű aeroszolok is hatást gyakorolnak a csapadék regionális mintázatára.

Az Északi-sarkvidéken a modellek szerint a tengeri jég nagyfokú megbízhatósággal csökkenni fog szeptemberben.

Ez a változás nagyobb függőséget mutat a szcenáriók tekintetében: például, a szeptemberi északi-sarkvidéki tengeri jég kiterjedése valószínűtlen, hogy 1 millió km2 alá esne 2040 előtt az optimista szcenárió szerint, míg ha a pesszimistább fogatókönyvet vesszük alapul, akkor ugyanezen esemény már valószínű, hogy be fog következni.

A vulkánokat sem lehet elhanyagolni

Egy nagyobb vulkánkitörés megváltoztathatja a közeli jövőre vonatkozó projekciókat. A Pinatubo 1991-es kitöréséhez hasonló eset az északi félteke hűlését eredményezné, amelynek mértéke 0,09–0,38 °C között tetőzne és háromtól öt évig tartana a hatása. Összehasonlításképp: a Pinatubo kitörése során kb. 15-20 Tg kén-dioxid került a légkörbe, míg például a Nabro 2011-es kitörése esetén ez az érték 1,5 Tg volt. A 2021 szeptemberében kitört La Palma vulkán légköri hatásait itt követhetjük nyomon; a hozzá kapcsolódó kén-dioxid-kibocsátás október elején mintegy 250 ezer tonnára volt tehető. Az ipari forradalom kezdete előtt, az elmúlt 2500 évben, a nagyobb vulkánkitörések voltak a néhány éves, illetve évtizedes skálán észlelhető hőmérséklet-változékonyság elsődleges vezérlői az északi féltekén. A lehűlés a legnagyobb kitörések után akár 10 évig is tarthatott.

Vulkánkitörés a Kanári-szigeteken; fotó:
MTI/EPA/EFE/Elvira Urquijo A.

A vulkánkitörések nemcsak a hőmérsékletre, de a nedvességi viszonyokra is hatással vannak. A csapadékot tekintve, a vulkánkitörések általában globális csökkenést eredményeznek néhány évre. A nedvesebb régiók szárazodnak és a szárazabb régiók nedvesebbé válnak ilyenkor, ami pont ellentétes a globális felmelegedésre adott csapadék-válasszal. Ez egyben azt a klímaszkeptikus mítoszt is cáfolja, hogy korunk éghajlatváltozásáért a vulkáni tevékenység volna a felelős.

Mielőbbi cselekvés szükséges, még ha nem is látjuk azonnal az eredményt

Ha minél előbb elkezdenénk jelentősen csökkenteni az üvegházhatású-gázkibocsátásainkat, akkor a hőmérséklet esetén valószínűleg már a közeli jövőben éreznénk ezen erőfeszítések pozitív hatását.

Azonban a többi éghajlati tényező esetén a belső változékonyság dominálna ezen a rövidebb időtávon. Mindazonáltal fontos, hogy mielőbb rendszerszintű változások kerüljenek bevezetésre az éghajlati- és ökológiai válság megfékezésének érdekében az életünk minden területén, hiszen minél később cselekszünk, az éghajlati rendszer visszacsatolásai miatt annál később lesz meg az eredménye.

Az IPCC 6. helyzetértékelő jelentésében (AR6) közeli jövőként a 2021–2040-es időszakot tekintették, a változásokat pedig két periódushoz, 1995–2014-hez és 1850–1900-hoz viszonyítva vizsgálták. Az elemzések többnyire CMIP6 szimulációk alapján készültek, az SSP forgatókönyvek figyelembevételével.

Az IPCC az alábbi kifejezéseket használja egy lehetséges eredmény bekövetkezési valószínűségének érzékeltetésére: 99–100%: gyakorlatilag biztos, 90–100%: nagyon valószínű, 66–100%: valószínű, 33–66%: bizonytalan kimenetelű, 0–33%: valószínűtlen, 0–10%: nagyon valószínűtlen és 0–1%: rendkívül valószínűtlen. Továbbá 95–100%: rendkívül valószínű, > 50–100%: valószínűbb, mint nem, 0– < 50%: kevésbé valószínű, 0–5%: szélsőségesen valószínűtlen. A megbízhatóság fokának kifejezésére a nagyon alacsony, alacsony, közepes, nagyfokú, nagyon nagyfokú minősítéseket használják.

A jövőre vonatkozó szimulációk bizonytalansággal terheltek. Ennek három fő forrása az éghajlat belső változékonysága, a modellből eredő bizonytalanság, valamint az alkalmazott forgatókönyv. A közeli jövőre vonatkozó hőmérsékletváltozás bizonytalanságához nagyjából egyforma mértékben járul hozzá a belső változékonyság és a modell-bizonytalanság, és csak csekély mértékben a forgatókönyv. A belső változékonyság sok területen nagy, különösen a közepes szélességeken és a poláris régiókban.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
Jeladós PET-palackot dobtak a Tiszába és a Bodrogba, térképen követheted a szemét útját
Az egyik műanyag palack hihetetlen tempóban halad a megáradt folyón.

Link másolása

hirdetés

"Az áradó Tiszából és Bodrogból kivételesen nem kivettünk, hanem bedobtunk valamit" - írja a Pet Kupa közösségi oldala.

A környezetvédők már régóta szerették volna megtudni, hogy merre haladnak, adott idő alatt mekkora távot képesek megtenni a palackok, illetve miben akadnak el (ha elakadnak).

Ezért szombaton a Tiszába Tivadarnál és a Bodrogba Felsőbereckinél is jeladós palackokat dobtak a Hulladékmentes Tisza projekt keretében.

Ezek útját te is nyomon követheted ITT.

Bejegyzésük szerint a tiszai hihetetlen tempóban halad, egy nap alatt Tivadartól Tokajig jutott már.

VIDEÓ: A palack útnak indításáról

hirdetés

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Az évszázad végére már 180 évig is elélhetnek az emberek egy kutató szerint
A magas életkor azonban komoly hátrányokkal is együtt jár majd.
Fotó: Pexels/Pixabay - szmo.hu
2022. január 09.


Link másolása

hirdetés

2100-ra már akár 180 évig is elélhetnek az emberek a tudósok szerint - írja a Daily Star.

Léo Belzile, a kanadai HEC Montreal segédprofesszora szerint az évszázad végére megdőlhet a valaha élt legidősebb ember rekordja.

Ezt jelenleg Jeanne Calment, egy francia nő tartja, aki 1997-ben, 122 éves korában hunyt el. Jelenleg több mint egy tucat embert tartanak számon, akik 110 évesnél idősebbek.

Belzile szerint az emberi élettartamnak nincsen bizonyítható felső határa, és “tovább terjedhet, mint azt az eddig élt egyének élettartama alapján feltételezzük, vagy amit a jelenlegi orvosi technológia használatával megszoktunk.”

Ugyanakkor hozzátette, a minél hosszabb élettartamot hajszoló idősek nagy terhet róhatnak a társadalomra. Megnövekedhetnek például az ellátási költségek, hiszen az extrém időskor számos betegséget hoz magával.

hirdetés
Másfelől a nyugdíjrendszert és a szociális hálót is leterheli, ha minden eddiginél több idős ember támaszkodik majd rá, míg az aktív, adófizető polgárok száma csökken.

A Nemzetközi Hosszú Élet Adatbázis, ami nyomonköveti a legalább 110 éves korukig élő embereket, úgy találta, hogy 50 éves kor fölött egyre növekedik az elhalálozás kockázata, ám 80 éves kor körül jelentősen lecsökken. 110 éves korban már 50 százalék az esélye, hogy az illető a következő évben elhalálozik.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Alig téved az emberi agyhullámokban olvasni képes kínai robot
Idővel óriási lökést adhat az összeszerelésben érdekelt ipari vállalkozásoknak a kínai tudósok találmánya.

Link másolása

hirdetés

Futurisztikus robotot mutattak be Kínában, ami a tudósok szerint 96 százalékos pontossággal "olvas" az emberek gondolataiban - írja a Daily Star. A viselhető szerkezet elektródák beültetése nélkül képes érzékelni az agyhullámokat.

Az egyik kínai egyetemen fejlesztett "gondolatolvasó" robot egy fejfedőből áll, melyhez a karokhoz csatlakozó érzékelő kapcsolódik. Ezek küldik a jeleket a viselő karjára a végrehajtandó utasításokkal. A robot "szinte azonnal" képes követni az agyból induló parancsokat, ezért a technológia igazi áttörés lehet a jövőben.

Az egyik kínai tudományos folyóiratban publikált eredményekkel kapcsolatban a kutatás vezetője megjegyezte, hogy

a termékek összeszerelése terén fontos szerepet kaphatnak idővel ezek a robotok.

Dong Yuanfa hozzátette: a gondolatolvasó robotot már nagy sikerrel, több száz órán keresztül tesztelték is ebben a munkakörben.

hirdetés

Az eredmények pedig lenyűgözők, mivel a szerkezetek 70 százalékban hibátlanul követték a munkások utasításait, bár "nagyon kellett koncentrálniuk", hogy az agyhullámból kiinduló üzenetek olvashatók legyenek a robotoknak. A tudományos lap megjegyzi, további tesztekre lenne szükség annak megállapításához, hogy a technológia ténylegesen használható-e egy gyárban. Ennek elsősorban az az oka, hogy eddig minden próbaüzemet laboratóriumban végeztek.

Kína a közelmúltban jelentette ki, hogy az "okos gyártásban" világelsők szeretnének lenni. Ennek részeként pedig a kormány tervei alapján 2025-ig a robotikai innováció globális központjává válna az ország.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
Hiánypótló „lejárati útmutatót” állított össze a Nébih
A csomagolt termékeken található lejárati dátum után is sokszor még mindig fogyasztható a termék, pazarlás lenne kidobni.

Link másolása

hirdetés

A lakosság, a kereskedelem és a karitatív szervezetek számára egyaránt hasznos lehet az a hiánypótló ajánlás, amit a lejárt minőségmegőrzési idejű termékek fogyaszthatósági határidejéről állított össze a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül programja - írták hivatalos oldalukon.

Fontos, hogy az ajánlott intervallumok kizárólag a minőségmegőrzési idővel ellátott, megfelelően tárolt élelmiszereknél tekinthetők irányadónak. Továbbá minden esetben egyéni mérlegessel lehet csak eldönteni, hogy valóban fogyasztható-e a termék.

A Nébih mindenkit bátorítani szeretne arra, hogy tegye meg ezt a kevés plusz ellenőrzést, hiszen még rengeteg étel megmenthető. Évente több tonna élelmiszer kerül a szemétbe, aminek nagy része még fogyasztásra alkalmas lenne.

A minőségmegőrzési idő a tartósabb termékeken szerepel, így lejárta nem feltétlenül jelenti azt, hogy az élelmiszert ki kell dobni. Elképzelhető, hogy egy-egy ilyen élelmiszer minősége már nem olyan, mint egy frissebb terméké. Viszont, ha bontatlan, sértetlen csomagolásban, a gyártó ajánlásának megfelelően tároltuk és kibontás után a normál termékhez képest nem tapasztalunk számottevő elváltozást (íz, szín, szag, állag), a lejárt minőségmegőrzési idejű termék akár még hetekkel, hónapokkal a lejárati idő után is elfogyasztható – tette hozzá a Nébih.

Egy doboz konzerv vagy egy üveg ásványvíz a lejárat után akár 1 évig is jó lehet még. A száraztészta, bontatlan szószok és az UHT tej pedig a dátum után még akár 9 hónap után is fogyasztható. A teljes diagram itt látható:

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: