JÖVŐ

Mérő László: „Ne az emberit keressük a mesterséges intelligenciában, hanem azt, amiben ő a jobb”

A matematikus, pszichológus, az ELTE Gazdaságpszichológiai szakcsoportjának tanára az optimistábbak közé tartozik – ez derült ki A mesterséges intelligencia közeljövője című előadásából.
Göbölyös N. László - Fotók: Flickr - Tuba Zoltán - szmo.hu
2020. november 02.


Link másolása

A mesterséges intelligenciák már jó ideje köztünk vannak, elkerülhetetlen velük a kapcsolat. Rajtunk is múlik, hogyan közelítjük meg létüket, hasznukat, veszélyeiket. Vannak, akikben a félelem erősebb, a klasszikus sci-fi íróktól, Arthur C. Clarke-tól, Ray Bradbury-től Elon Muskig. Vannak, mint például Bill Gates vagy Csepeli György, akik szerint a pozitív és a negatív jövő egyaránt benne van a pakliban. Dr. Mérő László matematikus, pszichológus, az ELTE Gazdaságpszichológiai szakcsoportjának tanára, mindenképpen az optimistábbak közé tartozik – ez derült ki A mesterséges intelligencia közeljövője című előadásából, amelyet az Európa Pontban tartott.

Mindjárt az előadás elején a professzor meglepő dolgot közölt a hallgatóságával: „Állítom, gyakorlatilag semmi olyat nem tud a mesterséges intelligencia, amit ne tudtunk volna alapjaiban 40 évvel ezelőtt.”

Ez persze mindenekelőtt az alap-algoritmusokra vonatkozott. Csakhogy azóta – ahogyan azt a sakk-automaták fejlődésén keresztül kimutatta – „gondolkodási” sebességük tízmilliószorosára gyorsult, és kiderült az is, hogy melyik területen mi működik és mi nem. Abban azonban már van valami félelmetes, hogy napjaink világbajnok-verő, öntanuló sakk és go-automatái úgy aratják megdöbbentő győzelmeiket, hogy valójában fogalmuk sincsen arról, hogy miért játszanak, mire való az, amit csinálnak, és természetesen nem érzékelik azt a szépséget, amiért az emberek évezredek óta játsszák ezeket. Vélhetően ebből is táplálkozhat a robotokkal szembeni félelmünk.

Mérő László szerint ősidők óta folyik egy „bunyó” kódolók és kódfejtők között, amelynek során a kódolók elkészítik a feltörhetetlen kódokat, amiket aztán a kódfejtők feltörnek. És ez folytatódik ma a mesterséges intelligenciákkal. A dolgozatjavítás egyetlen tanárnak sem vágyálma, de egyelőre még a legtöbb ilyesmire szakosodott szoftver olyan szövegekre is képes lenne 5-öst adni, aminek semmi értelme. (Hogy ne menjünk messzire saját szakterületünktől: folyamatosan fejlődnek a helyesírási programok, mégis rendszeresen előfordul, hogy „kipirosítanak” teljesen értelmes és helyesen írt szavakat egyszerűen azért, nem mert nem ismerik, pedig néha csak egy ragozott formáról van szó...).

Ezzel szemben az előadó szerint az önvezető autók máris sokkal jobbak, és ha minden autó önvezető lenne, tizedannyi baleset történne. Szélesebb körű elterjedésének azonban nem technikai, hanem jogi és etikai akadálya van: ha egy önvezető autó balesetet okoz, ki a felelős? A gyártó, a programozó, vagy a tulajdonos, aki békésen alszik a hátsó ülésen?

(Ez már felmerült Hirosima és Nagaszaki után is: a Manhattan-programban részt vevő tudósok, a parancsot kiadó Harry S. Truman amerikai elnök, vagy az Enola Gay bombázó legénységének lelkét terheli-e a több százezer áldozat?) Amíg ezt a kérdést a jog konszenzus alapján nem kodifikálja, bűncselekményt sem lehet megállapítani. A professzor nem tartja kizártnak, hogy a megfelelő háttereket a mesterséges intelligenciákhoz nem a fejlett nyugati társadalmak, hanem esetleg egy „illiberális” rendszer, például Kína fogja először megteremteni.

„Meggyőződésem, hogy a gép mindig gép marad” – mondta Mérő László, bevezetve a mesterséges intelligenciák „öntudatra ébredésének” sokakat foglalkoztató kérdését.

Miért nem fognak rajtunk sohasem uralkodni az algoritmusok? A professzor újra sakk-példához nyúlt: Polgár Judit mondhatja nekünk, hogy most nincs kedve sakkozni, inkább beszélgessünk a költészetről. De egy önvezető autó nem mondhatja nekünk, hogy „most nincs kedvem elvinni téged a „körösztanyádhoz”, mert ha ezt mondja, irány a bontó... Erre azonban nem lesz szükség, mert mire ezek a járművek széles körben elterjednek, addigra kiképezzük azokat a szakembereket, akik tudni fognak mit kezdeni egy indokolatlanul öntudatra ébredt mesterséges intelligenciával – épp úgy, ahogyan tudjuk, hová kell vinni a „bekattant” embereket.

Ezzel kapcsolatban Mérő László elmesélt egy érdekes történetet. Meghívták egy katolikus bázisközösségbe, hogy beszélgessenek a mesterséges intelligenciákról. Feltette nekik azt a kérdést, hogy ha egy mesterséges intelligencia öntudatra ébred, és elkezd azon gondolkodni, hogy miért van a világon, mit tehet azért, hogy a világ jobb legyen – vagyis evett a Tudás fájáról – van-e neki eredendő bűne, megváltotta-e őt Jézus Krisztus vagy sem? Az volt a véleményük, hogy ő is részesült a megváltásban.

Ez is annak a bizonyítéka, mondta, hogy egy „lágy tudomány” eldöntetlensége vagy fejletlensége akadályozza, milyen törvényeket hozzunk, amelyek lehetővé teszik a „kemény tudományok” vívmányainak elterjedését. Ez nagyobb probléma, mint az „öntudatra ébredés”, amelyre egyelőre semmi jel nem mutat, bár ki nem zárható...



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
23 százalékkal kevesebbet fogyasztanának az autók, ha 130 helyett csak 100 km/h-val mehetnének az autópályán
A Greenpeace Magyarország az autómentes nap alkalmából a klímajegyek bevezetését sürgette.

Link másolása

Szeptember 22-én van az európai autómentes nap, ami kapcsán a Greenpeace Magyarország összegyűjtötte miként lehetne radikális energiatakarékosság elérni a hétköznapokban, ezzel a közlekedésben felhasznált üzemanyag mennyiségét is csökkenteni.

A szervezet szerint a közösségi közlekedés a kulcs ahhoz, hogy mindenki fenntartható módon elégíthesse ki a napi közlekedési igényeit. Ennek eléréséhez azonban európai szinten kellene bevezetni a klímajegyeket a vasútra és más tömegközlekedési eszközökre. A cél nem lehet kevesebb, mint hogy senki ne szoruljon autó- vagy repülőgép használatra pusztán azért, mert az megfizethetőbb vagy könnyebben elérhető – olvasható bejegyzésükben.

A közlekedés reformjával és szigorúbb sebességkorlátozással is nagy mértékben, uniós szinten 13 százalékkal lehetne csökkenteni az energiaigényt. Az autósok számára a leglátványosabb eredmény az autópályákon mutatkozna meg, a sebességnek 130-ról 100 km/órára való csökkentése ugyanis kb. 23%-kal alacsonyabb fogyasztást eredményez.

Az autómentességet az otthoni munkavégzés támogatásával lehetne az egyik legkézenfekvőbb módon támogatni. Uniós szinten 27 és 47 százalék közé tehető a vizsgált országokban az aránya annak, amit naponta az összes megtett távolságból a munkába történő eljutás tesz ki. Erre megoldást jelenthetne, ha a kormányok folytatnák, vagy pedig újra bevezetnék azokat a szabályokat az otthoni munkavégzésre, amiket a koronavírus-járvány miatt egyszer már úgyis meghoztak. De akár az autók kihasználtságával is spórolhatnánk:

uniós szinten 1,45 utas használ átlagosan egy autót. Az autómegosztást olyan ösztönzők bevezetésével lehetne támogatni, mint az olcsóbb parkolás, vagy a buszsávok használatának engedélyezése olyan autók számára, amelyek tele vannak utasokkal.

Míg a városi közlekedés esetében a kibocsátásmentes közlekedési megoldásokat kellene ösztönözni, legyen az kerékpár, gyaloglás, vagy bármilyen más mikromobilitási lehetőség.

Az árucikkek szállítása is egy olyan terület, amely szinte teljesen az olajfelhasználásra támaszkodik. A cégeket adókedvezményekkel lehetne ösztönözni arra, hogy az utak helyett a vasutakat válasszak a szállításkor. Persze ahhoz, hogy ez itthon is reális megoldás legyen, természetesen jóval több forrást kellene fordítani a vasúti közlekedés fejlesztésére, mint jelenleg – írja a Greenpeace.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
JÖVŐ
A Rovatból
Emberi maradványok és egy eltűnt repülő roncsai is felszínre kerültek a rekordgyorsasággal olvadó svájci gleccserekben
Olyan sziklák is láthatóvá váltak az olvadás miatt, amelyeket évezredek óta jég borított.

Link másolása

Még soha nem olvadtak ennyit a Svájcban található gleccserek egy év alatt a mérések kezdete óta, vagyis több mint 100 éve - írja a CNN.

Csak idén 6 százalékkal csökkent a térfogatuk, ami csaknem kétszerese a korábbi, 2003-as negatív rekordnak

- közölte a GLAMOS, a svájci gleccsereket tanulmányozó szervezet.

Az Alpok gleccsereinek több mint fele Svájcban található, ahol a hőmérséklet a globális átlag kétszeresével emelkedik. Az előző télen ráadásul kivételesen kevés hó esett, és több hőhullám is sújtotta a hegyeket. Emiatt mintegy 3 köbkilométernyi jég olvadt el, ami súlyos veszteség.

A súlyosságot bizonyítja az is, hogy

évezredek óta jéggel borított sziklák most láthatóvá váltak, sőt emberi maradványok és egy évtizedekkel korábban eltűnt repülő roncsai is felszínre kerültek. Egyes kisebb gleccserek pedig teljesen eltűntek.

"Az éghajlati számítások alapján tudtuk, hogy ilyen helyzet fog előállni, legalábbis valamikor a jövőben. Az a felismerés, hogy ez a jövő már itt van, talán az idei nyár legmeglepőbb és legmegrázóbb élménye volt" - mondta Matthias Huss, a GLAMOS vezetője a Reutersnek.

Az Aletsch-gleccser olvadása 2018 és 2022 között:

Ha az üvegházhatású gázok kibocsátása tovább nő, az Alpok gleccserei várhatóan 2100-ra elveszítik a mostani tömegük 80 százalékát, sok gleccser pedig teljesen el fog tűnni. A tudósok már eddig is több tucat területen kellett sürgősségi javítási munkálatokat elvégezni, mert az olvadó jég a mérőoszlopok elmozdulását és az adatgyűjtést veszélyeztette.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
Gyorsabban süllyed több tengerparti város, mint a tengerszint emelkedése
Megdöbbentő adatok és okok, amelyek akár pár éven belül is igen komoly következményekkel járhatnak. Például Rio De Janeiro területének két négyzetkilométere kerülhet víz alá 2030-ra.

Link másolása

Számos tengerparti város gyorsabban süllyed, mint amennyire a tengerszint emelkedik állapította meg a szingapúri Nanyang Egyetem és a NASA közös kutatása.

A Nature Sustainability című tudományos lapban közzétett, műholdas felvételek segítségével készített és a világ legnagyobb városai közül 48-at vizsgáló tanulmánya 2014 és 2020 között elemezte a süllyedésüket – idézte a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál.

Korábbi tanulmányok szerint

a globális felmelegedés világszerte jégolvadáshoz vezet, ez pedig emeli a tengerek szintjét, fenyegetést jelentve számos tengerparti város számára.

Sok város azonban más gonddal is küzd: a talajvíz és vagy a földgáz elvezetése miatt süllyed, az épületek óriási súlya alatt tömörödik a talaj.

A többéves vizsgálat során azt figyelték meg, hogy minden városban - különböző mértékben - süllyedt a talaj, 44 településen pedig a süllyedés nagyobb mértékű volt a tengerszint emelkedésénél.

Az ezt megelőző kutatások szerint

a tengerek szintje az olvadó jégsapkák nyomán évente körülbelül 3,7 milliméterrel emelkedik, a most közzétett tanulmány pedig azt írja, hogy több város egyes részei évente 20 milliméterrel süllyednek.

A kutatás Ho Si Minh-várost és Rio De Janeirót is említi, az elsőben a süllyedés 16,2 milliméter évente, az utóbbinál pedig azt jelentették, hogy – amennyiben nem hoznak megfelelő intézkedéseket - a város területének mintegy két négyzetkilométere kerülhet víz alá 2030-ra.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Felszállt a világ első tisztán elektromos repülőgépe, amit hamarosan élesben is használhatnak
Az N882EV lajstromjelű gép mindössze 8 percet töltött a levegőben, de ez így is fontos mérföldkőnek számít.
Címlapkép: Eviation Aircraft twitter oldala - szmo.hu
2022. szeptember 29.


Link másolása

Az Eviation Aircraft tisztán elektromos repülőgépe, az Alice végrehajtotta első, úgynevezett szűzrepülését – írta meg a cég közleményében.

A kísérletet az Egyesült Államokban, azon belül is a Moses Lake repülőtéren hajtották végre.

A gép innen indult el a kora reggeli órákban, és rövid, mindössze 8 percig tartó repülés után ugyanitt landolt.

Ez a repülés így is fontos mérföldkő a tisztán elektromos utasszállítók fejlesztését tekintve. Ráadásul az első tesztek folyamatosan csúsztak, ami végül szeptember 27-én, kedden tudtak végrehajtani.

A jármű utazósebessége 463 km/óra, emellett 1134 kg hasznos teher szállítására képes. A repülő kilencüléses, és két, egyenként 850 lóerős Magnix Magni 650 elektromos motor hajtja.

A gyártó úgy véli, a típus hatósági engedélyezési eljárása 2024-ben kezdődhet meg, így 2025 lehet az első év, amikor az Alice-t már élesben is használhatják – egyelőre azonban csak légi fuvarozásra fogják, utasokkal legkorábban 2026-ban emelkedhet a levegőbe.

Az Alice-ből már több cég is vásárolt, az amerikai Cape Air regionális légitársaság például 75 példányt rendelt belőle.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk