JÖVŐ

Miért veszélyes ránk a Facebook, az Instagram, a Google? - új dokumentumfilm a Netflixen

The Social Dilemma címmel mutattak be egy új filmet, ami sötét képet fest arról, hogyan működik valójában a közösségi média.

Link másolása

Figyelemkapitalizmus - sokan így nevezik azt az új korszakot, amit a közösségi média hozott el. A Netflix új dokumentumfilmje részletesen bemutatja, hogyan működik ez a világ, ahol belőlünk, felhasználókból csinálnak pénzt. Méghozzá annyi pénzt, ami a techcégeket az emberi történelem leggazdagabb cégeivé tette.

Mi vagyunk a termék - állítják a filmben megszólalók, akik szinte kivétel nélkül a nagy közösségi oldalaknál dolgoztak korábban különböző vezető pozíciókban. Sokan közülük azért álltak fel, mert rájöttek, hogy amit csinálnak, az nem etikus. Sőt, nagyon is káros mind az egyénekre, mind a közösségekre.

"A társadalom szövete elkezdett felbomlani"

- hangzik el egy mondat a film elején, amit aztán a káosz képei követnek. Utcai összecsapások, tömeggyilkosságok, lincselések, dezinformációs kampányok által befolyásolt választások.

A film szereplői szerint mindezért nem egy rossz ember a felelős, hanem egy rossz rendszer. Az, hogy a techcégek létrehozói nem számoltak a közösségi média sötét oldalával. Vagy éppen nagyon is számoltak vele, csak épp nem érdekelte őket, ha ezáltal több pénzt kereshetnek.

VIDEÓ: a film trailere

A figyelemkapitalizmusban látszólag minden ingyenes. A Facebook, a Google, a Gmail, az Instagram, a Snapchat használatáért senkitől sem kérnek pénzt. A figyelmünkkel fizetünk, amit a hirdetőknek adnak el. A verseny azért folyik, hogy az életünkből minél több időt töltsünk a közösségi oldalak használatával. Ennek érdekében megváltoztatjuk a napi szokásainkat, és végső soron mi magunk is megváltozunk.

Mennyi pénzt ér meg, hogy a világ egy százalékban megváltozzon? Rengeteget.

A történelemben még sohasem fordul elő, hogy 40-50 szoftverfejlesztő mérnök kezében ekkora hatalom összpontosult volna. Hogy képesek lettek volna 2 milliárd ember életét egyik pillanatról a másikra megváltoztatni. Márpedig most ez a helyzet.

A figyelmünkért folytatott versenyben a kulcsszó az addikció, vagyis a függőség. A közösségi oldalakon minden: a színek, a formák, a hírfolyam felépítése azt a célt szolgálja, hogy a felhasználók minél függőbbé váljanak. Képtelen legyenek elszakadni, leszokni.

Ahhoz, hogy ez működjön, folyamatosan megfigyelnek minket.

Figyelik a reakcióinkat, hogy milyen képeket nézegetünk, melyiket meddig nézzük, mikor kattintunk rá az exeink fotójára, mikor vagyunk szomorúak, mikor vidámak, mit csinálunk éjszaka, extrovertáltak vagyunk vagy introvertáltak.

Az összes adatot, amit csak kiadunk, összegyűjtik és elemzik, hogy minél jobb modellt alkossanak rólunk. És minél több az adat, annál pontosabban jósolják meg, mit fogunk a jövőben csinálni. Milyen videók érdekelnek? Milyen érzelmek fognak meg? Mire reagálunk?

A céljuk, hogy minél több időt töltsünk a közösségi oldalak előtt, minél több ismerősünket vonjuk be és persze minél több hirdetést nézzünk meg.

A jobb eredmény érdekében a pszichológia, a viselkedéstudomány, a meggyőzés-technika legújabb eredményeit használják fel. Semmi sem véletlen, ami a hírfolyamunkban vagy a chatablakunkban történik. Ha az algoritmusok által irányított rendszer azt látja, hogy egy ideje nem vagyunk aktívak, értesítést küld, hogy valamelyik ismerősünk épp csinált valamit. Vagy, hogy bejelöltek minket egy fotón. Vagy felkínál egy új filtert. Ha a chatben nem válaszoltak nekünk azonnal, megjelenik a három kis pont, mintha a másik épp válaszolni készülne.

A filmben egy elképzelt jeleneten mutatják be, hogyan működik mindez. A mobilt elzárják, az algoritmus pedig egyfolytában próbálkozik, hogy visszaszerezze a figyelmet. Mire reagáltunk korábban? Mire kíváncsiak a pszichometrikus hasonmásaink? Végül értesítést küld arról: "Volt barátnődnek új kapcsolata van". Ki tud ennek ellenállni?

Tudat alatt egyfolytában manipulálnak bennünket.

Amikor pedig a rendszer azt látja, hogy eléggé figyelünk, betesz egy személyre szabott, nekünk szóló hirdetést, amit aszerint választottak ki, amit rólunk tudnak.

A közösségi média drog

- mondja a filmben a Stanford professzora. Minden lájk, minden komment azonnali jutalmazás, ami dopaminlöket szabadít fel a szervezetünkben, ez pedig függővé tesz. Millió évnyi evolúció áll mögötte, hogy miért nem tudunk elszakadni tőle. A megszólaló tech-vezetők sem. Azt mondják, hiába tudták, hogy működik, ugyanúgy függővé váltak. Ki a levelezőprogramtól, ki a Twittertől, ki az Instagramtól. Nem tudták megállni, hogy bevigyék a hálószobába a mobiljukat.

De a programozók ennél is mélyebbre ásnak az agytörzsben. Átveszik az irányítást az identitás, az önbecsülés felett. Úgy fejlődtünk, hogy érdekeljen bennünket, mit gondol rólunk a közösségünk. Csakhogy akkor, amikor 5 percenként kapunk elismerést, rövidtávú jelzésekkel jutalmazódunk, a szervezetünk akárcsak a droghoz, ehhez is alkalmazkodik. És amikor nincsenek lájkok, üresnek érezzük magunkat.

A manipulált környezet, az irreális szépségideálok oda vezet, hogy hatalmas mértékben megnő a szorongás és a depresszió a tinik között.

Egyre többen vagdossák magukat. Az Egyesült Államokban a közösségi média térhódítása óta háromszorosára nőtt az önkárosítások száma, és 150%-kal az öngyilkossági kísérletek száma a 10-14 éves tinik körében.

Mindeközben egyre kevésbé vállalnak kockázatot, nem teszik le a jogsit, nem mernek randizni. A szülők pedig nem értik, mi történik a gyerekükkel.

De mindez társadalmi szinten is komoly következményekhez vezet.

A Google más-más találatokat ad attól függően, hogy mit tud rólunk. A Facebook más híreket. Nem egy hírfolyam van, vagy egy keresési találati oldal, hanem milliárdnyi.

Így minden embernek saját valósága alakul ki, amiben úgy tűnik, mintha mindenki egyetértene velünk. És mindenki más tényekben kezd el hinni.

"Hogy lehetnek ennyire hülyék?" - kérdezzük, amikor a másik oldal véleményével találkozunk. Hiszen mi addig csak olyan véleményeket láttunk, amelyek a miénket erősítették meg.

A YouTube 100 milliószor ajánlotta a lapos-föld elméletet. Olyanokat is meggyőzött, akik korábban nem hittek ebben. Ugyanez a helyzet az oltásellenesekkel, vagy bármilyen más összeesküvés-elmélettel.

A közösségi oldalak algoritmusai felerősítik a pletykákat és a szóbeszédeket. A film idéz egy kutatást, ami szerint az álhírek hatszor gyorsabban terjednek, mint a valós hírek a Twitteren. Milliárdok gondolatai és cselekedetei változnak meg egyszerűen azért, mert az igazság gyakran unalmas, a hamis információk viszont jobban lekötik a figyelmet, és több pénzt hoznak a közösségi oldalaknak.

Az algoritmusok egyre szélsőségesebbé teszik a felhasználókat, ahogy elárasztják a falukat az álhírekhez vagy összeesküvés-elméletekhez kapcsolódó vlogokkal, eseményekkel, csoport-ajánlásokkal.

A helyzet még rosszabb azokon a helyeken, ahol eleve csak a Facebook-létezik internetként. Mianmarban a boltban eleve telepítik a mobilokra az applikációt, és létrehozzák a vevő profilját. Utána pedig szédítő sebességgel terjesztik a gyűlöletkeltő tartalmakat, amik végül erőszakhoz vezettek a rohingya kisebbséggel szemben.

A polarizáció növeli az adott oldalon eltöltött időt, de közben aláássa a demokráciát, megerősíti a populizmust, a megosztottságot, és lehetetlenné teszi, hogy az emberek elfogadják: létezik objektív igazság.

A filmben megszólalók szerint hiába várjuk, hogy majd alkalmazkodunk az új környezethez.

"Egy mesterséges intelligencia ellen játszol. És ez nem kiegyenlített küzdelem."

- hangzik el. Az algoritmusokat ugyanis mesterséges intelligencia (MI) irányítja, ami az exponenciálisan fejlődő technológia eredményeként születhetett meg. Hatalmas termekben, a föld alatt, vagy épp a víz alatt sorakozó számítógépek ezrei, amelyek szorosan kapcsolódnak egymáshoz és bonyolult programokat futtatnak. Az algoritmusokat a sikerre optimalizálták, a siker fokmérője pedig a profit.

A gépi tanulással az MI-k egyre ügyesebbek lesznek. Minél több adathoz jutnak, annál pontosabban tudják megjósolni, mire hogyan reagálunk.

A működésüket pedig már a techcégeknél is csak maroknyi ember érti meg. Vagy ők sem. Ahogy az MI-k fejlődnek, úgy veszítjük el fokozatosan az irányítást.

A másik oldalon pedig csak az emberi agy áll, egy millió éves hardver, ami képtelen ilyen gyorsan fejlődni.

A film végén mégis adnak egy halvány reménysugarat.

Azt mondják, a szabályozással már sikerült a történelemben néhány nagy céget megregulázni, lehetne most is ilyesmivel próbálkozni. Van aki odáig megy, hogy be kellene tiltani a közösségi oldalakat. Mások azt mondják, rá kellene venni őket, hogy etikus tervezéssel fejlesszenek, ami nem a figyelem kizsákmányolásán alapul.

Végül a film szereplői néhány egyszerű tanácsot is megosztanak a nézőkkel. Kapcsoljátok ki az értesítéseket. Kövessetek tudatosan olyanokat, akikkel nem értetek egyet valamiben. Ne hagyatkozzatok az automatikus ajánlórendszerekre. Ne engedjétek a gyerekeket egészen kicsi korban a közösségi média közelébe, később pedig állítsatok fel együtt határokat.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
23 százalékkal kevesebbet fogyasztanának az autók, ha 130 helyett csak 100 km/h-val mehetnének az autópályán
A Greenpeace Magyarország az autómentes nap alkalmából a klímajegyek bevezetését sürgette.

Link másolása

Szeptember 22-én van az európai autómentes nap, ami kapcsán a Greenpeace Magyarország összegyűjtötte miként lehetne radikális energiatakarékosság elérni a hétköznapokban, ezzel a közlekedésben felhasznált üzemanyag mennyiségét is csökkenteni.

A szervezet szerint a közösségi közlekedés a kulcs ahhoz, hogy mindenki fenntartható módon elégíthesse ki a napi közlekedési igényeit. Ennek eléréséhez azonban európai szinten kellene bevezetni a klímajegyeket a vasútra és más tömegközlekedési eszközökre. A cél nem lehet kevesebb, mint hogy senki ne szoruljon autó- vagy repülőgép használatra pusztán azért, mert az megfizethetőbb vagy könnyebben elérhető – olvasható bejegyzésükben.

A közlekedés reformjával és szigorúbb sebességkorlátozással is nagy mértékben, uniós szinten 13 százalékkal lehetne csökkenteni az energiaigényt. Az autósok számára a leglátványosabb eredmény az autópályákon mutatkozna meg, a sebességnek 130-ról 100 km/órára való csökkentése ugyanis kb. 23%-kal alacsonyabb fogyasztást eredményez.

Az autómentességet az otthoni munkavégzés támogatásával lehetne az egyik legkézenfekvőbb módon támogatni. Uniós szinten 27 és 47 százalék közé tehető a vizsgált országokban az aránya annak, amit naponta az összes megtett távolságból a munkába történő eljutás tesz ki. Erre megoldást jelenthetne, ha a kormányok folytatnák, vagy pedig újra bevezetnék azokat a szabályokat az otthoni munkavégzésre, amiket a koronavírus-járvány miatt egyszer már úgyis meghoztak. De akár az autók kihasználtságával is spórolhatnánk:

uniós szinten 1,45 utas használ átlagosan egy autót. Az autómegosztást olyan ösztönzők bevezetésével lehetne támogatni, mint az olcsóbb parkolás, vagy a buszsávok használatának engedélyezése olyan autók számára, amelyek tele vannak utasokkal.

Míg a városi közlekedés esetében a kibocsátásmentes közlekedési megoldásokat kellene ösztönözni, legyen az kerékpár, gyaloglás, vagy bármilyen más mikromobilitási lehetőség.

Az árucikkek szállítása is egy olyan terület, amely szinte teljesen az olajfelhasználásra támaszkodik. A cégeket adókedvezményekkel lehetne ösztönözni arra, hogy az utak helyett a vasutakat válasszak a szállításkor. Persze ahhoz, hogy ez itthon is reális megoldás legyen, természetesen jóval több forrást kellene fordítani a vasúti közlekedés fejlesztésére, mint jelenleg – írja a Greenpeace.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
JÖVŐ
A Rovatból
Emberi maradványok és egy eltűnt repülő roncsai is felszínre kerültek a rekordgyorsasággal olvadó svájci gleccserekben
Olyan sziklák is láthatóvá váltak az olvadás miatt, amelyeket évezredek óta jég borított.

Link másolása

Még soha nem olvadtak ennyit a Svájcban található gleccserek egy év alatt a mérések kezdete óta, vagyis több mint 100 éve - írja a CNN.

Csak idén 6 százalékkal csökkent a térfogatuk, ami csaknem kétszerese a korábbi, 2003-as negatív rekordnak

- közölte a GLAMOS, a svájci gleccsereket tanulmányozó szervezet.

Az Alpok gleccsereinek több mint fele Svájcban található, ahol a hőmérséklet a globális átlag kétszeresével emelkedik. Az előző télen ráadásul kivételesen kevés hó esett, és több hőhullám is sújtotta a hegyeket. Emiatt mintegy 3 köbkilométernyi jég olvadt el, ami súlyos veszteség.

A súlyosságot bizonyítja az is, hogy

évezredek óta jéggel borított sziklák most láthatóvá váltak, sőt emberi maradványok és egy évtizedekkel korábban eltűnt repülő roncsai is felszínre kerültek. Egyes kisebb gleccserek pedig teljesen eltűntek.

"Az éghajlati számítások alapján tudtuk, hogy ilyen helyzet fog előállni, legalábbis valamikor a jövőben. Az a felismerés, hogy ez a jövő már itt van, talán az idei nyár legmeglepőbb és legmegrázóbb élménye volt" - mondta Matthias Huss, a GLAMOS vezetője a Reutersnek.

Az Aletsch-gleccser olvadása 2018 és 2022 között:

Ha az üvegházhatású gázok kibocsátása tovább nő, az Alpok gleccserei várhatóan 2100-ra elveszítik a mostani tömegük 80 százalékát, sok gleccser pedig teljesen el fog tűnni. A tudósok már eddig is több tucat területen kellett sürgősségi javítási munkálatokat elvégezni, mert az olvadó jég a mérőoszlopok elmozdulását és az adatgyűjtést veszélyeztette.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
Gyorsabban süllyed több tengerparti város, mint a tengerszint emelkedése
Megdöbbentő adatok és okok, amelyek akár pár éven belül is igen komoly következményekkel járhatnak. Például Rio De Janeiro területének két négyzetkilométere kerülhet víz alá 2030-ra.

Link másolása

Számos tengerparti város gyorsabban süllyed, mint amennyire a tengerszint emelkedik állapította meg a szingapúri Nanyang Egyetem és a NASA közös kutatása.

A Nature Sustainability című tudományos lapban közzétett, műholdas felvételek segítségével készített és a világ legnagyobb városai közül 48-at vizsgáló tanulmánya 2014 és 2020 között elemezte a süllyedésüket – idézte a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál.

Korábbi tanulmányok szerint

a globális felmelegedés világszerte jégolvadáshoz vezet, ez pedig emeli a tengerek szintjét, fenyegetést jelentve számos tengerparti város számára.

Sok város azonban más gonddal is küzd: a talajvíz és vagy a földgáz elvezetése miatt süllyed, az épületek óriási súlya alatt tömörödik a talaj.

A többéves vizsgálat során azt figyelték meg, hogy minden városban - különböző mértékben - süllyedt a talaj, 44 településen pedig a süllyedés nagyobb mértékű volt a tengerszint emelkedésénél.

Az ezt megelőző kutatások szerint

a tengerek szintje az olvadó jégsapkák nyomán évente körülbelül 3,7 milliméterrel emelkedik, a most közzétett tanulmány pedig azt írja, hogy több város egyes részei évente 20 milliméterrel süllyednek.

A kutatás Ho Si Minh-várost és Rio De Janeirót is említi, az elsőben a süllyedés 16,2 milliméter évente, az utóbbinál pedig azt jelentették, hogy – amennyiben nem hoznak megfelelő intézkedéseket - a város területének mintegy két négyzetkilométere kerülhet víz alá 2030-ra.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Felszállt a világ első tisztán elektromos repülőgépe, amit hamarosan élesben is használhatnak
Az N882EV lajstromjelű gép mindössze 8 percet töltött a levegőben, de ez így is fontos mérföldkőnek számít.
Címlapkép: Eviation Aircraft twitter oldala - szmo.hu
2022. szeptember 29.


Link másolása

Az Eviation Aircraft tisztán elektromos repülőgépe, az Alice végrehajtotta első, úgynevezett szűzrepülését – írta meg a cég közleményében.

A kísérletet az Egyesült Államokban, azon belül is a Moses Lake repülőtéren hajtották végre.

A gép innen indult el a kora reggeli órákban, és rövid, mindössze 8 percig tartó repülés után ugyanitt landolt.

Ez a repülés így is fontos mérföldkő a tisztán elektromos utasszállítók fejlesztését tekintve. Ráadásul az első tesztek folyamatosan csúsztak, ami végül szeptember 27-én, kedden tudtak végrehajtani.

A jármű utazósebessége 463 km/óra, emellett 1134 kg hasznos teher szállítására képes. A repülő kilencüléses, és két, egyenként 850 lóerős Magnix Magni 650 elektromos motor hajtja.

A gyártó úgy véli, a típus hatósági engedélyezési eljárása 2024-ben kezdődhet meg, így 2025 lehet az első év, amikor az Alice-t már élesben is használhatják – egyelőre azonban csak légi fuvarozásra fogják, utasokkal legkorábban 2026-ban emelkedhet a levegőbe.

Az Alice-ből már több cég is vásárolt, az amerikai Cape Air regionális légitársaság például 75 példányt rendelt belőle.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk