JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Miért lehet károsabb a környezetre egy új ház, mint egy régi? Így tehetjük környezetbarátabbá otthonainkat

Bontás és építkezés helyett inkább felújítani és átalakítani kellene. Nem fognak teljesülni a klímacélok, ha nem változtatunk.
Címkép: Pixabay - szmo.hu
2021. május 16.


Link másolása

2019-ben az épületek és az építőipar adták a globális CO2-kibocsátás 38%-át, ami a valaha volt legnagyobb arány. Mivel a világ népessége folyamatosan növekszik, és egyre többen döntenek úgy, hogy városokba költöznek, növekszik az új épületek iránti igény.

Ahhoz, hogy képet kapjunk egy épület szén-dioxid-kibocsátásáról, a teljes életciklust szükséges vizsgálni, az építőanyagok kitermeléstől kezdve, az építkezésen keresztül a használaton át a bontásig (újrahasznosításig vagy hulladékként való kezelésig), írja Halász Bálint és Lorena Axinte a Másfélfokon.

Az épület életciklusának a különböző szakaszaihoz köthető szén-dioxid-kibocsátás két fő csoportba sorolható:

  • Működésből fakadó kibocsátások, amelyek az épület mindennapi működéséből származnak, mint például a fűtésből és hűtésből, világításból, vízfelhasználásból.
  • Beépített kibocsátások, amelyek magukban foglalják az építéssel (építőanyagok előállítása, szállítása, építési tevékenységek), felújításokkal és bontásokkal kapcsolatos összes kibocsátást.

Noha egyre nagyobb figyelem övezi a működésből fakadó kibocsátások csökkentését, és történtek előrelépések ezen a területen (energiahatékonysági felújítások), addig a beépített kibocsátásokra sokkal kevesebb figyelem hárul, így azok tovább nőnek.

A 2018-as Embodied Carbon Report előrejelzései alapján a beépített emisszió részaránya az épület életciklusára vetített kibocsátásban várhatóan jelentősen megnő. A működési kibocsátás részarányának csökkenése az energiahálózatok dekarbonizációjának, valamint az energiahatékony és közel nulla energiaigényű épületek (Near Zero Energy Buildings – NZEB) növekvő számának köszönhető.

Egyszerűbb villanykörtét cserélni, mint teljesen elhagyni a betont

A beépített kibocsátás kevésbé csökken, mivel az építéssel és bontással kapcsolatos kibocsátások csökkentése sokkal nehezebb. Épületeink egyre több olyan gépészeti rendszert tartalmaznak, amelyek gyártásához, telepítéséhez és használatához kibocsátás köthető (pl. fűtés, szellőzés, légkondicionálás, tűzjelzés stb.). Ezen épületrendszerek némelyike hasznos lehet a működési kibocsátás csökkentésében, de ezek a rendszerek a beépített emissziót továbbra is növelhetik.

Az üvegházhatású-gázkibocsátás minimalizálása érdekében az alapoktól kezdve kell végiggondolnunk, hogy mit és miből építünk.

A cementgyártás – ami csak az egyik olyan anyag, amelyre az épületek és az infrastruktúra építésekor támaszkodunk – felelős a globális CO2-kibocsátás 4-8 százalékáért. A szén-dioxid kibocsátás mellett a betongyártás nagy mennyiségű vizet használ fel, ami komoly problémákat vet fel, különösen a fejlődő országok vízhiányos régióiban. A városokban a beton és aszfalt városi hőszigeteket eredményez, ami arra készteti az embereket, hogy még több energiát használjanak az épületek hűtéséhez.

Bár a beton használatának teljes feladása nem lehetséges, csökkentenünk kell a felhasznált nyersanyagok mennyiségét, javítanunk kell az építési technológiákat és csökkentenünk kell a kibocsátásokat az egész építőiparban, hogy elérjük a párizsi klímacélokat.

Kibocsátások nyomon követése a tartószerkezettől a homlokzatig

Beépített emisszióban nagy különbségek létezhetnek anyagválasztás tekintetében, attól függően, hogy honnan származik az adott építőanyag, milyen messziről kellett az építkezés helyszínére szállítani, mennyire lehetséges újrahasznosítani később az adott helyen. Az anyagok közvetlen összehasonlítása így nehézkes, és az építkezés kontextusától függ. Az általában kevésbé karbonintenzívnek tekintett építőanyagok, mint a fa esetében is utánajárást igényel az építőanyag eredete, például hogy az közeli, fenntartható erdőgazdálkodásból származzon. Adott termékek környezeti teljesítményének (standardizált módszerek, anyagok és termékek) összehasonlítására szolgálnak az EDP programok. Ilyen módszerre EU-s szinten is készült javaslat, de ennek használata a tervezési gyakorlatban kevéssé elterjedt.

Egy épület különböző elemei eltérően járulnak hozzá a beépített emisszióhoz. A különböző építési körülmények (pl. elhelyezkedés, szabályozási keret) és a kialakítás (például az anyagválasztás) nagyon eltérő kibocsátási profilokat eredményezhetnek. Egy jól dokumentált esettanulmány, a British Land Leadenhall Building jól megmutatja a beépített kibocsátások fő forrásait és azok arányát.

Az alábbi ábrán látható, hogy az építőanyagokhoz köthető a legnagyobb arányú kibocsátás, és ezek különböző szerkezeti elemekhez (alapozás, külső és teherhordó falak) kapcsolódó eloszlása. Más épületrészeknek, például homlokzati rendszereknek, külső és belső burkolatoknak, szerelvényeknek, belső válaszfalaknak és a gépészeti rendszereknek is jelentős hatása van, részben a rövidebb életciklus és a gyakoribb felújítások miatt.

A beépített és működési kibocsátások mellett az iparágnak egy további problémája is van: az építési hulladék. Európában a 2018-ban keletkező összes hulladék 36%-a építésből és bontásból származott, míg a bányászatból 26%.

Ezek a számok megerősítik, hogy az építőiparban is szükséges áttérni a lineáris termelési és fogyasztási modellről egy körforgásos modellre, amely a hulladékot értékes erőforrásokká alakítja.

A bontás és új építkezés helyett inkább felújítani és átalakítani kellene

Elsőre jobb megoldásnak tűnhet az, hogy építünk egy jobb energiahatékonysági mutatókkal rendelkező új épületet, azonban klímaszempontból ez nem feltétlenül helytálló. Az American Institue of Architects (AIA) ajánlásokat adott ki ennek kapcsán. Ezek közé tartozik, hogy

  • új építés helyett előnyben kell részesíteni az átalakításokat és felújításokat,
  • korlátozni kell a karbonintenzív anyagok beépítését,
  • figyelmet kell fordítani az anyagok újrafelhasználására és az újrahasznosított anyagok beépítésére, valamint
  • jelentős megtakarítás érhető el nagyobb szerkezeti hatékonysággal és az építési hulladékok minimalizálásával.

Kevésbé hagyományos megoldásként elképzelhető a kevesebb burkolat használata (nyersen hagyott szerkezeti elemek, elhagyott álmennyezetek, csiszolt betonpadlók alkalmazása, stb.), csökkentve a jövőbeli felújítások és a bontás során keletkező kibocsátásokat.

Egyéni ügyfélként saját otthonainkra is tekinthetünk máshogy

Bárki, aki építésre ad megbízást, legyen az magánszemély vagy nagy fejlesztő, ösztönözheti a tervezőt és a kivitelezőt, hogy fontolja meg és tűzze ki célként a beépített kibocsátások csökkentését. Ez történhet például becslések igénylésével, termékleírások és információk beszerzésével a beépített anyagokkal és szerkezetekkel kapcsolatban, tanácsadók bevonásával vagy az épület minősíttetésével különböző zöld minősítési rendszerekben (pl. LEED, BREAM).

Ezekre azonban nem mindig van lehetőségünk vagy ráhatásunk, azonban az eszköztár itt még nem ért véget. Építkezés, átalakítás és felújítás esetén (ami időnként elkerülhetetlen) is van lehetőségünk otthonunk kibocsátásainak a csökkentésére, pár nagyon egyszerű kérdéssel, amit ilyenkor feltehetünk magunknak és az építési vállalkozónak:

  • Szükségem van-e az épület egyes elemeire egyáltalán?
  • Miből van?
  • Hogyan készül?
  • Honnan származnak, és hova fognak kerülni a felhasznált anyagok?
  • Lehetséges-e később átalakítani az épületet a változó igényeknek megfelelően?
  • A beépített emisszió figyelembe vétele a tervezési folyamat során nemcsak környezeti, hanem gazdasági előnyökkel is jár.

Ezeken kívül megemlíthető a helyi, megújuló és hosszú élettartamú anyagok felhasználása, a nehezen lebomló anyagok mellőzése.

Ezen kibocsátások csökkentése gyakran összekapcsolódik a költségmegtakarítások különböző formáival, amelyek az anyagok és erőforrások hatékony felhasználásának, az építési folyamatok racionalizálásának és a várható élettartam növekedésének köszönhetők.

Az UKGBC jelentése szerint az infrastruktúra szektorban a beépített emissziók nyomon követése és csökkentése egyes esetekben 30-50%-os tőkeköltség-megtakarítást eredményezett.

Mi történt az EU-ban és Magyarországon az elmúlt években?

A közelmúltig a szabályozások többnyire az energiahatékonyságra összpontosítottak, és leginkább önkéntes mechanizmusokra bízták (pl. zöld minősítési rendszerek – LEED, BREEAM, Green Start stb.) az épület szektor kibocsátásainak csökkentését. Ez a tagországokban különböző módokon valósult meg.

Hollandiában 2014 óta teljes életciklusra vetített karbon számítás szükséges minden építési engedélyhez. Finnország 2025-ig életciklusra számított emisszió számítást követel meg épülettípustól függően, fokozatosan csökkentett határértékekkel. Franciaország 2021-től szabályozza az összes új épülethez kapcsolódó szén-dioxid kibocsátás értékelését és jelentését, 2024-től határértékeket megállapítva, amelyek folyamatosan csökkentésre kerülnek (30-40%-kal 2030-ig). A szabályozás díjazza a fa és a bioalapú anyagok használatát.

Magyarországon az európai energiahatékonyságról szóló irányelvben meghatározott célok elérését öt lépésben határozták meg. Az ötödik fokozat 2021 januárjában lépett érvénybe. Azóta csak közel nulla energiafelhasználású épületek kaphatnának használatbavételi engedélyt. A kormány azonban a 13/2021. (III. 10.) ITM rendelettel indoklás nélkül újra kitolta ennek megvalósítását, egészen 2022. június 30-ig.

Az elhalasztott szabályozás is csak a működési emissziókat veszi célba.

Bár a hatályos országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet megemlíti, hogy törekedni kell az életciklus vizsgálatára, a beépített emissziók pontos, sztenderdizált módszerekre alapuló nyomon követése és korlátozása jelenleg csak a beruházók saját belátására van bízva.

Nem fognak teljesülni a klímacélok, ha nem változtatunk

Az Ellen MacArthur Alapítvány előrejelzése szerint 2050-re a beépített emissziók az új épületek teljes kibocsátásának majdnem felét fogják okozni, szemben a mai 28 százalékkal. Ennek a problémának a megoldása nélkül nem teljesíthetőek a párizsi klímacélok. Ezzel szemben mind a mai napig nem áll a zöld építést célzó politikák középpontjában a téma, és az épületek környezeti hatásait érintő nyilvános viták főként az energiahatékonyságra összpontosítottak.

Ahhoz, hogy valóban alacsony karbon-kibocsátású épületekkel rendelkezzünk, a jogszabály alkotóknak, az iparágnak és a társadalomnak is figyelmet kell fordítania ezen kibocsátások csökkentésére, és fel kell azt emelnie legalább arra a szintre, ahova az energiahatékonyság került az elmúlt években.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
Videó: egy robotkutya járja Sanghaj utcáit, miközben különféle utasításokat kiabál
A kínai metropolisz egyes részeit ismét lezárták a járvány miatt, a robotkutyával pedig a lakosságot figyelmeztetik.

Link másolása

A koronavírus új, BA.2-es változata miatt ismét szigorú intézkedések léptek életbe Sanghajban. A kínai metropolisz egyes részeit például ismét lezárták. Az üres utcákat pedig egy robotkutya járja, miközben különböző felhívásokat, utasításokat kiabál – írja a New York Times.

A robotkutyáról videó is készült a város Jiading nevű kerületében.

A felvételen látni, hogy a robotkutya hátára egy hangszórót erősítettek, amelyből olyan utasítások hangzanak el, mint: a kézmosás és a maszkhordás jelentősen csökkenti a vírus átadásának kockázatát.

Egyes jelentések szerint Kínában nemcsak robotkutyákat, de drónokat is bevetnek, hogy így zavarják haza az utcán lévő lakosságot. Az embereknek ugyanis csak indokolt esetben szabad elhagyniuk az otthonaikat, a drónok segítségével pedig azt figyelik, hol vannak tömörülések. A hatóságoknak így egyszerűbb dolguk van, ugyanis a távolból is tudják, hova kell kimenniük.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
JÖVŐ
A Rovatból
Akár két óra alatt is odaérhet Sanghajból New Yorkba a közeljövő hiperszonikus kínai utasszállítója
2025-ben már tesztelnék a Concorde-nál kétszer gyorsabb repülőt, 2030-ban pedig már élesben is kipróbálhatják.

Link másolása

Olyan utasszállító repülő kifejlesztésén dolgozik egy kínai, űrrepüléssel foglalkozó vállalat, amely másodpercenként egy mérföld/másodperc sebességgel képes száguldani és akár pár óra alatt meg tudja tenni a Sanghaj-New York távot - írja a CNN.

A pekingi székhelyű Space Transportation hiperszonikus repülője kétszer olyan gyors lenne, mint a Concorde szuperszonikus utasszállító repülőgép, amely jelenleg a világ második leggyorsabb utasszállítója.

A cég már egy animált reklámvideót is készített a 12 személyesnek megálmodott gépről, amelyen az utasok sisak és szkafander nélkül tudnak utazni. A repülőt két hatalmas gyorsítórakétával képzelik el, amelyekkel függőlegesen repül fel a levegőbe, majd az utazómagasság elérésekor a rakéták leválnak róla. Ezután 7000 kilométer/órás sebességgel száguld végig az űr peremén, majd függőlegesen landol a célállomáson egy állványos futómű segítségével.

A vállalat 2025-ben szeretné tesztelni a hiperszonikus repülőt, 2030-ban pedig már élesben is kipróbálnák.

Ha sikerül a céljukat teljesíteni, Kína kihasználhatja az űrturizmus azon rését, amely igencsak jövedelmező lehet a jövőben, de az üzleti utakra utazók számára is rendkívül vonzó lehet a sokkal gyorsabban A-ból B-be érő repülő. A projektet egyébként a kínai befektetők is bőkezűen támogatják: a vállalat tavaly augusztusban több mint 300 millió jüant (kb. 16,3 milliárd forint) kapott egy sanghaji székhelyű ipari befeketetési alaptól, amelyet a Matrix Partners China és az állami tulajdonú Shanghai Guosheng Group vezet.

Kína már most is jelentős szereplőnek számít az űrtevékenységekben. Az állam számos kezdeményezést támogat, beleértve a műholdas technológiákat, a Holdra és a Marsra való utazást, a bolygók közötti utakat és a mélyűrkutatást. Az űrgazdaságban is szeretnének nagyobb szerepet játszani, az egyik cél például a nagysebességű utasszállítás.

Egy kutatás szerint (a Deloitte tanácsadó cég végzett el a NASA támogatásával) elegendő fenntartható kereslet lenne a kereskedelmi hiperszonikus utasszállítás iránt. Elemzésük szerint olyan nagyvárosok közötti utakra lenne érdemes ilyen járatot indítani, amelyekhez át kell szelni az óceánt vagy óceánokat, és emiatt a normál repülőutak nagyon hosszúak. Pl. New York és London, Miami és Sao Paolo, New York és Párizs, Los Angeles és Sydney és Sydney és Szingapúr között.

A kutatás szerint 90 ilyen útvonalon lenne jövedelmező a hiperszonikus utasszállítás, amelyet évi 2,25 millió utas venne igénybe, és összesen 16,5 milliárd dollár bevételt hozhatna.

Egy másik NASA-megbízásból készített tanulmány szerint azonban akár több mint 300 várospár között is járhatna hiperszonikus repülő az utasok fizetési hajlandósága alapján.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Holoda Attila: Orbán áfát is csökkenthetne, de inkább az uniós klímacélok feladását javasolja
Az energiapolitikai szakértő szerint az árak valóban elszálltak, ezzel párhuzamosan viszont Európa és a világ CO2-kibocsátása is. Rossz irány lenne ezt még tovább növelni.

Link másolása

Orbán Viktor a zsinórban negyedik kétharmados győzelmét követő nemzetközi sajtótájékoztatón bejelentette, javasolni fogja az EU-nak, hogy az elszabaduló energiaárak miatt függesszék fel a fosszilis energiahordozók megadóztatását, a villamosenergia ára ne legyen összekapcsolva a földgáz árával, valamint ne kelljen kötelezően bioüzemanyagot keverni a sima üzemanyagokhoz. Szerinte amíg tart a háború, csak ezekkel a lépésekkel lehet megvédeni a családokat.

A sajtótájékoztatón szó volt Paks 2-ről is, a miniszterelnök ezzel kapcsolatban azt mondta: a beruházás jelentős csúszásban van, és könnyen lehet, hogy az uniós szankciók teljesen el fogják söpörni, amennyiben az atomenergiára is kiterjesztik őket.

A fentiekről kérdeztük Holoda Attila energiapolitikai szakértőt, aki a kampány során az ellenzéki pártok programjának kidolgozásában is részt vett.

– Mi a véleménye Orbán Viktor EU-nak tett javaslatáról?

– Az energiaárak valóban magasak, ezzel párhuzamosan viszont Európa és a világ CO2-kibocsátása is. Az EU épp emiatt vezette be az úgynevezett ETS kereskedelmi rendszert, ami azzal próbálja rávenni a kibocsátás csökkentésére az ipari vállalatokat, hogy fix kvótákat állít fel, és aki ezt túllépi, annak többletkvótát kell vásárolnia a piacról olyanoktól, akik nem használták fel teljesen a saját keretüket. Mivel a jelenlegi helyzetben az energiaárak is keményen sújtják az ipari felhasználókat, Orbán Viktor egyfajta uniós rezsicsökkentési javaslatot jelentett be. Ennek a fogyasztók szempontjából biztosan van logikája, ebből a szempontból dicséretes, hogy szeretné megfékezni az elszabaduló inflációt.

Ugyanakkor azt is látni kell, hogy ezáltal hosszú időre visszavetné azokat a uniós célokat, amelyek a CO2-kibocsátás és a klímavédelem érdekében születtek, ráadásul közös döntéssel. Klasszikus „melyik ujjamba harapjak?” dilemmával állunk szemben, és Orbán Viktor ebben a kérdésben egyértelműen az árak csökkentése mellett tette le a voksát.

Nem meglepő, hiszen a magyar rezsicsökkentés is ebből indul ki, de érdekes módon az sosem jut eszébe, hogy az áfához nyúljon, pedig ezt minden tagállam megtehetné saját hatáskörben. És az energiahordozókra kivetett áfa csökkentésének legalább annyira eredményes hatása lenne, viszont nem tenne keresztbe a CO2-kibocsátás csökkentésének sem.

– Milyen fogadtatása lesz vajon a javaslatnak?

– Biztosan lesznek, akik egyetértenek vele, elsősorban a szegényebb országok közül, akik mindent megtesznek az inflációs hatás mérséklése érdekében. De alapvetően azt is látni kell, hogy az EU-ban ma már többségben vannak azok, akik a klímavédelmi szempontokat úgy is prioritásnak tartják, hogy ez a fogyasztóknak adott esetben többe kerül. Valamilyen úton-módon lépni kell az energiafelhasználás csökkentése és a minél alacsonyabb CO2-kibocsátás érdekében.

– Létezhet valamilyen köztes, kompromisszumos megoldás?

– Ha hozzányúlunk egy rendszerhez, amit korábban elhatároztunk, azzal mindenképpen felhígítjuk, és ezután legtöbbször már nincs megállás. A bioetanol kötelező bekeverése például azt a célt szolgálja, hogy növeljük a megújuló energiahordozók arányát, miközben persze drágul is tőle az üzemanyag. Az árak mérséklésére jó megoldás lehet, de a klímacélokat biztosan lazítaná. Hasonló helyzet állna elő bármilyen más módosítás esetén is: még egy kisebb lazítás is rossz példák egész sorát indíthatná el, valószínűleg több másik ország is felbátorodna és hasonló javaslatokat nyújtana be ezután.

– Ha nem ilyen módon, akkor hogyan lehetne megelőzni az árak elszabadulását?

– Orbán másik javaslatában, miszerint válasszák szét egymástól a villamosenergia és a földgáz árát, lenne logika, ugyanakkor ez azt jelentené, hogy beavatkozunk az Európai Unió saját piac-liberalizációs elveibe.

Inkább az árakat felhajtók ellen kellene fellépni sokkal szigorúbb ellenőrzéssel, de Orbán Viktor valószínűleg azért sem preferálta, mert mindenki tudja, hogy az árfelhajtásban vastagon benne voltak az oroszok is. Lépni lehetne azon a téren is, hogy minden tagállam nézze meg, milyen plusz adókkal sújtja saját hatáskörben az energiahordozókat. Ezeket, mint például az áfa, nyugodtan lehetne csökkenteni.

– Keresztbe tehet-e Orbán egy vétóval a klímacélok teljesítésének?

– Ezt a fajta lebegtetést már hallottuk is tőle, és valóban van zsarolási potenciálja a jelenlegi berendezkedés alapján. Ugyanakkor már így is eléggé páriaként kezelik Magyarországot a rendszeres vétói miatt, nem véletlen, hogy a 7-es cikkely szerinti eljárásnak akár olyan eredménye is lehet, hogy megvonják az ilyen jellegű szavazati jogunkat. Korábban mindig arra tudott hagyatkozni Orbán, hogy a lengyelekkel kölcsönösen támogatjuk egymást, a jelenlegi helyzetben viszont egyáltalán nem biztos, hogy Lengyelország kiállna a Putyint támogató Orbán-rendszer mellett.

– Állandó érv, hogy azért nem támogatja Magyarország az energiahordozókra vonatkozó szankciókat, mert nálunk nincs alternatívája az orosz gáznak. Valóban így van?

– Jelenleg teljesen igaza van ebben Orbánnak, de azt elfelejti hozzátenni, hogy többek között azért alakult így, mert az elmúlt 12 év politikája következtében az energiafüggőség nemhogy csökkent volna, sokkal inkább stabilizálódott. Különösen, hogy egy újabb 15 éves szerződéssel Magyarország földgáz-ellátásának jelentős részét az oroszokhoz kötötte. Pedig Szlovénia kivételével valamennyi szomszédunkkal megteremtődött a vezetékes kapcsolat, ami lehetővé tenné, hogy alternatív energiaforrásokhoz férjünk hozzá, Lengyelországtól egészen Görögországig.

Minden olyan gázforrás, ami beér Európába, jöjjön akár Észak-Afrikából, akár máshonnan, elméletileg már elérhető lenne számunkra. Szintén az elmúlt 12 év negatív fejleménye, hogy leállt annak a Nabucco-vezetéknek az építése, aminek köszönhetően Oroszországot elkerülve juthatott volna földgáz Európába. Ez a projekt gyakorlatilag elhalt, nem utolsósorban a magyar kormány támogatásának hiánya miatt.

– Orbán Paks 2-ről is beszélt, szerinte a beruházás jelentős csúszásban van, de az esetleges EU-s szankciók miatt se biztos, hogy egyáltalán megvalósulhat. Ön szerint ez reális?

– Szinte biztos vagyok benne, hogy nem fognak kiterjedni erre a szankciók, mivel az atomenergia, ha nem is a zöld, de a fenntartható címkét kapta meg nemrég az Uniótól. Persze első lendületből az Európai Parlament is tárgyalt róla, de meglepődnék, ha végül döntés születne erről. Ugyanakkor még ha nem is lesznek konkrét szankciók, a nyugat-európai és amerikai nagy beszállítók – mint a Siemens vagy a General Electric –, amelyek eredetileg részt vettek volna a beruházásban az oroszok oldalán, a jelenlegi helyzetben aligha adják majd a nevüket hozzá.

– Lehetséges, hogy a miniszterelnök legszívesebben már kifarolna az egészből, ezért hozta egyáltalán szóba a fentieket?

– Nem gondolom, vagy ha mégis, akkor aligha beszélne róla ennyire nyíltan, hiszen ezzel komoly megrovást kockáztatna Putyin részéről. Abban is biztosak lehetünk, hogy a jelenlegi energiaellátási rendszerben szükség van egy olyan, úgynevezett zsinórüzemet biztosító alaperőműre, mint a paksi. Azon el lehetne gondolkodni, hogy ha ezt ne csak és kizárólag a Roszatommal valósítsuk meg, egy ilyen döntés ugyanakkor újraindítaná a tendereztetést, ami további csúszást eredményezne. Nem véletlen, hogy ma már a Paks 1-es erőműnél is komoly erőfeszítéseket tesznek az üzemidő meghosszabbítására.

– Milyen alternatív megoldások jöhetnének még szóba?

– Mindig azt szoktam mondani, hogy a legolcsóbb energia az el nem használt energia.

Ha csökkenteni tudjuk a fogyasztást, akár szigeteléssel, akár energiatakarékos háztartási eszközök finanszírozásával, biztosan sokkal többet érnénk el, mintha nekiállunk új rendszereket behozni. Arra apellálni szintén nem túl reális, hogy akár napelemmel, akár szélenergiával pótoljunk egy zsinórüzemű erőművet.

Jelenleg, amíg nem adottak az energiatárolás feltételei, a zöldenergia egyszerűen nem alkalmas egy olyan folyamatos, stabil üzemmódú erőmű, mint Paks helyettesítésére.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Mostantól már a Tescónál is leadhatod a használt étolajat
Újabb zöld gyakorlatot vezetett be a Tesco a fenntartható működés érdekében.

Link másolása

A Tesco elkötelezetten törekszik környezetterhelése csökkentésére. Ennek részeként együttműködik szállítóival és partnereivel a természetvédelem és a vásárlók fenntarthatóbb életmódjának ösztönzése terén. Az áruházlánc ezirányú tevékenysége egy újabb lépéseként 8 üzleténél helyezett ki gyűjtőket, lehetőséget biztosítva ezáltal a használt étolaj szelektív leadására. A tesztüzemben induló kezdeményezéshez a Biofilter Zrt. biztosítja az ún. Használt Étolaj Boxokat, valamint gondoskodik a használt sütőzsiradék elszállításáról és újrahasznosításáról, a Bunge pedig a Tescóban árusított Floriol és Vénusz étolajtermékei nyakcímkéjén tájékoztatja a vásárlókat az újrahasznosítási lehetőségről ebben a 8 áruházban.

„Szeretnénk vásárlóinknak alternatívát kínálni, hogy ne a lefolyóba öntsék vagy a szemétbe dobják a használt étolajat, ami jelentősen szennyezi a környezetet.

Ezért indítottuk el 8 áruházunknál tesztüzemben a használtolaj-visszagyűjtést, ahol a parkolóhoz közel, az üzletek előtt, illetve egy helyen próbajelleggel az üzletsoron állítottuk fel a Biofilter használtétolaj-gyűjtőit. Örülök neki, hogy a jó gyakorlatot ösztönző kezdeményezést a Bunge is támogatja a termékein megjelenő kommunikációval”– mondta Pálinkás Zsolt, a Tesco-Global Zrt. vezérigazgatója.

Jelenleg a Tesco zalaegerszegi, soproni, győri, paksi, budaörsi, ceglédi, valamint Fogarasi úti és Andor utcai budapesti áruházainál lehet elhelyezni a használt étolajat az erre szolgáló szelektív gyűjtőkben.

A lehetőség szerint a saját flakonjába visszatöltött, kihűlt étkezési olaj a legközelebbi vásárlás alkalmával egyszerűen leadható a 8 gyűjtőpont valamelyikén. Elszállításról és az újrahasznosításról az országos begyűjtőhálózattal rendelkező Biofilter Zrt. gondoskodik.

„Az olajban, illetve zsírban való sütés elterjedt eljárás a magyar konyhákban. Arra viszont kevesen gondolnak, hogy az elhasznált sütőolaj speciális kezelést igénylő háztartási hulladék. Egyetlen csepp használt étolaj akár ezer liter élővizet is elszennyezhet, amennyiben nem megfelelően kezelik. Ezért is örülök, hogy a Tesco és a Bunge is csatlakozik a lakossági környezetterhelés csökkentését célzó használtétolaj-begyűjtő programhoz.

A kihelyezett Használt Étolaj Boxokban leadott olajat tisztítás után biodízel-gyártásra adjuk át, amelynek során azt az Európai Unióban érvényes szabályozás alapján 8,2 százalékban az üzemanyagba keverik, így visszajut a lakossághoz és körforgásban tartható"

– mondta Deák György, a Biofilter Zrt. vezérigazgatója.

„Elkötelezettek vagyunk a fenntarthatóság iránt az ellátási lánc minden egyes lépcsőfokán – a termelőktől a fogyasztókig. Éppen ezért örömmel álltunk a Tesco és a Biofilter Zrt. új közös, zöld gyakorlata mellé azzal, hogy a Vénusz és a Floriol étolajaink palackjain található kommunikációval felhívjuk a vásárlók figyelmét. Reméljük, hogy ezzel is erősítjük a használt étolaj szelektív újrahasznosításával kapcsolatos ismereteket, és a fogyasztók is csatlakoznak a kezdeményezéshez" – tette hozzá Grászli János, a Bunge magyarországi vezetője.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk