/jovo/mi-jon-a-teve-utan-es-van-e-elet-a-reklamokon-tul/
hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Mi jön a tévé után és van-e élet a reklámokon túl?

A televíziózás már nem marad örök sláger? Jönnek az új médiumok? A jövőbe néztünk Csermely Ákos médiaszakértővel.
hirdetés

Jelentősen megváltozott mára az, hogy honnan és hogyan tájékozódunk, milyen csatornákat választunk a szórakozáshoz, mennyi időt töltünk televíziózással vagy internetezéssel. Ez az átalakulási folyamat még további újításokat hozhat magával. Hogy pontosan mikkel is szembesülhetünk mostanság, és még mire számíthatunk a média világában, arról Csermely Ákos médiaszakértőt, a Media Hungary és Internet Hungary konferenciák alapítóját és szervezőjét kérdeztük.

- A médiás múlt és a konferenciaszervezői tapasztalat miatt az egyik legnagyobb szakértője lehet a hazai média-evolúciónak. Mi a meglátása most a piacról? Honnan indultunk, merre tartunk? Milyen markáns változást lehet észrevenni?

- Az az állításom, amit 1999-ben tettem az Internet Hungary konferencián az internettel kapcsolatban, hogy egy év egy kutyaévnek, vagyis 7 évnek számít, és az internet exponenciálisan gyorsulva halad előre, az az utóbbi két évben már a médiára is igaz. Lassító folyamatnak inkább azt látom, hogy bizonyos szereplőknek nem érdeke, hogy a gyorsulás a média részéről is megtörténjen. Emiatt az interneten megjelenő egyéb lehetőségek elkezdik beelőzni a hagyományos médiát.

A távolság még olyan nagy, hogy nagyjából biztonságban is érezhetnék magukat. De pár éven belül eljön egy olyan pont, amikor összeadódnak ezek a nem figyelembe vett tényezők. Ilyen a figyelemgazdaság fölaprózódása, amikor a szabadidőnkben a közösségi média felületeken különböző audio-vizulális tartalmak fogyasztásának áldozunk. Amikor a Facebook, a YouTube, az E-Sport és társaik összeadódnak, akkor

"
a felhasználóik már egy kellően kritikus tömeget képeznek ahhoz,

ami az egész rendszert beboríthatja. Nem véletlen, hogy a televíziósok is egyre több fronton nyitnak új csatornákat.

hirdetés

- Akkor a televíziónak meg vannak számlálva a napjai?

- Biztos, hogy a televízió még sokáig prosperálni fog, nem temetném még, de egyre több kihívással kell szembenéznie. Ma már elég, ha van internetkapcsolatunk, és ha lemaradtunk egy tévéadásról, akkor másnap is megnézhetjük – kikerülve a nagyobb reklámblokkokat.

És nem elhanyagolható az a tényező sem, hogy a tévének osztoznia kell a digitális térben megjelent, már emlegetett szereplőkkel, akik egyre nagyobb mértékben kötik le a figyelmet: egyre többen a Facebookról kattintanak tovább, hogy híreket olvassanak, a YouTube-on keresnek szórakoztató tartalmakat és az E-Esportot választják, ha versengésre, izgalomra vágynak. El kellene fogadni, hogy ez a hihetetlen mértékű gyorsulás egy adottsággá vált, ami megváltoztatja a piaci viszonyokat is, a hirdetések terén is.

Csermely Ákos

Már 12 éves korában tévés akart lenni. A híradástechnikai szakközépiskolát is ezért választotta. 1981-től a Magyar Televízió munkatársa lett. Vágóként kezdett, majd a Külpolitikai szerkesztőséghez került, ahol Baló Györgyöt tartotta nagy mesterének. A 80-as években szinte az egész világot bejárta a műsorkészítésnek köszönhetően - Kambodzsától Kubáig. 1989-től egy reklámügynökséggel működött együtt, később animációs stúdióban is volt érdekeltsége.

1994-től az A3 Televíziónál dolgozott. 1995-ben szervezte meg az első Media Hungary konferenciát feleségével, akivel a mai napig közösen dolgoznak a konferenciák előkészítésén. 2000 óta már csak erre koncentrál, a Media Hungary mellett az Internet Hungary, a Kamera Hungária, a Mobil Hungary és az Evolution konferenciák kitalálója és szervezője. Két gyermek édesapja, és két kutya boldog tulajdonosa.

- Mit tehetnek azért a különböző szereplők, hogy ebben a „figyelemgazdaságban” éllovasok lehessenek, és egyre több fogyasztót mutathassanak fel?

- Egyre könnyebben emészthető műsorok, egyre frappánsabb címekkel. Látunk is erre törekvést, csak sajnos sokszor épp azok a médiumok profitálnak a figyelem bevonzásából, amelyek nem éppen a hírszerkesztési alapelveknek megfelelően működnek, sokszor álhíreket, vagy más oldalaktól átvett tartalmakat tesznek közzé, egyetlen céllal, hogy saját maguknak minél nagyobb forgalmat generálhassanak. A szakmai szövetségeknek fel kellene lépniük ezek ellen, egységes piaci fellépésre lenne szükség, hogy az ilyen oldalak ne maradhassanak fenn. De ilyet most nem látunk. Sőt, ha nagyon megkapargatjuk a dolgokat, mindenhol látunk furcsaságokat.

Hosszútávon a médiafogyasztók edukálása lenne a feladat, hogy az olvasók megtanulják, hogy milyen portálokkal, címekkel, tartalmakkal szemben legyenek szkeptikusak, és ne kattintgassanak rájuk. Lássuk be, ez álomszerű, kevésbé kivitelezhető.

De legelőször is minden médiumnak magába kellene néznie. Amikor azonban ilyen mértékű hírverseny van a kattintásért, a nézőért, az olvasóért, akkor ezt senki nem fogja megtenni.

- Egy kutatás nemrégiben kimutatta, hogy digitalizáció terén Magyarország az európai rangsorban viszonylag hátrébb kullog, viszont a digitális tartalmak fogyasztásában élen járunk. Az, hogy sokat internetezünk, hordoz magában veszélyeket és lehetőségeket egyaránt.

- Magyarországon 6 millió ember érhető el interneten. Egyre több gazdasági cégről hallom-látom, hogy inkább előállítják a saját tartalmukat. Felvesznek egy jó digitális stratégát, néhány szerkesztőt, és létrehozzák a saját kommunikációs csatornájukat. Ez egy lehetőség a hirdetőknek, de egy veszély a médiának, amit a szereplők még nem igazán látnak.

Múltkor a kosárlabda szövetség elnökével beszélgettem, aki azt mesélte, hogy próbált egyeztetni kábeltévékkel, hogy kössenek szerződést a mérkőzések közvetítésére. Nem járt sikerrel, arra hivatkoztak, hogy nincs elég közönsége a kosárlabdának. Mit csinált erre a szövetség? Vett egy pár kamerát, összeállt egy céggel, létrehozta a saját közvetítését, és amellett, hogy elérte a célcsoportját, felfedezte azt is, hogy a közvetítésen keresztül adatokat tudnak feldolgozni a nézőkről. Ezek az adatok pedig jól hasznosíthatók a szövetség számára. Erre pedig gyakorlatilag a médiások tanították meg őket, mert nem voltak hajlandók szóba állni velük. Ez csak egyetlenegy példa, de amikor majd ebből sok lesz, akkor az majd nagyon fog fájni.

- Milyen újítások várhatók a jövőben az egyes lehetőségek összekapcsolásával?

- Tegyük fel, hogy az egyik nagy hipermarket-lánc nézi, hogy adott vásárlója elkölt nála a hitelkártyájáról évi egymillió forintot. Azt is látja a vásárolt cikkek alapján, hogy van mondjuk kutyája, macskája, kisgyereke, szeret kirándulni. Erre előáll egy olyan ajánlattal, hogy kedves vásárlónk, ne tegyél be éves szinten egymillió forintot a bankba, add ide nekünk, fizesd be a Barionba vagy PayPalba, adj nekünk hozzáférést, mi adunk mögé biztonsági garanciát, és mi minden ebből a keretből nálunk elköltött összegre kedvezményt adunk, ami nagyobb lesz, mint az éves banki kamat. És innentől arra sincs szükség, hogy ezt a célközönséget a médiában elhelyezett reklámokon keresztül érjék el.

Kirajzolódik egy olyan világ, amelyben a cégek úgy is el tudják érni a célközönségüket,

hogy nincs szükségük a médián keresztüli reklámozásra,

vagy legalábbis sokkal kevésbé, inkább a brand erősítése miatt. Egy óriási digitális forradalom küszöbén állunk, amiből ez fog következni.

- Mi az a megkerülhetetlen téma most, ami egészen biztosan előjön az ősszel esedékes konferencián?

- Látok egy fontos kérdést: Van-e élet a reklámon kívül? Szeretném, ha körüljárhatnánk ezt a témát, megnézhetnénk, hogy mi a helyzet az előfizetéses médiumok piacán, hogy hogyan áll össze egy tartalom, annak milyen költségei vannak, és ehhez képest mivel lehet segíteni a közönségelérést, és hogy milyen kritériumai lehetnek annak, hogy a fogyasztók előfizessenek online tartalmakra.

Abból az alapvetésből, hogy az online tartalom ingyen van, nehéz kimozdítani a magyarországi felhasználókat, pedig hát mégis csak kábeltévé-előfizetők sokan, papír alapú újságot is vásárolnak. Ugyanakkor ha valaki már hajlandó egy tartalomért pénzt fizetni, jogosan magasabbak az elvárásai is, neki már nem lehet álhíreket, ellenőrzés nélküli információkat eladni, nagyon ügyelni kell a hitelességre és a színvonal fenntartására. Ezt egyébként mindenképpen tisztító erejűnek tartom, hogy megjelennek az online előfizetéses tartalmak. Ha a párizsit kifizetjük a boltban, akkor a tartalomgyártók munkáját is tisztelhetjük annyira, hogy azt sem kérjük ingyen.

Az Internet Hungary konferenciára több olyan külföldi előadót is szeretnénk meghívni, akiknek már van tapasztalata ezen a téren.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk