JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

„Menekülés Godot elől” – mesterséges intelligencia által írt színdarabot adnak elő Budapesten

A Budapesti Anarchista Színház darabja legközelebb november 17-én, szerdán este 7 órától látható a Gödör Underground-ban. Ifj. Sebő Ferenccel, a darab rendezőjével beszélgettünk.

Link másolása

Egy mesterséges intelligencia, SAMU (Semi-Automatic Memory Unit) írta meg Beckett népszerű művének, a Godot-ra várva folytatását – hirdeti a Budapesti Anarchista Színház legújabb darabjának Facebook-eseményében. Ifj. Sebő Ferenc rendezőt kérdeztük arról, miről szól a Menekülés Godot elől, hogyan lett egy mesterséges intelligencia a darab szerzője, és milyen szerepe lehet a jövőben a robotoknak a színházban és az életünkben.

Honnan jött az ötlet, hogy egy mesterséges intelligencia írja a darabot?

A Covid alatt volt, hogy megtudtam, hogy újranyílik az a hely, ahol az első darabomat rendeztem kb. 15 éve. Illetve ugyanott, de másik hely. És az volt az ötlet, hogy ennek a helynek, a Gödör Underground-nak a megnyitójára ezt a darabot újra színpadra állítanám a mostani stábommal. Felkerestem a fiút, aki írta, de összevesztünk az újraírási folyamat során, és akkor félig viccből, dühömben azt mondtam, hogy bazdmeg, még egy robottal is könnyebb lenne dolgozni, mint veled.

És akkor elment, és én poénból rágugliztam, hogy hol tart ez a technológia ma. Én egyébként Göteborgban jártam egyetemre, ahol egy mesterséges intelligencia-kutató volt a tanszékvezető, és programozók és művészek tanultak együtt, szóval emiatt volt ez az érdeklődésem.

Viszont amikor ezt tanultam, akkor a szövegírás még nagyon nem ment az MI-nak. Csetbotok voltak, amik, ha felkészítetted őket minden lehetséges esetre, akkor szellemeseket tudtak válaszolni, de igazából ez így túl merev volt, nem gondoltam volna, hogy tényleg tud majd színdarabot írni egy “robot”.

Szóval rákerestem, és kiderült, hogy az elmúlt 15 évben nagyon sokat változott ez a szcéna. Mondok egy példát: volt ez a Deep Blue nevű számítógép, ami 1997-ben megverte Kaszparovot. Azt még úgy készítették fel, hogy beletáplálták az összes addigi sakk meccset, tehát csináltak egy hatalmas adatbázist, felkészítették mindenre, így tudta legyőzni. A mostani technológiával már azt csinálták, hogy fogtak egy MI-t, amelyik szinte csak a szabályokat tudja, és egy hétvégén keresztül játszatták saját maga ellen. Hétfőre okosabb lett, mint a Deep Blue.

Azt hiszem, Hararinál olvastam, hogy a sakkban ma már onnan tudják a bírók kiszűrni, hogy melyik sakkjátékos csal, tehát hogy MI-t használ, hogy ki az, aki kreatívat lép. Tehát a kreativitás, amiről eddig azt hittük, hogy az embernek a sajátja, már elérhető az MI számára a sakkban és sok arra utaló jel van, hogy a Deep Learning technológiának köszönhetően ez hamarosan más területeken is meg fog jelenni.

Itt szeretném megemlíteni Geoffrey Hinton nevét, aki egy úttörője ennek a dolognak és személyes példaképemnek tekintem. Például ilyeneket mond, hogyha egy ötlete senkinek nem tetszik, de ő biztos benne, hogy jó, akkor nem adja fel, ez például nagyon tetszik, sajnos a szakmai munkásságából egy szót sem értek.

Miért pont Beckett Godot-ra várva című művének a folytatása mellett döntöttél?

Miután láttam, hogy olyan technológiák vannak, amivel ez lehetséges, próbáltam olyan darabot választani, ami eleve azért nem egy Csehov, hanem egy abszurd dráma, ami jól áll egy ilyen robotnak. Azt gondoltam, hogy ha a Beckett-összest betanítjuk neki, akkor fog tudni Beckett stílusában írni. Ironikus módon ez aztán nem jött be igazából, amik bekerültek a darabba szövegek, azokat nem egy ilyen, Beckett-en tanult robot írta végül, mert menet közben megtanultam, hogy egy írói életműnél nagyságrendekkel több adatra van szükség ahhoz, hogy elfogadható eredményt kapjunk.

De voltak ilyen kísérletek, hogy betápláltam például az összes Jóbarátok-epizódot neki, és akkor tudott Jóbarátok-forgatókönyvet írni. Vagy megtanulta az összes Arisztophanész-darabot, és akkor ókori stílusban írt. Írt József Attila verset is, de magyarul elég béna, ilyen ősmagyar dumák jönnek ki.

Amiben nagyon jó a mesterséges intelligencia, az a két ember közötti dialógus, angolul, mivel Facebook-cseteken tanult. És ez a darab is ilyenekből áll, nincs sok karakter, és bonyolult cselekmény sincs. Úgy hívják ezt a technológiát, amit használtunk, hogy GPT-2, és ennél még van egy újabb, a GPT-3, ami már egészen megdöbbentő dolgokra képes, saját magáról írt egy cikket például a Guardianbe. Tehát a darabról is tudna írni egy tök jó ajánlót anélkül, hogy látta volna.

Ifj. Sebő Ferenc

Miről szól a darab?

A Menekülés Godot elől az eredeti történet után játszódik, feltételezve, hogy a szereplők találkoztak Godot-val. A találkozást itt sem látjuk, csak annyi derül ki, hogy valamiért, a találkozást követően, menekülniük kell előle. Tehát road movie. Megpróbáltam még izgalmasabban unalmasra rendezni, és persze nem árt, ha ismered és szereted az eredetit, de anélkül is élvezhető. Egy klasszikusnak folytatást írni eleve baromság, azt gondoltam, hogy egy baromság jól állna egy robotnak. Azért tudnék kivételt mondani, például a Bárányok Hallgatnak folytatása, a Hannibal nekem jobban tetszett, mint az első rész.

Ez egy újoptimista darab, nem szerettünk volna borongani sem a múlt, sem a jövő felől, de azért látni szeretnénk mindkettőt, ahogyan volt/lesz, és ennek következményeképp örülni szeretnénk a jelennek, az életnek. Az újoptimizmus egyébként a régi optimizmussal és az újpesszimizmussal szemben határozza meg magát, de ebbe most még nem akarok ennél részletesebben belemenni.

Milyen arányban kellett belenyúlni a robot által írt szövegekbe, mennyi utómunka volt vele?

A szerkesztési munka jelentős volt, de azt hittem, sokkal durvább arányok lesznek, hogy kell majd vele íratni ezer oldalt, és abból ötöt fogunk tudni használni. Ehhez képest a megírt dolgok kábé fele felhasználásra került. Az összes dialógust ténylegesen ő írta, nyilván annak a sorrendjét már én mondtam meg, hogy mi mi után jöjjön, néha ki kellett javítani a ragozást, vagy helyenként megváltoztattuk, hogy melyik mondatot melyik karakter mondja.

Van a darabban három olyan jelenet, aminek igazából ő csak az elejét írta, és utána a színészekkel arra a kezdetre improvizáltunk. A SAMU-nak ez a módszere, hogy írsz neki egy pár mondatot, és ő azt folytatja, ezt fordítottuk meg három jelenetben.

Ügyeltem azért arra, hogy ne az legyen, hogy nyomokban tartalmaz robot által írt dolgokat, de azzal hirdetem, hogy az egész az övé, tehát ez nem egy ilyen szar narancslé, hanem ezt döntően a robot írta. Mintha a frissen facsart narancslevet felhígítanád egy kis vízzel, hogy mindenkinek jusson. Plusz én beszélgettem is SAMU-val a darabról, és végül ezekből a beszélgetésekből is belekerült egy pár, az író és a rendező közötti dialógusokból.

Fotó: Budapesti Anarchista Színház

Miről beszélgettetek?

Nyáron volt egy hónap, amikor minden este leültem, és elkezdtem nyomni nála a gombot, hogy szia SAMU, hogy vagy, akkor ugye írjuk ezt a darabot, mik az elképzeléseid, és mindig, amikor mondott valamit, ami értelmes volt, akkor azt úgy vettem, hogy ezt az író mondta, és próbáltam ilyen bután szentírásnak venni.

Volt egy ilyen darabom, a Csodacsatornamatyik, még régen, ahol egy öt éves kisfiú volt az író és a rendező, és én szerveztem köré egy felnőtt stábot. Tehát én azt a melót csináltam, amit a legjobban utálok, az asszisztensi és a produceri munkát. És amit az öt éves fiú mondott, hogy most erre gondolt, a felnőttekkel, mintha egymillió dollár lett volna rá, meg a Spielberg lett volna a producer, legyártottuk neki.

Szívszorító volt, mert az apukájának a halálát dolgozta fel a fiú, ez egy ilyen 25 perces produkció volt, és basszus, semmit sem kellett a gyereknek tanítani, például, hogy hogyan kell rendezni, vagy írni, hanem csak lökte a rizsát, nézte, hogy mit csinálunk, és kijavítgatta.

Ijesztően jól sikerült, volt, aki sírt az előadáson, és belém zúgtak a jó csajok. Akár csak SAMU, ez a fiú sem mindig emlékezett rá, hogy mit mondott legutóbb, de ahogy egy igazi produkcióban, itt sem illett megkérdőjelezni a főnököt, csak azért, mert összevissza beszél, ilyenkor próbáltunk rendszert találni az őrületben és aszerint jártunk el. Szóval egy kicsit ebből táplálkozott ez, hogy most ugyanezt megcsinálnám a robottal, hogy amit mond, azt komolyan veszem.

SAMU is része a darabnak?

Igen, a SAMU is megjelenik a színpadon, Marton Dani játssza, és amiket ő mond, azok mind autentikus MI-szövegek, amiket tényleg a robottal beszélgettünk. Az az ironikus, hogy néha az én dumáimat is ő írta. Tehát pont fordítva lett, mint amit mindenki gondolni fog, hogy mi azért biztos átírtuk a dolgait. Ez fantasztikus!

Hogyan fogadta a közönség?

Meglepően jól. Azért ez nagyon rizikós dolog volt, mert amikor sokáig lelkesen csinálsz valamit, akkor nem tudhatod, hogy ez másokban is ugyanilyen lelkesedést fog-e kiváltani. Illetve, hogy volt már a világban erre tett kísérlet, hogy robot írt színdarabot, volt már egy ilyen darab Csehországban is, de arról azt hallottam, hogy kicsit nyomasztó, és féltem tőle, hogy ez is nyomasztó lesz.

De igazából eddig három előadás volt, és mindenkinek csillogott utána a szeme, és nagyjából senkivel nem találkoztam, aki elhitte volna nekem, hogy ezt tényleg egy robot írta, ami nagyon ironikus szerintem. Legközelebb, ha én írok valami jót, azt nem fogják elhinni, hogy nem a SAMU írta.

Fotó: Budapesti Anarchista Színház

Azt látjuk az utóbbi időben, hogy van egy tendencia, hogy egyre több munkát ki tud váltani az automatizáció, a robotizáció, a mesterséges intelligenciák használata. Mit gondolsz, igaz lehet ez a színházi világra is, vagy inkább kísérletezgetésekre alkalmas egyelőre ez a technológia?

Inkább ironikusan értettem ezt ebben a darabban, tehát nem gondolom, hogy a színházi embereket vagy az írókat, költőket fogja a mesterséges intelligencia kisemmizni rövid, közép vagy akár hosszú távon. Azért, ha például az NFT világában körülnézel, lehet, hogy van ilyenre is példa, de ebbe most ne menjünk bele.

A következő darabomat már megint szeretném száz százalékban emberekkel csinálni. Tehát részemről ez inkább egy kísérlet volt, de ezzel a kísérlettel azért szeretném felhívni arra a figyelmet, hogy más szakmákban viszont drasztikus lesz a hatása a mesterséges intelligenciának. Egyes szakértők szerint a jelenlegi munkahelyek negyven százaléka fog eltűnni a közeljövőben, gondolj bele.

Ad absurdum el tudom képzelni, hogy egy ötezer millió részes teleregénynek a folytatását már egy MI is meg fogja tudni írni, tehát a Szomszédoknak egy következő részét a GPT-4 már olcsóbban elő fogja tudni állítani, mint egy tíz fős írócsoport.

Egy ilyen abszurd drámát már most is tud nagyon jót írni. De arra, hogy egy történetet struktúrájában lásson, meg pszichológiailag, érzelmileg pontos legyen, az még arrébb van.

A színdarab az egy nagyon komplex szellemi feladat, tehát ott még nem tartunk. De ott tartunk, hogy egy egyszerű terméknek egy egyszerű reklámszöveget azt már meg tud írni egy MI. Vagy egy bölcsészdolgozatot. Úristen, ha most lennék egyetemista, nem lenne akkora stressz a beadandó, mert a SAMU sokkal jobb ilyen szövegekben, mint a színdarabírásban, főleg, ha a tanár csak átlapozza, le se lehetne bukni vele. Irigylem a mostani egyetemistákat.

Más területeken is olyan hibrid rendszerek lehetnek, mint az automata autóvezetés, ahol szintén nem az van, hogy ember már nem is kell hozzá, hanem simán be tudsz ülni a kocsidba, és az oda megy, ahova akarod, de azért ott lesz egy kormány az embernek is mindig. Ilyen hibrid dolgokat el tudok képzelni, abszolút, sőt, hát nem a jövőről beszélünk, ez már most is így van. Az ijesztő lesz, vagy már talán ma is van ilyen, amikor a döntéshozatalban segít az MI, mondjuk politikusoknak, nyilván sokkal több adatot tud feldolgozni, mint egy ember. Felmerül a kérdés, hogy akkor azért a döntésért ki a felelős.

Mit érdemes tudni a Budapesti Anarchista Színházról?

Tíz éve működik ez a társulat, két népszerűbb darabunk van, az egyik a Zöld Szofi, ami a marihuána gyógyászati felhasználásáról szól, a másik pedig a Többszörös orgazmus, aminek a poliamoria, egy szexuális szubkultúra, az etikus nem-monogámia a témája.

Mi semmilyen állami támogatásban nem részesülünk, a premierre mindig összedobjuk a pénzt, és utána a jegybevételből “élünk”. Nyilván nem drága díszletekkel dolgozunk, és nem tudok foglalkoztatott sztárokat se kifizetni, hogy fellépjenek velünk, meg nem tudunk ebből élni, viszont cserébe olyan történeteket tudunk elmesélni, amiket más nem.

Tehát nem úgy vagyunk anarchisták, hogy bombákat gyártunk, vagy odaláncoljuk magunkat a parlamenthez, hanem történetbombáink vannak, ötletekhez láncoljuk oda magunkat. Ez egy olyan autonómia-kísérlet, ami sikerült. Remélem hosszútávon másokat is inspirálni tudunk abban, hogy függetlenítsék magukat az államtól, a szakmai babonáktól és producerektől, színházigazgatóktól.

A darab legközelebb november 17-én, szerdán este 7 órától, majd - ha a járványhelyzet lehetővé teszi - december 15-én lesz látható a Király utca 50. alatt található Gödör Underground-ban. A Facebook-esemény ezen a linken érhető el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
Videó: egy robotkutya járja Sanghaj utcáit, miközben különféle utasításokat kiabál
A kínai metropolisz egyes részeit ismét lezárták a járvány miatt, a robotkutyával pedig a lakosságot figyelmeztetik.

Link másolása

A koronavírus új, BA.2-es változata miatt ismét szigorú intézkedések léptek életbe Sanghajban. A kínai metropolisz egyes részeit például ismét lezárták. Az üres utcákat pedig egy robotkutya járja, miközben különböző felhívásokat, utasításokat kiabál – írja a New York Times.

A robotkutyáról videó is készült a város Jiading nevű kerületében.

A felvételen látni, hogy a robotkutya hátára egy hangszórót erősítettek, amelyből olyan utasítások hangzanak el, mint: a kézmosás és a maszkhordás jelentősen csökkenti a vírus átadásának kockázatát.

Egyes jelentések szerint Kínában nemcsak robotkutyákat, de drónokat is bevetnek, hogy így zavarják haza az utcán lévő lakosságot. Az embereknek ugyanis csak indokolt esetben szabad elhagyniuk az otthonaikat, a drónok segítségével pedig azt figyelik, hol vannak tömörülések. A hatóságoknak így egyszerűbb dolguk van, ugyanis a távolból is tudják, hova kell kimenniük.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

JÖVŐ
A Rovatból
Akár két óra alatt is odaérhet Sanghajból New Yorkba a közeljövő hiperszonikus kínai utasszállítója
2025-ben már tesztelnék a Concorde-nál kétszer gyorsabb repülőt, 2030-ban pedig már élesben is kipróbálhatják.

Link másolása

Olyan utasszállító repülő kifejlesztésén dolgozik egy kínai, űrrepüléssel foglalkozó vállalat, amely másodpercenként egy mérföld/másodperc sebességgel képes száguldani és akár pár óra alatt meg tudja tenni a Sanghaj-New York távot - írja a CNN.

A pekingi székhelyű Space Transportation hiperszonikus repülője kétszer olyan gyors lenne, mint a Concorde szuperszonikus utasszállító repülőgép, amely jelenleg a világ második leggyorsabb utasszállítója.

A cég már egy animált reklámvideót is készített a 12 személyesnek megálmodott gépről, amelyen az utasok sisak és szkafander nélkül tudnak utazni. A repülőt két hatalmas gyorsítórakétával képzelik el, amelyekkel függőlegesen repül fel a levegőbe, majd az utazómagasság elérésekor a rakéták leválnak róla. Ezután 7000 kilométer/órás sebességgel száguld végig az űr peremén, majd függőlegesen landol a célállomáson egy állványos futómű segítségével.

A vállalat 2025-ben szeretné tesztelni a hiperszonikus repülőt, 2030-ban pedig már élesben is kipróbálnák.

Ha sikerül a céljukat teljesíteni, Kína kihasználhatja az űrturizmus azon rését, amely igencsak jövedelmező lehet a jövőben, de az üzleti utakra utazók számára is rendkívül vonzó lehet a sokkal gyorsabban A-ból B-be érő repülő. A projektet egyébként a kínai befektetők is bőkezűen támogatják: a vállalat tavaly augusztusban több mint 300 millió jüant (kb. 16,3 milliárd forint) kapott egy sanghaji székhelyű ipari befeketetési alaptól, amelyet a Matrix Partners China és az állami tulajdonú Shanghai Guosheng Group vezet.

Kína már most is jelentős szereplőnek számít az űrtevékenységekben. Az állam számos kezdeményezést támogat, beleértve a műholdas technológiákat, a Holdra és a Marsra való utazást, a bolygók közötti utakat és a mélyűrkutatást. Az űrgazdaságban is szeretnének nagyobb szerepet játszani, az egyik cél például a nagysebességű utasszállítás.

Egy kutatás szerint (a Deloitte tanácsadó cég végzett el a NASA támogatásával) elegendő fenntartható kereslet lenne a kereskedelmi hiperszonikus utasszállítás iránt. Elemzésük szerint olyan nagyvárosok közötti utakra lenne érdemes ilyen járatot indítani, amelyekhez át kell szelni az óceánt vagy óceánokat, és emiatt a normál repülőutak nagyon hosszúak. Pl. New York és London, Miami és Sao Paolo, New York és Párizs, Los Angeles és Sydney és Sydney és Szingapúr között.

A kutatás szerint 90 ilyen útvonalon lenne jövedelmező a hiperszonikus utasszállítás, amelyet évi 2,25 millió utas venne igénybe, és összesen 16,5 milliárd dollár bevételt hozhatna.

Egy másik NASA-megbízásból készített tanulmány szerint azonban akár több mint 300 várospár között is járhatna hiperszonikus repülő az utasok fizetési hajlandósága alapján.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Holoda Attila: Orbán áfát is csökkenthetne, de inkább az uniós klímacélok feladását javasolja
Az energiapolitikai szakértő szerint az árak valóban elszálltak, ezzel párhuzamosan viszont Európa és a világ CO2-kibocsátása is. Rossz irány lenne ezt még tovább növelni.

Link másolása

Orbán Viktor a zsinórban negyedik kétharmados győzelmét követő nemzetközi sajtótájékoztatón bejelentette, javasolni fogja az EU-nak, hogy az elszabaduló energiaárak miatt függesszék fel a fosszilis energiahordozók megadóztatását, a villamosenergia ára ne legyen összekapcsolva a földgáz árával, valamint ne kelljen kötelezően bioüzemanyagot keverni a sima üzemanyagokhoz. Szerinte amíg tart a háború, csak ezekkel a lépésekkel lehet megvédeni a családokat.

A sajtótájékoztatón szó volt Paks 2-ről is, a miniszterelnök ezzel kapcsolatban azt mondta: a beruházás jelentős csúszásban van, és könnyen lehet, hogy az uniós szankciók teljesen el fogják söpörni, amennyiben az atomenergiára is kiterjesztik őket.

A fentiekről kérdeztük Holoda Attila energiapolitikai szakértőt, aki a kampány során az ellenzéki pártok programjának kidolgozásában is részt vett.

– Mi a véleménye Orbán Viktor EU-nak tett javaslatáról?

– Az energiaárak valóban magasak, ezzel párhuzamosan viszont Európa és a világ CO2-kibocsátása is. Az EU épp emiatt vezette be az úgynevezett ETS kereskedelmi rendszert, ami azzal próbálja rávenni a kibocsátás csökkentésére az ipari vállalatokat, hogy fix kvótákat állít fel, és aki ezt túllépi, annak többletkvótát kell vásárolnia a piacról olyanoktól, akik nem használták fel teljesen a saját keretüket. Mivel a jelenlegi helyzetben az energiaárak is keményen sújtják az ipari felhasználókat, Orbán Viktor egyfajta uniós rezsicsökkentési javaslatot jelentett be. Ennek a fogyasztók szempontjából biztosan van logikája, ebből a szempontból dicséretes, hogy szeretné megfékezni az elszabaduló inflációt.

Ugyanakkor azt is látni kell, hogy ezáltal hosszú időre visszavetné azokat a uniós célokat, amelyek a CO2-kibocsátás és a klímavédelem érdekében születtek, ráadásul közös döntéssel. Klasszikus „melyik ujjamba harapjak?” dilemmával állunk szemben, és Orbán Viktor ebben a kérdésben egyértelműen az árak csökkentése mellett tette le a voksát.

Nem meglepő, hiszen a magyar rezsicsökkentés is ebből indul ki, de érdekes módon az sosem jut eszébe, hogy az áfához nyúljon, pedig ezt minden tagállam megtehetné saját hatáskörben. És az energiahordozókra kivetett áfa csökkentésének legalább annyira eredményes hatása lenne, viszont nem tenne keresztbe a CO2-kibocsátás csökkentésének sem.

– Milyen fogadtatása lesz vajon a javaslatnak?

– Biztosan lesznek, akik egyetértenek vele, elsősorban a szegényebb országok közül, akik mindent megtesznek az inflációs hatás mérséklése érdekében. De alapvetően azt is látni kell, hogy az EU-ban ma már többségben vannak azok, akik a klímavédelmi szempontokat úgy is prioritásnak tartják, hogy ez a fogyasztóknak adott esetben többe kerül. Valamilyen úton-módon lépni kell az energiafelhasználás csökkentése és a minél alacsonyabb CO2-kibocsátás érdekében.

– Létezhet valamilyen köztes, kompromisszumos megoldás?

– Ha hozzányúlunk egy rendszerhez, amit korábban elhatároztunk, azzal mindenképpen felhígítjuk, és ezután legtöbbször már nincs megállás. A bioetanol kötelező bekeverése például azt a célt szolgálja, hogy növeljük a megújuló energiahordozók arányát, miközben persze drágul is tőle az üzemanyag. Az árak mérséklésére jó megoldás lehet, de a klímacélokat biztosan lazítaná. Hasonló helyzet állna elő bármilyen más módosítás esetén is: még egy kisebb lazítás is rossz példák egész sorát indíthatná el, valószínűleg több másik ország is felbátorodna és hasonló javaslatokat nyújtana be ezután.

– Ha nem ilyen módon, akkor hogyan lehetne megelőzni az árak elszabadulását?

– Orbán másik javaslatában, miszerint válasszák szét egymástól a villamosenergia és a földgáz árát, lenne logika, ugyanakkor ez azt jelentené, hogy beavatkozunk az Európai Unió saját piac-liberalizációs elveibe.

Inkább az árakat felhajtók ellen kellene fellépni sokkal szigorúbb ellenőrzéssel, de Orbán Viktor valószínűleg azért sem preferálta, mert mindenki tudja, hogy az árfelhajtásban vastagon benne voltak az oroszok is. Lépni lehetne azon a téren is, hogy minden tagállam nézze meg, milyen plusz adókkal sújtja saját hatáskörben az energiahordozókat. Ezeket, mint például az áfa, nyugodtan lehetne csökkenteni.

– Keresztbe tehet-e Orbán egy vétóval a klímacélok teljesítésének?

– Ezt a fajta lebegtetést már hallottuk is tőle, és valóban van zsarolási potenciálja a jelenlegi berendezkedés alapján. Ugyanakkor már így is eléggé páriaként kezelik Magyarországot a rendszeres vétói miatt, nem véletlen, hogy a 7-es cikkely szerinti eljárásnak akár olyan eredménye is lehet, hogy megvonják az ilyen jellegű szavazati jogunkat. Korábban mindig arra tudott hagyatkozni Orbán, hogy a lengyelekkel kölcsönösen támogatjuk egymást, a jelenlegi helyzetben viszont egyáltalán nem biztos, hogy Lengyelország kiállna a Putyint támogató Orbán-rendszer mellett.

– Állandó érv, hogy azért nem támogatja Magyarország az energiahordozókra vonatkozó szankciókat, mert nálunk nincs alternatívája az orosz gáznak. Valóban így van?

– Jelenleg teljesen igaza van ebben Orbánnak, de azt elfelejti hozzátenni, hogy többek között azért alakult így, mert az elmúlt 12 év politikája következtében az energiafüggőség nemhogy csökkent volna, sokkal inkább stabilizálódott. Különösen, hogy egy újabb 15 éves szerződéssel Magyarország földgáz-ellátásának jelentős részét az oroszokhoz kötötte. Pedig Szlovénia kivételével valamennyi szomszédunkkal megteremtődött a vezetékes kapcsolat, ami lehetővé tenné, hogy alternatív energiaforrásokhoz férjünk hozzá, Lengyelországtól egészen Görögországig.

Minden olyan gázforrás, ami beér Európába, jöjjön akár Észak-Afrikából, akár máshonnan, elméletileg már elérhető lenne számunkra. Szintén az elmúlt 12 év negatív fejleménye, hogy leállt annak a Nabucco-vezetéknek az építése, aminek köszönhetően Oroszországot elkerülve juthatott volna földgáz Európába. Ez a projekt gyakorlatilag elhalt, nem utolsósorban a magyar kormány támogatásának hiánya miatt.

– Orbán Paks 2-ről is beszélt, szerinte a beruházás jelentős csúszásban van, de az esetleges EU-s szankciók miatt se biztos, hogy egyáltalán megvalósulhat. Ön szerint ez reális?

– Szinte biztos vagyok benne, hogy nem fognak kiterjedni erre a szankciók, mivel az atomenergia, ha nem is a zöld, de a fenntartható címkét kapta meg nemrég az Uniótól. Persze első lendületből az Európai Parlament is tárgyalt róla, de meglepődnék, ha végül döntés születne erről. Ugyanakkor még ha nem is lesznek konkrét szankciók, a nyugat-európai és amerikai nagy beszállítók – mint a Siemens vagy a General Electric –, amelyek eredetileg részt vettek volna a beruházásban az oroszok oldalán, a jelenlegi helyzetben aligha adják majd a nevüket hozzá.

– Lehetséges, hogy a miniszterelnök legszívesebben már kifarolna az egészből, ezért hozta egyáltalán szóba a fentieket?

– Nem gondolom, vagy ha mégis, akkor aligha beszélne róla ennyire nyíltan, hiszen ezzel komoly megrovást kockáztatna Putyin részéről. Abban is biztosak lehetünk, hogy a jelenlegi energiaellátási rendszerben szükség van egy olyan, úgynevezett zsinórüzemet biztosító alaperőműre, mint a paksi. Azon el lehetne gondolkodni, hogy ha ezt ne csak és kizárólag a Roszatommal valósítsuk meg, egy ilyen döntés ugyanakkor újraindítaná a tendereztetést, ami további csúszást eredményezne. Nem véletlen, hogy ma már a Paks 1-es erőműnél is komoly erőfeszítéseket tesznek az üzemidő meghosszabbítására.

– Milyen alternatív megoldások jöhetnének még szóba?

– Mindig azt szoktam mondani, hogy a legolcsóbb energia az el nem használt energia.

Ha csökkenteni tudjuk a fogyasztást, akár szigeteléssel, akár energiatakarékos háztartási eszközök finanszírozásával, biztosan sokkal többet érnénk el, mintha nekiállunk új rendszereket behozni. Arra apellálni szintén nem túl reális, hogy akár napelemmel, akár szélenergiával pótoljunk egy zsinórüzemű erőművet.

Jelenleg, amíg nem adottak az energiatárolás feltételei, a zöldenergia egyszerűen nem alkalmas egy olyan folyamatos, stabil üzemmódú erőmű, mint Paks helyettesítésére.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Mostantól már a Tescónál is leadhatod a használt étolajat
Újabb zöld gyakorlatot vezetett be a Tesco a fenntartható működés érdekében.

Link másolása

A Tesco elkötelezetten törekszik környezetterhelése csökkentésére. Ennek részeként együttműködik szállítóival és partnereivel a természetvédelem és a vásárlók fenntarthatóbb életmódjának ösztönzése terén. Az áruházlánc ezirányú tevékenysége egy újabb lépéseként 8 üzleténél helyezett ki gyűjtőket, lehetőséget biztosítva ezáltal a használt étolaj szelektív leadására. A tesztüzemben induló kezdeményezéshez a Biofilter Zrt. biztosítja az ún. Használt Étolaj Boxokat, valamint gondoskodik a használt sütőzsiradék elszállításáról és újrahasznosításáról, a Bunge pedig a Tescóban árusított Floriol és Vénusz étolajtermékei nyakcímkéjén tájékoztatja a vásárlókat az újrahasznosítási lehetőségről ebben a 8 áruházban.

„Szeretnénk vásárlóinknak alternatívát kínálni, hogy ne a lefolyóba öntsék vagy a szemétbe dobják a használt étolajat, ami jelentősen szennyezi a környezetet.

Ezért indítottuk el 8 áruházunknál tesztüzemben a használtolaj-visszagyűjtést, ahol a parkolóhoz közel, az üzletek előtt, illetve egy helyen próbajelleggel az üzletsoron állítottuk fel a Biofilter használtétolaj-gyűjtőit. Örülök neki, hogy a jó gyakorlatot ösztönző kezdeményezést a Bunge is támogatja a termékein megjelenő kommunikációval”– mondta Pálinkás Zsolt, a Tesco-Global Zrt. vezérigazgatója.

Jelenleg a Tesco zalaegerszegi, soproni, győri, paksi, budaörsi, ceglédi, valamint Fogarasi úti és Andor utcai budapesti áruházainál lehet elhelyezni a használt étolajat az erre szolgáló szelektív gyűjtőkben.

A lehetőség szerint a saját flakonjába visszatöltött, kihűlt étkezési olaj a legközelebbi vásárlás alkalmával egyszerűen leadható a 8 gyűjtőpont valamelyikén. Elszállításról és az újrahasznosításról az országos begyűjtőhálózattal rendelkező Biofilter Zrt. gondoskodik.

„Az olajban, illetve zsírban való sütés elterjedt eljárás a magyar konyhákban. Arra viszont kevesen gondolnak, hogy az elhasznált sütőolaj speciális kezelést igénylő háztartási hulladék. Egyetlen csepp használt étolaj akár ezer liter élővizet is elszennyezhet, amennyiben nem megfelelően kezelik. Ezért is örülök, hogy a Tesco és a Bunge is csatlakozik a lakossági környezetterhelés csökkentését célzó használtétolaj-begyűjtő programhoz.

A kihelyezett Használt Étolaj Boxokban leadott olajat tisztítás után biodízel-gyártásra adjuk át, amelynek során azt az Európai Unióban érvényes szabályozás alapján 8,2 százalékban az üzemanyagba keverik, így visszajut a lakossághoz és körforgásban tartható"

– mondta Deák György, a Biofilter Zrt. vezérigazgatója.

„Elkötelezettek vagyunk a fenntarthatóság iránt az ellátási lánc minden egyes lépcsőfokán – a termelőktől a fogyasztókig. Éppen ezért örömmel álltunk a Tesco és a Biofilter Zrt. új közös, zöld gyakorlata mellé azzal, hogy a Vénusz és a Floriol étolajaink palackjain található kommunikációval felhívjuk a vásárlók figyelmét. Reméljük, hogy ezzel is erősítjük a használt étolaj szelektív újrahasznosításával kapcsolatos ismereteket, és a fogyasztók is csatlakoznak a kezdeményezéshez" – tette hozzá Grászli János, a Bunge magyarországi vezetője.

Link másolása
KÖVESS MINKET: