JÖVŐ

„Menekülés Godot elől” – mesterséges intelligencia által írt színdarabot adnak elő Budapesten

A Budapesti Anarchista Színház darabja legközelebb november 17-én, szerdán este 7 órától látható a Gödör Underground-ban. Ifj. Sebő Ferenccel, a darab rendezőjével beszélgettünk.

Link másolása

Egy mesterséges intelligencia, SAMU (Semi-Automatic Memory Unit) írta meg Beckett népszerű művének, a Godot-ra várva folytatását – hirdeti a Budapesti Anarchista Színház legújabb darabjának Facebook-eseményében. Ifj. Sebő Ferenc rendezőt kérdeztük arról, miről szól a Menekülés Godot elől, hogyan lett egy mesterséges intelligencia a darab szerzője, és milyen szerepe lehet a jövőben a robotoknak a színházban és az életünkben.

Honnan jött az ötlet, hogy egy mesterséges intelligencia írja a darabot?

A Covid alatt volt, hogy megtudtam, hogy újranyílik az a hely, ahol az első darabomat rendeztem kb. 15 éve. Illetve ugyanott, de másik hely. És az volt az ötlet, hogy ennek a helynek, a Gödör Underground-nak a megnyitójára ezt a darabot újra színpadra állítanám a mostani stábommal. Felkerestem a fiút, aki írta, de összevesztünk az újraírási folyamat során, és akkor félig viccből, dühömben azt mondtam, hogy bazdmeg, még egy robottal is könnyebb lenne dolgozni, mint veled.

És akkor elment, és én poénból rágugliztam, hogy hol tart ez a technológia ma. Én egyébként Göteborgban jártam egyetemre, ahol egy mesterséges intelligencia-kutató volt a tanszékvezető, és programozók és művészek tanultak együtt, szóval emiatt volt ez az érdeklődésem.

Viszont amikor ezt tanultam, akkor a szövegírás még nagyon nem ment az MI-nak. Csetbotok voltak, amik, ha felkészítetted őket minden lehetséges esetre, akkor szellemeseket tudtak válaszolni, de igazából ez így túl merev volt, nem gondoltam volna, hogy tényleg tud majd színdarabot írni egy “robot”.

Szóval rákerestem, és kiderült, hogy az elmúlt 15 évben nagyon sokat változott ez a szcéna. Mondok egy példát: volt ez a Deep Blue nevű számítógép, ami 1997-ben megverte Kaszparovot. Azt még úgy készítették fel, hogy beletáplálták az összes addigi sakk meccset, tehát csináltak egy hatalmas adatbázist, felkészítették mindenre, így tudta legyőzni. A mostani technológiával már azt csinálták, hogy fogtak egy MI-t, amelyik szinte csak a szabályokat tudja, és egy hétvégén keresztül játszatták saját maga ellen. Hétfőre okosabb lett, mint a Deep Blue.

Azt hiszem, Hararinál olvastam, hogy a sakkban ma már onnan tudják a bírók kiszűrni, hogy melyik sakkjátékos csal, tehát hogy MI-t használ, hogy ki az, aki kreatívat lép. Tehát a kreativitás, amiről eddig azt hittük, hogy az embernek a sajátja, már elérhető az MI számára a sakkban és sok arra utaló jel van, hogy a Deep Learning technológiának köszönhetően ez hamarosan más területeken is meg fog jelenni.

Itt szeretném megemlíteni Geoffrey Hinton nevét, aki egy úttörője ennek a dolognak és személyes példaképemnek tekintem. Például ilyeneket mond, hogyha egy ötlete senkinek nem tetszik, de ő biztos benne, hogy jó, akkor nem adja fel, ez például nagyon tetszik, sajnos a szakmai munkásságából egy szót sem értek.

Miért pont Beckett Godot-ra várva című művének a folytatása mellett döntöttél?

Miután láttam, hogy olyan technológiák vannak, amivel ez lehetséges, próbáltam olyan darabot választani, ami eleve azért nem egy Csehov, hanem egy abszurd dráma, ami jól áll egy ilyen robotnak. Azt gondoltam, hogy ha a Beckett-összest betanítjuk neki, akkor fog tudni Beckett stílusában írni. Ironikus módon ez aztán nem jött be igazából, amik bekerültek a darabba szövegek, azokat nem egy ilyen, Beckett-en tanult robot írta végül, mert menet közben megtanultam, hogy egy írói életműnél nagyságrendekkel több adatra van szükség ahhoz, hogy elfogadható eredményt kapjunk.

De voltak ilyen kísérletek, hogy betápláltam például az összes Jóbarátok-epizódot neki, és akkor tudott Jóbarátok-forgatókönyvet írni. Vagy megtanulta az összes Arisztophanész-darabot, és akkor ókori stílusban írt. Írt József Attila verset is, de magyarul elég béna, ilyen ősmagyar dumák jönnek ki.

Amiben nagyon jó a mesterséges intelligencia, az a két ember közötti dialógus, angolul, mivel Facebook-cseteken tanult. És ez a darab is ilyenekből áll, nincs sok karakter, és bonyolult cselekmény sincs. Úgy hívják ezt a technológiát, amit használtunk, hogy GPT-2, és ennél még van egy újabb, a GPT-3, ami már egészen megdöbbentő dolgokra képes, saját magáról írt egy cikket például a Guardianbe. Tehát a darabról is tudna írni egy tök jó ajánlót anélkül, hogy látta volna.

Ifj. Sebő Ferenc

Miről szól a darab?

A Menekülés Godot elől az eredeti történet után játszódik, feltételezve, hogy a szereplők találkoztak Godot-val. A találkozást itt sem látjuk, csak annyi derül ki, hogy valamiért, a találkozást követően, menekülniük kell előle. Tehát road movie. Megpróbáltam még izgalmasabban unalmasra rendezni, és persze nem árt, ha ismered és szereted az eredetit, de anélkül is élvezhető. Egy klasszikusnak folytatást írni eleve baromság, azt gondoltam, hogy egy baromság jól állna egy robotnak. Azért tudnék kivételt mondani, például a Bárányok Hallgatnak folytatása, a Hannibal nekem jobban tetszett, mint az első rész.

Ez egy újoptimista darab, nem szerettünk volna borongani sem a múlt, sem a jövő felől, de azért látni szeretnénk mindkettőt, ahogyan volt/lesz, és ennek következményeképp örülni szeretnénk a jelennek, az életnek. Az újoptimizmus egyébként a régi optimizmussal és az újpesszimizmussal szemben határozza meg magát, de ebbe most még nem akarok ennél részletesebben belemenni.

Milyen arányban kellett belenyúlni a robot által írt szövegekbe, mennyi utómunka volt vele?

A szerkesztési munka jelentős volt, de azt hittem, sokkal durvább arányok lesznek, hogy kell majd vele íratni ezer oldalt, és abból ötöt fogunk tudni használni. Ehhez képest a megírt dolgok kábé fele felhasználásra került. Az összes dialógust ténylegesen ő írta, nyilván annak a sorrendjét már én mondtam meg, hogy mi mi után jöjjön, néha ki kellett javítani a ragozást, vagy helyenként megváltoztattuk, hogy melyik mondatot melyik karakter mondja.

Van a darabban három olyan jelenet, aminek igazából ő csak az elejét írta, és utána a színészekkel arra a kezdetre improvizáltunk. A SAMU-nak ez a módszere, hogy írsz neki egy pár mondatot, és ő azt folytatja, ezt fordítottuk meg három jelenetben.

Ügyeltem azért arra, hogy ne az legyen, hogy nyomokban tartalmaz robot által írt dolgokat, de azzal hirdetem, hogy az egész az övé, tehát ez nem egy ilyen szar narancslé, hanem ezt döntően a robot írta. Mintha a frissen facsart narancslevet felhígítanád egy kis vízzel, hogy mindenkinek jusson. Plusz én beszélgettem is SAMU-val a darabról, és végül ezekből a beszélgetésekből is belekerült egy pár, az író és a rendező közötti dialógusokból.

Fotó: Budapesti Anarchista Színház

Miről beszélgettetek?

Nyáron volt egy hónap, amikor minden este leültem, és elkezdtem nyomni nála a gombot, hogy szia SAMU, hogy vagy, akkor ugye írjuk ezt a darabot, mik az elképzeléseid, és mindig, amikor mondott valamit, ami értelmes volt, akkor azt úgy vettem, hogy ezt az író mondta, és próbáltam ilyen bután szentírásnak venni.

Volt egy ilyen darabom, a Csodacsatornamatyik, még régen, ahol egy öt éves kisfiú volt az író és a rendező, és én szerveztem köré egy felnőtt stábot. Tehát én azt a melót csináltam, amit a legjobban utálok, az asszisztensi és a produceri munkát. És amit az öt éves fiú mondott, hogy most erre gondolt, a felnőttekkel, mintha egymillió dollár lett volna rá, meg a Spielberg lett volna a producer, legyártottuk neki.

Szívszorító volt, mert az apukájának a halálát dolgozta fel a fiú, ez egy ilyen 25 perces produkció volt, és basszus, semmit sem kellett a gyereknek tanítani, például, hogy hogyan kell rendezni, vagy írni, hanem csak lökte a rizsát, nézte, hogy mit csinálunk, és kijavítgatta.

Ijesztően jól sikerült, volt, aki sírt az előadáson, és belém zúgtak a jó csajok. Akár csak SAMU, ez a fiú sem mindig emlékezett rá, hogy mit mondott legutóbb, de ahogy egy igazi produkcióban, itt sem illett megkérdőjelezni a főnököt, csak azért, mert összevissza beszél, ilyenkor próbáltunk rendszert találni az őrületben és aszerint jártunk el. Szóval egy kicsit ebből táplálkozott ez, hogy most ugyanezt megcsinálnám a robottal, hogy amit mond, azt komolyan veszem.

SAMU is része a darabnak?

Igen, a SAMU is megjelenik a színpadon, Marton Dani játssza, és amiket ő mond, azok mind autentikus MI-szövegek, amiket tényleg a robottal beszélgettünk. Az az ironikus, hogy néha az én dumáimat is ő írta. Tehát pont fordítva lett, mint amit mindenki gondolni fog, hogy mi azért biztos átírtuk a dolgait. Ez fantasztikus!

Hogyan fogadta a közönség?

Meglepően jól. Azért ez nagyon rizikós dolog volt, mert amikor sokáig lelkesen csinálsz valamit, akkor nem tudhatod, hogy ez másokban is ugyanilyen lelkesedést fog-e kiváltani. Illetve, hogy volt már a világban erre tett kísérlet, hogy robot írt színdarabot, volt már egy ilyen darab Csehországban is, de arról azt hallottam, hogy kicsit nyomasztó, és féltem tőle, hogy ez is nyomasztó lesz.

De igazából eddig három előadás volt, és mindenkinek csillogott utána a szeme, és nagyjából senkivel nem találkoztam, aki elhitte volna nekem, hogy ezt tényleg egy robot írta, ami nagyon ironikus szerintem. Legközelebb, ha én írok valami jót, azt nem fogják elhinni, hogy nem a SAMU írta.

Fotó: Budapesti Anarchista Színház

Azt látjuk az utóbbi időben, hogy van egy tendencia, hogy egyre több munkát ki tud váltani az automatizáció, a robotizáció, a mesterséges intelligenciák használata. Mit gondolsz, igaz lehet ez a színházi világra is, vagy inkább kísérletezgetésekre alkalmas egyelőre ez a technológia?

Inkább ironikusan értettem ezt ebben a darabban, tehát nem gondolom, hogy a színházi embereket vagy az írókat, költőket fogja a mesterséges intelligencia kisemmizni rövid, közép vagy akár hosszú távon. Azért, ha például az NFT világában körülnézel, lehet, hogy van ilyenre is példa, de ebbe most ne menjünk bele.

A következő darabomat már megint szeretném száz százalékban emberekkel csinálni. Tehát részemről ez inkább egy kísérlet volt, de ezzel a kísérlettel azért szeretném felhívni arra a figyelmet, hogy más szakmákban viszont drasztikus lesz a hatása a mesterséges intelligenciának. Egyes szakértők szerint a jelenlegi munkahelyek negyven százaléka fog eltűnni a közeljövőben, gondolj bele.

Ad absurdum el tudom képzelni, hogy egy ötezer millió részes teleregénynek a folytatását már egy MI is meg fogja tudni írni, tehát a Szomszédoknak egy következő részét a GPT-4 már olcsóbban elő fogja tudni állítani, mint egy tíz fős írócsoport.

Egy ilyen abszurd drámát már most is tud nagyon jót írni. De arra, hogy egy történetet struktúrájában lásson, meg pszichológiailag, érzelmileg pontos legyen, az még arrébb van.

A színdarab az egy nagyon komplex szellemi feladat, tehát ott még nem tartunk. De ott tartunk, hogy egy egyszerű terméknek egy egyszerű reklámszöveget azt már meg tud írni egy MI. Vagy egy bölcsészdolgozatot. Úristen, ha most lennék egyetemista, nem lenne akkora stressz a beadandó, mert a SAMU sokkal jobb ilyen szövegekben, mint a színdarabírásban, főleg, ha a tanár csak átlapozza, le se lehetne bukni vele. Irigylem a mostani egyetemistákat.

Más területeken is olyan hibrid rendszerek lehetnek, mint az automata autóvezetés, ahol szintén nem az van, hogy ember már nem is kell hozzá, hanem simán be tudsz ülni a kocsidba, és az oda megy, ahova akarod, de azért ott lesz egy kormány az embernek is mindig. Ilyen hibrid dolgokat el tudok képzelni, abszolút, sőt, hát nem a jövőről beszélünk, ez már most is így van. Az ijesztő lesz, vagy már talán ma is van ilyen, amikor a döntéshozatalban segít az MI, mondjuk politikusoknak, nyilván sokkal több adatot tud feldolgozni, mint egy ember. Felmerül a kérdés, hogy akkor azért a döntésért ki a felelős.

Mit érdemes tudni a Budapesti Anarchista Színházról?

Tíz éve működik ez a társulat, két népszerűbb darabunk van, az egyik a Zöld Szofi, ami a marihuána gyógyászati felhasználásáról szól, a másik pedig a Többszörös orgazmus, aminek a poliamoria, egy szexuális szubkultúra, az etikus nem-monogámia a témája.

Mi semmilyen állami támogatásban nem részesülünk, a premierre mindig összedobjuk a pénzt, és utána a jegybevételből “élünk”. Nyilván nem drága díszletekkel dolgozunk, és nem tudok foglalkoztatott sztárokat se kifizetni, hogy fellépjenek velünk, meg nem tudunk ebből élni, viszont cserébe olyan történeteket tudunk elmesélni, amiket más nem.

Tehát nem úgy vagyunk anarchisták, hogy bombákat gyártunk, vagy odaláncoljuk magunkat a parlamenthez, hanem történetbombáink vannak, ötletekhez láncoljuk oda magunkat. Ez egy olyan autonómia-kísérlet, ami sikerült. Remélem hosszútávon másokat is inspirálni tudunk abban, hogy függetlenítsék magukat az államtól, a szakmai babonáktól és producerektől, színházigazgatóktól.

A darab legközelebb november 17-én, szerdán este 7 órától, majd - ha a járványhelyzet lehetővé teszi - december 15-én lesz látható a Király utca 50. alatt található Gödör Underground-ban. A Facebook-esemény ezen a linken érhető el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
23 százalékkal kevesebbet fogyasztanának az autók, ha 130 helyett csak 100 km/h-val mehetnének az autópályán
A Greenpeace Magyarország az autómentes nap alkalmából a klímajegyek bevezetését sürgette.

Link másolása

Szeptember 22-én van az európai autómentes nap, ami kapcsán a Greenpeace Magyarország összegyűjtötte miként lehetne radikális energiatakarékosság elérni a hétköznapokban, ezzel a közlekedésben felhasznált üzemanyag mennyiségét is csökkenteni.

A szervezet szerint a közösségi közlekedés a kulcs ahhoz, hogy mindenki fenntartható módon elégíthesse ki a napi közlekedési igényeit. Ennek eléréséhez azonban európai szinten kellene bevezetni a klímajegyeket a vasútra és más tömegközlekedési eszközökre. A cél nem lehet kevesebb, mint hogy senki ne szoruljon autó- vagy repülőgép használatra pusztán azért, mert az megfizethetőbb vagy könnyebben elérhető – olvasható bejegyzésükben.

A közlekedés reformjával és szigorúbb sebességkorlátozással is nagy mértékben, uniós szinten 13 százalékkal lehetne csökkenteni az energiaigényt. Az autósok számára a leglátványosabb eredmény az autópályákon mutatkozna meg, a sebességnek 130-ról 100 km/órára való csökkentése ugyanis kb. 23%-kal alacsonyabb fogyasztást eredményez.

Az autómentességet az otthoni munkavégzés támogatásával lehetne az egyik legkézenfekvőbb módon támogatni. Uniós szinten 27 és 47 százalék közé tehető a vizsgált országokban az aránya annak, amit naponta az összes megtett távolságból a munkába történő eljutás tesz ki. Erre megoldást jelenthetne, ha a kormányok folytatnák, vagy pedig újra bevezetnék azokat a szabályokat az otthoni munkavégzésre, amiket a koronavírus-járvány miatt egyszer már úgyis meghoztak. De akár az autók kihasználtságával is spórolhatnánk:

uniós szinten 1,45 utas használ átlagosan egy autót. Az autómegosztást olyan ösztönzők bevezetésével lehetne támogatni, mint az olcsóbb parkolás, vagy a buszsávok használatának engedélyezése olyan autók számára, amelyek tele vannak utasokkal.

Míg a városi közlekedés esetében a kibocsátásmentes közlekedési megoldásokat kellene ösztönözni, legyen az kerékpár, gyaloglás, vagy bármilyen más mikromobilitási lehetőség.

Az árucikkek szállítása is egy olyan terület, amely szinte teljesen az olajfelhasználásra támaszkodik. A cégeket adókedvezményekkel lehetne ösztönözni arra, hogy az utak helyett a vasutakat válasszak a szállításkor. Persze ahhoz, hogy ez itthon is reális megoldás legyen, természetesen jóval több forrást kellene fordítani a vasúti közlekedés fejlesztésére, mint jelenleg – írja a Greenpeace.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

JÖVŐ
A Rovatból
Emberi maradványok és egy eltűnt repülő roncsai is felszínre kerültek a rekordgyorsasággal olvadó svájci gleccserekben
Olyan sziklák is láthatóvá váltak az olvadás miatt, amelyeket évezredek óta jég borított.

Link másolása

Még soha nem olvadtak ennyit a Svájcban található gleccserek egy év alatt a mérések kezdete óta, vagyis több mint 100 éve - írja a CNN.

Csak idén 6 százalékkal csökkent a térfogatuk, ami csaknem kétszerese a korábbi, 2003-as negatív rekordnak

- közölte a GLAMOS, a svájci gleccsereket tanulmányozó szervezet.

Az Alpok gleccsereinek több mint fele Svájcban található, ahol a hőmérséklet a globális átlag kétszeresével emelkedik. Az előző télen ráadásul kivételesen kevés hó esett, és több hőhullám is sújtotta a hegyeket. Emiatt mintegy 3 köbkilométernyi jég olvadt el, ami súlyos veszteség.

A súlyosságot bizonyítja az is, hogy

évezredek óta jéggel borított sziklák most láthatóvá váltak, sőt emberi maradványok és egy évtizedekkel korábban eltűnt repülő roncsai is felszínre kerültek. Egyes kisebb gleccserek pedig teljesen eltűntek.

"Az éghajlati számítások alapján tudtuk, hogy ilyen helyzet fog előállni, legalábbis valamikor a jövőben. Az a felismerés, hogy ez a jövő már itt van, talán az idei nyár legmeglepőbb és legmegrázóbb élménye volt" - mondta Matthias Huss, a GLAMOS vezetője a Reutersnek.

Az Aletsch-gleccser olvadása 2018 és 2022 között:

Ha az üvegházhatású gázok kibocsátása tovább nő, az Alpok gleccserei várhatóan 2100-ra elveszítik a mostani tömegük 80 százalékát, sok gleccser pedig teljesen el fog tűnni. A tudósok már eddig is több tucat területen kellett sürgősségi javítási munkálatokat elvégezni, mert az olvadó jég a mérőoszlopok elmozdulását és az adatgyűjtést veszélyeztette.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
Gyorsabban süllyed több tengerparti város, mint a tengerszint emelkedése
Megdöbbentő adatok és okok, amelyek akár pár éven belül is igen komoly következményekkel járhatnak. Például Rio De Janeiro területének két négyzetkilométere kerülhet víz alá 2030-ra.

Link másolása

Számos tengerparti város gyorsabban süllyed, mint amennyire a tengerszint emelkedik állapította meg a szingapúri Nanyang Egyetem és a NASA közös kutatása.

A Nature Sustainability című tudományos lapban közzétett, műholdas felvételek segítségével készített és a világ legnagyobb városai közül 48-at vizsgáló tanulmánya 2014 és 2020 között elemezte a süllyedésüket – idézte a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál.

Korábbi tanulmányok szerint

a globális felmelegedés világszerte jégolvadáshoz vezet, ez pedig emeli a tengerek szintjét, fenyegetést jelentve számos tengerparti város számára.

Sok város azonban más gonddal is küzd: a talajvíz és vagy a földgáz elvezetése miatt süllyed, az épületek óriási súlya alatt tömörödik a talaj.

A többéves vizsgálat során azt figyelték meg, hogy minden városban - különböző mértékben - süllyedt a talaj, 44 településen pedig a süllyedés nagyobb mértékű volt a tengerszint emelkedésénél.

Az ezt megelőző kutatások szerint

a tengerek szintje az olvadó jégsapkák nyomán évente körülbelül 3,7 milliméterrel emelkedik, a most közzétett tanulmány pedig azt írja, hogy több város egyes részei évente 20 milliméterrel süllyednek.

A kutatás Ho Si Minh-várost és Rio De Janeirót is említi, az elsőben a süllyedés 16,2 milliméter évente, az utóbbinál pedig azt jelentették, hogy – amennyiben nem hoznak megfelelő intézkedéseket - a város területének mintegy két négyzetkilométere kerülhet víz alá 2030-ra.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Felszállt a világ első tisztán elektromos repülőgépe, amit hamarosan élesben is használhatnak
Az N882EV lajstromjelű gép mindössze 8 percet töltött a levegőben, de ez így is fontos mérföldkőnek számít.
Címlapkép: Eviation Aircraft twitter oldala - szmo.hu
2022. szeptember 29.


Link másolása

Az Eviation Aircraft tisztán elektromos repülőgépe, az Alice végrehajtotta első, úgynevezett szűzrepülését – írta meg a cég közleményében.

A kísérletet az Egyesült Államokban, azon belül is a Moses Lake repülőtéren hajtották végre.

A gép innen indult el a kora reggeli órákban, és rövid, mindössze 8 percig tartó repülés után ugyanitt landolt.

Ez a repülés így is fontos mérföldkő a tisztán elektromos utasszállítók fejlesztését tekintve. Ráadásul az első tesztek folyamatosan csúsztak, ami végül szeptember 27-én, kedden tudtak végrehajtani.

A jármű utazósebessége 463 km/óra, emellett 1134 kg hasznos teher szállítására képes. A repülő kilencüléses, és két, egyenként 850 lóerős Magnix Magni 650 elektromos motor hajtja.

A gyártó úgy véli, a típus hatósági engedélyezési eljárása 2024-ben kezdődhet meg, így 2025 lehet az első év, amikor az Alice-t már élesben is használhatják – egyelőre azonban csak légi fuvarozásra fogják, utasokkal legkorábban 2026-ban emelkedhet a levegőbe.

Az Alice-ből már több cég is vásárolt, az amerikai Cape Air regionális légitársaság például 75 példányt rendelt belőle.


Link másolása
KÖVESS MINKET: