JÖVŐ

Már csupán a Föld 2,8%-a érintetlen vadon - a nagyragadozóinkat nálunk is mindenhol kiirtották

Emiatt a Kárpát medence ökológiai egészsége is sérült, de lenne megoldás - állítja Erdős László, az Ökológiai Kutatóközpont munkatársa.

Link másolása

Nemrégiben jelent meg egy tanulmányarról, hogy

mára mindössze a szárazföldi területek 2,8%-a maradt érintetlen. A kutatók azokat a területeket sorolták ide, amelyeken 1500 óta ugyanazok a fajok élnek.

"Nem jó az 1500, de nincsen jobb nála. Azért vették ezt az évszámot alapul, mert 1500-tól vannak olyan adataink, amelyek többé-kevésbé elfogadhatóak és elemezhetőek" - magyarázta a Szeretlek Magyarországnak Erdős László, az Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat kutatója.

"Több tízezer évig, de legalább tízezer évig vissza kellene menni, de egyszerűen nincsenek adatok, így csupán maradványokból lehet valamire következtetni. Ez a cikk a nagyobb testű állatokra összpontosított. Ott meg lehet mondani, hogy nagy valószínűséggel mi történt, ráadásul, ahol a nagyobb testű állatok érintetlenek, ott szinte minden más is érintetlen."

Az érintetlen vadon nem azt jelenti, hogy az adott területen még nem járt ember, hanem azt, hogy ökológiai integritás szempontjából még egészségesnek mondható.

"Ma már nincs olyan terület, ahol nincs valamilyen szintű légszennyezés, de ahol ez még elenyésző, ott ugyanúgy működik a rendszer, mintha nem lenne légszennyezés." - mondja Erdős László.

A mérsékelt övezeti lombhullató erdőkben globálisan nagyon kevés terület érintetlen. A Kárpát-medencét a tanulmány nem említi, vagyis itt nincsen ilyen értelemben vett vadon.

"Ezzel egyet kell, hogy értsek, ugyanis a nagy ragadozóinkat mindenhol kiirtották. Már nincsen meg az az ökológiai egészség a Kárpát-medencében, ami lehetne. Ez esetleg Észak-Magyarországon állhatna helyre, hogyha a nagyragadozókat engednénk visszatelepedni. A medve, a hiúz és a farkas elvileg védett állatok, de sajnos vannak olyanok a vadásztársadalomban, akik ezzel nem foglalkoznak. Ezeket az állatokat rendszeresen kilövik, amikor visszatelepülnek."

A nagyragadozóknak nagy területre van szükségük, ahol elenyésző az emberi tevékenység. Ez több tíz négyzetkilométert is jelenthet.

"A farkasoknak már nincsenek ilyen igényeik, nekik nem kellene ilyen nagy területeket biztosítani, ők jönnének is vissza, ha nem lőnék ki őket. Szükség lenne védett területekre, ahol viszonylag kicsi az emberi jelenlét, meg olyan erdőkre, ahol természetközeli erdőgazdálkodás folyik. Másra nem lenne szükség, de fontos, hogy a közelben élő emberek elfogadják azt, hogy a közelben farkasok élnek. A farkas az emberekre nem, de a háziállatokra veszélyesek, azokat meg kellene védeni. A medvéknél is fontos lenne felkészítés. Ha elég sok védett terület lenne, meg viszonylag érintetlen erdő, akkor visszajönnének."

Jelenleg is vannak jó szerkezetű védett erdőink, ráadásul a vadállomány, amivel a farkasok táplálkoznának, az megvan.

"Olyan erdőgazdasággal művelt területre volna szükség, amely tartós erdőborítást eredményez, vagyis a természetes folyamatokat próbálja utánozni. Az ilyen természetközeli erdészetet kellene jobban elterjeszteni.”

Egyes számítások szerint húszpercenként kihal egy faj a Földön. Az ökológiai rendszerek megbomlása végzetes károkat okoz, amelynek a következményeit még a szakemberek sem tudják felmérni.

"Minden fajnak van szerepe az életközösségekben. Minél több faj tűnik el, annál inkább sérülnek az életközösségek, annál nagyobb az esélye, hogy olyan faj tűnik el, amely nagyon fontos. Mindez beindíthat egy dominó effektust, vagyis hogyha egy eltűnik, akkor az összes többiben valamilyen változás áll be. Valamelyik eltűnik, valamelyik túlszaporodik."

Az életközösségektől az emberiség nem csupán élelmiszert és faanyagot kap. Az ökoszisztéma szabályozza az éghajlatot, gondoskodik a szén-dioxid megkötéséről, óvja a talajt az eróziótól, és megvéd a kártevőktől. Amikor az életközösségek sérülnek, ezek mind-mind károkat szenvednek.

"Minden évben egyre rosszabb a helyzet. Ezek pénzre nagyon jól lefordítható szolgáltatások, meg is lehet becsülni. 1997-ben kiszámolta egy kutatócsapat, hogy a világ összes ökoszisztémájának, vagyis az egész bioszférának mennyi a pénzbeli értéke. A világ összes gazdaságának teljesítőképessége, vagyis GDP-je körülbelül a fele volt annak, mint amit az élővilágtól kapunk."

A fajok kihalásával és az életközösségek sérülésével mindez veszélybe kerül.

A tanulmány szerint a kutatók több olyan helyet találtak, ahol a normális ökoszisztéma működéshez pár faj hiányzik. Ezek visszatelepítésével helyre lehetne állítani az életközösségeket.

"Ily módon az általuk kiszámított 2,8% körülbelül 20%-ra lenne növelhető. De volt, aki ezt már kritizálta, hiszen a módszerük nem veszi figyelembe a klímaváltozást. Ha most elkezdjük a visszatelepítést, akkor is években, évtizedekben mérhető ennek a sikere. Addigra ki tudja, hol fog tartani a klímaváltozás, ezért lehet, hogy nem is lesz sikeres. Mire visszatelepítenénk egy fajt, annyira megváltozhat az éghajlat, hogy lehet, hogy kudarcot vallanánk, vagy már más fajok is eltűnnének addigra. A világ egy szakembere sem látja előre, hogy mi lesz a klímaváltozással húsz év múlva."

A fajok visszatelepítése ugyanakkor nem reménytelen. Erdős László szerint mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ha nem is érjük el a kitűzött 20%-os célt, legalább megközelítsük azt.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
23 százalékkal kevesebbet fogyasztanának az autók, ha 130 helyett csak 100 km/h-val mehetnének az autópályán
A Greenpeace Magyarország az autómentes nap alkalmából a klímajegyek bevezetését sürgette.

Link másolása

Szeptember 22-én van az európai autómentes nap, ami kapcsán a Greenpeace Magyarország összegyűjtötte miként lehetne radikális energiatakarékosság elérni a hétköznapokban, ezzel a közlekedésben felhasznált üzemanyag mennyiségét is csökkenteni.

A szervezet szerint a közösségi közlekedés a kulcs ahhoz, hogy mindenki fenntartható módon elégíthesse ki a napi közlekedési igényeit. Ennek eléréséhez azonban európai szinten kellene bevezetni a klímajegyeket a vasútra és más tömegközlekedési eszközökre. A cél nem lehet kevesebb, mint hogy senki ne szoruljon autó- vagy repülőgép használatra pusztán azért, mert az megfizethetőbb vagy könnyebben elérhető – olvasható bejegyzésükben.

A közlekedés reformjával és szigorúbb sebességkorlátozással is nagy mértékben, uniós szinten 13 százalékkal lehetne csökkenteni az energiaigényt. Az autósok számára a leglátványosabb eredmény az autópályákon mutatkozna meg, a sebességnek 130-ról 100 km/órára való csökkentése ugyanis kb. 23%-kal alacsonyabb fogyasztást eredményez.

Az autómentességet az otthoni munkavégzés támogatásával lehetne az egyik legkézenfekvőbb módon támogatni. Uniós szinten 27 és 47 százalék közé tehető a vizsgált országokban az aránya annak, amit naponta az összes megtett távolságból a munkába történő eljutás tesz ki. Erre megoldást jelenthetne, ha a kormányok folytatnák, vagy pedig újra bevezetnék azokat a szabályokat az otthoni munkavégzésre, amiket a koronavírus-járvány miatt egyszer már úgyis meghoztak. De akár az autók kihasználtságával is spórolhatnánk:

uniós szinten 1,45 utas használ átlagosan egy autót. Az autómegosztást olyan ösztönzők bevezetésével lehetne támogatni, mint az olcsóbb parkolás, vagy a buszsávok használatának engedélyezése olyan autók számára, amelyek tele vannak utasokkal.

Míg a városi közlekedés esetében a kibocsátásmentes közlekedési megoldásokat kellene ösztönözni, legyen az kerékpár, gyaloglás, vagy bármilyen más mikromobilitási lehetőség.

Az árucikkek szállítása is egy olyan terület, amely szinte teljesen az olajfelhasználásra támaszkodik. A cégeket adókedvezményekkel lehetne ösztönözni arra, hogy az utak helyett a vasutakat válasszak a szállításkor. Persze ahhoz, hogy ez itthon is reális megoldás legyen, természetesen jóval több forrást kellene fordítani a vasúti közlekedés fejlesztésére, mint jelenleg – írja a Greenpeace.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
JÖVŐ
A Rovatból
Emberi maradványok és egy eltűnt repülő roncsai is felszínre kerültek a rekordgyorsasággal olvadó svájci gleccserekben
Olyan sziklák is láthatóvá váltak az olvadás miatt, amelyeket évezredek óta jég borított.

Link másolása

Még soha nem olvadtak ennyit a Svájcban található gleccserek egy év alatt a mérések kezdete óta, vagyis több mint 100 éve - írja a CNN.

Csak idén 6 százalékkal csökkent a térfogatuk, ami csaknem kétszerese a korábbi, 2003-as negatív rekordnak

- közölte a GLAMOS, a svájci gleccsereket tanulmányozó szervezet.

Az Alpok gleccsereinek több mint fele Svájcban található, ahol a hőmérséklet a globális átlag kétszeresével emelkedik. Az előző télen ráadásul kivételesen kevés hó esett, és több hőhullám is sújtotta a hegyeket. Emiatt mintegy 3 köbkilométernyi jég olvadt el, ami súlyos veszteség.

A súlyosságot bizonyítja az is, hogy

évezredek óta jéggel borított sziklák most láthatóvá váltak, sőt emberi maradványok és egy évtizedekkel korábban eltűnt repülő roncsai is felszínre kerültek. Egyes kisebb gleccserek pedig teljesen eltűntek.

"Az éghajlati számítások alapján tudtuk, hogy ilyen helyzet fog előállni, legalábbis valamikor a jövőben. Az a felismerés, hogy ez a jövő már itt van, talán az idei nyár legmeglepőbb és legmegrázóbb élménye volt" - mondta Matthias Huss, a GLAMOS vezetője a Reutersnek.

Az Aletsch-gleccser olvadása 2018 és 2022 között:

Ha az üvegházhatású gázok kibocsátása tovább nő, az Alpok gleccserei várhatóan 2100-ra elveszítik a mostani tömegük 80 százalékát, sok gleccser pedig teljesen el fog tűnni. A tudósok már eddig is több tucat területen kellett sürgősségi javítási munkálatokat elvégezni, mert az olvadó jég a mérőoszlopok elmozdulását és az adatgyűjtést veszélyeztette.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
Gyorsabban süllyed több tengerparti város, mint a tengerszint emelkedése
Megdöbbentő adatok és okok, amelyek akár pár éven belül is igen komoly következményekkel járhatnak. Például Rio De Janeiro területének két négyzetkilométere kerülhet víz alá 2030-ra.

Link másolása

Számos tengerparti város gyorsabban süllyed, mint amennyire a tengerszint emelkedik állapította meg a szingapúri Nanyang Egyetem és a NASA közös kutatása.

A Nature Sustainability című tudományos lapban közzétett, műholdas felvételek segítségével készített és a világ legnagyobb városai közül 48-at vizsgáló tanulmánya 2014 és 2020 között elemezte a süllyedésüket – idézte a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál.

Korábbi tanulmányok szerint

a globális felmelegedés világszerte jégolvadáshoz vezet, ez pedig emeli a tengerek szintjét, fenyegetést jelentve számos tengerparti város számára.

Sok város azonban más gonddal is küzd: a talajvíz és vagy a földgáz elvezetése miatt süllyed, az épületek óriási súlya alatt tömörödik a talaj.

A többéves vizsgálat során azt figyelték meg, hogy minden városban - különböző mértékben - süllyedt a talaj, 44 településen pedig a süllyedés nagyobb mértékű volt a tengerszint emelkedésénél.

Az ezt megelőző kutatások szerint

a tengerek szintje az olvadó jégsapkák nyomán évente körülbelül 3,7 milliméterrel emelkedik, a most közzétett tanulmány pedig azt írja, hogy több város egyes részei évente 20 milliméterrel süllyednek.

A kutatás Ho Si Minh-várost és Rio De Janeirót is említi, az elsőben a süllyedés 16,2 milliméter évente, az utóbbinál pedig azt jelentették, hogy – amennyiben nem hoznak megfelelő intézkedéseket - a város területének mintegy két négyzetkilométere kerülhet víz alá 2030-ra.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Felszállt a világ első tisztán elektromos repülőgépe, amit hamarosan élesben is használhatnak
Az N882EV lajstromjelű gép mindössze 8 percet töltött a levegőben, de ez így is fontos mérföldkőnek számít.
Címlapkép: Eviation Aircraft twitter oldala - szmo.hu
2022. szeptember 29.


Link másolása

Az Eviation Aircraft tisztán elektromos repülőgépe, az Alice végrehajtotta első, úgynevezett szűzrepülését – írta meg a cég közleményében.

A kísérletet az Egyesült Államokban, azon belül is a Moses Lake repülőtéren hajtották végre.

A gép innen indult el a kora reggeli órákban, és rövid, mindössze 8 percig tartó repülés után ugyanitt landolt.

Ez a repülés így is fontos mérföldkő a tisztán elektromos utasszállítók fejlesztését tekintve. Ráadásul az első tesztek folyamatosan csúsztak, ami végül szeptember 27-én, kedden tudtak végrehajtani.

A jármű utazósebessége 463 km/óra, emellett 1134 kg hasznos teher szállítására képes. A repülő kilencüléses, és két, egyenként 850 lóerős Magnix Magni 650 elektromos motor hajtja.

A gyártó úgy véli, a típus hatósági engedélyezési eljárása 2024-ben kezdődhet meg, így 2025 lehet az első év, amikor az Alice-t már élesben is használhatják – egyelőre azonban csak légi fuvarozásra fogják, utasokkal legkorábban 2026-ban emelkedhet a levegőbe.

Az Alice-ből már több cég is vásárolt, az amerikai Cape Air regionális légitársaság például 75 példányt rendelt belőle.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk