JÖVŐ
A Rovatból

Kulcsszerep vár a világűrben az önmagukat reprodukálni képes autonóm robotokra

A LockHeed Martin olyan robotok kifejlesztésén dolgozik, amik képesek lesznek az űrben új energiaforrásokat felkutatni maguknak, és akár önmagukat is újjáépíteni.

Link másolása

Az űrben tevékenykedő automatizált eszközök immár közel sem tartoznak a science-fiction kategóriájába. Sőt, néhány évtizeden belül már azt is megérhetjük, hogy egy műhold megjavítja vagy újraépíti önmagát.

A Defenseone katonai magazin szerint

2050-re már teljesen természetes lesz, hogy az a Föld körül keringő műhold, amelynek napelemei elromlottak, megközelít egy űrroncsot, megragadja, és az ott talált régi napelemekből felépít magának egy új napelem-parkot.

Bár ez még a távoli jövő, már ma is javában dolgoznak olyan robotokon, amelyek képesek lehetnek önreprodukcióra, vagyis meg tudják újítani a hardverüket. A Lockheed Martin szerint a jövőben ez lesz az űrtechnológia kulcsa.

Paul Pelley, a Lockheed Martin Space programigazgatója szerint ha sikerül állandó bázisokat létrehozni a Holdon és a Marson, azzal kell majd számolni, hogy ezektől túl messze lesz a Föld az állandó utánpótlás biztosításához. Olyan autonóm robotokra lesz szükség, amelyek képesek a nyersanyagok kibányászására, a karbantartó munkák elvégzésére és eszközépítésre is - emberi beavatkozás nélkül. De az is lehet, hogy már a bázisok telepítését is rájuk lehet majd bízni.

„Képzeljük el, hogy rendelkezünk olyan robotokkal, amely le tudnak szállni a Holdra, és fel tudnak építeni egy bázist. És mindezt önállóan elvégzik, így mire az emberek megérkeznek, a szükséges eszközök már készen állnak”

– vázolja Pelley, mi is a fejlesztők jövőképe.

A programigazgató szerint egy ilyen technológia kulcsát az áramforrások és az energiatárolásra szolgáló eszközök jelentik. Ki kell találni, miként lehet áramot generálni az űrbeli ipari tevékenységekhez, egyes elemek lebontásához, majd újraépítéséhez. Ezekhez rengeteg áram kell majd, akárcsak ahhoz, hogy új kilövőállomásokat vagy lakómodulok építsenek.

A LockHeed Martin már rendelkezik tapasztalatokkal a nukleáris energia felhasználása terén, és jelenleg az amerikai védelmi minisztérium kutató ügynökségével, a DARPA-val közösen azt kutatják, hogyan használhatnák az atomenergiát az űrben. Közben a NASA-val is együttműködnek, ahol a hidrogén felhasználási lehetőségeit vizsgálják.

A kutatók azt szeretnék elérni, hogy az űrben lévő erőforrásokat és nyersanyagokat használják fel ahelyett, hogy azokat a Földről küldenék fel. Ezzel csökkennének a költségek, és az energiaigény is.

„Az űrhulladékok újrafelhasználása például kevesebb energiát emészt fel, de ugyanez igaz arra is, ha a nyersanyagokat egy aszteroidból vagy a Holdból nyerjük” – mondja Timothy Cichan, a Lookhead Martin űrkutatási mérnöke.

Ennek érdekében

már most olyan mesterséges intelligenciákon dolgoznak, amelyek gépi tanulással lehetővé tehetik, hogy a jövő robotjai önállóan dolgozzanak, és hajtsanak végre összetett feladatokat.

A cél az, hogy ezek a robotok képesek legyenek önmaguk számára felkutatni új energiaforrásokat, például a Holdon, amelynek fagyott vízéből hidrogén és oxigén is előállítható. Az is cél, hogy képesek legyenek az önreprodukcióra.

Ezzel az emberiség olyan új eszközök birtokába kerülne, amelyekkel felfedezhetné, vagy akár meg is hódíthatná a naprendszer távoli, lakatlan bolygóit.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
2050-re már nem lesznek gleccserek a Kilimandzsárón a klímaváltozás miatt
Négy európai gleccser is azok között van, amelyek éveken belül örökre eltűnhetnek.
Fotó: Pixabay - szmo.hu
2022. november 03.


Link másolása

Az ENSZ jelentése szerint 2050-re világszerte több gleccser örökre eltűnhet az éghajlatváltozás miatt.

Az ENSZ világörökségi helyszíneinek egyharmadán már három évtizeden belül elolvadhat az összes gleccser

- figelmeztetnek az UNESCO legújabb jelentésében, amelyről a BBC számolt be.

A vizsgálat szomorú képet fest: nemcsak a tanzániai rétegvulkán, a Kilimandzsáró utolsó gleccserei tűnik el, hanem az Alpokban és az Egyesült Államokban található Yosemite Nemzeti Parkban is nyoma veszik a jégárnak.

Ráadásul a jelentés szerzői azt állítják, hogy a gleccserek attól függetlenül elolvadnak, hogy a világ milyen lépéseket tesz az éghajlatváltozás megfékezéséért.

Jelenleg mintegy 18 600 gleccsert tartnak nyilván az ENSZ 50 világörökségi helyszínén. Ezek a Föld gleccserrel borított területének csaknem 10%-át teszik ki.

A jelentés szerint a gleccserek olvadása és eltűnése „a legdrámaibb bizonyítékok közé tartoznak arra vonatkozóan, hogy a Föld éghajlata melegszik”. Ráadásul a gleccserek sok ember háztartási és mezőgazdasági vízforrásaként is szolgál. Az olvadás miatt náluk édesvíz-hiány is kialakulhat a száraz évszakokban - mondta Duncan Quincey professzor, a Leedsi Egyetem glaciológiai szakértője. Ez élelmezésbiztonsági problémákhoz is vezethet, mert a gleccserből lefolyó vizet több helyen a termények öntözésére is használták.

„Reméljük, hogy tévedünk, de ez a kemény tudomány”

- mondta Tales Carvalho Resende, az UNESCO munkatársa, a jelentés egyik szerzője.

A jelentés szerint ezeken a helyeken tűnnek el gleccserek 2050-re Európában:

  • Durmitor Nemzeti Park (Montenegró)
  • Pireneusok - Mont Perdu (Franciaország, Spanyolország)
  • Sardona tektonikus aréna (Svájc)
  • Dolomitok (Olaszország)

A műholdfelvételekből azt is megállapították, hogy a világörökségi helyszíneken 2000 és 2020 között elolvadt gleccserek a globális tengerszint-emelkedés akár 4,5%-át is okozhatták, mivel éves szinten 58 milliárd tonna jég olvadt el.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
JÖVŐ
A Rovatból
A laborban tenyésztett emberi agy gyorsabban megtanult videójátékozni, mint a mesterséges inteligencia
Másfél óra alatt értette meg a játékszabályokat a számítógép, a laborban tenyésztett agysejteknek elég volt erre öt perc is.

Link másolása

A mesterséges intelligenciánál is gyorsabban megtanultak videójátékozni a laboratóriumban tenyésztett emberi agysejtek, írja a New Scientist. A tudósoknak öt perc is elég volt, hogy megtanítsák a klasszikus pingpongozós játékot a műagynak, míg a mesterséges intelligenciának a játék megértésére másfél óra kellett.

A Petri-csészékben tenyésztett agysejtek nem keltek önálló életre, hanem csupán néhány neuron segítségével képesek a képernyőn pattogó labda útjába állni az ütőkkel. Az ausztrál Cortical Labs tudósai a tálkában növesztett műagyat DishBrain (magyarul: TálAgy) névre keresztelték.

A tudósok a könnyebb tanulás érdekében a Pong egyjátékos verzióját használták. Az agysejtek feladata csupán annyi volt, hogy elektromos jelek segítségével jelezzék, hogy a képernyőn melyik oldalán látható éppen a labda. A történelmi meccsről videó is készült, amit itt lehet megnézni:

Az ausztrál tudóscsoport vezetője ugyanakkor megjegyezte: bár a műagy nagyságrendekkel gyorsabban elsajátította a játékot, egy olyan fejlett számítógéppel szemben mégis alulmaradnának egy tényleges meccsben, mint például a DeepMind.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk


Link másolása


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk


Link másolása


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk