JÖVŐ

Piketty: Közös adó- és szociális politikára lenne szükség az Európai Unióban

Számtalanszor elhangzott már a koronavírus-járvány kitörése óta, hogy más lesz ezután a világ. Vajon reménykedhetünk-e az igazságosabb társadalmak eljövetelében?

Link másolása

Thomas Piketty francia közgazdász, akinek A tőke a 21. században című, nálunk is megjelent könyve világszerte nagy sikert aratott, a társadalmi egyenlőtlenségek történetének fáradhatatlan kutatója. A jövővel kapcsolatos nézeteit a Guardiannek adott interjúban fejtette ki.

Piketty emlékeztetett arra, hogy a mostani világjárványnak a legpesszimistább előrejelzések szerint globálisan 40 millióan eshetnek áldozatul, amely a Föld mai lélekszámához arányosan viszonyítva, kb. egyharmada az 1918-as spanyolnátha-járványnak. Csakhogy ezek a modellek nem veszik figyelembe az egyes társadalmi rétegek, illetve a gazdag és szegény országok közötti különbséget az érintettség terén. Pedig így volt ez már száz évvel ezelőtt is, amikor a spanyoljárványban az amerikai és az európai lakosság 0,5-1%-a halt meg, Indiában viszont 6%, és ma sem mindegy, ha valaki egy tágas lakásban bezárkózva vagy hajléktalanként éli át a járványt.

Ugyanakkor Piketty úgy látja: a mai nyugati társadalmak sokkal kevésbé egyenlőtlenek, mint a múlt évszázad első felében, mert sokkal kiegyensúlyozottabbak a jogok a tulajdonosok, a dolgozók, a fogyasztók és a kormányok között. Alapvetően megváltozott a különböző politikai és értelmiségi mozgalmaknak köszönhetően a tulajdon fogalma, és lényegesen többen jutnak hozzá az oktatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz.

A francia közgazdász elismeri viszont, hogy napjainkban sokkal nagyobb a globális egyenlőtlenség, mint az 1980-as években volt. Éppen ezért a mai krízisre az lenne a megfelelő megoldás, hogy a fejlett országokban ismét működne a szociális állam, és ennek felgyorsítására lenne szükség a fejlődő világban. Ehhez azonban egy igazságos adórendszert kell megteremteni és olyan nemzetközi pénzügyi nyilvántartást, amely a legnagyobb és leggazdagabb cégekre is kiterjedne.

A jelenlegi szabad tőkeáramlás ugyanis, amely az 1980-90-es években alakult ki a leggazdagabb országok ösztönzésére, a milliomosok és multinacionális cégek adóelkerülését segíti, és megakadályozza a szegény országokat, hogy igazságos adórendszert vezessenek be.

Piketty tavaly megjelent könyvében, a Tőke és Ideológiában arról írt, hogy világméretű sokkok, mint nagy háborúk és járványok, miként tudnak előidézni társadalmi változásokat. Nézete szerint az első világháborút az egyes társadalmakon belüli és nemzetközi szinten is fennálló, de tarthatatlan rendkívüli egyenlőtlenségek robbantották ki, de e megközelítést számára legjobban a 14. századi nagy pestisjárvány igazolja. Akkor ugyanis a lakosság közel 50%-a halt meg, és a nagy munkaerőhiány miatt sok helyütt lehetővé tette, hogy az addig jobbágysorban élők több szabadságot vívjanak ki maguknak. Másutt azonban a „fekete halál” éppen megerősítette a jobbágyságot, mert a földbirtokosoknak érdekük volt fenntartani a röghöz kötöttséget, hogy legyen, aki megműveli a földjeiket.

Az olyan nagy sokkok, mint a járványok, háborúk, vagy pénzügyi összeomlások napjainkban is jelentős hatást gyakorolnak a társadalmakra, de hogy ez miképp hat, nagyban függ attól, hogy egy adott ország népének milyen a történelem-, társadalomképe, hogyan vélekedik a hatalmi egyensúlyról.

Éppen ezért, mondja a neves kutató, nehéz megjósolni a koronavírus-járvány hatását. Reményei szerint erősítheti a közegészségügybe való állami beruházások követelését, másfelől viszont félő, hogy idegengyűlöletet, egyes országok önmagukba fordulását váltja ki. Ami az egyre nagyobb államadósságok megfékezését illeti, Piketty ismét történelmi példával állt elő: a II. világháború után Németország és Japán a vagyonosok átmeneti magas megadóztatásával tudta elérni azt, hogy az 50-es évek közepén gyakorlatilag államadósság nélkül kezdhették meg az újjáépítést. Valami hasonlóra lenne szükség az eurozóna megmentésére is, és ebben nagy felelősség hárul az Európai Központi Bankra.

Piketty felhívja a figyelmet arra, hogy az Európai Unió a Brexittel elkezdett szétesni. Úgy véli, hogy ha a szabad kereskedelem és az egységes pénznem mellett nincsenek szociális célkitűzések, ez előbb-utóbb odavezet, hogy a szabad tőkeáramlás a legmobilabb, vagyonos polgároknak kedvez, és elidegeníti a közép- és alacsonyabb osztályokat.

Éppen ezért lenne szükség közös adó- és szociális politikára, közös beruházásokra az egészségügyben és az oktatásban. A francia közgazdász elképzelhetőnek tartja, hogy kezdetben csak néhány ország fogna össze e téren, majd a többiek csatlakoznának a kezdeményezéshez.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
23 százalékkal kevesebbet fogyasztanának az autók, ha 130 helyett csak 100 km/h-val mehetnének az autópályán
A Greenpeace Magyarország az autómentes nap alkalmából a klímajegyek bevezetését sürgette.

Link másolása

Szeptember 22-én van az európai autómentes nap, ami kapcsán a Greenpeace Magyarország összegyűjtötte miként lehetne radikális energiatakarékosság elérni a hétköznapokban, ezzel a közlekedésben felhasznált üzemanyag mennyiségét is csökkenteni.

A szervezet szerint a közösségi közlekedés a kulcs ahhoz, hogy mindenki fenntartható módon elégíthesse ki a napi közlekedési igényeit. Ennek eléréséhez azonban európai szinten kellene bevezetni a klímajegyeket a vasútra és más tömegközlekedési eszközökre. A cél nem lehet kevesebb, mint hogy senki ne szoruljon autó- vagy repülőgép használatra pusztán azért, mert az megfizethetőbb vagy könnyebben elérhető – olvasható bejegyzésükben.

A közlekedés reformjával és szigorúbb sebességkorlátozással is nagy mértékben, uniós szinten 13 százalékkal lehetne csökkenteni az energiaigényt. Az autósok számára a leglátványosabb eredmény az autópályákon mutatkozna meg, a sebességnek 130-ról 100 km/órára való csökkentése ugyanis kb. 23%-kal alacsonyabb fogyasztást eredményez.

Az autómentességet az otthoni munkavégzés támogatásával lehetne az egyik legkézenfekvőbb módon támogatni. Uniós szinten 27 és 47 százalék közé tehető a vizsgált országokban az aránya annak, amit naponta az összes megtett távolságból a munkába történő eljutás tesz ki. Erre megoldást jelenthetne, ha a kormányok folytatnák, vagy pedig újra bevezetnék azokat a szabályokat az otthoni munkavégzésre, amiket a koronavírus-járvány miatt egyszer már úgyis meghoztak. De akár az autók kihasználtságával is spórolhatnánk:

uniós szinten 1,45 utas használ átlagosan egy autót. Az autómegosztást olyan ösztönzők bevezetésével lehetne támogatni, mint az olcsóbb parkolás, vagy a buszsávok használatának engedélyezése olyan autók számára, amelyek tele vannak utasokkal.

Míg a városi közlekedés esetében a kibocsátásmentes közlekedési megoldásokat kellene ösztönözni, legyen az kerékpár, gyaloglás, vagy bármilyen más mikromobilitási lehetőség.

Az árucikkek szállítása is egy olyan terület, amely szinte teljesen az olajfelhasználásra támaszkodik. A cégeket adókedvezményekkel lehetne ösztönözni arra, hogy az utak helyett a vasutakat válasszak a szállításkor. Persze ahhoz, hogy ez itthon is reális megoldás legyen, természetesen jóval több forrást kellene fordítani a vasúti közlekedés fejlesztésére, mint jelenleg – írja a Greenpeace.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

JÖVŐ
A Rovatból
Emberi maradványok és egy eltűnt repülő roncsai is felszínre kerültek a rekordgyorsasággal olvadó svájci gleccserekben
Olyan sziklák is láthatóvá váltak az olvadás miatt, amelyeket évezredek óta jég borított.

Link másolása

Még soha nem olvadtak ennyit a Svájcban található gleccserek egy év alatt a mérések kezdete óta, vagyis több mint 100 éve - írja a CNN.

Csak idén 6 százalékkal csökkent a térfogatuk, ami csaknem kétszerese a korábbi, 2003-as negatív rekordnak

- közölte a GLAMOS, a svájci gleccsereket tanulmányozó szervezet.

Az Alpok gleccsereinek több mint fele Svájcban található, ahol a hőmérséklet a globális átlag kétszeresével emelkedik. Az előző télen ráadásul kivételesen kevés hó esett, és több hőhullám is sújtotta a hegyeket. Emiatt mintegy 3 köbkilométernyi jég olvadt el, ami súlyos veszteség.

A súlyosságot bizonyítja az is, hogy

évezredek óta jéggel borított sziklák most láthatóvá váltak, sőt emberi maradványok és egy évtizedekkel korábban eltűnt repülő roncsai is felszínre kerültek. Egyes kisebb gleccserek pedig teljesen eltűntek.

"Az éghajlati számítások alapján tudtuk, hogy ilyen helyzet fog előállni, legalábbis valamikor a jövőben. Az a felismerés, hogy ez a jövő már itt van, talán az idei nyár legmeglepőbb és legmegrázóbb élménye volt" - mondta Matthias Huss, a GLAMOS vezetője a Reutersnek.

Az Aletsch-gleccser olvadása 2018 és 2022 között:

Ha az üvegházhatású gázok kibocsátása tovább nő, az Alpok gleccserei várhatóan 2100-ra elveszítik a mostani tömegük 80 százalékát, sok gleccser pedig teljesen el fog tűnni. A tudósok már eddig is több tucat területen kellett sürgősségi javítási munkálatokat elvégezni, mert az olvadó jég a mérőoszlopok elmozdulását és az adatgyűjtést veszélyeztette.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
Gyorsabban süllyed több tengerparti város, mint a tengerszint emelkedése
Megdöbbentő adatok és okok, amelyek akár pár éven belül is igen komoly következményekkel járhatnak. Például Rio De Janeiro területének két négyzetkilométere kerülhet víz alá 2030-ra.

Link másolása

Számos tengerparti város gyorsabban süllyed, mint amennyire a tengerszint emelkedik állapította meg a szingapúri Nanyang Egyetem és a NASA közös kutatása.

A Nature Sustainability című tudományos lapban közzétett, műholdas felvételek segítségével készített és a világ legnagyobb városai közül 48-at vizsgáló tanulmánya 2014 és 2020 között elemezte a süllyedésüket – idézte a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál.

Korábbi tanulmányok szerint

a globális felmelegedés világszerte jégolvadáshoz vezet, ez pedig emeli a tengerek szintjét, fenyegetést jelentve számos tengerparti város számára.

Sok város azonban más gonddal is küzd: a talajvíz és vagy a földgáz elvezetése miatt süllyed, az épületek óriási súlya alatt tömörödik a talaj.

A többéves vizsgálat során azt figyelték meg, hogy minden városban - különböző mértékben - süllyedt a talaj, 44 településen pedig a süllyedés nagyobb mértékű volt a tengerszint emelkedésénél.

Az ezt megelőző kutatások szerint

a tengerek szintje az olvadó jégsapkák nyomán évente körülbelül 3,7 milliméterrel emelkedik, a most közzétett tanulmány pedig azt írja, hogy több város egyes részei évente 20 milliméterrel süllyednek.

A kutatás Ho Si Minh-várost és Rio De Janeirót is említi, az elsőben a süllyedés 16,2 milliméter évente, az utóbbinál pedig azt jelentették, hogy – amennyiben nem hoznak megfelelő intézkedéseket - a város területének mintegy két négyzetkilométere kerülhet víz alá 2030-ra.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Felszállt a világ első tisztán elektromos repülőgépe, amit hamarosan élesben is használhatnak
Az N882EV lajstromjelű gép mindössze 8 percet töltött a levegőben, de ez így is fontos mérföldkőnek számít.
Címlapkép: Eviation Aircraft twitter oldala - szmo.hu
2022. szeptember 29.


Link másolása

Az Eviation Aircraft tisztán elektromos repülőgépe, az Alice végrehajtotta első, úgynevezett szűzrepülését – írta meg a cég közleményében.

A kísérletet az Egyesült Államokban, azon belül is a Moses Lake repülőtéren hajtották végre.

A gép innen indult el a kora reggeli órákban, és rövid, mindössze 8 percig tartó repülés után ugyanitt landolt.

Ez a repülés így is fontos mérföldkő a tisztán elektromos utasszállítók fejlesztését tekintve. Ráadásul az első tesztek folyamatosan csúsztak, ami végül szeptember 27-én, kedden tudtak végrehajtani.

A jármű utazósebessége 463 km/óra, emellett 1134 kg hasznos teher szállítására képes. A repülő kilencüléses, és két, egyenként 850 lóerős Magnix Magni 650 elektromos motor hajtja.

A gyártó úgy véli, a típus hatósági engedélyezési eljárása 2024-ben kezdődhet meg, így 2025 lehet az első év, amikor az Alice-t már élesben is használhatják – egyelőre azonban csak légi fuvarozásra fogják, utasokkal legkorábban 2026-ban emelkedhet a levegőbe.

Az Alice-ből már több cég is vásárolt, az amerikai Cape Air regionális légitársaság például 75 példányt rendelt belőle.


Link másolása
KÖVESS MINKET: