JÖVŐ

Klónozással próbálják megakadályozni a veszélyeztetett fajok kihalását

Az északi fehér orrszarvú és és feketelábú menyét is csak így menekülhet meg a kipusztulástól, állítják a klónozást végző tudósok.

Link másolása

Bolygónk biodiverzitása évről évre csökken. Amikor egyes fajok kihalásáról van szó, sokan még mindig a sokmillió évvel ezelőtt eltűnt őslényekre gondolnak, holott a klímaváltozással, a Föld és a tengerek szennyezésével egyre több ma élő fajnak szűnik meg az élettere.

2021 szeptemberében a vadon élő állatokkal foglalkozó amerikai hivatal újabb 23 fajnak a kipusztulását jelentette be. Ezek elsősorban madarak és tengeri élőlények, köztük többféle kagyló. És akkor még nem szóltunk olyan fajokról, amelyeket nem tekintenek kihaltnak, mivel fogságban még élnek, bár a természetben már nem.

Van-e megoldás ott, ahol a hagyományos megőrzési módszerek már nem működnek? Némi reményt adhat a klónozás.

Ben Novak, a Revive and Restore (Éleszd újra és állítsd helyre) nevű, a biodiverzitásért küzdő nonprofit szervezet vezető tudósa a Mongabay-nek azt mondta, hogy a mentést az egyes populációk kis létszáma és szétszórtsága is nehezíti. Éppen ezért adhatnak esélyt a túlélésre az olyan biotechnológiák, mint a klónozás és a génmódosítás.

Már ma is lehet klónozni egyes emlősöket, halakat és kétéltűeket, sőt, talán még erszényeseket is.

Amikor egyes populációk nagyon megritkulnak, szűk genetikai keresztmetszet áll be, amelyben csak néhány egyed képes átadni génjeit a következő nemzedékeknek. Ez csökkenti a populáció általános genetikai diverzitását, amely beltenyészethez vezethet, ez pedig az utódoknál olyan visszamaradásokat eredményezhet, amelyek aláássák a fajta életképességét.

Míg a fogságban élő állatok mesterséges megtermékenyítése a meglévő genetikai állományra korlátozódik, a klónozással az elveszett genetikai sokféleséget lehet visszatáplálni a fajokba. Ezáltal elősegíthetik a gének természetes kiválasztódását – érvel Beth Shapiro, a kaliforniai Santa Cruz egyetemének molekuláris evolúciós biológusa, aki szintén tagja a Revive and Restore vezetőségének.

Novak szerint ma egy nem-reproduktív sejtből csak klónozással lehet egy állat másolatát létrehozni.

A Revive and Restore kutatói 2020 szeptemberében klónozták az első feketelábú menyétet, amelynek az Elisabeth Ann nevet adták.

Ma a világ összes feketelábú menyétje hét egyedtől származik. Elisabeth Ann különböző populációk klónja és háromszor akkora benne a géndiverzitás, mint bármely más élő menyétben. Ha sikerül szaporítani, új géndiverzitást adhat az egész fajnak.

Ugyancsak 2020-ban a tudóscsapat sikeresen klónozott egy Przewalski vadlovat, amelyet Kurtnak neveztek el.

A klónozáshoz szükség van szövetmintákhoz, például bőrre. Ezeket lefagyasztva biobankokban őrzik. Mivel egy faj hanyatlásával csökken a populáció géndiverzitása, fontos, hogy a kutatók minél több szövetmintát gyűjtsenek be, hogy többféle opció maradjon a jövőre. És ezt most kell megtenni minden veszélyeztetett fajjal, hogy később vissza tudjuk hozni azt, ami elveszett – mondja Novak.

Mindazonáltal a tudós figyelmeztet: egy állatot csak akkor lehet klónozni, ha már megvan a fogságban való szaporítás technológiája. A klónozást soha nem szabad más szaporítási program helyett alkalmazni. De különböző forgatókönyvek lesznek az egyes megközelítésekhez. A Przewalski csikó esetében például fajok közötti klóntechnikát alkalmaztak: egy génállományt tartalmazó sejtmagot fuzionáltak egy házi ló petesejtjével. Az embriót aztán beültették egy házi kancába.

A klónozás hívei szerint ez a módszer működhet például az északi fehér orrszarvú feltámasztásában, ebből az alfajból mára csak két egyed maradt.

Van erre egy másik, őssejt-alapú technológia is. Ebben az esetben a szövetminták sejtjeit ültetik vissza az őssejtekbe. A kettő között az a különbség, hogy az utóbbival nem a donorral azonos másolatot hoznak létre, hanem olyan körülményeket teremtenek, hogy a sejtek szaporodhassanak szexuális reprodukción keresztül.

A két megmaradt nőstény északi fehér orrszarvú, Najin és lánya, Fatu közül már csak az utóbbi maradt meg potenciális donornak, mert az anya már túl idős és beteg hozzá.

2021-ben a német kormány támogatásával létrejött BioRescue bejelentette, hogy létrehoztak 12 északi fehér orrszarvú-embriót. „Béranya” szerepére egy déli fajtát terveztek. Sikeres beültetéséről azonban mindeddig nincs hír.

Ugyancsak vészesen lecsökkent korábban a déli fehér rinocéroszok népessége, alig 30 egyed maradt belőlük. Mára sikerült a populációt több mint 10 ezer egyedre felvinni, de a géndiverzitásuk sokkal kisebb, mint azelőtt. A New York-i központú Wildlife Alliance nemzetközi erdő és vadvédelmi szervezet kutatói saját „fagyasztott állatkertjükben” 12 sejtkultúrát szekventáltak, és több géndiverzitást találtak bennünk, mint a déli fehér rinocéroszok teljes populációjában.

Bár vannak, akik még ma is azt vallják, hogy a növények és az állatok evolúciójába való beavatkozás természetellenes, Shapiro emlékeztet arra, hogy az emberek már több tízezer éve ezt teszik és nem szabad elutasítani az új technológiákat mindaddig, amíg kockázataikat és lehetőségeiket teljes egészében fel nem mérik.

Samantha Wisely, a floridai egyetem konzervációs genetikusa és kollégái etikai elemzést tettek közzé a klónozásról, mint a genetikai mentés formájáról és példaként a feketelábú menyét esetét vizsgálták. Az elemzés arra kereste a választ, hogy a program céljai indokoltak-e, lehetséges-e felelősen klónozni, és az eljárást támogatja-e a közvélemény, valamint a konzervációval foglalkozók közössége.

Wisely szerint a menyétek esetében ez volt az egyetlen megoldás, mert a fennmaradt egyedek túlságosan belterjesek voltak, és nem voltak olyanok, amelyek hozzátehettek volna a géndiverzitáshoz, de a jövőben is meg kell vizsgálni a technológia minden egyes alkalmazását.

Novak úgy látja, hogy a fogságbeli szaporítási programok már most nehézségben ütköznek, mert az állatok nem választhatják meg, hogy kivel párosodnak. A klónozással a tudósok szélesíthetik a választékot. Az elemzés azt is megállapítja, hogy a szomatikus sejtek, mint például a bőrsejtek használata sokkal kevésbé invazív, mint a szaporító-sejtek gyűjtése. A szomatikus sejtek használata genetikailag azonos állatok létrehozására már több mint egy évtizede használatos az amerikai szarvasmarha-tenyésztésben.

Novak új lehetőségeket lát a génmódosítás alkalmazásában is. Például szekventálhatják az 1900-as évek elején elpusztult menyétek genomját, és találhatnak jótékony hatású géneket, köztük olyanokat, amelyek ellenállóbbá teszik az egyedeket a betegségekkel szemben. A tudósok „visszaírhatják” ezeket a géneket az élő menyétekbe, ezzel genetikai lökést adhatnak a mostani populációba.

„A változás üteme túlságosan gyors ahhoz, hogy a természetes kiválasztódás általi evolúció lépést tartson vele. Ha biosokféleségben akarunk élni a jövőben, nincs más választásunk: továbbra is be kell avatkoznunk, ahogy mindig is tettük, csak előrelátóbban és óvatosabban, mint eddig”

– állítja Beth Shapiro.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
23 százalékkal kevesebbet fogyasztanának az autók, ha 130 helyett csak 100 km/h-val mehetnének az autópályán
A Greenpeace Magyarország az autómentes nap alkalmából a klímajegyek bevezetését sürgette.

Link másolása

Szeptember 22-én van az európai autómentes nap, ami kapcsán a Greenpeace Magyarország összegyűjtötte miként lehetne radikális energiatakarékosság elérni a hétköznapokban, ezzel a közlekedésben felhasznált üzemanyag mennyiségét is csökkenteni.

A szervezet szerint a közösségi közlekedés a kulcs ahhoz, hogy mindenki fenntartható módon elégíthesse ki a napi közlekedési igényeit. Ennek eléréséhez azonban európai szinten kellene bevezetni a klímajegyeket a vasútra és más tömegközlekedési eszközökre. A cél nem lehet kevesebb, mint hogy senki ne szoruljon autó- vagy repülőgép használatra pusztán azért, mert az megfizethetőbb vagy könnyebben elérhető – olvasható bejegyzésükben.

A közlekedés reformjával és szigorúbb sebességkorlátozással is nagy mértékben, uniós szinten 13 százalékkal lehetne csökkenteni az energiaigényt. Az autósok számára a leglátványosabb eredmény az autópályákon mutatkozna meg, a sebességnek 130-ról 100 km/órára való csökkentése ugyanis kb. 23%-kal alacsonyabb fogyasztást eredményez.

Az autómentességet az otthoni munkavégzés támogatásával lehetne az egyik legkézenfekvőbb módon támogatni. Uniós szinten 27 és 47 százalék közé tehető a vizsgált országokban az aránya annak, amit naponta az összes megtett távolságból a munkába történő eljutás tesz ki. Erre megoldást jelenthetne, ha a kormányok folytatnák, vagy pedig újra bevezetnék azokat a szabályokat az otthoni munkavégzésre, amiket a koronavírus-járvány miatt egyszer már úgyis meghoztak. De akár az autók kihasználtságával is spórolhatnánk:

uniós szinten 1,45 utas használ átlagosan egy autót. Az autómegosztást olyan ösztönzők bevezetésével lehetne támogatni, mint az olcsóbb parkolás, vagy a buszsávok használatának engedélyezése olyan autók számára, amelyek tele vannak utasokkal.

Míg a városi közlekedés esetében a kibocsátásmentes közlekedési megoldásokat kellene ösztönözni, legyen az kerékpár, gyaloglás, vagy bármilyen más mikromobilitási lehetőség.

Az árucikkek szállítása is egy olyan terület, amely szinte teljesen az olajfelhasználásra támaszkodik. A cégeket adókedvezményekkel lehetne ösztönözni arra, hogy az utak helyett a vasutakat válasszak a szállításkor. Persze ahhoz, hogy ez itthon is reális megoldás legyen, természetesen jóval több forrást kellene fordítani a vasúti közlekedés fejlesztésére, mint jelenleg – írja a Greenpeace.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
JÖVŐ
A Rovatból
Emberi maradványok és egy eltűnt repülő roncsai is felszínre kerültek a rekordgyorsasággal olvadó svájci gleccserekben
Olyan sziklák is láthatóvá váltak az olvadás miatt, amelyeket évezredek óta jég borított.

Link másolása

Még soha nem olvadtak ennyit a Svájcban található gleccserek egy év alatt a mérések kezdete óta, vagyis több mint 100 éve - írja a CNN.

Csak idén 6 százalékkal csökkent a térfogatuk, ami csaknem kétszerese a korábbi, 2003-as negatív rekordnak

- közölte a GLAMOS, a svájci gleccsereket tanulmányozó szervezet.

Az Alpok gleccsereinek több mint fele Svájcban található, ahol a hőmérséklet a globális átlag kétszeresével emelkedik. Az előző télen ráadásul kivételesen kevés hó esett, és több hőhullám is sújtotta a hegyeket. Emiatt mintegy 3 köbkilométernyi jég olvadt el, ami súlyos veszteség.

A súlyosságot bizonyítja az is, hogy

évezredek óta jéggel borított sziklák most láthatóvá váltak, sőt emberi maradványok és egy évtizedekkel korábban eltűnt repülő roncsai is felszínre kerültek. Egyes kisebb gleccserek pedig teljesen eltűntek.

"Az éghajlati számítások alapján tudtuk, hogy ilyen helyzet fog előállni, legalábbis valamikor a jövőben. Az a felismerés, hogy ez a jövő már itt van, talán az idei nyár legmeglepőbb és legmegrázóbb élménye volt" - mondta Matthias Huss, a GLAMOS vezetője a Reutersnek.

Az Aletsch-gleccser olvadása 2018 és 2022 között:

Ha az üvegházhatású gázok kibocsátása tovább nő, az Alpok gleccserei várhatóan 2100-ra elveszítik a mostani tömegük 80 százalékát, sok gleccser pedig teljesen el fog tűnni. A tudósok már eddig is több tucat területen kellett sürgősségi javítási munkálatokat elvégezni, mert az olvadó jég a mérőoszlopok elmozdulását és az adatgyűjtést veszélyeztette.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
Gyorsabban süllyed több tengerparti város, mint a tengerszint emelkedése
Megdöbbentő adatok és okok, amelyek akár pár éven belül is igen komoly következményekkel járhatnak. Például Rio De Janeiro területének két négyzetkilométere kerülhet víz alá 2030-ra.

Link másolása

Számos tengerparti város gyorsabban süllyed, mint amennyire a tengerszint emelkedik állapította meg a szingapúri Nanyang Egyetem és a NASA közös kutatása.

A Nature Sustainability című tudományos lapban közzétett, műholdas felvételek segítségével készített és a világ legnagyobb városai közül 48-at vizsgáló tanulmánya 2014 és 2020 között elemezte a süllyedésüket – idézte a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál.

Korábbi tanulmányok szerint

a globális felmelegedés világszerte jégolvadáshoz vezet, ez pedig emeli a tengerek szintjét, fenyegetést jelentve számos tengerparti város számára.

Sok város azonban más gonddal is küzd: a talajvíz és vagy a földgáz elvezetése miatt süllyed, az épületek óriási súlya alatt tömörödik a talaj.

A többéves vizsgálat során azt figyelték meg, hogy minden városban - különböző mértékben - süllyedt a talaj, 44 településen pedig a süllyedés nagyobb mértékű volt a tengerszint emelkedésénél.

Az ezt megelőző kutatások szerint

a tengerek szintje az olvadó jégsapkák nyomán évente körülbelül 3,7 milliméterrel emelkedik, a most közzétett tanulmány pedig azt írja, hogy több város egyes részei évente 20 milliméterrel süllyednek.

A kutatás Ho Si Minh-várost és Rio De Janeirót is említi, az elsőben a süllyedés 16,2 milliméter évente, az utóbbinál pedig azt jelentették, hogy – amennyiben nem hoznak megfelelő intézkedéseket - a város területének mintegy két négyzetkilométere kerülhet víz alá 2030-ra.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Felszállt a világ első tisztán elektromos repülőgépe, amit hamarosan élesben is használhatnak
Az N882EV lajstromjelű gép mindössze 8 percet töltött a levegőben, de ez így is fontos mérföldkőnek számít.
Címlapkép: Eviation Aircraft twitter oldala - szmo.hu
2022. szeptember 29.


Link másolása

Az Eviation Aircraft tisztán elektromos repülőgépe, az Alice végrehajtotta első, úgynevezett szűzrepülését – írta meg a cég közleményében.

A kísérletet az Egyesült Államokban, azon belül is a Moses Lake repülőtéren hajtották végre.

A gép innen indult el a kora reggeli órákban, és rövid, mindössze 8 percig tartó repülés után ugyanitt landolt.

Ez a repülés így is fontos mérföldkő a tisztán elektromos utasszállítók fejlesztését tekintve. Ráadásul az első tesztek folyamatosan csúsztak, ami végül szeptember 27-én, kedden tudtak végrehajtani.

A jármű utazósebessége 463 km/óra, emellett 1134 kg hasznos teher szállítására képes. A repülő kilencüléses, és két, egyenként 850 lóerős Magnix Magni 650 elektromos motor hajtja.

A gyártó úgy véli, a típus hatósági engedélyezési eljárása 2024-ben kezdődhet meg, így 2025 lehet az első év, amikor az Alice-t már élesben is használhatják – egyelőre azonban csak légi fuvarozásra fogják, utasokkal legkorábban 2026-ban emelkedhet a levegőbe.

Az Alice-ből már több cég is vásárolt, az amerikai Cape Air regionális légitársaság például 75 példányt rendelt belőle.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk