JÖVŐ

Kiszáradó európai folyók: egyszeri alkalom vagy ilyen lesz a jövő?

Hosszú távon a globális felmelegedés lassítása lehet a megoldás. Rövid távon azonban a kormányok döntései javíthatnak a kontinens folyóinak helyzetén.

Link másolása

A németországi Fekete-erdőtől a Fekete-tenger romániai partjáig 2898 kilométeren keresztül kanyarog Európa szívében a Duna. A tíz országon áthaladó folyótól emberek milliónak élete és megélhetése függ. Ám az idei nyár rendkívüli szárazságot és hőségrekordokat hozott, ami próbára tette a hajózásból, mezőgazdaságból, halászatból vagy éppen vendéglátásból élőket - írja a BBC.

A világ "legnemzetközibbnek" tartott folyójának partján helyezkedik el Zimnicea. A romániai kisvárosban emberemlékezet óta nem volt olyan alacsony a Duna vízszintje, mint az utóbbi hónapokban. A kiszáradt mederben megrepedezett az iszap, melyet az elpusztult halak és egyéb állatok tetemei borítottak. Mivel a hatalmas folyó szokásos nyári méretének felére csökkent, a nagyobb merülésű szállítóhajók tétlenül rostokolnak a kikötőkben. A helyiek eközben próbálják felfogni azt a kevés esővizet, ami a nyáron hullott. A szárazságnak talán csak a gyerekek örülnek egyedül, mert újabb területek nyíltak a játékra a visszahúzódó folyó partján.

A Duna apadása és a felmelegedése komoly gondot okoz az energiaellátásban is. A romániai vízerőműveket működtető Hidroelectrica például harmadával kevesebbet áramot állított elő a szokásosnál. Eközben a mezőgazdaságban működő vállalkozások szerint az aszály elvitte a termés ötödét.

Ez már csak azért is komoly gond, mert Románia a kontinens egyik legnagyobb búzatermelője, ráadásul az ukrajnai háború miatt február óta akadozik Európa búzaellátása.

Szerbia második legnagyobb településén olyan alacsony a Duna vízállása, hogy a lakók nyugodtan átgázolhatnak rajta. Ehhez hasonlónak pedig még a legidősebb újvidékiek sem voltak szemtanúi korábban.

Sosem látott szigetek emelkedtek ki a mederből, teljes kikötők maradtak egy csepp víz nélkül, és jónéhány éles lőszerekkel megpakolt II. világháborús német hadihajó bukkant elő a mélyből. A város környékén mezőgazdasági szükségállapotot hirdetett a kormány.

A helyzet odáig fajult, hogy mára a szárazság és az éghajlatváltozás a Duna menti településeken élők számára egzisztenciális veszélyt jelent. A folyótól távolabb élőkkel ellentétben a szemük előtt bontakozik ki a katasztrófa. A jelenség ráadásul egyáltalán nem csak a Dunára korlátozódik. Európa legtöbb folyója megsínylette a pokoli hőséget.

A tudósok szerint Európa kétharmada szenvedte meg az 500 éve nem látott aszályt, amit javarészt a globális felmelegedés okozott. A szárazság pedig a nyugati országok folyóit, így például a Loire-t, a Rajnát vagy a Pót is érintette.

Arra figyelmeztetnek, hogy ha a mostanihoz hasonló forró, száraz nyarak rendszeressé válnak, a kiszáradó vízi útvonalak némelyike már soha többé nem fog helyreállni.

Franciaországban egyenesen a valaha átélt „legsúlyosabb szárazságnak” nevezték a mögöttünk hagyott hónapokat. Az ország folyóit annyira kimerítette a csapadék nélküli forróság, hogy ma már több száz önkormányzat kamionokkal szállíttatja a településre az ivóvizet. A helyzetet tovább fokozza, hogy a folyókat tápláló gleccserek is rohamtempóban húzódnak vissza, ezzel pedig jelentősen átalakul a táj és a teljes ökoszisztéma.

Az aszály a gazdaságot is alaposan megtizedelte. A kontinens vízi útjain évente nagyjából minden uniós állampolgárra 1 tonna rakomány jut. Csak ezek a szállítmányok évi 80 milliárd dollárral járulnak hozzá a gazdasághoz. Mostanra azonban a Rajnában alig maradt elég víz, így a szenet, gázolajat vagy árukat szállító uszályok képtelenek voltak eljutni az ipar szempontjából létfontosságú németországi Ruhr-vidék kikötőibe. A tüzelőanyagok elmaradása ráadásul épp egy olyan időszakban következett be, amikor Oroszország is akadályozza Európa energiaellátását a háborús szankciók miatt.

A tudósok ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy

a gazdaság mellett az élővilág is veszélyben lehet az alacsony vízállások miatt.

Minél kevesebb víz áramlik a hálózatban, annál inkább lassul a folyók áramlása, ami pedig akadályozza a sók oldódását. Végeredményben pedig mindez egyes fajok számára élhetetlenné teszi a környezetet, így például bizonyos halfajok, többek között a dunai lazac, a márna vagy a pénzes pér is kipusztulhatnak. A magasabb hőmérséklet ráadásul kedvezhet az algák terjedésének, ami pedig még nagyobb kárt okozhat a vizeknek.

Bár a kontinens legnagyobb folyóiról szóló sokkoló hírek terjedtek el a médiában, és mindenki elborzadva nézte a részben kiszáradt folyómedreket, valójában a legnagyobb kárt a kisebb folyók és patakok szenvedték el. Több olyan is akadt ezek között, melyben egyetlen csepp víz sem maradt. Márpedig ez azt jelenti, hogy a teljes élővilág kihalt, hiába jön akár heteken belül annyi csapadék, hogy vízzel teljen meg a meder.

Ehhez jön még hozzá az emberi tevékenység, vagyis az erdőirtás, a vizek szennyezése, a mezőgazdaság terjeszkedése és a vízpartok beépítése. Mindezek csak még érzékenyebbé teszik az európai folyókat a hőhullámokra, áradásokra vagy éppen az aszály miatti alacsony vízállásra.

Szakértők szerint a megoldás a globális felmelegedés hosszú távú lassítása lehet. Rövid távon azonban a kormányoknak gondoskodni kellene a vízi élőhelyek határozottabb védelméről, miközben foglalkozni kell a vízgyűjtő területek környezeti terhelésének csökkentésével is.

Szerencsére még megvannak azok a gleccserek, melyek a nagyobb folyók vízellátásról gondoskodnak csapadékmentes időszak esetén is. Ugyanakkor a tudósok szerint aggasztó, hogy ezek nagy része 30 éven belül teljesen elolvadhat.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
23 százalékkal kevesebbet fogyasztanának az autók, ha 130 helyett csak 100 km/h-val mehetnének az autópályán
A Greenpeace Magyarország az autómentes nap alkalmából a klímajegyek bevezetését sürgette.

Link másolása

Szeptember 22-én van az európai autómentes nap, ami kapcsán a Greenpeace Magyarország összegyűjtötte miként lehetne radikális energiatakarékosság elérni a hétköznapokban, ezzel a közlekedésben felhasznált üzemanyag mennyiségét is csökkenteni.

A szervezet szerint a közösségi közlekedés a kulcs ahhoz, hogy mindenki fenntartható módon elégíthesse ki a napi közlekedési igényeit. Ennek eléréséhez azonban európai szinten kellene bevezetni a klímajegyeket a vasútra és más tömegközlekedési eszközökre. A cél nem lehet kevesebb, mint hogy senki ne szoruljon autó- vagy repülőgép használatra pusztán azért, mert az megfizethetőbb vagy könnyebben elérhető – olvasható bejegyzésükben.

A közlekedés reformjával és szigorúbb sebességkorlátozással is nagy mértékben, uniós szinten 13 százalékkal lehetne csökkenteni az energiaigényt. Az autósok számára a leglátványosabb eredmény az autópályákon mutatkozna meg, a sebességnek 130-ról 100 km/órára való csökkentése ugyanis kb. 23%-kal alacsonyabb fogyasztást eredményez.

Az autómentességet az otthoni munkavégzés támogatásával lehetne az egyik legkézenfekvőbb módon támogatni. Uniós szinten 27 és 47 százalék közé tehető a vizsgált országokban az aránya annak, amit naponta az összes megtett távolságból a munkába történő eljutás tesz ki. Erre megoldást jelenthetne, ha a kormányok folytatnák, vagy pedig újra bevezetnék azokat a szabályokat az otthoni munkavégzésre, amiket a koronavírus-járvány miatt egyszer már úgyis meghoztak. De akár az autók kihasználtságával is spórolhatnánk:

uniós szinten 1,45 utas használ átlagosan egy autót. Az autómegosztást olyan ösztönzők bevezetésével lehetne támogatni, mint az olcsóbb parkolás, vagy a buszsávok használatának engedélyezése olyan autók számára, amelyek tele vannak utasokkal.

Míg a városi közlekedés esetében a kibocsátásmentes közlekedési megoldásokat kellene ösztönözni, legyen az kerékpár, gyaloglás, vagy bármilyen más mikromobilitási lehetőség.

Az árucikkek szállítása is egy olyan terület, amely szinte teljesen az olajfelhasználásra támaszkodik. A cégeket adókedvezményekkel lehetne ösztönözni arra, hogy az utak helyett a vasutakat válasszak a szállításkor. Persze ahhoz, hogy ez itthon is reális megoldás legyen, természetesen jóval több forrást kellene fordítani a vasúti közlekedés fejlesztésére, mint jelenleg – írja a Greenpeace.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
JÖVŐ
A Rovatból
Emberi maradványok és egy eltűnt repülő roncsai is felszínre kerültek a rekordgyorsasággal olvadó svájci gleccserekben
Olyan sziklák is láthatóvá váltak az olvadás miatt, amelyeket évezredek óta jég borított.

Link másolása

Még soha nem olvadtak ennyit a Svájcban található gleccserek egy év alatt a mérések kezdete óta, vagyis több mint 100 éve - írja a CNN.

Csak idén 6 százalékkal csökkent a térfogatuk, ami csaknem kétszerese a korábbi, 2003-as negatív rekordnak

- közölte a GLAMOS, a svájci gleccsereket tanulmányozó szervezet.

Az Alpok gleccsereinek több mint fele Svájcban található, ahol a hőmérséklet a globális átlag kétszeresével emelkedik. Az előző télen ráadásul kivételesen kevés hó esett, és több hőhullám is sújtotta a hegyeket. Emiatt mintegy 3 köbkilométernyi jég olvadt el, ami súlyos veszteség.

A súlyosságot bizonyítja az is, hogy

évezredek óta jéggel borított sziklák most láthatóvá váltak, sőt emberi maradványok és egy évtizedekkel korábban eltűnt repülő roncsai is felszínre kerültek. Egyes kisebb gleccserek pedig teljesen eltűntek.

"Az éghajlati számítások alapján tudtuk, hogy ilyen helyzet fog előállni, legalábbis valamikor a jövőben. Az a felismerés, hogy ez a jövő már itt van, talán az idei nyár legmeglepőbb és legmegrázóbb élménye volt" - mondta Matthias Huss, a GLAMOS vezetője a Reutersnek.

Az Aletsch-gleccser olvadása 2018 és 2022 között:

Ha az üvegházhatású gázok kibocsátása tovább nő, az Alpok gleccserei várhatóan 2100-ra elveszítik a mostani tömegük 80 százalékát, sok gleccser pedig teljesen el fog tűnni. A tudósok már eddig is több tucat területen kellett sürgősségi javítási munkálatokat elvégezni, mert az olvadó jég a mérőoszlopok elmozdulását és az adatgyűjtést veszélyeztette.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
Gyorsabban süllyed több tengerparti város, mint a tengerszint emelkedése
Megdöbbentő adatok és okok, amelyek akár pár éven belül is igen komoly következményekkel járhatnak. Például Rio De Janeiro területének két négyzetkilométere kerülhet víz alá 2030-ra.

Link másolása

Számos tengerparti város gyorsabban süllyed, mint amennyire a tengerszint emelkedik állapította meg a szingapúri Nanyang Egyetem és a NASA közös kutatása.

A Nature Sustainability című tudományos lapban közzétett, műholdas felvételek segítségével készített és a világ legnagyobb városai közül 48-at vizsgáló tanulmánya 2014 és 2020 között elemezte a süllyedésüket – idézte a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál.

Korábbi tanulmányok szerint

a globális felmelegedés világszerte jégolvadáshoz vezet, ez pedig emeli a tengerek szintjét, fenyegetést jelentve számos tengerparti város számára.

Sok város azonban más gonddal is küzd: a talajvíz és vagy a földgáz elvezetése miatt süllyed, az épületek óriási súlya alatt tömörödik a talaj.

A többéves vizsgálat során azt figyelték meg, hogy minden városban - különböző mértékben - süllyedt a talaj, 44 településen pedig a süllyedés nagyobb mértékű volt a tengerszint emelkedésénél.

Az ezt megelőző kutatások szerint

a tengerek szintje az olvadó jégsapkák nyomán évente körülbelül 3,7 milliméterrel emelkedik, a most közzétett tanulmány pedig azt írja, hogy több város egyes részei évente 20 milliméterrel süllyednek.

A kutatás Ho Si Minh-várost és Rio De Janeirót is említi, az elsőben a süllyedés 16,2 milliméter évente, az utóbbinál pedig azt jelentették, hogy – amennyiben nem hoznak megfelelő intézkedéseket - a város területének mintegy két négyzetkilométere kerülhet víz alá 2030-ra.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Felszállt a világ első tisztán elektromos repülőgépe, amit hamarosan élesben is használhatnak
Az N882EV lajstromjelű gép mindössze 8 percet töltött a levegőben, de ez így is fontos mérföldkőnek számít.
Címlapkép: Eviation Aircraft twitter oldala - szmo.hu
2022. szeptember 29.


Link másolása

Az Eviation Aircraft tisztán elektromos repülőgépe, az Alice végrehajtotta első, úgynevezett szűzrepülését – írta meg a cég közleményében.

A kísérletet az Egyesült Államokban, azon belül is a Moses Lake repülőtéren hajtották végre.

A gép innen indult el a kora reggeli órákban, és rövid, mindössze 8 percig tartó repülés után ugyanitt landolt.

Ez a repülés így is fontos mérföldkő a tisztán elektromos utasszállítók fejlesztését tekintve. Ráadásul az első tesztek folyamatosan csúsztak, ami végül szeptember 27-én, kedden tudtak végrehajtani.

A jármű utazósebessége 463 km/óra, emellett 1134 kg hasznos teher szállítására képes. A repülő kilencüléses, és két, egyenként 850 lóerős Magnix Magni 650 elektromos motor hajtja.

A gyártó úgy véli, a típus hatósági engedélyezési eljárása 2024-ben kezdődhet meg, így 2025 lehet az első év, amikor az Alice-t már élesben is használhatják – egyelőre azonban csak légi fuvarozásra fogják, utasokkal legkorábban 2026-ban emelkedhet a levegőbe.

Az Alice-ből már több cég is vásárolt, az amerikai Cape Air regionális légitársaság például 75 példányt rendelt belőle.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk