JÖVŐ

Kiszáradó Dél, megváltozó Észak. Meddig képes Európa alkalmazkodni a klímaváltozáshoz?

Az élelmiszer- és energiaellátásban, az egészségügyben, a közlekedésben, a hatékony munkavégzésben, a természeti rendszerek és a biológiai sokféleség megőrzésében várható negatív hatások mellett a kulturális örökség egy része és néhány tradicionális életstílus is veszélybe kerül, ha tovább melegítjük a kibocsátásokkal a légkört.

Link másolása

Növekvő hőség, szárazság, csökkenő mezőgazdasági termelés, vízhiány és áradások – ezek azok a kulcs-kockázatok, amivel meg kell küzdenie Európának az új IPCC jelentés szerint, ha tovább melegítjük a kibocsátásokkal a légkört. A hatások már most, 1,1 fokos felmelegedésnél is érezhetők, azonban 2-3 fokos globális hőmérséklet-emelkedés esetén (ezen a pályán mozgunk most) a veszélyek megsokszorozódnak. A leginkább veszélyeztetett területek Dél-Európában, illetve a városokban találhatók. Az élelmiszer- és energiaellátásban, az egészségügyben, a közlekedésben, a hatékony munkavégzésben, a természeti rendszerek és a biológiai sokféleség megőrzésében várható negatív hatások mellett a kulturális örökség egy része és néhány tradicionális életstílus is veszélybe kerül. Az alkalmazkodásra több lehetőségünk is van, de a melegedéssel az opciók is korlátozottabbak lesznek. Jelenleg tervezési szinten már elkezdődött az adaptáció, azonban egyelőre nagyobb az ambíció, mint a tényleges megvalósítás - olvasható a Másfélfok cikkében.

Az IPCC I. munkacsoportjának 6. helyzetértékelő jelentésének fő konklúzióit Európára vonatkozóan korábbi cikkeinkben olvashatjátok. A kontinensen az éghajlatváltozásból eredő kockázatok várhatóan súlyosabb következményekkel járhatnak délen, mint északon. Az IPCC II. munkacsoportjának 6. helyzetértékelő jelentésében négy fő kockázati tényezőt emeltek ki Európára vonatkozóan: ezek

a hőség,

• a csökkenő mezőgazdasági termelés,

• a vízhiány és

• az áradások.

A hatások esetén nem mindegy, hogy hány foknál korlátozzuk a globális melegedés mértékét: a fő kockázati tényezőknek és gazdasági veszteségeknek kitett emberek száma megduplázódik 3 fokos globális melegedés esetén, ha a 1,5 fokos hőmérséklet-emelkedéssel hasonlítjuk össze. Az Európán kívüli kockázatok is hatással lehetnek kontinensünkre, például a globális ellátási rendszert, a pénzügyi piacokat, a tengeri forrásokat érő hatások miatt.

Fokozódó hőség, fokozott veszélyben az elöregedő európai társadalom

A fő kockázatok és súlyos következmények elsősorban a növekvő gyakoriságú, intenzitású és időtartamú hőség extrémumokhoz, valamint a növekvő átlaghőmérséklethez köthetők.

A 1,5 fokos globális melegedés okozta extrém hőség évi 30 000 halálos áldozatot követelhet Európában és ez a szám 3 fokos hőmérséklet-emelkedés esetén megháromszorozódhat.

A hideg időszakok csökkenni fognak, főleg a déli területeken, de ez nem kompenzálja a hőséghez kapcsolódó növekvő halálozások számát.

A kockázatok következményei súlyosabbak lesznek Dél-, Nyugat és Közép-Európában, valamint a városi területeken.

A városokban ráadásul a városi hősziget jelenség és a légszennyezés tovább rontja a hőhullámok hatását. A nagy európai városokban, ha 1,5 foknál stabilizálnánk a globális felmelegedést, 15-22%-kal csökkenthető lenne a korai halálozás a 2 fokos melegedéshez képest.

A hőhullámoknak különösen kitettek az idősek és az elöregedő lakosság Európában így növeli a sebezhetők csoportját, ami emeli a hőséghez kapcsolódó halálozás kockázatát. Ha a globális felmelegedés eléri a 3 fokot, az alkalmazkodási lehetőségek korlátozottabbak lesznek az egészségügy terén, különösen Dél- és Kelet-Európában, és ahol az egészségügyi rendszerek nagyobb nyomás alatt vannak.

3 fokos globális felmelegedésnél a hőmérsékleti szempontból komfortos órák száma jelentősen csökkenni fog nyáron, Dél-Európában ez akár a 74%-ot is elérheti. A hőség ráadásul csökkenti a munka produktivitását, főleg az építkezéseken, a mezőgazdaságban és a gyárakban.

Az energiaigény változása Európában 2 fokos globális melegedés esetén regionális különbségeket mutat, de általánosságban a fűtési napok csökkenése és a hűtési napok növekedése várható. A hűtési igény Dél-Európa épületeiben 81-104%-kal növekedhet 2035-re, és 91-244%-kal 2065 után, az 1961–1990-es időszakhoz viszonyítva. Észak-Európában 2050-re 31-73%-os, 2100-ra 165-323%-os növekedés várható 1996–2005-höz képest, de a kockázatok módosulhatnak az adaptáció által.

A kevesebb hó és melegebb nyarak miatt az európai turizmus is károkat fog szenvedni a projekciók szerint, nagyobb veszteséggel Dél-Európában és egy pici nyereséggel Európa többi részén. 2 fokos globális melegedés esetén a síközpontok egy részén mesterséges hó előállítására lehet szükség, amely erősen növeli az energia- és vízhasználatot. Az európai kulturális örökségre is veszélyt jelent a klímaváltozás, valamint néhány egyedi kulturális életmód is ki van téve a negatív hatásoknak: Európában főleg a poláris régió lakosai sebezhetők, például a számi rénszarvastartók.

A melegedés csökkenti a jelenlegi szárazföldi és tengeri ökoszisztémák számára alkalmas élőhelyek nagyságát; a növények és a rovarok esetén várható a legnagyobb változás. Észak-Európában alacsonyabb a biodiverzitás csökkenésének veszélye, mert új élőhelyek válnak elérhetővé. 1,5 fokos globális melegedés esetén a Földközi-tenger halközössége 10%-ot veszíthet a fajtáiból, 4 fokos hőmérséklet-emelkedés esetén ez már 60% lehet.

A klímaváltozás következtében invazív fajok is megjelenhetnek Európában, illetve egyes fajok észak felé, vagy nagyobb magasságokba tolódhatnak. A hőmérséklettől függően a kullancsok tovább terjeszkedhetnek észak (svéd, norvég, orosz területekre), valamint magasabb tengerszint feletti térszínek felé (Ausztriában és Csehországban), ugyanakkor Dél-Európában összehúzódhat a területük a kevésbé alkalmas klimatikus körülmények miatt. Dél-, Nyugat- és Közép-Európában a nyugat nílusi láz kockázata is növekedni fog a projekciók szerint 2025-re.

A melegedés miatt korábban kezdődik és tovább tart a pollen szezon, de ez eltérő az egyes régiókban és fajoknál. Az allergének elterjedésének fő vezérlői a nem-klimatikus tényezők (pl. urbanizáció növekedése), de

a klímaváltozás erősen hozzájárul néhány allergén növény terjedéséhez, súlyosbítva a meglévő allergiás megbetegedéseket és újakat előidézve az emberek között Európában.

A parlagfű már most fő okozója a késő nyári allergiának, főleg Magyarországon, Romániában, valamint Oroszország egyes részein és a növénnyel szembeni érzékenység várhatóan növekedni fog (33 millió emberről 77 millióra 2 fokos globális melegedés esetén).

A vegetációtüzeknek kitett területek kiterjedése nőni fog a szimulációk szerint Európában,

ami a biodiverzitásra és a természetes szén-nyelőkre nézve jelent fenyegetést. Az Európai Unió 400 000 hektárnyi területét érintik évente tüzek, aminek 85%-a Dél-Európában van, ahol a tűz számára optimális időjárási körülmények leginkább jellemzőek. A projekciók szerint ezeken a területeken 2,5 fokos globális hőmérséklet-emelkedés esetén 14%-kal, 4,4 fok esetén 30%-kal fog nőni a tüzeknek kedvező esetek száma. Európában új régiókat is érinthet a tűzre való hajlam, különösen Észak-, Nyugat- és Közép-Európa esetén, ahol nem megszokottak a vegetációtüzek.

Veszélyben a mezőgazdaság

A hőség és az aszály kombinációja jelentős mezőgazdasági veszteséget fog okozni a projekciók szerint a 21. század következő évtizedeiben Európa nagy részén, akárcsak az extrémumok. Észak-Európában ugyan még növekedhet is a terméshozam, azonban összességében ez nem fogja kompenzálni a terméskiesést. 3 fokos globális hőmérséklet-emelkedés esetén a kukorica-veszteség elérheti az 50%-ot, különösen Dél-Európában. 4 fokos globális melegedés körül a kockázat nagyon magas lesz a forró és száraz körülmények miatt és a veszteségek ekkor már Észak-Európában is felmerülnek majd (ami még magasabb lenne a feltételezett szén-dioxid trágyázás nélkül). A vízhiány által pedig a mezőgazdaság – ami az egyik fő vízhasználó Európa számos részén – ­­is érintett lesz, hiszen korlátozottabb lesz a víz elérhetősége.

A klímaváltozás az élelmiszerek minőségére (változatosság, tápanyag, biztonság) is negatív hatással van; csökkenni fog a megfizethető és tápanyagdús élelem elérhetősége. A változatos és egészséges élelemhez való hozzájutás nehezülése pedig hozzájárulhat a túlsúly és az elhízás problémájához, ami a hőhullámok esetén jelentősen növeli az egészségügyi kockázatokat.

A hőség hatással van az állatok egészségére, táplálására, viselkedésére és jólétére is. A sertésre és baromfira gyakorolt hatás várhatóan Dél-Európában lesz magasabb, ahol a szabadtartás dominál, szemben Európa azon részeivel, ahol szabályozni tudják a hőmérsékletet az állatok számára.

Elfogyhat a víz Dél-Európában, még több aszály lehet nálunk

A vízhiánnyal kapcsolatos kockázat több szektorban (mezőgazdaság, állattenyésztés, energia, ipar) is súlyos lehet a projekciók szerint Nyugat- és Közép-Európában, valamint nagyobb kiterjedésben Dél-Európában. A vízhiány Dél-Európában magas lesz 1,5 fokos globális hőmérsékletemelkedés esetén és nagyon magas, ha elérjük a 3 fokot, Nyugat- és Közép-Európában pedig mérsékeltről magasra ugrik a kockázat.

2 fokos globális melegedés esetén Dél-Európa lakosságának több mint harmada vízhiánynak lesz kitéve,

3 fokos hőmérséklet-emelkedés esetén ez megduplázódik és komoly gazdasági veszteségek merülhetnek fel a víz- és energiafüggő szektorokban. Dél-Európában víz kvóta bevezetését jelentheti a várható változás. Az aszályhoz kapcsolódó kockázat 3 fokos globális melegedés felett Kelet-Európában is növekedni fog. Ráadásul csökkenhet a vízenergia potenciál Dél-, Nyugat- és Közép-Európában.

A jövőbeli, várhatóan fokozott vízhasználat pedig súlyosbítja a helyzetet, továbbá a talajvíz tartalékok is kimerülhetnek Dél-, Nyugat- és Közép-Európa egyes részein.

Az árvízveszély táplálói: szélsőséges csapadékeloszlás, tengerszint-emelkedés, urbanizáció

A melegedés következtében a csapadék eloszlása is megváltozik, ami miatt megnő az árvizek kockázata Európában, valamint a gyorsuló ütemű tengerszint-emelkedéssel a part menti területeken is növekedni fognak az áradások.

1960–2010 között Nyugat- és Közép-Európában 11%/évtized mértékben növelte, míg Kelet- és Dél-Európában 23%/évtizeddel csökkentette a csapadék megváltozása az árvizek kockázatát. Az árvizekhez köthető gazdasági veszteségek is jelentősen megnőttek, ami tükrözi a növekvő kitettséget: az európai lakosok várható elköltözése nagyvárosokba és tengerparti területekre növeli a veszélyeztetett vagyon mértékét.

A heves esőzések gyakorisága és intenzitása növekedni fog a projekciók szerint, ami a növekvő urbanizációval kombinálva a villámárvizek kockázatát is emeli.

Ezek különösen kritikusak lehetnek, mert túltelíthetik a csatornarendszert (ami a legtöbb városban legalább 40 éves és nem alkalmas a nagyobb, intenzívebb áradások elvezetésére), zavart okozhat a városi közlekedésben és egészségügyi hatásai is lehetnek a kezeletlen szennyvíz miatt.

3 fok feletti globális hőmérséklet-emelkedés során többször fordulhat elő csapadékextrémum Észak-, Nyugat- és Közép-Európában nyáron, ami rongálhatja az utakat. 2 foknál nagyobb globális melegedés esetén Nyugat-, Közép- és Dél-Európában a földcsuszamlások kockázata is növekedhet, ami szintén fenyegetést jelent az úthálózatokra.

Különböző mértékű globális felmelegedés esetén várható fő kockázati tényezők Európában, alacsony vagy közepes alkalmazkodás esetén. Forrás: IPCC AR6 WGII. A szerző fordítása.

Mik a megoldások, határok és lehetőségek az alkalmazkodás tekintetében?

Sok lehetőségünk van arra, hogy a jövőbeli kockázatokat kezeljük, de a megoldások egy része a természeti erőforrásokra támaszkodik, amelyek sebezhetők a klímaváltozás miatt. A hőség kezelésére például megoldást jelenthet, ha visszaengedjük a természetet a városba, az átszellőzés segítése megfelelő városi tervezéssel, az épületek jobb szigetelése, árnyékolása, valamint a hűtési szokásaink módosítása. A kék-zöld infrastruktúra bevezetése jó lehet a sűrűn lakott részeken, mert csökkenti a hőhullámok hatását, javítja a mikroklímát, a levegőminőséget és a mentális egészséget.

A mezőgazdasági termelés esetén az öntözés és a különböző gyakorlatok megváltoztatása (például vetési, aratási idő eltolása) lehet célravezető. A vízhiány kezelésére a víztározás és újrafelhasználás, valamint a felszínhasználat változtatás nyújthat segítséget. Az árvizek esetén pedig fontos szerepe van a korai figyelmeztető rendszereknek, a felszínhasználat változásnak és a mérnöki lehetőségeknek.

Habár az adaptáció egész Európában folyamatban van, nem azon a skálán, mélységben és sebességgel valósul meg, ami szükséges lenne a kockázatok elkerüléséhez, különösen 1,5 fokot meghaladó globális melegedés esetén.

A rövidtávú tervezésen túlmenően szükséges a politikai-gazdasági döntéshozók hosszútávú elköteleződése és konzisztens magatartása úgy a kibocsátás-csökkentés, mint az alkalmazkodás területén, még akkor is, ha az eredmények nem láthatók azonnal.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
23 százalékkal kevesebbet fogyasztanának az autók, ha 130 helyett csak 100 km/h-val mehetnének az autópályán
A Greenpeace Magyarország az autómentes nap alkalmából a klímajegyek bevezetését sürgette.

Link másolása

Szeptember 22-én van az európai autómentes nap, ami kapcsán a Greenpeace Magyarország összegyűjtötte miként lehetne radikális energiatakarékosság elérni a hétköznapokban, ezzel a közlekedésben felhasznált üzemanyag mennyiségét is csökkenteni.

A szervezet szerint a közösségi közlekedés a kulcs ahhoz, hogy mindenki fenntartható módon elégíthesse ki a napi közlekedési igényeit. Ennek eléréséhez azonban európai szinten kellene bevezetni a klímajegyeket a vasútra és más tömegközlekedési eszközökre. A cél nem lehet kevesebb, mint hogy senki ne szoruljon autó- vagy repülőgép használatra pusztán azért, mert az megfizethetőbb vagy könnyebben elérhető – olvasható bejegyzésükben.

A közlekedés reformjával és szigorúbb sebességkorlátozással is nagy mértékben, uniós szinten 13 százalékkal lehetne csökkenteni az energiaigényt. Az autósok számára a leglátványosabb eredmény az autópályákon mutatkozna meg, a sebességnek 130-ról 100 km/órára való csökkentése ugyanis kb. 23%-kal alacsonyabb fogyasztást eredményez.

Az autómentességet az otthoni munkavégzés támogatásával lehetne az egyik legkézenfekvőbb módon támogatni. Uniós szinten 27 és 47 százalék közé tehető a vizsgált országokban az aránya annak, amit naponta az összes megtett távolságból a munkába történő eljutás tesz ki. Erre megoldást jelenthetne, ha a kormányok folytatnák, vagy pedig újra bevezetnék azokat a szabályokat az otthoni munkavégzésre, amiket a koronavírus-járvány miatt egyszer már úgyis meghoztak. De akár az autók kihasználtságával is spórolhatnánk:

uniós szinten 1,45 utas használ átlagosan egy autót. Az autómegosztást olyan ösztönzők bevezetésével lehetne támogatni, mint az olcsóbb parkolás, vagy a buszsávok használatának engedélyezése olyan autók számára, amelyek tele vannak utasokkal.

Míg a városi közlekedés esetében a kibocsátásmentes közlekedési megoldásokat kellene ösztönözni, legyen az kerékpár, gyaloglás, vagy bármilyen más mikromobilitási lehetőség.

Az árucikkek szállítása is egy olyan terület, amely szinte teljesen az olajfelhasználásra támaszkodik. A cégeket adókedvezményekkel lehetne ösztönözni arra, hogy az utak helyett a vasutakat válasszak a szállításkor. Persze ahhoz, hogy ez itthon is reális megoldás legyen, természetesen jóval több forrást kellene fordítani a vasúti közlekedés fejlesztésére, mint jelenleg – írja a Greenpeace.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
JÖVŐ
A Rovatból
Emberi maradványok és egy eltűnt repülő roncsai is felszínre kerültek a rekordgyorsasággal olvadó svájci gleccserekben
Olyan sziklák is láthatóvá váltak az olvadás miatt, amelyeket évezredek óta jég borított.

Link másolása

Még soha nem olvadtak ennyit a Svájcban található gleccserek egy év alatt a mérések kezdete óta, vagyis több mint 100 éve - írja a CNN.

Csak idén 6 százalékkal csökkent a térfogatuk, ami csaknem kétszerese a korábbi, 2003-as negatív rekordnak

- közölte a GLAMOS, a svájci gleccsereket tanulmányozó szervezet.

Az Alpok gleccsereinek több mint fele Svájcban található, ahol a hőmérséklet a globális átlag kétszeresével emelkedik. Az előző télen ráadásul kivételesen kevés hó esett, és több hőhullám is sújtotta a hegyeket. Emiatt mintegy 3 köbkilométernyi jég olvadt el, ami súlyos veszteség.

A súlyosságot bizonyítja az is, hogy

évezredek óta jéggel borított sziklák most láthatóvá váltak, sőt emberi maradványok és egy évtizedekkel korábban eltűnt repülő roncsai is felszínre kerültek. Egyes kisebb gleccserek pedig teljesen eltűntek.

"Az éghajlati számítások alapján tudtuk, hogy ilyen helyzet fog előállni, legalábbis valamikor a jövőben. Az a felismerés, hogy ez a jövő már itt van, talán az idei nyár legmeglepőbb és legmegrázóbb élménye volt" - mondta Matthias Huss, a GLAMOS vezetője a Reutersnek.

Az Aletsch-gleccser olvadása 2018 és 2022 között:

Ha az üvegházhatású gázok kibocsátása tovább nő, az Alpok gleccserei várhatóan 2100-ra elveszítik a mostani tömegük 80 százalékát, sok gleccser pedig teljesen el fog tűnni. A tudósok már eddig is több tucat területen kellett sürgősségi javítási munkálatokat elvégezni, mert az olvadó jég a mérőoszlopok elmozdulását és az adatgyűjtést veszélyeztette.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
Gyorsabban süllyed több tengerparti város, mint a tengerszint emelkedése
Megdöbbentő adatok és okok, amelyek akár pár éven belül is igen komoly következményekkel járhatnak. Például Rio De Janeiro területének két négyzetkilométere kerülhet víz alá 2030-ra.

Link másolása

Számos tengerparti város gyorsabban süllyed, mint amennyire a tengerszint emelkedik állapította meg a szingapúri Nanyang Egyetem és a NASA közös kutatása.

A Nature Sustainability című tudományos lapban közzétett, műholdas felvételek segítségével készített és a világ legnagyobb városai közül 48-at vizsgáló tanulmánya 2014 és 2020 között elemezte a süllyedésüket – idézte a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál.

Korábbi tanulmányok szerint

a globális felmelegedés világszerte jégolvadáshoz vezet, ez pedig emeli a tengerek szintjét, fenyegetést jelentve számos tengerparti város számára.

Sok város azonban más gonddal is küzd: a talajvíz és vagy a földgáz elvezetése miatt süllyed, az épületek óriási súlya alatt tömörödik a talaj.

A többéves vizsgálat során azt figyelték meg, hogy minden városban - különböző mértékben - süllyedt a talaj, 44 településen pedig a süllyedés nagyobb mértékű volt a tengerszint emelkedésénél.

Az ezt megelőző kutatások szerint

a tengerek szintje az olvadó jégsapkák nyomán évente körülbelül 3,7 milliméterrel emelkedik, a most közzétett tanulmány pedig azt írja, hogy több város egyes részei évente 20 milliméterrel süllyednek.

A kutatás Ho Si Minh-várost és Rio De Janeirót is említi, az elsőben a süllyedés 16,2 milliméter évente, az utóbbinál pedig azt jelentették, hogy – amennyiben nem hoznak megfelelő intézkedéseket - a város területének mintegy két négyzetkilométere kerülhet víz alá 2030-ra.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Felszállt a világ első tisztán elektromos repülőgépe, amit hamarosan élesben is használhatnak
Az N882EV lajstromjelű gép mindössze 8 percet töltött a levegőben, de ez így is fontos mérföldkőnek számít.
Címlapkép: Eviation Aircraft twitter oldala - szmo.hu
2022. szeptember 29.


Link másolása

Az Eviation Aircraft tisztán elektromos repülőgépe, az Alice végrehajtotta első, úgynevezett szűzrepülését – írta meg a cég közleményében.

A kísérletet az Egyesült Államokban, azon belül is a Moses Lake repülőtéren hajtották végre.

A gép innen indult el a kora reggeli órákban, és rövid, mindössze 8 percig tartó repülés után ugyanitt landolt.

Ez a repülés így is fontos mérföldkő a tisztán elektromos utasszállítók fejlesztését tekintve. Ráadásul az első tesztek folyamatosan csúsztak, ami végül szeptember 27-én, kedden tudtak végrehajtani.

A jármű utazósebessége 463 km/óra, emellett 1134 kg hasznos teher szállítására képes. A repülő kilencüléses, és két, egyenként 850 lóerős Magnix Magni 650 elektromos motor hajtja.

A gyártó úgy véli, a típus hatósági engedélyezési eljárása 2024-ben kezdődhet meg, így 2025 lehet az első év, amikor az Alice-t már élesben is használhatják – egyelőre azonban csak légi fuvarozásra fogják, utasokkal legkorábban 2026-ban emelkedhet a levegőbe.

Az Alice-ből már több cég is vásárolt, az amerikai Cape Air regionális légitársaság például 75 példányt rendelt belőle.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk