hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Kalkulátor, sakkjátékos a rákot okozó gének ellen – beszélgetés dr. Peták István rákkutatóval

Új szoftver segíti a betegek személyre szabott kezelését. Az Oncompass Medicine tudományos igazgatóját kérdeztük.

Link másolása

hirdetés

Ha van a mesterséges intelligenciának jótékony hatása az emberéletre, akkor az mindenekelőtt az orvostudományban keresendő. Ezt ismerte fel az Oncompass Medicine immár hét évvel ezelőtt. Munkájuk középpontjában korábban csak a daganatos betegek személyre szabott kezelését célzó molekuláris diagnosztika állt. A diagnosztikai vizsgálatok eredményének kiértékelését szolgálja a mesterséges intelligenciát használó Real Time Oncology Calculator, amellyel a cég 2021-ben elnyerte többek között a Get In The Ring nemzetközi innovációs versenyt, a DIGITALEUROPE Jövő Unikornisa Díját, valamint a Magyar Innovációs Alapítvány 2019-es Informatikai Innovációs Díját. Munkájukról dr. Peták István kutatóorvossal, molekuláris farmakológussal, tudományos igazgatóval beszélgettünk.

- Alapításunk óta az volt a célunk, hogy a daganatos betegek személyre szóló terápiát kaphassanak. Az első feladat az volt, hogy olyan molekuláris vizsgálati módszereket fejlesszünk ki, amelyekkel kimutatható minden egyes betegben az az egyedi génhiba, illetve génhiba-kombináció, ami a daganatát okozta. A következő feladat az, hogy ennek az információnak az alapján segítsük az orvost abban, hogy kiválassza a megfelelő célzott kezelést.

Azért volt szükség egy különleges orvosi szoftverre, mert időközben világossá vált, hogy valójában a daganatok a molekuláris mutációk szintjén nagyon változatosak, ezért minden betegnek teljesen egyedi a daganata. Ma már tudjuk, hogy a daganatokat 723 féle gén hibája okozhatja, és a különböző kombinációk száma több millió.

Az egyes célzott gyógyszerek egy vagy egyszerre több gént kapcsolnak ki, de ha több hibás gén van, ki kell tudnunk választani azt, amelyre érdemes a gyógyszert adnunk annak érdekében, hogy a daganat növekedése megálljon, akkor is, ha nem tudjuk az összeset gátolni. Tudnunk kell azt is, hogy van-e olyan célpont, amely több génnel is kapcsolatban van, mert akkor több gén káros hatását ki tudjuk kapcsolni.

-Ez a variáció-mennyiség emberi aggyal szinte felfoghatatlan, a hibás gének kiszűrése akár éveket vehet igénybe, holott tudjuk, hogy minden betegségnél, de a ráknál különösen nagyon fontos az időtényező.

- Úgy kell elképzelni ezt, mint egy olyan sakkjátszmát, amelyben a ráknak 723 figurája van, és mindegyiknek megvan a maga szabálya, hogy milyen módon lép. A daganatsejt is úgy gondolkodik, mint egy sakkozó, hogy nem véletlenszerűen választja ki a „figurákat”, amikor a nyitólépés-sorozatot megteszi, hanem egy stratégiát követ. Ezeket a stratégiákat kell felismerni. A célzott gyógyszerekről pedig, amelyekből már 170 van forgalomban, tudjuk, hogy a sakktábla melyik mezejére lépnek. Így játszunk mi most. Vannak „egyszerű” stratégiák, például ha a a daganat a „királynővel” nyit, ez ugyan erős lépés, de ha olyan mezőre lép, amelyre van célzott gyógyszerünk, nagyon eredményes ellentámadást tudunk végrehajtani. De ha egy bonyolult kombinációval kezd – mondjuk „egy futó-bástya-két gyaloggal” – már sokkal nehezebb kiszámítani az érintett mezőket. És ebben a számítógép sokkal jobb, mint az emberi agy, ezt tudjuk 1997 óta, amikor a Deep Blue legyőzte Kaszparovot.

hirdetés
A mi szoftverünk 20 ezredmásodperc alatt számol végig több ezer lehetséges lépést és kombinál össze rengeteg tudományos információt, hogy segítsen a gyógyszerek közötti döntésben.

-A Kalkulátort a legfrissebb híradásokban elsősorban az emlőrákkal hozták kapcsolatba.

-Az emlőrák nagyon gyakori daganattípus a nőknél, minden nyolcadik nőnek keletkezik az élete során. A precíziós onkológia és a Kalkulátor is többféle daganat esetén is használható, mivel tudjuk, hogy az összes daganattípust ezek a génhibák hozzák létre. Ugyanakkor a gyakoribb fajtákra, mint a tüdőrák, a vastagbélrák és az emlőrák, van már több célzott gyógyszerünk. Az emlőrák területén nagyon sok fejlődés történt az elmúlt hónapokban, ezért is került talán jobban reflektorfénybe. Október volt az emlőrák hónapja, több konferencia is zajlott e témában, amelyek megállapították, hogy már akár korai stádiumban is alkalmazhatók célzott gyógyszerek és immunterápiák, és ebben is igyekszünk segíteni, hogy még inkább személyre szabottak legyenek ezek a döntések.

-A prezentációs videóban feltűnt nekem egy mondat: „Csökkenthető általa a nem hatékony kezelések költsége.”

-Fontos azt látnunk, hogy a célzott gyógyszerek nagyon hatásosak, ha a megfelelő beteg kapja, de komoly probléma, hogy sokszor hiába adjuk a célzott gyógyszert, és mégsem hat. Ez azért lehet, mert a célpontban lévő génhiba nem érzékeny az adott gyógyszerre, vagy pedig azért, mert más génhibák is jelen vannak ugyanabban a betegben, amelyek megakadályozzák, hogy a gyógyszer hasson. Ilyenkor jobban jár a beteg azzal is, ha más típusú kezelést kap, például kemoterápiát, ami azért nagyon sokszor hatásos, és a hatásmechanizmusa miatt sokkal szélesebb körben alkalmazható akkor, amikor nincs célzott gyógyszer a beteg számára. A személyre szabott kezelési tervben, amit digitális terápiatervezésnek nevezünk az orvosi szoftver használatakor, megpróbáljuk lecsökkenteni a hatástalan célzott kezelések számát. Ez azért is fontos, mert ezek a gyógyszerek nagyon drágák, havi átlagos költségük 10 ezer dollár (kb.3 millió forint).

-Az orvostudomány és a mesterséges intelligencia közös jövője szinte elképzelhetetlen távlatokkal kecsegtet.

-A digitális forradalom az egészségügyben úgy kezdődött, hogy a betegek adatait elkezdtük elektronikusan tárolni. Már ez önmagában nagy előrelépés volt, a következő az adatok digitalizálása, szakszóval parametrizálása lesz, hogy a számítógép elemezni tudja azokat. Hatalmas erőfeszítések folynak a világban ebben az irányban. Akkor lehet utána a mesterséges intelligenciát öntanulásra is használni, ha a gép számára emészthető formában van az adat. A mesterséges intelligencia láthatóan kezd beépülni az orvos eszköztárába, és az az izgalmas, amikor az informatikai eszköz nemcsak adattárolásra szolgál, hanem olyan döntéstámogatásra is, amely felgyorsítja a döntést, vagy csökkenti a hibalehetőségét. A mostani eszközök úgymond „keskeny intelligenciájúak”, amelyek egy-egy részproblémát oldanak meg nagy hatékonysággal, de nem próbálják az orvos integratív szerepét helyettesíteni. Ebben az ember még mindig nagyon jó, nagyon sokféle információt tudunk feldolgozni, és személyre szabott döntést hozni.

A daganatos betegnek szánt célzott gyógyszer kiválasztása csak egy információ az orvos számára, hiszen neki az egész beteget kell néznie, az általános állapotát, a társbetegségeit, azt, hogy műthető-e a daganat. Például az az információ, hogy a célzott gyógyszer nem hatékony, azért lehet életmentő, mert akkor előbb operálják meg a beteget.

Ebben tehát még az ember a legjobb, de abban, hogy mondjuk egy röntgen-képen felfedezzen egy daganatot, nagy segítséget nyújthat a mesterséges intelligencia. Nemrégiben törzskönyvezett az amerikai gyógyszerhatóság (FDA) egy olyan orvosi szoftvert, ami segít észrevenni a vastagbél-daganatokat a vastagbél-tükrözés során: egyszerűen figyeli a videót a vizsgálat közben és bekarikázza az orvos számára az alaposabb vizsgálatra szoruló részeket, ahol daganat-kezdemények lehetnek.

Az orvosok egyszerre szeretnének személyre szabott döntéseket hozni, de ugyanakkor betartani a bizonyítás-alapú orvoslás („Evidence-based Medicine”) szabályait. Úgy gondolom, hogy a mesterséges intelligencián alapuló orvosi eszközökkel fogjuk megteremteni a harmóniát e két megközelítés között.

A jövőben egymás után jönnek majd az ilyen és hasonló eszközök, de az orvos szerepe továbbra is nagyon fontos, és talán így több ideje marad a beteggel való személyes foglalkozásra, az empátiára, a lelki kérdésekre, arra, hogy maga a beteg mit szeretne. A személyre szabott orvoslásnak az is egy fontos eleme, hogy figyelembe vegyük a beteg preferenciáit. Ma már a beteg dönti el, hogy egy nagyobb esélyű gyógyulást célzó terápiát választ, vagy egy kisebb kockázatút, ami kevesebb mellékhatással jár. Az orvos csak támogatja információval és véleménnyel. Nagyon bonyolultak ezek a döntések, és ebben az emberi kapcsolatok nagyon fontosak lesznek a jövőben is.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
Jeladós PET-palackot dobtak a Tiszába és a Bodrogba, térképen követheted a szemét útját
Az egyik műanyag palack hihetetlen tempóban halad a megáradt folyón.

Link másolása

hirdetés

"Az áradó Tiszából és Bodrogból kivételesen nem kivettünk, hanem bedobtunk valamit" - írja a Pet Kupa közösségi oldala.

A környezetvédők már régóta szerették volna megtudni, hogy merre haladnak, adott idő alatt mekkora távot képesek megtenni a palackok, illetve miben akadnak el (ha elakadnak).

Ezért szombaton a Tiszába Tivadarnál és a Bodrogba Felsőbereckinél is jeladós palackokat dobtak a Hulladékmentes Tisza projekt keretében.

Ezek útját te is nyomon követheted ITT.

Bejegyzésük szerint a tiszai hihetetlen tempóban halad, egy nap alatt Tivadartól Tokajig jutott már.

VIDEÓ: A palack útnak indításáról

hirdetés

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Az évszázad végére már 180 évig is elélhetnek az emberek egy kutató szerint
A magas életkor azonban komoly hátrányokkal is együtt jár majd.
Fotó: Pexels/Pixabay - szmo.hu
2022. január 09.


Link másolása

hirdetés

2100-ra már akár 180 évig is elélhetnek az emberek a tudósok szerint - írja a Daily Star.

Léo Belzile, a kanadai HEC Montreal segédprofesszora szerint az évszázad végére megdőlhet a valaha élt legidősebb ember rekordja.

Ezt jelenleg Jeanne Calment, egy francia nő tartja, aki 1997-ben, 122 éves korában hunyt el. Jelenleg több mint egy tucat embert tartanak számon, akik 110 évesnél idősebbek.

Belzile szerint az emberi élettartamnak nincsen bizonyítható felső határa, és “tovább terjedhet, mint azt az eddig élt egyének élettartama alapján feltételezzük, vagy amit a jelenlegi orvosi technológia használatával megszoktunk.”

Ugyanakkor hozzátette, a minél hosszabb élettartamot hajszoló idősek nagy terhet róhatnak a társadalomra. Megnövekedhetnek például az ellátási költségek, hiszen az extrém időskor számos betegséget hoz magával.

hirdetés
Másfelől a nyugdíjrendszert és a szociális hálót is leterheli, ha minden eddiginél több idős ember támaszkodik majd rá, míg az aktív, adófizető polgárok száma csökken.

A Nemzetközi Hosszú Élet Adatbázis, ami nyomonköveti a legalább 110 éves korukig élő embereket, úgy találta, hogy 50 éves kor fölött egyre növekedik az elhalálozás kockázata, ám 80 éves kor körül jelentősen lecsökken. 110 éves korban már 50 százalék az esélye, hogy az illető a következő évben elhalálozik.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Alig téved az emberi agyhullámokban olvasni képes kínai robot
Idővel óriási lökést adhat az összeszerelésben érdekelt ipari vállalkozásoknak a kínai tudósok találmánya.

Link másolása

hirdetés

Futurisztikus robotot mutattak be Kínában, ami a tudósok szerint 96 százalékos pontossággal "olvas" az emberek gondolataiban - írja a Daily Star. A viselhető szerkezet elektródák beültetése nélkül képes érzékelni az agyhullámokat.

Az egyik kínai egyetemen fejlesztett "gondolatolvasó" robot egy fejfedőből áll, melyhez a karokhoz csatlakozó érzékelő kapcsolódik. Ezek küldik a jeleket a viselő karjára a végrehajtandó utasításokkal. A robot "szinte azonnal" képes követni az agyból induló parancsokat, ezért a technológia igazi áttörés lehet a jövőben.

Az egyik kínai tudományos folyóiratban publikált eredményekkel kapcsolatban a kutatás vezetője megjegyezte, hogy

a termékek összeszerelése terén fontos szerepet kaphatnak idővel ezek a robotok.

Dong Yuanfa hozzátette: a gondolatolvasó robotot már nagy sikerrel, több száz órán keresztül tesztelték is ebben a munkakörben.

hirdetés

Az eredmények pedig lenyűgözők, mivel a szerkezetek 70 százalékban hibátlanul követték a munkások utasításait, bár "nagyon kellett koncentrálniuk", hogy az agyhullámból kiinduló üzenetek olvashatók legyenek a robotoknak. A tudományos lap megjegyzi, további tesztekre lenne szükség annak megállapításához, hogy a technológia ténylegesen használható-e egy gyárban. Ennek elsősorban az az oka, hogy eddig minden próbaüzemet laboratóriumban végeztek.

Kína a közelmúltban jelentette ki, hogy az "okos gyártásban" világelsők szeretnének lenni. Ennek részeként pedig a kormány tervei alapján 2025-ig a robotikai innováció globális központjává válna az ország.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
Hiánypótló „lejárati útmutatót” állított össze a Nébih
A csomagolt termékeken található lejárati dátum után is sokszor még mindig fogyasztható a termék, pazarlás lenne kidobni.

Link másolása

hirdetés

A lakosság, a kereskedelem és a karitatív szervezetek számára egyaránt hasznos lehet az a hiánypótló ajánlás, amit a lejárt minőségmegőrzési idejű termékek fogyaszthatósági határidejéről állított össze a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül programja - írták hivatalos oldalukon.

Fontos, hogy az ajánlott intervallumok kizárólag a minőségmegőrzési idővel ellátott, megfelelően tárolt élelmiszereknél tekinthetők irányadónak. Továbbá minden esetben egyéni mérlegessel lehet csak eldönteni, hogy valóban fogyasztható-e a termék.

A Nébih mindenkit bátorítani szeretne arra, hogy tegye meg ezt a kevés plusz ellenőrzést, hiszen még rengeteg étel megmenthető. Évente több tonna élelmiszer kerül a szemétbe, aminek nagy része még fogyasztásra alkalmas lenne.

A minőségmegőrzési idő a tartósabb termékeken szerepel, így lejárta nem feltétlenül jelenti azt, hogy az élelmiszert ki kell dobni. Elképzelhető, hogy egy-egy ilyen élelmiszer minősége már nem olyan, mint egy frissebb terméké. Viszont, ha bontatlan, sértetlen csomagolásban, a gyártó ajánlásának megfelelően tároltuk és kibontás után a normál termékhez képest nem tapasztalunk számottevő elváltozást (íz, szín, szag, állag), a lejárt minőségmegőrzési idejű termék akár még hetekkel, hónapokkal a lejárati idő után is elfogyasztható – tette hozzá a Nébih.

Egy doboz konzerv vagy egy üveg ásványvíz a lejárat után akár 1 évig is jó lehet még. A száraztészta, bontatlan szószok és az UHT tej pedig a dátum után még akár 9 hónap után is fogyasztható. A teljes diagram itt látható:

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: