Így manipulálnak a Facebooknál – kipakolt egy szenátusi bizottság előtt egy volt alkalmazott
A Wall Street Journal szeptemberben tett közzé először a Facebookról olyan belső információkat, amely szerint a cég évek óta pontosan tudja, mennyi káros hatás fűződik termékéhez, de ezt igyekezett a legnagyobb titokban tartani. Az újság belső kutatási jelentések, online megbeszélések jegyzetei és a felső vezetésnek készített prezentációk alapján cikksorozatban mutatta be, hogy a kongresszusi meghallgatásokon tett ígéretek ellenére valójában semmit sem tettek, hogy a helyzeten változtassanak, mert a profitot fontosabbnak ítélték.
A Wall Street Journal szerint éveken át eltitkolták, hogy saját kutatási eredményeik alapján milyen károsan hat a tizenéves lányokra az Instagram használata. Ezeket a belső anyagokat akkor sem adták ki, amikor törvényhozók kérdeztek rá, vagy külső kutatók kérték a kutatásaikhoz.
A dokumentumok alapján hiába figyelmeztette a cég több dolgozója Zuckerberget, hogy a 2018-as, családi és baráti posztokat előtérbe helyező algoritmus-változtatás tovább ronthat a helyzeten, a csökkenő felhasználói elköteleződés miatt keresztülvitték a változtatásokat.
Kiderült, hogy a Facebookon belül többen komolyan tartottak attól, hogy a Közel-Keleten emberkereskedők használják az oldalt arra, hogy nőket cserkésszenek be, Etiópiában pedig az etnikai kisebbségek elleni erőszakra bújtanak fel a közösségi oldal segítségével, a kritikusok szerint a cég mégis csak nagyon keveset tett ezekben az ügyekben.
Bár a koronavírus-járvány során Zuckerberg egyértelműen elítélte az oltáselleneseket, a belső visszajelzések alapján mégis a Facebook lett az oltásellenes nézetek terjesztésének egyik legfontosabb terepe. A Wall Street Journal szerint ez azt mutatja, hogy még a szinte tejhatalmú Zuckerberg sem képes a saját szándékai szerint irányítani platformját.
Végül néhány napja kiderült, hogy a dokumetumok kiszivárogtatója egy májusban kilépett alkalmazott, Frances Haugen. A 37 éves volt termékmenedszer a CBS amerikai hírcsatornán leplezte le kilétét, majd több mint három órán át tartó meghallgatáson tanúskodott az Egyesült Államok szenátusának kereskedelmi bizottsága előtt.
„Az volt a benyomásom, hogy ha a profit és az felhasználók védelme között érdekellentét merült fel, a Facebook többször is a profitot választotta” – állította Haugen a szenátoroknak.
A számítógép-mérnöki és üzleti diplomával korábban több szilíciumvölgyi nagy cégnél, köztük a Google-nál, a Pinterestnél és a Yelpnél is dolgozó nő közel két éven át volt a Facebook dezinformációkkal foglalkozó csapatának tagja. A feladatuk többek közt az volt, hogy küzdjenek az álhírek, a gyűlöletbeszéd és a külföldi kormányok beavatkozása ellen. Csoportját azonban tavaly decemberben feloszlatták, és az ott dolgozókat áthelyezték egy másik egységbe.
„Úgy éreztem, hogy elárultak” – mondta Haugen erről a szenátoroknak a New York Times szerint.
- állította.
Haugen szerint a cég vezetői túlságosan is megbíznak azokban a mesterséges intelligenciákban, amelyeket a dezinformációk kiszűrésére alkalmaznak, pedig maguk is elismerik, hogy a náluk felbukkanó tartalmaknak legfeljebb 10-20%-át tudják ellenőrizni.
A kutatási adatok eltitkolásával kapcsolatban a Facebookot egyenesen a dohányiparhoz hasonlította, és külön kiemelte Mark Zuckerberg szerepét.
„Nincs még egy ilyen erős vállalat, amelyet ennyire egyoldalúan irányítanak. Tehát végső soron a felelősség Markot terheli. És ő senkinek sem tartozik elszámolással."
Haugen egyebek között olyan törvényt javasolt, amely a Facebookot kötelezné, hogy kutatók vizsgálhassák meg náluk a gyűlöletbeszéd és más káros tartalom gyakoriságát. Emellett kifejezetten az internetes óriáscégek működését szabályozó hatóság felállítását sürgette.
A Facebook visszautasította a szenátusi meghallgatáson elhangzó vádakat. Zuckerberg kedd este nyilatkozott először Haugen kiszivárogtatásairól. Megismételte, hogy a Facebook elkötelezett korábbi irányvonala mellett, beleértve a káros tartalmak megszűrését. A közösségi oldal tulajdonosa szerint a sajtó félrevezetően tálalta a cég törekvéseit, és a hírekben szereplő kutatásokat „kiemelték azok valódi összefüggéséből”.
Zuckerberg „mélységesen logikátlannak” nevezte azt a felvetést, hogy a Facebook előnyben részesítené a káros tartalmakat, mivel a hirdetők szerinte nem akarnak olyan oldalon reklámokat vásárolni, amelyek gyűlöletet és dezinformációt terjesztenek.
A republikánus és a demokrata szenátorok azonban egyetértettek abban, hogy az elhangzottak után újabb lépéseket kell tenniük.
