hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Hol tartunk a glasgow-i klímacsúcs után? – Ürge-Vorsatz Diána értékelése a Másfélfok sajtóklubjában

A világ kibocsátásának 90%-át adó országok elkötelezettek a nettó zéró kibocsátás mellett az évszázad közepéig. Mindez nagyon fontos üzenet az üzleti világnak, a befektetőknek is a klimatológus szerint.

Link másolása

hirdetés

A 2015-ös párizsi egyezmény óta nem kísérte ekkora figyelem nemzetközi klímatanácskozást, mint az ENSZ keretei között rendezett glasgow-i COP26 csúcsot. Mit hozott ez az érzelmektől is felfűtött értekezlet? Mit jelent a Climate Action Tracker (CAT), amelyben a legrosszabb forgatókönyv 2,4 C fokos, a legoptimistább pedig 1,8 C fokos globális felmelegedést jelez előre, amennyiben a párizsi vállalások megvalósulnak? És mi várható a jövőben? Vigh Péter, a Másfélfok sajtóklub vezetője ezúttal Ürge-Vorsatz Diána fizikus-klímakutatót hívta meg, aki személyes glasgow-i tapasztalatairól is beszámolt.

Bevezetőjében a CEU professzora emlékeztetett arra, hogy a COP nem tudományos tanácskozás, hanem az ENSZ keretegyezményét aláírók éves rendszerességű találkozója, amelyen egyre többen akarják hallatni a hangjukat az üzleti szférától a civil szervezetekig. Azzal kapcsolatban, hogy a sok állam- és kormányfő és kíséreteik repülőgéppel érkeztek a klímacsúcs helyszínére, annak ellenére, hogy ez mekkora kibocsátással járt, Ürge-Vorsatz Diána azt mondta, hogy talán elegendő lenne 2-3 évenként egy ilyen nagyszabású rendezvény, ezek között működhetne Zoom-konferencia, egyébként pedig vonattal is lehet utazni, ahogyan ő maga is tette.

Elismerte azonban, hogy az európai vasúthálózat még nincs felkészülve az üzleti élet lebonyolítására, gazdaságosság szempontjából sem jelent alternatívát, ugyanakkor tarthatatlan a globális felmelegedés miatt a repülőgépforgalom évi 2%-os növekedése.

A klímacsúcs legfontosabb célkitűzése az volt, hogy csökkentsék a rést a párizsi klímavállalások és a politikai ambíciók között. A 2015-ös megállapodás előírta, hogy ötévenként kell megújítani a vállalásokat, ezeknek felülvizsgálatára most került sor a pandémia miatti tavalyi halasztás után. A résztvevők megállapodtak egy „szabálykönyvben”, bár nem sikerült teljesen kiküszöbölni az összes kiskaput a CO2-kibocsátások piacának szabályozásában. Világossá vált, hogy egyre fontosabbá válnak az alulról jövő kezdeményezések, az egyes városok, szektorok vállalásai, amelyek lassan összeérnek az állami keretekkel – mondta Ürge-Vorsatz Diána.

A Climate Action Tracker-ről szólva a klimatológus tudományos szempontból felelőtlenségnek nevezte a számszerű előrejelzéseket, mert nem lehet tudni, hogy egy bizonyos CO2-koncentráció pontosan mekkora hőmérséklet-emelkedést okoz, miként azt sem, hogy egy bizonyos CO2-kibocsátásból mekkora koncentráció alakul ki a levegőben, miután az óceánok, a föld, a bioszféra is felvesz belőle. Tehát inkább a tendenciára érdemes figyelni.

hirdetés

A legoptimistább forgatókönyvben már benne vannak a 2050-re vállalt zéró kibocsátások, és India 2070-re ígért klímasemlegessége. Ürge-Vorsatz Diána ez utóbbi bejelentést nevezte Glasgow egyik legfontosabb eredményének, hiszen a szubkontinensen ma még százmilliók nem jutnak elektromos áramhoz.

Elmondhatjuk tehát, hogy

immár a világ kibocsátásának 90%-át adó országok elkötelezettek a nettó zéró kibocsátás mellett az évszázad közepéig, és ez számon kérhető azoktól, akik erre még nem szánták el magukat. Mindez nagyon fontos üzenet az üzleti világnak, a befektetőknek is

– hangsúlyozta Ürge-Vorsatz Diána. Ezzel együtt a 2030-ra vállalt legfeljebb 1,5 C-os emelkedés eléréséhez még mindig van a kibocsátásokban egy 25 gigatonnás „szakadék”.

A záródokumentumból a professzornő kiemelte, hogy a megállapodásban nincs szó a szén „kivezetéséről”, csupán felhasználásának csökkentéséről, és nincs szó sem az olajról, sem a gázról. A tudományos élet képviselői szerint ez némi részrehajlást mutat a gazdag országok felé, ahol a szén már végnapjait éli. Ezzel szemben a földgázból származó kibocsátások Párizs óta 9%-kal nőttek és hatalmas infrastruktúra-fejlesztések folynak a világ minden táján. Ugyanakkor indítványozták a résztvevők a nem hatékony fosszilis fűtőanyagok támogatásának leállítását.

Ezzel együtt fontos momentum, hogy első ízben kerültek be egy ENSZ-dokumentumba konkrétan a fosszilis fűtőanyagok és a szubvenciók. Ez utóbbi azért is lényeges, mert jelenleg a világ percenként 11 millió dollárral támogatja a fosszilis infrastruktúrát.

Ha ugyanennyi pénz menne a klímaváltozás elleni lépésekre, más sok mindent megoldhattunk volna

– állapította meg a klimatológus.

Ürge-Vorsatz Diána az elnöki szekcióban született megállapodások közül az erdőirtások leállítását tartotta különösen fontosnak, amelyet Brazília is aláírt. Ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy az amazóniai esőerdők elérkeztek egy „billenőpont” közelébe, és kiszáradásuk az egész világ éghajlatát befolyásolná az óceáni áramlatoktól a monszunokig.

Összességében megállapítható, hogy végleg kisebbségbe kerültek azok, akik fékezni akarják a klímaváltozás elleni harcot, a többség akarata jó irányba tart, és az ezzel ellentétes törekvések kockázatossá váltak – mondta a professzornő.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
Jeladós PET-palackot dobtak a Tiszába és a Bodrogba, térképen követheted a szemét útját
Az egyik műanyag palack hihetetlen tempóban halad a megáradt folyón.

Link másolása

hirdetés

"Az áradó Tiszából és Bodrogból kivételesen nem kivettünk, hanem bedobtunk valamit" - írja a Pet Kupa közösségi oldala.

A környezetvédők már régóta szerették volna megtudni, hogy merre haladnak, adott idő alatt mekkora távot képesek megtenni a palackok, illetve miben akadnak el (ha elakadnak).

Ezért szombaton a Tiszába Tivadarnál és a Bodrogba Felsőbereckinél is jeladós palackokat dobtak a Hulladékmentes Tisza projekt keretében.

Ezek útját te is nyomon követheted ITT.

Bejegyzésük szerint a tiszai hihetetlen tempóban halad, egy nap alatt Tivadartól Tokajig jutott már.

VIDEÓ: A palack útnak indításáról

hirdetés

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Az évszázad végére már 180 évig is elélhetnek az emberek egy kutató szerint
A magas életkor azonban komoly hátrányokkal is együtt jár majd.
Fotó: Pexels/Pixabay - szmo.hu
2022. január 09.


Link másolása

hirdetés

2100-ra már akár 180 évig is elélhetnek az emberek a tudósok szerint - írja a Daily Star.

Léo Belzile, a kanadai HEC Montreal segédprofesszora szerint az évszázad végére megdőlhet a valaha élt legidősebb ember rekordja.

Ezt jelenleg Jeanne Calment, egy francia nő tartja, aki 1997-ben, 122 éves korában hunyt el. Jelenleg több mint egy tucat embert tartanak számon, akik 110 évesnél idősebbek.

Belzile szerint az emberi élettartamnak nincsen bizonyítható felső határa, és “tovább terjedhet, mint azt az eddig élt egyének élettartama alapján feltételezzük, vagy amit a jelenlegi orvosi technológia használatával megszoktunk.”

Ugyanakkor hozzátette, a minél hosszabb élettartamot hajszoló idősek nagy terhet róhatnak a társadalomra. Megnövekedhetnek például az ellátási költségek, hiszen az extrém időskor számos betegséget hoz magával.

hirdetés
Másfelől a nyugdíjrendszert és a szociális hálót is leterheli, ha minden eddiginél több idős ember támaszkodik majd rá, míg az aktív, adófizető polgárok száma csökken.

A Nemzetközi Hosszú Élet Adatbázis, ami nyomonköveti a legalább 110 éves korukig élő embereket, úgy találta, hogy 50 éves kor fölött egyre növekedik az elhalálozás kockázata, ám 80 éves kor körül jelentősen lecsökken. 110 éves korban már 50 százalék az esélye, hogy az illető a következő évben elhalálozik.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Alig téved az emberi agyhullámokban olvasni képes kínai robot
Idővel óriási lökést adhat az összeszerelésben érdekelt ipari vállalkozásoknak a kínai tudósok találmánya.

Link másolása

hirdetés

Futurisztikus robotot mutattak be Kínában, ami a tudósok szerint 96 százalékos pontossággal "olvas" az emberek gondolataiban - írja a Daily Star. A viselhető szerkezet elektródák beültetése nélkül képes érzékelni az agyhullámokat.

Az egyik kínai egyetemen fejlesztett "gondolatolvasó" robot egy fejfedőből áll, melyhez a karokhoz csatlakozó érzékelő kapcsolódik. Ezek küldik a jeleket a viselő karjára a végrehajtandó utasításokkal. A robot "szinte azonnal" képes követni az agyból induló parancsokat, ezért a technológia igazi áttörés lehet a jövőben.

Az egyik kínai tudományos folyóiratban publikált eredményekkel kapcsolatban a kutatás vezetője megjegyezte, hogy

a termékek összeszerelése terén fontos szerepet kaphatnak idővel ezek a robotok.

Dong Yuanfa hozzátette: a gondolatolvasó robotot már nagy sikerrel, több száz órán keresztül tesztelték is ebben a munkakörben.

hirdetés

Az eredmények pedig lenyűgözők, mivel a szerkezetek 70 százalékban hibátlanul követték a munkások utasításait, bár "nagyon kellett koncentrálniuk", hogy az agyhullámból kiinduló üzenetek olvashatók legyenek a robotoknak. A tudományos lap megjegyzi, további tesztekre lenne szükség annak megállapításához, hogy a technológia ténylegesen használható-e egy gyárban. Ennek elsősorban az az oka, hogy eddig minden próbaüzemet laboratóriumban végeztek.

Kína a közelmúltban jelentette ki, hogy az "okos gyártásban" világelsők szeretnének lenni. Ennek részeként pedig a kormány tervei alapján 2025-ig a robotikai innováció globális központjává válna az ország.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
Hiánypótló „lejárati útmutatót” állított össze a Nébih
A csomagolt termékeken található lejárati dátum után is sokszor még mindig fogyasztható a termék, pazarlás lenne kidobni.

Link másolása

hirdetés

A lakosság, a kereskedelem és a karitatív szervezetek számára egyaránt hasznos lehet az a hiánypótló ajánlás, amit a lejárt minőségmegőrzési idejű termékek fogyaszthatósági határidejéről állított össze a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül programja - írták hivatalos oldalukon.

Fontos, hogy az ajánlott intervallumok kizárólag a minőségmegőrzési idővel ellátott, megfelelően tárolt élelmiszereknél tekinthetők irányadónak. Továbbá minden esetben egyéni mérlegessel lehet csak eldönteni, hogy valóban fogyasztható-e a termék.

A Nébih mindenkit bátorítani szeretne arra, hogy tegye meg ezt a kevés plusz ellenőrzést, hiszen még rengeteg étel megmenthető. Évente több tonna élelmiszer kerül a szemétbe, aminek nagy része még fogyasztásra alkalmas lenne.

A minőségmegőrzési idő a tartósabb termékeken szerepel, így lejárta nem feltétlenül jelenti azt, hogy az élelmiszert ki kell dobni. Elképzelhető, hogy egy-egy ilyen élelmiszer minősége már nem olyan, mint egy frissebb terméké. Viszont, ha bontatlan, sértetlen csomagolásban, a gyártó ajánlásának megfelelően tároltuk és kibontás után a normál termékhez képest nem tapasztalunk számottevő elváltozást (íz, szín, szag, állag), a lejárt minőségmegőrzési idejű termék akár még hetekkel, hónapokkal a lejárati idő után is elfogyasztható – tette hozzá a Nébih.

Egy doboz konzerv vagy egy üveg ásványvíz a lejárat után akár 1 évig is jó lehet még. A száraztészta, bontatlan szószok és az UHT tej pedig a dátum után még akár 9 hónap után is fogyasztható. A teljes diagram itt látható:

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: