JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Harmadával csökkent a fagyos napok száma az elmúlt 120 évben Magyarországon a klímaváltozás miatt

A pesszimista forgatókönyv szerint a század végéig átlagosan 5-tel csökken évtizedenként a fagyos napok éves száma.
Címkép: Pixabay - szmo.hu
2022. január 07.


Link másolása

A globális felmelegedés hatására a 20. század eleji évi ~120 napról 80 alá csökkent mostanra a fagyos napok átlagos éves száma Magyarországon. A legnagyobb csökkenés az Északi-középhegységben volt tapasztalható. A pesszimista forgatókönyv szerint ezen trend erősödésére számíthatunk, évtizedenként további 5 nappal csökkenhet a fagyos napok éves átlagos száma – írja a Másfélfok. A megfigyelt változásokért egyértelműen az általunk gerjesztett klímaváltozás a felelős, mert a természetes hatások nem igazolják az ilyen fokú felmelegedést. A szélsőségesen hideg napok hőmérsékletét illetően azonban még nem mutatható ki ilyen trend. Vagyis a természetes változékonyság dominanciája miatt napjainkig előfordultak és előfordulhatnak nagy hidegek. Az emberi tevékenység észlelhető hatása csak a legutóbbi néhány évtizedben lett látványos, és az elkövetkező évtizedekben számíthatunk majd annak fokozódására. A téli hideg eltűnésének az energiafelhasználás szempontjából csak első látásra örülhetünk, ugyanis vele együtt a nyár is melegebb lesz, a hideg időszakok csökkenése pedig kiemelt kockázatot jelent a mezőgazdaságnak. Szabó Péter és Pongrácz Rita elemzése.

Sokan hallottuk, halljuk szüleinktől, nagyszüleinktől, hogy évtizedekkel ezelőtt a telek jóval hidegebbek voltak, mint manapság, gyakoribb volt a fagy és a hó. Vajon a szubjektív emlékeinket alátámasztják a hosszabb időszakot lefedő, objektívnek tekinthető klímamodell-szimulációs eredmények és az elmúlt 50 év megbízható hazai mérései? Mennyiben írható mindez az emberi tevékenység számlájára? Milyen jövőbeli tendenciákra számíthatunk, ha nem mérsékeljük a klímaváltozást?

Ezekre a kérdésekre keressük a választ, melyhez két hőmérséklethez köthető éghajlati indikátort választottunk ki: a viszonylag nagy gyakorisággal előforduló fagyos napok évi számát (amikor a napi minimum-hőmérséklet 0 °C alá süllyed), illetve a szélsőségesen hideg viszonyokat jellemző évi minimum-hőmérséklet értékét. A feldolgozás során többféle adatforrást is felhasználtunk:

  1. a teljes Földet és az éghajlati rendszer egészét leíró globális éghajlati modellek legújabb verzióival a múltra készített szimulációkat,
  2. a szigorú szabványoknak megfelelő meteorológiai állomások mérésein alapuló, minőségileg ellenőrzött, finom felbontású rácsponti adatbázist, valamint
  3. az európai kontinenst, ezen belül a Kárpát-medence környezetét is lefedő, finom felbontású regionális klímamodellek szimulációit, melyek a jövőre vonatkozóan különböző emberi tevékenységet leíró forgatókönyveket vesznek figyelembe.

Az elemzés szerint nagyjából harmadával csökkent a fagyos napok száma az elmúlt ~120 évben Magyarországon, és ez a tendencia erősödni fog, ha nem mérsékeljük a globális felmelegedést.

Különösen az elmúlt két évtizedben volt nagy a melegedés

Elsőként tekintsük át a megfigyelésekkel igazolt változásokat. Az 1.a ábrán jól látszik, hogy a fagyos napok éves száma az ország területének egészén jelentősen csökkent az elmúlt 50 évben, a legnagyobb mértékben az Északi-középhegységben, ahol a csökkenés eléri az évtizedenkénti 5-6 napot.

Az országos átlagos trend mértéke -3,8 nap/évtized, ami azt eredményezte, hogy a globális felmelegedés hatására a legutóbbi évtizedre 80 nap alá csökkent a fagyos napok átlagos évi száma.

Az elmúlt 50 évre vonatkozóan az extrémebb hidegeket tekintve az országon belül csupán nagyon kis területen kaptunk szignifikánsan növekvő trendet (1.b ábra). A jellemző országos éves minimumhőmérséklet -15 °C volt. A nagyobb mértékű évek közötti természetes változékonyság miatt az elmúlt 50 évben kb. 1,5 °C-kal nőtt országos átlagban a leghidegebb napok hőmérséklete, ami azonban statisztikailag nem szignifikáns, és elsősorban a legutóbbi néhány év kevésbé extrém hidegeinek köszönhető.

1. ábra: A fagyos napok évi számának (a) és az évi minimum-hőmérsékletnek (b) a megfigyelt évtizedes trendjei az 1971-2020 időszakban. Szürke pöttyözés jelöli a statisztikailag szignifikánsan változó területeket. A szerzők ábrája.

Ha az elemzést kiegészítjük a 20. század elejéig visszamenő klímaszimulációkkal, akkor összességében kisebb ütemű változásokat látunk (2. és 3. ábra): míg a fagyos napok évi számában a jelenlegi trend kevesebb mint fele (-1,6 nap/évtized az országos átlag) volt jellemző, addig az extrém hidegek előfordulása gyakorlatilag nem változott a 20. század folyamán (+0,1 °C/évtized).

Ennek oka, hogy az emberi tevékenységnek a 20. század első felében még nem volt annyira érezhető hatása az éghajlatra, és a globális tendenciákhoz hasonlóan térségünkben is a természetes változékonyság dominált.

Az utóbbi egy-két évtizedben azonban egyre inkább az emberi tevékenység hatásának növekedését érzékelhetjük, mely várhatóan a jövőben erősödni fog.

A 2. és 3. ábrán kirajzolódik a jelenlegi trendek nagyjából kétszeres növekedése, amire fel kell készülnünk amennyiben az üvegházhatású gázok kibocsátását nem kezdjük el csökkenteni (ezt tekintjük pesszimista, RCP8.5 elnevezésű forgatókönyvnek). A fagyos napok évi számában az optimistább jövőkép az elmúlt 50 évhez képest valamelyest mérsékeltebb trendet eredményez, de a pesszimista forgatókönyv szerint átlagosan további -5 nap/évtized változásra számíthatunk a fagyos napok éves számában a század végéig.

Az extrém, évi legalacsonyabb minimum-hőmérsékletben mindkét forgatókönyv egyértelműen a jelenlegi trend erősödését vetíti előre a 21. század végére (melynek üteme átlagosan +0,5-0,6 °C/évtized lesz). A múlt és a jelen trendjeivel ellentétben ezek az extrém értékben várható változások már egyértelműen szignifikánsak a jövőbeli modellszimulációk szerint, azaz a belső éghajlati változékonyságot meghaladó mértékű lesz az emberi tevékenység okozta változás.

2. ábra: Fagyos napok évi száma – országos átlag [nap]. A fagyos napok évi számának 1971-2020 időszakban megfigyelt (kék), az 1900-2005 időszakban, historikus kényszerekkel szimulált (szürke), illetve az optimistább RCP4.5 (narancs) és a pesszimista RCP8.5 (piros) forgatókönyvet 2005-2100 időszakban követő jövőbeli szimulációk éves idősorai Magyarországra. A szürke sáv 5 globális szimulációt, míg a narancs és a piros sáv 8-8 regionális szimulációt tartalmaz, a vastagított vonalak a szimulációk átlagát jelölik. A szürke vonal trendje -1,6 nap/évtized, a kék vonalé -3,8 nap/évtized, míg a narancs és a piros vonal trendje rendre -3 nap/évtized, illetve -5 nap/évtized, és ezen változások minden esetben szignifikánsak. A szerzők ábrája.
3. ábra: Évi minimum-hőmérséklet – országos átlag [°C]. Az évi minimum-hőmérséklet 1971-2020 időszakban megfigyelt (kék), az 1900-2005 időszakban, historikus kényszerekkel szimulált (szürke), illetve az optimistább RCP4.5 (narancs) és a pesszimista RCP8.5 (piros) forgatókönyvet 2005-2100 időszakban követő jövőbeli szimulációk éves idősorai. A szürke sáv 5 szimulációt, míg a narancs és a piros 8-8 szimulációt tartalmaz, a vastagított vonalak a szimulációk átlagát jelölik. A szürke vonal trendje +0,1 °C/évtized, a kék vonalé +0,3 °C/évtized, míg a narancs és a piros vonal trendje rendre +0,5 °C/évtized, illetve +0,6 °C/évtized, és a változások csak a jövőre vonatkozóan szignifikánsak. A szerzők ábrája.
Az ország középső részei fognak a leginkább tovább melegedni

A következő két évtizedben még nincs jelentősége, hogy melyik (optimista vagy pesszimista) forgatókönyvet tekintjük a jövőre: további mintegy 10-15 nappal csökkenhet a fagyos napok évi átlagos száma (4. ábra), míg 2-3 °C-kal nőhet (melegedhet) az évi legalacsonyabb minimum-hőmérsékletek értéke (5. ábra).

A fagyos napok esetében már 2040 után megjelenik a pesszimista forgatókönyv hatása az optimistábbal szemben, míg az évente előforduló extrémeknél ez inkább csak 2060-tól válik jelentőssé. Ami a térbeli struktúrát illeti: a fagyos napok elsősorban az ország középső területein ritkulnak majd, az évi legalacsonyabb hőmérsékleti értékek pedig várhatóan inkább a déli és a legkeletibb régiókban változnak jobban.

4. ábra: A fagyos napok átlagos évi számának változása 2021-2040, 2041-2060, 2061-2080 és 2081-2100-ra az optimistább RCP4.5 (fent) és pesszimista RCP8.5 (lent) forgatókönyvet figyelembe vevő 8-8 modellszimuláció átlagára. Referencia időszak: 1986-2005, a megfigyelések országos átlaga: 99 nap. A szerzők ábrája.
5. ábra: Az évi minimum-hőmérséklet változása 2021-2040, 2041-2060, 2061-2080 és 2081-2100-ra az optimistább RCP4.5 (fent) és pesszimista RCP8.5 (lent) forgatókönyvet figyelembe vevő 8-8 modellszimuláció átlagára. Referencia időszak: 1986-2005, a megfigyelések országos átlaga: -15,9 °C. A szerzők ábrája.

A még szélsőségesebben hideg, 10, illetve 20 évente átlagosan egyszer előforduló hőmérsékleti minimumértékeket tekintve azt láthatjuk, hogy országos átlagban az elmúlt fél évszázad során ezek nem változtak számottevően, azaz 2000 után is előfordult 10 évente egyszer -20 °C, s 20 évente egyszer -22 °C (6. ábra).

A jövőre vonatkozó modellszimulációk alapján a következő évtizedekben még az évi minimum-hőmérsékletnél is kisebb mértékben történő növekedésre számíthatunk az optimista forgatókönyv esetében, és annak csak 2060 után lesz jelentősége, hogy sikerül-e a szén-dioxid és egyéb üvegházhatású gázok antropogén kibocsátását mérsékelni.

Ez a század végére a pesszimista forgatókönyv szerint azt jelenti, hogy 10 évente átlagosan csupán egyszer kell (-13)-(-15) °C-ra felkészülnünk.

6. ábra: Az extrém, 10 és 20 éves visszatérési idejű (azaz 10, illetve 20 évente átlagosan egyszer előforduló) minimum-hőmérsékletek 1971-1990 és 2001-2020 időszakban megfigyelt értékei, továbbá a 2021-2040, 2041-2060, 2061-2080 és 2081-2100 időszakra az optimistább RCP4.5 és a pesszimista RCP8.5 forgatókönyvet figyelembe vevő 8-8 modellszimuláció alapján várható értékek intervalluma. Az értékek az országos átlagot mutatják. A szerzők ábrája.
Nem érdemes túlzottan örülni a kevesebb hidegnek

A fagyos napok évi számának elmúlt évtizedekben tapasztalt jelentős csökkenése, azzal együtt, hogy az éves extrém hideg hőmérsékletek alig változtak, valószínűleg ideiglenesen kedvező a hazai vegetáció nagy részének. A jövőben ezzel szemben az utóbbiak jelentős változására is számítani kell, ami a kártevők áttelelését valószínűleg már nem gátolja, és így fel kell készülnünk ennek negatív hatásaira.

Az energiafelhasználás szempontjából a téli melegedés térségünkben tagadhatatlanul pozitív hatású, azonban a hőmérséklet növekedése nem szorítkozik a téli időszakra.

A téli melegedés ugyanis a nyári nagyobb mértékű forróságot is magával vonja, amikor viszont a hűtési igények megnövekedése a télen megtakarított energiát elhasználja, vagy akár meg is haladhatja.

Ugyancsak fontos szempont az enyhébb telek és a csökkenő extrém hidegek mezőgazdaságra gyakorolt kettős hatása, ami végső soron a megtermelt élelmiszerek mennyiségén keresztül egyértelműen komoly gazdasági következményekkel, kockázattal járhat.

Egyértelműen mi okozzuk a felmelegedést a modellek szerint

Ha összehasonlítjuk az elmúlt évtizedekre vonatkozó éghajlati szimulációkat, melyek csak természetes kényszereket vesznek figyelembe, olyanokkal, melyek az emberi tevékenység hatására növekedő üvegházgáz-koncentrációt is tartalmazzák, akkor a fagyos napok számában mért negatív tendenciát csak akkor kapjuk meg, ha az emberi tevékenység éghajlatmódosító hatását is figyelembe vesszük.

A 7. ábrán azt láthatjuk, hogy a természetes kényszerekkel meghajtott modellszimulációk egyaránt adtak gyengén növekvő és csökkenő trendet a fagyos napok megfigyelt negatív trendjével szemben.

Ha az extrémebb, évi minimum-hőmérsékletet tekintjük, akkor az antropogén hatások gyengén növekvő trendet eredményeznek, míg a természetes kényszerekkel ezzel éppen ellentétes, gyengén negatív irányú a változás.

Mivel a megfigyelések szerint a vizsgált (1971-2014) időszakban nulla körüli a trend, ezért a szélsőségesebb hidegek előfordulásában egyelőre még nem jelent meg az emberi tevékenységek hatása, így kijelenthetjük, hogy a természetes éghajlati változékonyság a meghatározó, és a nagy hidegek eddigi változása inkább csak szubjektív érzet.

7. ábra: A fagyos napok (zöld) és az évi minimum-hőmérséklet (kék) megfigyelt (vonalak), illetve a természetes kényszerek (vertikális tengely) és az emberi tevékenység hatását is figyelembe vevő (horizontális tengely) modellszimulációkból számított (körök) lineáris trendje. Országos átlag, 1971-2014. A szerzők ábrája.

A kutatásban a szerzőkön kívül továbbá még részt vett: Bartholy Judit, Mráz Anna, Pieczka Ildikó. Az ingyenesen hozzáférhető regionális modelleredményekért köszönet illeti az ELTE Meteorológiai Tanszékét, az Euro-CORDEX konzorcium modellező intézeteinek tagjait, a globális modellszimulációk elkészítéséért a WCRP CMIP 6. fázisában résztvevő intézményeket. Végül a megfigyelések rácsponti adatbázisát az Országos Meteorológiai Szolgálatnak köszönjük.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
Videó: egy robotkutya járja Sanghaj utcáit, miközben különféle utasításokat kiabál
A kínai metropolisz egyes részeit ismét lezárták a járvány miatt, a robotkutyával pedig a lakosságot figyelmeztetik.

Link másolása

A koronavírus új, BA.2-es változata miatt ismét szigorú intézkedések léptek életbe Sanghajban. A kínai metropolisz egyes részeit például ismét lezárták. Az üres utcákat pedig egy robotkutya járja, miközben különböző felhívásokat, utasításokat kiabál – írja a New York Times.

A robotkutyáról videó is készült a város Jiading nevű kerületében.

A felvételen látni, hogy a robotkutya hátára egy hangszórót erősítettek, amelyből olyan utasítások hangzanak el, mint: a kézmosás és a maszkhordás jelentősen csökkenti a vírus átadásának kockázatát.

Egyes jelentések szerint Kínában nemcsak robotkutyákat, de drónokat is bevetnek, hogy így zavarják haza az utcán lévő lakosságot. Az embereknek ugyanis csak indokolt esetben szabad elhagyniuk az otthonaikat, a drónok segítségével pedig azt figyelik, hol vannak tömörülések. A hatóságoknak így egyszerűbb dolguk van, ugyanis a távolból is tudják, hova kell kimenniük.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

JÖVŐ
A Rovatból
Akár két óra alatt is odaérhet Sanghajból New Yorkba a közeljövő hiperszonikus kínai utasszállítója
2025-ben már tesztelnék a Concorde-nál kétszer gyorsabb repülőt, 2030-ban pedig már élesben is kipróbálhatják.

Link másolása

Olyan utasszállító repülő kifejlesztésén dolgozik egy kínai, űrrepüléssel foglalkozó vállalat, amely másodpercenként egy mérföld/másodperc sebességgel képes száguldani és akár pár óra alatt meg tudja tenni a Sanghaj-New York távot - írja a CNN.

A pekingi székhelyű Space Transportation hiperszonikus repülője kétszer olyan gyors lenne, mint a Concorde szuperszonikus utasszállító repülőgép, amely jelenleg a világ második leggyorsabb utasszállítója.

A cég már egy animált reklámvideót is készített a 12 személyesnek megálmodott gépről, amelyen az utasok sisak és szkafander nélkül tudnak utazni. A repülőt két hatalmas gyorsítórakétával képzelik el, amelyekkel függőlegesen repül fel a levegőbe, majd az utazómagasság elérésekor a rakéták leválnak róla. Ezután 7000 kilométer/órás sebességgel száguld végig az űr peremén, majd függőlegesen landol a célállomáson egy állványos futómű segítségével.

A vállalat 2025-ben szeretné tesztelni a hiperszonikus repülőt, 2030-ban pedig már élesben is kipróbálnák.

Ha sikerül a céljukat teljesíteni, Kína kihasználhatja az űrturizmus azon rését, amely igencsak jövedelmező lehet a jövőben, de az üzleti utakra utazók számára is rendkívül vonzó lehet a sokkal gyorsabban A-ból B-be érő repülő. A projektet egyébként a kínai befektetők is bőkezűen támogatják: a vállalat tavaly augusztusban több mint 300 millió jüant (kb. 16,3 milliárd forint) kapott egy sanghaji székhelyű ipari befeketetési alaptól, amelyet a Matrix Partners China és az állami tulajdonú Shanghai Guosheng Group vezet.

Kína már most is jelentős szereplőnek számít az űrtevékenységekben. Az állam számos kezdeményezést támogat, beleértve a műholdas technológiákat, a Holdra és a Marsra való utazást, a bolygók közötti utakat és a mélyűrkutatást. Az űrgazdaságban is szeretnének nagyobb szerepet játszani, az egyik cél például a nagysebességű utasszállítás.

Egy kutatás szerint (a Deloitte tanácsadó cég végzett el a NASA támogatásával) elegendő fenntartható kereslet lenne a kereskedelmi hiperszonikus utasszállítás iránt. Elemzésük szerint olyan nagyvárosok közötti utakra lenne érdemes ilyen járatot indítani, amelyekhez át kell szelni az óceánt vagy óceánokat, és emiatt a normál repülőutak nagyon hosszúak. Pl. New York és London, Miami és Sao Paolo, New York és Párizs, Los Angeles és Sydney és Sydney és Szingapúr között.

A kutatás szerint 90 ilyen útvonalon lenne jövedelmező a hiperszonikus utasszállítás, amelyet évi 2,25 millió utas venne igénybe, és összesen 16,5 milliárd dollár bevételt hozhatna.

Egy másik NASA-megbízásból készített tanulmány szerint azonban akár több mint 300 várospár között is járhatna hiperszonikus repülő az utasok fizetési hajlandósága alapján.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Holoda Attila: Orbán áfát is csökkenthetne, de inkább az uniós klímacélok feladását javasolja
Az energiapolitikai szakértő szerint az árak valóban elszálltak, ezzel párhuzamosan viszont Európa és a világ CO2-kibocsátása is. Rossz irány lenne ezt még tovább növelni.

Link másolása

Orbán Viktor a zsinórban negyedik kétharmados győzelmét követő nemzetközi sajtótájékoztatón bejelentette, javasolni fogja az EU-nak, hogy az elszabaduló energiaárak miatt függesszék fel a fosszilis energiahordozók megadóztatását, a villamosenergia ára ne legyen összekapcsolva a földgáz árával, valamint ne kelljen kötelezően bioüzemanyagot keverni a sima üzemanyagokhoz. Szerinte amíg tart a háború, csak ezekkel a lépésekkel lehet megvédeni a családokat.

A sajtótájékoztatón szó volt Paks 2-ről is, a miniszterelnök ezzel kapcsolatban azt mondta: a beruházás jelentős csúszásban van, és könnyen lehet, hogy az uniós szankciók teljesen el fogják söpörni, amennyiben az atomenergiára is kiterjesztik őket.

A fentiekről kérdeztük Holoda Attila energiapolitikai szakértőt, aki a kampány során az ellenzéki pártok programjának kidolgozásában is részt vett.

– Mi a véleménye Orbán Viktor EU-nak tett javaslatáról?

– Az energiaárak valóban magasak, ezzel párhuzamosan viszont Európa és a világ CO2-kibocsátása is. Az EU épp emiatt vezette be az úgynevezett ETS kereskedelmi rendszert, ami azzal próbálja rávenni a kibocsátás csökkentésére az ipari vállalatokat, hogy fix kvótákat állít fel, és aki ezt túllépi, annak többletkvótát kell vásárolnia a piacról olyanoktól, akik nem használták fel teljesen a saját keretüket. Mivel a jelenlegi helyzetben az energiaárak is keményen sújtják az ipari felhasználókat, Orbán Viktor egyfajta uniós rezsicsökkentési javaslatot jelentett be. Ennek a fogyasztók szempontjából biztosan van logikája, ebből a szempontból dicséretes, hogy szeretné megfékezni az elszabaduló inflációt.

Ugyanakkor azt is látni kell, hogy ezáltal hosszú időre visszavetné azokat a uniós célokat, amelyek a CO2-kibocsátás és a klímavédelem érdekében születtek, ráadásul közös döntéssel. Klasszikus „melyik ujjamba harapjak?” dilemmával állunk szemben, és Orbán Viktor ebben a kérdésben egyértelműen az árak csökkentése mellett tette le a voksát.

Nem meglepő, hiszen a magyar rezsicsökkentés is ebből indul ki, de érdekes módon az sosem jut eszébe, hogy az áfához nyúljon, pedig ezt minden tagállam megtehetné saját hatáskörben. És az energiahordozókra kivetett áfa csökkentésének legalább annyira eredményes hatása lenne, viszont nem tenne keresztbe a CO2-kibocsátás csökkentésének sem.

– Milyen fogadtatása lesz vajon a javaslatnak?

– Biztosan lesznek, akik egyetértenek vele, elsősorban a szegényebb országok közül, akik mindent megtesznek az inflációs hatás mérséklése érdekében. De alapvetően azt is látni kell, hogy az EU-ban ma már többségben vannak azok, akik a klímavédelmi szempontokat úgy is prioritásnak tartják, hogy ez a fogyasztóknak adott esetben többe kerül. Valamilyen úton-módon lépni kell az energiafelhasználás csökkentése és a minél alacsonyabb CO2-kibocsátás érdekében.

– Létezhet valamilyen köztes, kompromisszumos megoldás?

– Ha hozzányúlunk egy rendszerhez, amit korábban elhatároztunk, azzal mindenképpen felhígítjuk, és ezután legtöbbször már nincs megállás. A bioetanol kötelező bekeverése például azt a célt szolgálja, hogy növeljük a megújuló energiahordozók arányát, miközben persze drágul is tőle az üzemanyag. Az árak mérséklésére jó megoldás lehet, de a klímacélokat biztosan lazítaná. Hasonló helyzet állna elő bármilyen más módosítás esetén is: még egy kisebb lazítás is rossz példák egész sorát indíthatná el, valószínűleg több másik ország is felbátorodna és hasonló javaslatokat nyújtana be ezután.

– Ha nem ilyen módon, akkor hogyan lehetne megelőzni az árak elszabadulását?

– Orbán másik javaslatában, miszerint válasszák szét egymástól a villamosenergia és a földgáz árát, lenne logika, ugyanakkor ez azt jelentené, hogy beavatkozunk az Európai Unió saját piac-liberalizációs elveibe.

Inkább az árakat felhajtók ellen kellene fellépni sokkal szigorúbb ellenőrzéssel, de Orbán Viktor valószínűleg azért sem preferálta, mert mindenki tudja, hogy az árfelhajtásban vastagon benne voltak az oroszok is. Lépni lehetne azon a téren is, hogy minden tagállam nézze meg, milyen plusz adókkal sújtja saját hatáskörben az energiahordozókat. Ezeket, mint például az áfa, nyugodtan lehetne csökkenteni.

– Keresztbe tehet-e Orbán egy vétóval a klímacélok teljesítésének?

– Ezt a fajta lebegtetést már hallottuk is tőle, és valóban van zsarolási potenciálja a jelenlegi berendezkedés alapján. Ugyanakkor már így is eléggé páriaként kezelik Magyarországot a rendszeres vétói miatt, nem véletlen, hogy a 7-es cikkely szerinti eljárásnak akár olyan eredménye is lehet, hogy megvonják az ilyen jellegű szavazati jogunkat. Korábban mindig arra tudott hagyatkozni Orbán, hogy a lengyelekkel kölcsönösen támogatjuk egymást, a jelenlegi helyzetben viszont egyáltalán nem biztos, hogy Lengyelország kiállna a Putyint támogató Orbán-rendszer mellett.

– Állandó érv, hogy azért nem támogatja Magyarország az energiahordozókra vonatkozó szankciókat, mert nálunk nincs alternatívája az orosz gáznak. Valóban így van?

– Jelenleg teljesen igaza van ebben Orbánnak, de azt elfelejti hozzátenni, hogy többek között azért alakult így, mert az elmúlt 12 év politikája következtében az energiafüggőség nemhogy csökkent volna, sokkal inkább stabilizálódott. Különösen, hogy egy újabb 15 éves szerződéssel Magyarország földgáz-ellátásának jelentős részét az oroszokhoz kötötte. Pedig Szlovénia kivételével valamennyi szomszédunkkal megteremtődött a vezetékes kapcsolat, ami lehetővé tenné, hogy alternatív energiaforrásokhoz férjünk hozzá, Lengyelországtól egészen Görögországig.

Minden olyan gázforrás, ami beér Európába, jöjjön akár Észak-Afrikából, akár máshonnan, elméletileg már elérhető lenne számunkra. Szintén az elmúlt 12 év negatív fejleménye, hogy leállt annak a Nabucco-vezetéknek az építése, aminek köszönhetően Oroszországot elkerülve juthatott volna földgáz Európába. Ez a projekt gyakorlatilag elhalt, nem utolsósorban a magyar kormány támogatásának hiánya miatt.

– Orbán Paks 2-ről is beszélt, szerinte a beruházás jelentős csúszásban van, de az esetleges EU-s szankciók miatt se biztos, hogy egyáltalán megvalósulhat. Ön szerint ez reális?

– Szinte biztos vagyok benne, hogy nem fognak kiterjedni erre a szankciók, mivel az atomenergia, ha nem is a zöld, de a fenntartható címkét kapta meg nemrég az Uniótól. Persze első lendületből az Európai Parlament is tárgyalt róla, de meglepődnék, ha végül döntés születne erről. Ugyanakkor még ha nem is lesznek konkrét szankciók, a nyugat-európai és amerikai nagy beszállítók – mint a Siemens vagy a General Electric –, amelyek eredetileg részt vettek volna a beruházásban az oroszok oldalán, a jelenlegi helyzetben aligha adják majd a nevüket hozzá.

– Lehetséges, hogy a miniszterelnök legszívesebben már kifarolna az egészből, ezért hozta egyáltalán szóba a fentieket?

– Nem gondolom, vagy ha mégis, akkor aligha beszélne róla ennyire nyíltan, hiszen ezzel komoly megrovást kockáztatna Putyin részéről. Abban is biztosak lehetünk, hogy a jelenlegi energiaellátási rendszerben szükség van egy olyan, úgynevezett zsinórüzemet biztosító alaperőműre, mint a paksi. Azon el lehetne gondolkodni, hogy ha ezt ne csak és kizárólag a Roszatommal valósítsuk meg, egy ilyen döntés ugyanakkor újraindítaná a tendereztetést, ami további csúszást eredményezne. Nem véletlen, hogy ma már a Paks 1-es erőműnél is komoly erőfeszítéseket tesznek az üzemidő meghosszabbítására.

– Milyen alternatív megoldások jöhetnének még szóba?

– Mindig azt szoktam mondani, hogy a legolcsóbb energia az el nem használt energia.

Ha csökkenteni tudjuk a fogyasztást, akár szigeteléssel, akár energiatakarékos háztartási eszközök finanszírozásával, biztosan sokkal többet érnénk el, mintha nekiállunk új rendszereket behozni. Arra apellálni szintén nem túl reális, hogy akár napelemmel, akár szélenergiával pótoljunk egy zsinórüzemű erőművet.

Jelenleg, amíg nem adottak az energiatárolás feltételei, a zöldenergia egyszerűen nem alkalmas egy olyan folyamatos, stabil üzemmódú erőmű, mint Paks helyettesítésére.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Mostantól már a Tescónál is leadhatod a használt étolajat
Újabb zöld gyakorlatot vezetett be a Tesco a fenntartható működés érdekében.

Link másolása

A Tesco elkötelezetten törekszik környezetterhelése csökkentésére. Ennek részeként együttműködik szállítóival és partnereivel a természetvédelem és a vásárlók fenntarthatóbb életmódjának ösztönzése terén. Az áruházlánc ezirányú tevékenysége egy újabb lépéseként 8 üzleténél helyezett ki gyűjtőket, lehetőséget biztosítva ezáltal a használt étolaj szelektív leadására. A tesztüzemben induló kezdeményezéshez a Biofilter Zrt. biztosítja az ún. Használt Étolaj Boxokat, valamint gondoskodik a használt sütőzsiradék elszállításáról és újrahasznosításáról, a Bunge pedig a Tescóban árusított Floriol és Vénusz étolajtermékei nyakcímkéjén tájékoztatja a vásárlókat az újrahasznosítási lehetőségről ebben a 8 áruházban.

„Szeretnénk vásárlóinknak alternatívát kínálni, hogy ne a lefolyóba öntsék vagy a szemétbe dobják a használt étolajat, ami jelentősen szennyezi a környezetet.

Ezért indítottuk el 8 áruházunknál tesztüzemben a használtolaj-visszagyűjtést, ahol a parkolóhoz közel, az üzletek előtt, illetve egy helyen próbajelleggel az üzletsoron állítottuk fel a Biofilter használtétolaj-gyűjtőit. Örülök neki, hogy a jó gyakorlatot ösztönző kezdeményezést a Bunge is támogatja a termékein megjelenő kommunikációval”– mondta Pálinkás Zsolt, a Tesco-Global Zrt. vezérigazgatója.

Jelenleg a Tesco zalaegerszegi, soproni, győri, paksi, budaörsi, ceglédi, valamint Fogarasi úti és Andor utcai budapesti áruházainál lehet elhelyezni a használt étolajat az erre szolgáló szelektív gyűjtőkben.

A lehetőség szerint a saját flakonjába visszatöltött, kihűlt étkezési olaj a legközelebbi vásárlás alkalmával egyszerűen leadható a 8 gyűjtőpont valamelyikén. Elszállításról és az újrahasznosításról az országos begyűjtőhálózattal rendelkező Biofilter Zrt. gondoskodik.

„Az olajban, illetve zsírban való sütés elterjedt eljárás a magyar konyhákban. Arra viszont kevesen gondolnak, hogy az elhasznált sütőolaj speciális kezelést igénylő háztartási hulladék. Egyetlen csepp használt étolaj akár ezer liter élővizet is elszennyezhet, amennyiben nem megfelelően kezelik. Ezért is örülök, hogy a Tesco és a Bunge is csatlakozik a lakossági környezetterhelés csökkentését célzó használtétolaj-begyűjtő programhoz.

A kihelyezett Használt Étolaj Boxokban leadott olajat tisztítás után biodízel-gyártásra adjuk át, amelynek során azt az Európai Unióban érvényes szabályozás alapján 8,2 százalékban az üzemanyagba keverik, így visszajut a lakossághoz és körforgásban tartható"

– mondta Deák György, a Biofilter Zrt. vezérigazgatója.

„Elkötelezettek vagyunk a fenntarthatóság iránt az ellátási lánc minden egyes lépcsőfokán – a termelőktől a fogyasztókig. Éppen ezért örömmel álltunk a Tesco és a Biofilter Zrt. új közös, zöld gyakorlata mellé azzal, hogy a Vénusz és a Floriol étolajaink palackjain található kommunikációval felhívjuk a vásárlók figyelmét. Reméljük, hogy ezzel is erősítjük a használt étolaj szelektív újrahasznosításával kapcsolatos ismereteket, és a fogyasztók is csatlakoznak a kezdeményezéshez" – tette hozzá Grászli János, a Bunge magyarországi vezetője.

Link másolása
KÖVESS MINKET: