JÖVŐ
A Rovatból

Hamarosan lehet, hogy elég lesz az ujjlenyomatunk a bolti fizetéskor

A MasterCard nyugdíjazná a bankkártyákat, de még az okostelefonos fizetést is.
Fotó: Ahmad Ardity / Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2022. június 02.


Link másolása

Új, globális technológiai rendszert épít ki a világ egyik legnagyobb bankkártyacége, a Mastercard – írja a Napi.hu.

A rendszer a biometrikus azonosítást teszi lehetővé, azaz elég például az ujjlenyomattal fizetni.

A cég szerint a vásárlók többsége, 74 százaléka használná a biometrikus technológiát, az érintés nélküli biometrikus technológia piaca pedig az előrejelzések szerint 2026-ra eléri a 18,6 milliárd dollárt.

„A fizetési módoknak lépést kell tartaniuk azzal, ahogyan élünk és dolgozunk, valamint a legmagasabb szintű biztonság mellett kell választási lehetőséget biztosítaniuk a fogyasztók számára” – mondta Ajay Bhalla, a Mastercard Cyber & Intelligence részlegének elnöke.

A program résztvevői lehetőséget kínálnak a fogyasztóknak, hogy a boltban vagy otthonról – a kereskedői vagy a hitelesítési szolgáltató alkalmazáson keresztül – regisztrálhassanak biometrikus pénztári szolgáltatásra. A regisztrációt követően a fogyasztók a pénztárnál egyszerűen csak megnézik a végösszeget, és a kamerába mosolyogva vagy egy leolvasóba integetve fizethetnek.

Az előnyök között említik, hogy az új fizetési mód higiénikusabb, gyorsabb és biztonságosabb is a mostani megoldásoknál.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
2050-re már nem lesznek gleccserek a Kilimandzsárón a klímaváltozás miatt
Négy európai gleccser is azok között van, amelyek éveken belül örökre eltűnhetnek.
Fotó: Pixabay - szmo.hu
2022. november 03.


Link másolása

Az ENSZ jelentése szerint 2050-re világszerte több gleccser örökre eltűnhet az éghajlatváltozás miatt.

Az ENSZ világörökségi helyszíneinek egyharmadán már három évtizeden belül elolvadhat az összes gleccser

- figelmeztetnek az UNESCO legújabb jelentésében, amelyről a BBC számolt be.

A vizsgálat szomorú képet fest: nemcsak a tanzániai rétegvulkán, a Kilimandzsáró utolsó gleccserei tűnik el, hanem az Alpokban és az Egyesült Államokban található Yosemite Nemzeti Parkban is nyoma veszik a jégárnak.

Ráadásul a jelentés szerzői azt állítják, hogy a gleccserek attól függetlenül elolvadnak, hogy a világ milyen lépéseket tesz az éghajlatváltozás megfékezéséért.

Jelenleg mintegy 18 600 gleccsert tartnak nyilván az ENSZ 50 világörökségi helyszínén. Ezek a Föld gleccserrel borított területének csaknem 10%-át teszik ki.

A jelentés szerint a gleccserek olvadása és eltűnése „a legdrámaibb bizonyítékok közé tartoznak arra vonatkozóan, hogy a Föld éghajlata melegszik”. Ráadásul a gleccserek sok ember háztartási és mezőgazdasági vízforrásaként is szolgál. Az olvadás miatt náluk édesvíz-hiány is kialakulhat a száraz évszakokban - mondta Duncan Quincey professzor, a Leedsi Egyetem glaciológiai szakértője. Ez élelmezésbiztonsági problémákhoz is vezethet, mert a gleccserből lefolyó vizet több helyen a termények öntözésére is használták.

„Reméljük, hogy tévedünk, de ez a kemény tudomány”

- mondta Tales Carvalho Resende, az UNESCO munkatársa, a jelentés egyik szerzője.

A jelentés szerint ezeken a helyeken tűnnek el gleccserek 2050-re Európában:

  • Durmitor Nemzeti Park (Montenegró)
  • Pireneusok - Mont Perdu (Franciaország, Spanyolország)
  • Sardona tektonikus aréna (Svájc)
  • Dolomitok (Olaszország)

A műholdfelvételekből azt is megállapították, hogy a világörökségi helyszíneken 2000 és 2020 között elolvadt gleccserek a globális tengerszint-emelkedés akár 4,5%-át is okozhatták, mivel éves szinten 58 milliárd tonna jég olvadt el.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
JÖVŐ
A Rovatból
A laborban tenyésztett emberi agy gyorsabban megtanult videójátékozni, mint a mesterséges inteligencia
Másfél óra alatt értette meg a játékszabályokat a számítógép, a laborban tenyésztett agysejteknek elég volt erre öt perc is.

Link másolása

A mesterséges intelligenciánál is gyorsabban megtanultak videójátékozni a laboratóriumban tenyésztett emberi agysejtek, írja a New Scientist. A tudósoknak öt perc is elég volt, hogy megtanítsák a klasszikus pingpongozós játékot a műagynak, míg a mesterséges intelligenciának a játék megértésére másfél óra kellett.

A Petri-csészékben tenyésztett agysejtek nem keltek önálló életre, hanem csupán néhány neuron segítségével képesek a képernyőn pattogó labda útjába állni az ütőkkel. Az ausztrál Cortical Labs tudósai a tálkában növesztett műagyat DishBrain (magyarul: TálAgy) névre keresztelték.

A tudósok a könnyebb tanulás érdekében a Pong egyjátékos verzióját használták. Az agysejtek feladata csupán annyi volt, hogy elektromos jelek segítségével jelezzék, hogy a képernyőn melyik oldalán látható éppen a labda. A történelmi meccsről videó is készült, amit itt lehet megnézni:

Az ausztrál tudóscsoport vezetője ugyanakkor megjegyezte: bár a műagy nagyságrendekkel gyorsabban elsajátította a játékot, egy olyan fejlett számítógéppel szemben mégis alulmaradnának egy tényleges meccsben, mint például a DeepMind.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk


Link másolása


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk


Link másolása


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk