Ha tényleg léteznek idegenek, hogyhogy nem találkoztunk még velük? - Itt a tudósok válasza

A híres Fermi-paradoxon lényege: hol van mindenki? Erre az izgalmas kérdésre igyekszik választ adni egy új tanulmány, amely a csillagok mozgásában látja a megoldást.

Link másolása

Az Astronomical Journalban augusztusban megjelent tanulmány szerzői azt feltételezik, hogy az intelligens földönkívüli lények nem kapkodják el a Tejút felfedezését, hanem a csillagrendszerek mozgását lovagolják meg, hogy könnyebb legyen számukra a csillagról csillagra ugrás.

Ez egy új válasz lehet a Fermi-paradoxonnak nevezett kérdésre, amely így hangzott: „Hol van mindenki?” (Where is everybody?)

Enrico Fermi olasz fizikus ellentmondás látott a földön kívüli civilizációk létezésének magas becsült valószínűsége, és aközött, hogy az ilyen civilizációk létezésére utaló bizonyítékok mennyire hiányoznak. Azóta is folyik a vita, hogy léteznek-e egyáltalán.

1975-ben például Michael Hart amerikai asztrofizikus azzal érvelt, hogy az intelligens életnek lett volna elég ideje gyarmatosítani a Tejutat 13,6 milliárd év alatt, de semmit nem hallottunk róluk – éppen ezért úgy vélekedett, hogy rajtunk kívül nincs a galaxisunkban más fejlett civilizáció.

Ezt az állítást már eddig is több elmélet próbalta cáfolni. Az egyik szerint például lehetett földön kívüli élet az óceánokban, vagy a bolygónk felszíne alatt, de a körülmények hatására ez nyomtalanul eltűnt. Mások úgy gondolják, az idegenek úgy döntöttek, nem érintkeznek velünk, ugyanolyan okokból, amiért mi természeti rezervátumokat hozunk létre, vagy megóvjuk az elszigetelt ősi közösségeket a külvilágtól.

Az új tanulmány azonban más perspektívából vizsgálja a kérdést.

„Ha nem vesszük számításba a csillagok mozgását a probléma megoldásában, eleve elvetjük az egyik lehetséges megoldást - nyilatkozta– a Business Insidernek Jonathan Carroll-Nellenback számítógép-tudós, a tanulmány vezető szerzője, aki felhívta a figyelmet arra, hogy a csillagok és a körülöttük lévő bolygók a galaxis központja körül különböző utakon, különböző sebességgel keringenek, így időnként megelőzhetik egymást.

Az idegenek megvárhatták, amíg következő célállomások közel kerültek hozzájuk. És ha megtelepedtek egy lakható csillagrendszeren, megvárhatták a következő optimális utazási távolságot is a következő „ugráshoz”, és így tovább.

Ebben az esetben e civilizációk sokkal lassabban terjednek el a csillagok között, mint ahogyan azt Hart feltételezte.

Éppen ezért a kutatók úgy gondolják: semmi okunk, hogy kedvünket szegjük az univerzumból érkező csend miatt. A következő években egyre több potenciális lakható bolygókat fedezhetünk fel a legújabb űrteleszkópokkal. A NASA 2021-ben készül fellőni a James Webb űrteleszkópot, amely a tervezők reményei szerint „akár a Big Bangig képes lesz ellátni térben is időben.”

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk



Link másolása


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

Link másolása


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk


Link másolása


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk


Link másolása


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk