JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Gigler Dóra: Utópisztikus gondolat, hogy 8 milliárd embert egyik pillanatról a másikra lebeszélünk a húsevésről

Ha holnap leállna az összes autó, akkor is száz évbe telne, míg megállna a globális felmelegedés – mondja a WWF-nél dolgozó biológus. Azt is megkérdeztük tőle, vajon meg tudjuk-e akadályozni a saját kihalásunkat.

Link másolása

Gigler Dóra konzervációbiológus és környezeti nevelési szakértő a BrainBar "Mi a kérdés?" című podcastjában beszélt a faji kihalások aktualitásairól. Miután nagyon érdekel a téma, tudtam, hogy interjút kell kérnem tőle.

- Nagyon megörültem, amikor meghallgattam a Brain Bar podcastját, mert mindig is érdekelt a kihalás témája. Eddig, ha jól tudom öt tömeges kihalási esemény volt. Ezek közül a dinoszauruszok kihalása él leginkább a köztudatban, amit vagy egy aszteroida okozott vagy nem. Erről megoszlik a tudósok véleménye. Tudományosan mi a kihalási esemény meghatározása?

- Kihalásról akkor beszélhetünk, amikor egy-egy faj eltűnik a Földről. Emellett vannak olyan tömeges kihalási események, amikor jellemzően valamilyen külső esemény hatására rövid időn belül nagyon sok faj tűnik el. Ezt okozhatja aszteroida, mint a dinoszauruszok esetében, vagy akár a légkör összetételének a megváltozása.

- Meg kell akadályoznunk egyes fajok kihalását, vagy olyan sajnálatos, de elkerülhetetlen, természetes folyamatként kell tekintenünk rá, mint a halálra?

- A kihalás az evolúció velejárója, egy természetes folyamat. A tömeges kihalás maximum annyiból természetes, hogy már többször megtörtént, és valószínűleg meg is fog még történni. Mindig is óriási sokként éri a bolygót, amelynek kiheverése akár több százezer évig is eltarthat.

Most is egy ilyen tömeges kihalási esemény zajlik, azzal a különbséggel, hogy most először nem valami katasztrófa, külső behatás az oka, hanem egyetlen faj, az ember élettevékenysége.

- Az emberiség a teremtés koronájaként tekint magára, azt hisszük, mi vagyunk a Föld urai. Miközben ha megnézzük például a dinoszauruszok „regnálását”, ahhoz képest az ember jelenléte a bolygónkon elenyésző.

Igaz, annyi különbség azért van, hogy akkor nem egyetlen dinoszaurusz faj uralta 200-300 millió évig a Földet. Hogy volt képes egyetlen faj ennyire a többi nyakára nőni?

- Egész egyszerűen olyan jól tudunk alkalmazkodni, hogy a Föld bármely pontján képesek vagyunk életben maradni.

David Attenborough mondott valami nagyon érdekeset az új filmjében. Korábban az evolúció során ahhoz, hogy egy faj fejlődjön, fizikailag meg kellett változnia, ami nagyon lassú folyamat. Generációk százai, ezrei szükségesek hozzá.

Nekünk, embereknek azonban elegendő lehet egy gondolat. Az agyunk növekedésével emelkedtünk ki ennyire. Kordában tartjuk a ragadozóinkat, megoldottuk a folyamatos élelmiszer-ellátásunkat, a különböző kórokozókat is legyőzzük, gyógyszereket gyártunk, meghosszabbítjuk az élettartamunkat. Ezzel kiemeljük magunkat a természetes közegből és sokkal egyszerűbbé, kényelmesebb tesszük magunk számára az életet.

- Ez nyilván felelősséget is ró az emberre. De kell-e például tennünk azért, hogy megakadályozzuk azon fajok kihalását, amelyek nem feltétlenül az ember miatt, hanem más, természetes folyamatok miatt kerülnek veszélybe?

- Azt szoktam mondani, a Pókember óta tudjuk, hogy a nagyobb erő nagyobb felelősséggel jár. Az én szakmám is azért jött létre, hogy próbáljuk kordában tartani ezeket a folyamatokat.

Nehéz manapság különbséget tenni aközött, hogy mi az, ami természetes, és mi az, ami nem. A bolygó elképesztő szinten megváltozott a mi tevékenységünk következtében, sok tudós szerint már meghaladtuk a holocén földtörténeti kort és beléptünk az antropocénbe. Az antropo az ember tevékenységére utal.

Maga a kihalás egy rendkívül lassú folyamat. Nehéz tetten érni. Annyit tehetünk, hogy megfigyeljük ezeket az élőlénycsoportokat, és ha azt látjuk, hogy bizonyos folyamatok nem jó irányba haladnak, akkor megpróbálunk beavatkozni.

A természetben ez azért nehéz, mert minden mindennel összefügg, és emiatt a rendszer tehetetlensége is nagyon nagy.

Jó példa erre a klímaváltozás. Sokakban él az a tévhit, hogyha holnaptól senki nem közlekedne autóval és nem használnánk fosszilis energiahordozókat, akkor nagyon rövid időn belül megállna a globális felmelegedés.

Ez egyáltalán nem igaz.

Ha holnap mondjuk leállna az összes autó, akkor is körülbelül száz évig folytatódna még a felmelegedés, mert ennyi idő, amíg a levegőben lévő szén-dioxid elbomlik.

- Van egy népszerű mém. Egy szarvas megy át az úttesten, és valami olyasmi a szöveg, hogy „nem a szarvas megy át az úton, hanem az út megy át az erdőn”. Ezzel azt szokás sugallni, hogy az ember betolakodó az erdőben, az állatok élőhelyén.

Ami szerintem ebben a formában igazságtalan, hiszen mi is az erdőből indultunk, mi is a természet részei vagyunk, valamennyi jogos jussunk nekünk is van mindebből.

Van arra valami tudományos elképzelés, mi lenne az ideális egyensúly, meddig szabadna az emberiségnek nyújtózkodnia?

- Minden területnek van úgynevezett eltartóképessége. Amíg valami el nem éri ennek az eltartóképességnek a határát, addig az a létforma növekedni tud, hiszen rendelkezésre állnak a különböző erőforrások, amiket a saját növekedésre használhat.

A bolygónk esetében véges területről és véges erőforrásokról beszélhetünk. Ki lehet számolni, hogy adott területen egy főre mennyi jut a szükségletei kielégítésére. Ez gyakorlatilag az ökológiai lábnyom.

Világszinten 1,8 hektár jutna egy főre fenntarthatóan. Ennyi az, amit a Föld képes lenne megújítani. Ehhez képest jelenleg globálisan 2,2 hektárt használ egy ember az igényei kielégítésére. Magyarországon még rosszabb a helyzet: ha a Földön mindenki úgy élne, mint mi magyarok, több mint 2 bolygóra lenne szükségünk a fogyasztási igényeink kielégítéséhez, ugyanis nálunk ez a szám 3,7 hektár. Épp ezért le kéne számolnunk azzal a paradigmával, hogy a folyamatos fejlődés fenntartható.

Körülbelül 8 milliárdan vagyunk a bolygón.

Ha mindenkit olyan színvonalon szeretnénk eltartani, mint egy átlag amerikai állampolgár, akkor körülbelül másfélmilliárdan élhetnénk itt.

Ha sokkal több fát vágunk ki, mint amennyit az erdő újra tud termelni, akkor nem nehéz belátni, hogy az erdő előbb-utóbb el fog tűnni. De bármennyire egyértelműek is ezek a jelek, egyszerűen nem jutunk el odáig gazdasági és politikai szinten, hogy hathatós változások történjenek.

- Az emberiség számára talán a legfontosabb kérdés: képes megakadályozni a saját kihalását?

- Lassan egy évszázada, hogy ezek a jelek, ezek a mérések és adatok ott vannak az asztalokon. A tudósok szerte a világon kongatják a vészharangokat, és még mindig ott tartunk, hogy vannak klímaválság-tagadók.

Pedig hatással vagyunk a saját bolygónkra, de úgy látom, inkább a vesztünkbe rohanunk, sem hogy lemondjunk egy adott életszínvonalról.

Ennek ellenére mi a WWF-nél bízunk benne, hogy ezek a negatív trendek megfordíthatók, és lassan, de biztosan változtatni tudunk. A kérdés, hogy ez időben történik-e majd.

- Visszatérő vitatéma a húsfogyasztás. A húsfogyasztással mennyiben járulunk hozzá a környezetromboláshoz, vagy akár a fajok kihalásához?

- Nagyon utópisztikus gondolat, hogy 8 milliárd embert egyik pillanatról a másikra lebeszélünk a húsevésről. Ez valószínűleg soha nem következik be. Viszont fontos látni, hogy az ipari hústermelésnek valóban hatalmas a terület-, víz- és energiaigénye. 1 kg marhahús előállításához például átlagosan 15500 liter vízre van szükség – ez természetesen függ az állattartás módszerétől és az adott éghajlattól is.

De arról sem vagyok meggyőződve, hogy környezettudatosabb lesz a bolygó, ha mindenki kinoát és avokádót fog enni, amit Dél-Amerikából kell importálni és aminek a termelése is nagy volumenű erdőirtással jár. Ennél sokkal környezetkímélőbb volna, ha a saját erdeikben magas állománysűrűségben jelen levő vadakat fogyasztanák. A vadhúsnak egyébként meglepően kicsi az ökológiai lábnyoma, pontosan azért, mert nem igényel extra földterületet.

Akár húsról, akár növényekről beszélünk, a legjobban akkor döntünk, ha helyi, szezonális és lehetőleg kistermelőtől származó élelmiszereket fogyasztunk, amik nem távoli országokból érkeztek és nem járnak hatalmas természetpusztítással, tájátalakítással.

Ezzel a választásunkkal pedig a hazai termelőket is támogatjuk.

Mi a kérdés? címen új podcastműsort indított a Brain Bar. A műsor kétheti rendszerességgel nyúl bele a sokszor kényelmetlen, mégis jelentős témákba, hogy egy meghívott szakértő segítségével a hallgató is eljusson, ha nem is az egzakt válaszokig, de a helyes kérdések feltevéséig. A jó kérdés ugyanis a sikeres első lépés a probléma megoldása felé.

Az adásokat a BrainBar Spotify csatornáján követhetitek.

- Ön foglalkozik környezeti neveléssel is. Én bevallom, pesszimista vagyok, úgy látom, a nemtörődömség és a pénz szeretete mindig erősebb lesz, mint a környezettudatosság. Van remény?

- Nyilván hinnem kell benne, hogy lehet javulást elérni, különben nem volna értelme a munkámnak.

De nemcsak én, hanem az egész WWF hálózat hisz abban, hogy kis lépésekkel el kell kezdeni a munkát alulról is. Nem ülhetünk ölbe tett kézzel, hogy majd szuper döntések születnek és azok majd holnaptól megváltoztatják az életünket, hanem egyéni szinten is el kell kezdeni a munkát.

Szerencsére az elmúlt években a környezettudatos szemlélet erőteljesen megjelent a fiatalabb generációk körében is. Azt látjuk, hogy maguk a gyárak, vállalatok is érzékelik ezt a változást.

Tisztában vannak vele, hogy azok, akik most általános iskolába vagy középiskolába járnak, sokkal tudatosabb fogyasztók lesznek, mint bármelyik korábbi generáció. Azt is tudják, hogyha lesz olyan választásuk, hogy környezettudatos termékeket vásároljanak, akkor amellett teszik majd le a voksukat.

Ezért a cégek nagy erőforrásokkal keresik azokat a piaci réseket, ahol elsőként jelenhetnek meg valamilyen környezettudatos innovációval.

Ez azt mutatja, hogy a vásárlóerővel igenis lehet üzenni, és erre sokkal gyorsabban reagál a piac, mint a politikai döntéshozók. Ezért is próbálok optimista maradni, mert látom, hogy ez a rendszer működik.

- Mit tehetünk még egyénileg?

Elsősorban szeressük a természetet és védjük aktívan! Ne csak a szavak szintjén köteleződjünk el a fenntartható megoldások mellett, hanem egyre több döntésünkben legyünk tudatos és mérsékletes fogyasztók. A Brain Bar podcastjében számos hasznos tippet megosztottam a hallgatókkal, érdemes meghallgatni őket.

Ezek mellett nagyon sok lehetőség van a természet- és környezetvédelemért dolgozó szervezetek segítésére. Végezhetünk önkéntes munkát. Megkérdezhetjük az adott szervezetet, hogy mi kell nekik. Hátha épp egy fordítóra vagy valamilyen szaktudásra van szükségük.

De ha valaki túl elfoglalt, akkor is segíthet nagyon egyszerűen: támogathatja pénzzel a működésüket. Magyarországon nincs nagy kultúrája a kérésnek, pedig ezeknek a szervezeteknek szüksége van támogatásra a működésükhöz, erről beszélnünk kell. És igenis, pénzre is szükségük van, mert rezsit fizetnek, telefonszámlát, útiköltséget, satöbbi satöbbi.

Nem arra kell gondolni, hogy akkor most valaki utalja át a fizetése felét valamilyen szervezetnek. De például rendelkezhetnek az adójuk 1%-ról, ami csak pár kattintás.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
Videó: egy robotkutya járja Sanghaj utcáit, miközben különféle utasításokat kiabál
A kínai metropolisz egyes részeit ismét lezárták a járvány miatt, a robotkutyával pedig a lakosságot figyelmeztetik.

Link másolása

A koronavírus új, BA.2-es változata miatt ismét szigorú intézkedések léptek életbe Sanghajban. A kínai metropolisz egyes részeit például ismét lezárták. Az üres utcákat pedig egy robotkutya járja, miközben különböző felhívásokat, utasításokat kiabál – írja a New York Times.

A robotkutyáról videó is készült a város Jiading nevű kerületében.

A felvételen látni, hogy a robotkutya hátára egy hangszórót erősítettek, amelyből olyan utasítások hangzanak el, mint: a kézmosás és a maszkhordás jelentősen csökkenti a vírus átadásának kockázatát.

Egyes jelentések szerint Kínában nemcsak robotkutyákat, de drónokat is bevetnek, hogy így zavarják haza az utcán lévő lakosságot. Az embereknek ugyanis csak indokolt esetben szabad elhagyniuk az otthonaikat, a drónok segítségével pedig azt figyelik, hol vannak tömörülések. A hatóságoknak így egyszerűbb dolguk van, ugyanis a távolból is tudják, hova kell kimenniük.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

JÖVŐ
A Rovatból
Akár két óra alatt is odaérhet Sanghajból New Yorkba a közeljövő hiperszonikus kínai utasszállítója
2025-ben már tesztelnék a Concorde-nál kétszer gyorsabb repülőt, 2030-ban pedig már élesben is kipróbálhatják.

Link másolása

Olyan utasszállító repülő kifejlesztésén dolgozik egy kínai, űrrepüléssel foglalkozó vállalat, amely másodpercenként egy mérföld/másodperc sebességgel képes száguldani és akár pár óra alatt meg tudja tenni a Sanghaj-New York távot - írja a CNN.

A pekingi székhelyű Space Transportation hiperszonikus repülője kétszer olyan gyors lenne, mint a Concorde szuperszonikus utasszállító repülőgép, amely jelenleg a világ második leggyorsabb utasszállítója.

A cég már egy animált reklámvideót is készített a 12 személyesnek megálmodott gépről, amelyen az utasok sisak és szkafander nélkül tudnak utazni. A repülőt két hatalmas gyorsítórakétával képzelik el, amelyekkel függőlegesen repül fel a levegőbe, majd az utazómagasság elérésekor a rakéták leválnak róla. Ezután 7000 kilométer/órás sebességgel száguld végig az űr peremén, majd függőlegesen landol a célállomáson egy állványos futómű segítségével.

A vállalat 2025-ben szeretné tesztelni a hiperszonikus repülőt, 2030-ban pedig már élesben is kipróbálnák.

Ha sikerül a céljukat teljesíteni, Kína kihasználhatja az űrturizmus azon rését, amely igencsak jövedelmező lehet a jövőben, de az üzleti utakra utazók számára is rendkívül vonzó lehet a sokkal gyorsabban A-ból B-be érő repülő. A projektet egyébként a kínai befektetők is bőkezűen támogatják: a vállalat tavaly augusztusban több mint 300 millió jüant (kb. 16,3 milliárd forint) kapott egy sanghaji székhelyű ipari befeketetési alaptól, amelyet a Matrix Partners China és az állami tulajdonú Shanghai Guosheng Group vezet.

Kína már most is jelentős szereplőnek számít az űrtevékenységekben. Az állam számos kezdeményezést támogat, beleértve a műholdas technológiákat, a Holdra és a Marsra való utazást, a bolygók közötti utakat és a mélyűrkutatást. Az űrgazdaságban is szeretnének nagyobb szerepet játszani, az egyik cél például a nagysebességű utasszállítás.

Egy kutatás szerint (a Deloitte tanácsadó cég végzett el a NASA támogatásával) elegendő fenntartható kereslet lenne a kereskedelmi hiperszonikus utasszállítás iránt. Elemzésük szerint olyan nagyvárosok közötti utakra lenne érdemes ilyen járatot indítani, amelyekhez át kell szelni az óceánt vagy óceánokat, és emiatt a normál repülőutak nagyon hosszúak. Pl. New York és London, Miami és Sao Paolo, New York és Párizs, Los Angeles és Sydney és Sydney és Szingapúr között.

A kutatás szerint 90 ilyen útvonalon lenne jövedelmező a hiperszonikus utasszállítás, amelyet évi 2,25 millió utas venne igénybe, és összesen 16,5 milliárd dollár bevételt hozhatna.

Egy másik NASA-megbízásból készített tanulmány szerint azonban akár több mint 300 várospár között is járhatna hiperszonikus repülő az utasok fizetési hajlandósága alapján.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Holoda Attila: Orbán áfát is csökkenthetne, de inkább az uniós klímacélok feladását javasolja
Az energiapolitikai szakértő szerint az árak valóban elszálltak, ezzel párhuzamosan viszont Európa és a világ CO2-kibocsátása is. Rossz irány lenne ezt még tovább növelni.

Link másolása

Orbán Viktor a zsinórban negyedik kétharmados győzelmét követő nemzetközi sajtótájékoztatón bejelentette, javasolni fogja az EU-nak, hogy az elszabaduló energiaárak miatt függesszék fel a fosszilis energiahordozók megadóztatását, a villamosenergia ára ne legyen összekapcsolva a földgáz árával, valamint ne kelljen kötelezően bioüzemanyagot keverni a sima üzemanyagokhoz. Szerinte amíg tart a háború, csak ezekkel a lépésekkel lehet megvédeni a családokat.

A sajtótájékoztatón szó volt Paks 2-ről is, a miniszterelnök ezzel kapcsolatban azt mondta: a beruházás jelentős csúszásban van, és könnyen lehet, hogy az uniós szankciók teljesen el fogják söpörni, amennyiben az atomenergiára is kiterjesztik őket.

A fentiekről kérdeztük Holoda Attila energiapolitikai szakértőt, aki a kampány során az ellenzéki pártok programjának kidolgozásában is részt vett.

– Mi a véleménye Orbán Viktor EU-nak tett javaslatáról?

– Az energiaárak valóban magasak, ezzel párhuzamosan viszont Európa és a világ CO2-kibocsátása is. Az EU épp emiatt vezette be az úgynevezett ETS kereskedelmi rendszert, ami azzal próbálja rávenni a kibocsátás csökkentésére az ipari vállalatokat, hogy fix kvótákat állít fel, és aki ezt túllépi, annak többletkvótát kell vásárolnia a piacról olyanoktól, akik nem használták fel teljesen a saját keretüket. Mivel a jelenlegi helyzetben az energiaárak is keményen sújtják az ipari felhasználókat, Orbán Viktor egyfajta uniós rezsicsökkentési javaslatot jelentett be. Ennek a fogyasztók szempontjából biztosan van logikája, ebből a szempontból dicséretes, hogy szeretné megfékezni az elszabaduló inflációt.

Ugyanakkor azt is látni kell, hogy ezáltal hosszú időre visszavetné azokat a uniós célokat, amelyek a CO2-kibocsátás és a klímavédelem érdekében születtek, ráadásul közös döntéssel. Klasszikus „melyik ujjamba harapjak?” dilemmával állunk szemben, és Orbán Viktor ebben a kérdésben egyértelműen az árak csökkentése mellett tette le a voksát.

Nem meglepő, hiszen a magyar rezsicsökkentés is ebből indul ki, de érdekes módon az sosem jut eszébe, hogy az áfához nyúljon, pedig ezt minden tagállam megtehetné saját hatáskörben. És az energiahordozókra kivetett áfa csökkentésének legalább annyira eredményes hatása lenne, viszont nem tenne keresztbe a CO2-kibocsátás csökkentésének sem.

– Milyen fogadtatása lesz vajon a javaslatnak?

– Biztosan lesznek, akik egyetértenek vele, elsősorban a szegényebb országok közül, akik mindent megtesznek az inflációs hatás mérséklése érdekében. De alapvetően azt is látni kell, hogy az EU-ban ma már többségben vannak azok, akik a klímavédelmi szempontokat úgy is prioritásnak tartják, hogy ez a fogyasztóknak adott esetben többe kerül. Valamilyen úton-módon lépni kell az energiafelhasználás csökkentése és a minél alacsonyabb CO2-kibocsátás érdekében.

– Létezhet valamilyen köztes, kompromisszumos megoldás?

– Ha hozzányúlunk egy rendszerhez, amit korábban elhatároztunk, azzal mindenképpen felhígítjuk, és ezután legtöbbször már nincs megállás. A bioetanol kötelező bekeverése például azt a célt szolgálja, hogy növeljük a megújuló energiahordozók arányát, miközben persze drágul is tőle az üzemanyag. Az árak mérséklésére jó megoldás lehet, de a klímacélokat biztosan lazítaná. Hasonló helyzet állna elő bármilyen más módosítás esetén is: még egy kisebb lazítás is rossz példák egész sorát indíthatná el, valószínűleg több másik ország is felbátorodna és hasonló javaslatokat nyújtana be ezután.

– Ha nem ilyen módon, akkor hogyan lehetne megelőzni az árak elszabadulását?

– Orbán másik javaslatában, miszerint válasszák szét egymástól a villamosenergia és a földgáz árát, lenne logika, ugyanakkor ez azt jelentené, hogy beavatkozunk az Európai Unió saját piac-liberalizációs elveibe.

Inkább az árakat felhajtók ellen kellene fellépni sokkal szigorúbb ellenőrzéssel, de Orbán Viktor valószínűleg azért sem preferálta, mert mindenki tudja, hogy az árfelhajtásban vastagon benne voltak az oroszok is. Lépni lehetne azon a téren is, hogy minden tagállam nézze meg, milyen plusz adókkal sújtja saját hatáskörben az energiahordozókat. Ezeket, mint például az áfa, nyugodtan lehetne csökkenteni.

– Keresztbe tehet-e Orbán egy vétóval a klímacélok teljesítésének?

– Ezt a fajta lebegtetést már hallottuk is tőle, és valóban van zsarolási potenciálja a jelenlegi berendezkedés alapján. Ugyanakkor már így is eléggé páriaként kezelik Magyarországot a rendszeres vétói miatt, nem véletlen, hogy a 7-es cikkely szerinti eljárásnak akár olyan eredménye is lehet, hogy megvonják az ilyen jellegű szavazati jogunkat. Korábban mindig arra tudott hagyatkozni Orbán, hogy a lengyelekkel kölcsönösen támogatjuk egymást, a jelenlegi helyzetben viszont egyáltalán nem biztos, hogy Lengyelország kiállna a Putyint támogató Orbán-rendszer mellett.

– Állandó érv, hogy azért nem támogatja Magyarország az energiahordozókra vonatkozó szankciókat, mert nálunk nincs alternatívája az orosz gáznak. Valóban így van?

– Jelenleg teljesen igaza van ebben Orbánnak, de azt elfelejti hozzátenni, hogy többek között azért alakult így, mert az elmúlt 12 év politikája következtében az energiafüggőség nemhogy csökkent volna, sokkal inkább stabilizálódott. Különösen, hogy egy újabb 15 éves szerződéssel Magyarország földgáz-ellátásának jelentős részét az oroszokhoz kötötte. Pedig Szlovénia kivételével valamennyi szomszédunkkal megteremtődött a vezetékes kapcsolat, ami lehetővé tenné, hogy alternatív energiaforrásokhoz férjünk hozzá, Lengyelországtól egészen Görögországig.

Minden olyan gázforrás, ami beér Európába, jöjjön akár Észak-Afrikából, akár máshonnan, elméletileg már elérhető lenne számunkra. Szintén az elmúlt 12 év negatív fejleménye, hogy leállt annak a Nabucco-vezetéknek az építése, aminek köszönhetően Oroszországot elkerülve juthatott volna földgáz Európába. Ez a projekt gyakorlatilag elhalt, nem utolsósorban a magyar kormány támogatásának hiánya miatt.

– Orbán Paks 2-ről is beszélt, szerinte a beruházás jelentős csúszásban van, de az esetleges EU-s szankciók miatt se biztos, hogy egyáltalán megvalósulhat. Ön szerint ez reális?

– Szinte biztos vagyok benne, hogy nem fognak kiterjedni erre a szankciók, mivel az atomenergia, ha nem is a zöld, de a fenntartható címkét kapta meg nemrég az Uniótól. Persze első lendületből az Európai Parlament is tárgyalt róla, de meglepődnék, ha végül döntés születne erről. Ugyanakkor még ha nem is lesznek konkrét szankciók, a nyugat-európai és amerikai nagy beszállítók – mint a Siemens vagy a General Electric –, amelyek eredetileg részt vettek volna a beruházásban az oroszok oldalán, a jelenlegi helyzetben aligha adják majd a nevüket hozzá.

– Lehetséges, hogy a miniszterelnök legszívesebben már kifarolna az egészből, ezért hozta egyáltalán szóba a fentieket?

– Nem gondolom, vagy ha mégis, akkor aligha beszélne róla ennyire nyíltan, hiszen ezzel komoly megrovást kockáztatna Putyin részéről. Abban is biztosak lehetünk, hogy a jelenlegi energiaellátási rendszerben szükség van egy olyan, úgynevezett zsinórüzemet biztosító alaperőműre, mint a paksi. Azon el lehetne gondolkodni, hogy ha ezt ne csak és kizárólag a Roszatommal valósítsuk meg, egy ilyen döntés ugyanakkor újraindítaná a tendereztetést, ami további csúszást eredményezne. Nem véletlen, hogy ma már a Paks 1-es erőműnél is komoly erőfeszítéseket tesznek az üzemidő meghosszabbítására.

– Milyen alternatív megoldások jöhetnének még szóba?

– Mindig azt szoktam mondani, hogy a legolcsóbb energia az el nem használt energia.

Ha csökkenteni tudjuk a fogyasztást, akár szigeteléssel, akár energiatakarékos háztartási eszközök finanszírozásával, biztosan sokkal többet érnénk el, mintha nekiállunk új rendszereket behozni. Arra apellálni szintén nem túl reális, hogy akár napelemmel, akár szélenergiával pótoljunk egy zsinórüzemű erőművet.

Jelenleg, amíg nem adottak az energiatárolás feltételei, a zöldenergia egyszerűen nem alkalmas egy olyan folyamatos, stabil üzemmódú erőmű, mint Paks helyettesítésére.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Mostantól már a Tescónál is leadhatod a használt étolajat
Újabb zöld gyakorlatot vezetett be a Tesco a fenntartható működés érdekében.

Link másolása

A Tesco elkötelezetten törekszik környezetterhelése csökkentésére. Ennek részeként együttműködik szállítóival és partnereivel a természetvédelem és a vásárlók fenntarthatóbb életmódjának ösztönzése terén. Az áruházlánc ezirányú tevékenysége egy újabb lépéseként 8 üzleténél helyezett ki gyűjtőket, lehetőséget biztosítva ezáltal a használt étolaj szelektív leadására. A tesztüzemben induló kezdeményezéshez a Biofilter Zrt. biztosítja az ún. Használt Étolaj Boxokat, valamint gondoskodik a használt sütőzsiradék elszállításáról és újrahasznosításáról, a Bunge pedig a Tescóban árusított Floriol és Vénusz étolajtermékei nyakcímkéjén tájékoztatja a vásárlókat az újrahasznosítási lehetőségről ebben a 8 áruházban.

„Szeretnénk vásárlóinknak alternatívát kínálni, hogy ne a lefolyóba öntsék vagy a szemétbe dobják a használt étolajat, ami jelentősen szennyezi a környezetet.

Ezért indítottuk el 8 áruházunknál tesztüzemben a használtolaj-visszagyűjtést, ahol a parkolóhoz közel, az üzletek előtt, illetve egy helyen próbajelleggel az üzletsoron állítottuk fel a Biofilter használtétolaj-gyűjtőit. Örülök neki, hogy a jó gyakorlatot ösztönző kezdeményezést a Bunge is támogatja a termékein megjelenő kommunikációval”– mondta Pálinkás Zsolt, a Tesco-Global Zrt. vezérigazgatója.

Jelenleg a Tesco zalaegerszegi, soproni, győri, paksi, budaörsi, ceglédi, valamint Fogarasi úti és Andor utcai budapesti áruházainál lehet elhelyezni a használt étolajat az erre szolgáló szelektív gyűjtőkben.

A lehetőség szerint a saját flakonjába visszatöltött, kihűlt étkezési olaj a legközelebbi vásárlás alkalmával egyszerűen leadható a 8 gyűjtőpont valamelyikén. Elszállításról és az újrahasznosításról az országos begyűjtőhálózattal rendelkező Biofilter Zrt. gondoskodik.

„Az olajban, illetve zsírban való sütés elterjedt eljárás a magyar konyhákban. Arra viszont kevesen gondolnak, hogy az elhasznált sütőolaj speciális kezelést igénylő háztartási hulladék. Egyetlen csepp használt étolaj akár ezer liter élővizet is elszennyezhet, amennyiben nem megfelelően kezelik. Ezért is örülök, hogy a Tesco és a Bunge is csatlakozik a lakossági környezetterhelés csökkentését célzó használtétolaj-begyűjtő programhoz.

A kihelyezett Használt Étolaj Boxokban leadott olajat tisztítás után biodízel-gyártásra adjuk át, amelynek során azt az Európai Unióban érvényes szabályozás alapján 8,2 százalékban az üzemanyagba keverik, így visszajut a lakossághoz és körforgásban tartható"

– mondta Deák György, a Biofilter Zrt. vezérigazgatója.

„Elkötelezettek vagyunk a fenntarthatóság iránt az ellátási lánc minden egyes lépcsőfokán – a termelőktől a fogyasztókig. Éppen ezért örömmel álltunk a Tesco és a Biofilter Zrt. új közös, zöld gyakorlata mellé azzal, hogy a Vénusz és a Floriol étolajaink palackjain található kommunikációval felhívjuk a vásárlók figyelmét. Reméljük, hogy ezzel is erősítjük a használt étolaj szelektív újrahasznosításával kapcsolatos ismereteket, és a fogyasztók is csatlakoznak a kezdeményezéshez" – tette hozzá Grászli János, a Bunge magyarországi vezetője.

Link másolása
KÖVESS MINKET: