SIKERSZTORIK
A Rovatból

Fiatal magyar lány startupja forradalmasítaná a ruhavásárlást

Tóth Sára „zöld”alkalmazásával bérelni lehetne a ruhákat, így nem termelődne annyi feleslegesen. A divatipar ugyanis az egyik leginkább környezetszennyező szektor.

Link másolása

Tóth Sára Hollandiában él. A Corvinuson végzett gazdálkodás menedzsment szakon és most hatalmas fába vágta a fejszéjét.

Olyan új startupot indít, ami segít csökkenteni ökológiai lábnyomunkat a tudatos öltözködéssel – a divatipar ugyanis az egyik leginkább környezetszennyező iparág manapság.

A projekt lényege, hogy etikus módon előállított ruhadarabokat lehet majd bérbe venni annyi időre, amennyire csak szeretnénk, majd ha meguntuk azokat, újabb darabokat kikölcsönözni. Ehhez keres befektetőket és adományozókat; a PALANTA.CO számára közösségi finanszírozással teremtené elő az induláshoz szükséges összeget.

Honnan jött az ötlet? Mi is a PALANTA.CO lényege? Erről beszélgettünk.

- Mi adta a lendületet az ötlethez?

- Mindig is szerettem volna valamilyen saját projektet létrehozni, mivel a szüleim is vállalkozók, így volt előttem minta. Multis tapasztalatot is szereztem, jelenleg pedig egy startupnál dolgozom.

Tavaly karácsonyra kaptam újrahasználható sminklemosó korong szettet, s elkezdtem fenntartható témában Youtube-videókat nézni, megnéztem Netflixen True Cost című filmet is, mely felnyitotta a szemem.

Mikor Angliába költöztem pár hónapra, csak egy bőrönddel tudtam kimenni helyszűke miatt. Ekkor jöttem rá, hogy a Budapesten maradt gardróbszekrényre valójában nincs is szükségem. S tökéletesen elvagyok a bőröndnyi ruháimmal is.

Azon kezdtem gondolkodni, hogy ha valaki szeretne zöldebb útra térni, ugyanakkor szeretne változatosan öltözködni, azoknak mi lehet a megoldás. Így jutottam el addig, hogy mi lenne, ha a ruhákat bérelnék és nem megvásárolnák a felhasználók. Így akár havonta új gardróbjuk lehetne.

- Miért lett a neve PALANTA.CO?

- Eredetileg Avocado Wardrobe lett volna, ám éppen akkor zajlott egy nagy botrány az avokádók termesztésével kapcsolatban. Kiderült, hogy Dél-Amerikában a drogbárók szereznek hatalmas bevételt belőle, ráadásul a termesztése sem olyan fenntartható.

Gondolkodtam, milyen név lehet az, ami a természethez köthető, angolul is könnyen kiejthető, jól visszaadja azt a gondolatot, hogy kicsiből, kis cégből is naggyá nőhetünk.

Ezért lett Palánta, vagyis PALANTA.CO.

- Számodra miért fontos ez a téma, mi a személyes motivációd?

- Ahogy követni kezdtem a Youtube-csatornákat, azt volt az érzésem, hogy ha szeretnék zero-waste életmódot élni, bírálni, kritizálni fognak ha azt nem tökéletesen csinálom. Ha nem vagyok vegán, akkor inkább vega se legyek. Hatalmas volt megfelelési kényszer kezdetben.

Én azonban olyan dolgot szerettem volna kitalálni, ami nem mond ítéletet azok felett, akik szeretnének áttérni a környezettudatosabb életmódra, és akik bele akarnak vágni a hulladékcsökkentésbe. Inkább megoldást, alternatívát, segítséget szerettem volna nyújtani nekik arra, hogyan kezdjék el, hogyan vágjanak bele, mi pedig itt leszünk támaszként számukra.

A környezetvédelem mindig is a szívügyem volt, ám most észrevettem magamon a klímaszorongás tüneteit: nem szeretem azokat a szituációkat, amelyeket nem tudok kontrollálni, amelyek felett nincsen befolyásom. A környezetvédelem pontosan ilyen. Gondoljunk csak bele, hogy mennyi termék érkezik Kínából, ahol nem megfelelő körülmények között állítják elő ezeket. Szerettem volna valamilyen nyomot hagyni magam után, hogy én is megpróbáltam tenni valamit ez ellen.

- Kiknek szánod a megoldást?

A PALANTA.CO weboldal lesz, ahol kismamaruhákat, babaruhákat és női ruhákat lehet majd bérelni. Úgy vélem, minden változás a nőkben indul el, és a ruhabérlés is logikus, ha őket célozza meg. Emlékszem, a kishúgomnak is milyen gyakran kellett ruhákat venni, amikor még kicsi volt. A nők teste is viszonylag gyorsan változik a terhesség alatt, különösen has- és deréktájon, ezért lett ez a fókuszcsoport, és számukra a ruhabérlés megoldás lehet a problémáikra.

- De hát itt ez a rengeteg használtruha-üzlet, ez miért nem elég?

- Szerintem nem megoldás. Sok használtruhát vásároltam én is, de nem abban látom a jövőt, hogy továbbiakat vegyek. Emellett az a célom, hogy ne támogassuk tovább a fast fashion márkákat még azzal is, hogy a termékeiket a turkálóban megvásároljuk.

Ha a ruháinkat béreljük, akkor többen is tudnak hordani egy ruhát, a Palanta.Co-val pedig kifejezetten az a célom, hogy csak etikus körülmények között előállított, helyi márkáktól származó öltözéket lehessen bérelni az oldalon.

Így a helyi ethical fashion designereket is támogatni tudjuk, és nem azoknak a nagyvállalatoknak a bevételeit növeljük, amelyek például a szemétbe dobják a felesleget. Éppen a vásárlás, a pazarlás csökkentése lenne a célom, az, hogy a kereskedelmi forgalomban lévő ruhadarabok mennyisége csökkenjen, és a circular economy, a circular fashion erősödjön és kerüljön előtérbe.

- Miért lesz jó annak, aki a PALANTA.CO-n keresztül kíván ruhát bérelni?

- Szeretek úgy gondolni a PALANTA.CO-ra, mint nem egy egyszerű webshopra. A célunk vele sokkal többrétű. Azt tervezzük, hogy workshopokat is szervezünk, eseményeket, amelyeken a ruhákat lehet csereberélni. A csapat egyik tagja etikus dizájnra szakosodott divattervező, aki upcycling workshopokat fog tartani – ez azt jelenti, hogy ha te behozod a ruhát, például a megunt pulcsidat, akkor megtanítunk arra, hogyan alakítsd át sapka-sál-kesztyű szetté a kisgyermeked számára.

A PALANTA.CO-val közösséget is akarunk építeni, ahol a zero waste életmóddal kapcsolatos problémáinkat is megoszthatjuk egymással, például azt, ha nehézségbe ütközik a szelektív hulladékgyűjtés, a vegán életmód vagy a tudatos ruhavásárlás. Olyan zöld közösséget szeretnénk létrehozni, amihez nem kell feltétlenül ruhát bérelni a palántáról ahhoz, hogy valaki a tagja legyen.

A bérléssel időt és pénzt takarítunk meg. Nem kell akkora hely, nem kell időrabló vásárlással foglalkozni, és mivel a fenntartható ruhák költségesebbek az előállításuk miatt, nem fogunk tucatjával vásárolni később feleslegessé váló ruhadarabokat.

- Kik a csapat tagjai?

- Három lány, jelenleg mindenki önkéntes alapon vesz részt a feladatokban, mivel mindhárman teljes munkaidőben dolgoznak máshol. Egyikük jógaoktató és marketinges, a másik tag blogot ír, a csapat harmadik tagja pedig a már említett divattervező, aki a kínálat összeállításán dolgozik. Velük vitatom meg az ötleteimet, ami számomra hatalmas segítség, mert sokáig egyedül voltam a tervezgetéssel és a szervezéssel.

- Mennyire erős a konkurencia?

- Végeztem egy kis kutatást ezen a területen, és bár vannak versenytársak, úgy gondolom, ez kifejezetten jó jel. Azt jelenti, hogy a megoldásomra nyitott a piac. A konkurencia egyik része csupán fenntartható ruhák eladásával foglalkozik, kisebb részük ad bérbe etikus ruhákat, de közülük is csak kevesen foglalkoznak helyi tervezőkkel.

Itt, Hollandiában is foglalkoznak ilyesmivel, de az egyikük Ausztráliából és Kanadából hozza a ruhát. Hiába származik fenntartható gazdaságból a termék, ha a tengerentúlról jön, és hosszú utat kell megtennie, ezzel az ökológiai lábnyoma lesz nagyobb.

A ruhabérléssel foglalkozó oldalak közül pedig van, akinek fizikai üzlete is van, ami szerintem nem olyan jó. Használni kell hozzá az áramot, a vizet, a vevők közlekednek, nem tudni, mekkora távolságot tesznek meg a boltig és milyen járművet használnak hozzá. Ezért ez már kevésbé zöld megoldás.

- Mi a legnehezebb a startupod elindításában, megvalósításában? És mi a legszebb?

Csak nyáron költöztem ki Hollandiába, és az első néhány hónap arról szólt, hogy megismerjem az itteni zöld közösségeket, és eljuttassam az üzenetet azokhoz, akik erre a változásra nyitottak, akik az életmódváltást igénylik.

Ugyanez a munka szépsége is, mivel itt használni tudom azt, amit az egyetemen tanultam. Szeretném, ha ez a megoldás nem csak Hollandiában, hanem Magyarországon, illetve a többi európai országban is sikeres lenne, és ha néhány éven belül franchise-rendszert lehetne építeni belőle.

A saját ötlet megvalósításában az a szép, hogy úgy érzi az ember, nem csak egy kis csavar a nagy szerkezetben, hanem felelőssége van, önálló lehet, és az elképzelései valósággá válnak.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


SIKERSZTORIK
A Rovatból
Vett egy egyeurós házat nagyszülei szicíliai szülőfalujában, ma már százmilliót ér az álomotthona
Az amerikai nőnek azért kellett költenie a közművek nélküli kis lakra, de behozza a ráfordítást.

Link másolása

Több mint százmillió forint értékű álomházat varázsolt egy nő abból az egyeurós lakból, amelyet nagyszülei olasz falujában vásárolt - számolt be róla a Wales Online.

Meredith Tabbone értesült arról, hogy Szicíliában elhagyott házakat árvereznek el egy eurós induló árról annak érdekében, hogy felpezsdítsék az elnéptelenedett falu életét. A 43 éves chicagói pénzügyi tanácsadó kiszemelt Sambucában egy 1600-as években épült lakatlan házat, amely mindössze egyetlen helyiségből és pincéből állt, áram és vezetékes víz nélkül.

Egy euró volt a kikiáltási ár, de ő hasraütésszerűen felajánlott majdnem kétmillió forintnyi összeget, és hónapokkal később értesítették, hogy ő nyert.

Ezután megvette a szomszédos üres házat is, és mintegy 90 millió forintnyi összegből 46 hónap alatt kialakíttatott egy háromszáz négyzetméteres, négy hálószobás álomlakot. A tetőre külön költött, hogy az azbesztet környezetbarát módon távolíttassa el róla.

A pénzügyi tanácsadó úgy számol, hogy

a mintegy 100 millió forint értékű befektetés idén őszre, mire minden felújítás befejeződik, 130-170 millió forintot ér majd.

Meredith eleinte csak annyit tudott, hogy az apja egyik őse Szicíliából származott, majd miután beleásta magát abba, hogy hogyan szerezhetne olasz állampolgárságot, felfedezte, hogy dédapja az aprócska olasz faluban, Sambucában született. Ezután kezdte figyelni a faluról szóló híreket, és ma már az olasz állampolgársága is megvan.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SIKERSZTORIK
A Rovatból
Egyre több a tiny house itthon – bejött a Cápák között 2021-es évadában bemutatott ötlet
A Balaton északi partján is egyre több van a tiny house-okból, amik jogilag járművek, még rendszámuk is van, így Izer Norbert szerint az építési hatóság sem köthet bele a telepítésükbe.

Link másolása

Lakatos István ajánlotta fel a legtöbbet a Cápák között 2021-es évadában a Pop Tiny House tulajdonosának, Izer Norbertnek, aki azóta 40 millió forinttal növelte befektetését, és a cég megannyi boldog háztulajdonost tudhat maga mögött. Norberttel beszélgettünk, hogyan alakult a műsor óta az üzlet.

- Két évvel ezelőtt robbantak be a Cápák között című műsorban a tiny house-okkal, azóta sikerült mozgalmat csinálni az apró házakból?

- Már nagyjából mindenki tiny house mozgalomnak hívja ezt az egészet, de Magyarországon még nagyon gyerekcipőben jár. Inkább egy életérzés, és most tartunk ott, hogy akiket érdekelt ez a lakhatási forma, most kapják meg az első házaikat, tehát igazából majd pár év múlva lehetnek majd annyian, hogy érdemes a mozgalom kifejezést használni.

- Hol tartanak akkor a saját cégükkel?

- Én elkezdtem magamnak építeni, utána elkezdtem másoknak. A műsor óta megnyitottuk az üzemünket először Budapesten, majd Vácon. Itt 12 kollégával gyártjuk folyamatosan a házakat, egyszerre négy tiny house-on tudunk dolgozni, és most jelenleg úgy áll a dolog, hogy minden hónapban ki tudunk tolni egy házat. Ha nagyon megtoljuk, akkor kettőt is, és mindenki elégedett. Gyakorlatilag el tudjuk mondani, hogy elindítottuk a gyártást, és egyedüli cégként gyártunk tiny house-okat. Vannak próbálkozások, például mobil házasok próbáltak csinálni egy tiny house-t, de az még sem lett olyan, mint az igazi.

- Most eléggé magasan vannak az ingatlanárak, egy fiatal család gondolkodhat ebben esetleg alternatívaként?

- Akár azt is lehet, de ne gondoljuk, hogy 10 millió forintból kijöhet egy. Most például egy fiatal párnak csinálunk egy dupla házat. Ők majd két gyerekkel képzelik el benne az életüket, Győr mellett egy kis településen lesz majd, nem volt 100 milliójuk, de elköltenek telekre, meg tiny house-ra 50 milliót, és lesz egy 50 négyzetméter alapterületű házuk, egy pár 10 négyzetméteres galériával.

- Az alternatív építményeket nem igazán szeretik az önkormányzatok, például azzal érvelnek, hogy nem illik bele a településképbe. A modulházakat emiatt nem engedik sok helyen, mi a helyzet a tiny house-okkkal?

- Az a jó, hogy ez egy jármű, rendszáma van. Sok építési hatósággal szoktunk ezen vitatkozni. Nem igazán tudnak vele mit csinálni, mert jogilag jármű. Én mindig azt a példát szoktam ilyenkor hozni, hogyha egy sima Suzukival beállok a saját udvaromba és benne alszok, az oké? Mert a tiny house-nak is van rendszáma, biztosítása stb., így ha benne alszok, akkor mi a helyzet? Nem igazán korlátozhatják, mert akkor ennyi erővel senki sem állhatna be a saját udvarába a saját autójával. A Balaton északi partján például 33 település tartozik az északi régióhoz, ott már rakhatjuk le a házainkat, mert megértette az önkormányzat, hogy nem tudnak vele mit kezdeni.

- Mennyi idő alatt gyártanak le egy tiny house-t?

- A megrendeléstől számítva 6-9 hónap kell, ha egyedit szeretnének. Ha típusházat, akkor még rövidebb idő alatt készül el. Most két gyártási sorunk van. Az egyikben egyedieket gyártunk, a másikban típusházakat. Két típusunk van, egy 6,6 és egy 7,7 méteres. Különböző méretben és különböző elrendezésben. Ezeket nagyjából három hónap alatt tudjuk legyártani.

- Ha már jármű a tiny house, van, aki kifejezetten utazni szeretne vele?

- Senki nem keresett meg még ezzel, inkább úgy keresik, hogy van egy telkük, és szeretnének rá valami lakható építményt. Például Vácon 40 millió forint egy építési telek, lehet venni viszont 8 millióért mezőgazdasági területet, ki kell vonatni művelési ágból, és még nagyobb is, több hely van, mint egy építési telken. Ha valaki tiny house-t szeretne rá, gyakorlatilag lesz egy teljesen új építésű háza. Minőségi alapanyagokkal dolgozunk, a szigetelőanyagok, az ablakok, mind-mind prémium minőségűek. Nem rakunk be például 10 ezer forintos, barkácsáruházban vásárolható WC-csészét. Itthon azért nem szeretnének utazni vele, mert nincs autójuk, amivel elhúzzák, nincsen jogosítványuk, mert ehhez E-kategória kell, és nincs rutinjuk, hogy egy ekkora szerelvénnyel elinduljanak.

- Ha valami elromlik, az ügyfél fordulhat Önökhöz szervizelést kérve?

- Természetesen. Rengeteg vendégház is gurult már ki például tőlünk, ezeknek az üzemeltetését és karbantartását is ők végzik. Viszont ha például elromlik a WC, akkor azt egy sima szerelő is meg tudja javítani. Ha komposzt WC van, és nem angol, ott csak egy tartály van, azt csak kimosni kell. De olyan WC is van, ami gázlánggal égeti el a végterméket, azt csak mi tudjuk szerelni, mert annyira speciális.

- Mennyiből jön ki egy tiny house?

- A mostani házaink ára 21 millió forint plusz áfától kezdődik. Vagyis ez az alternatíva nem a lakhatási válságot oldja meg, hanem azoknak lehet segítség, akik egy kisebb lakás helyett egy élhető, nagyobb méretű megoldásra vágynak ennyiért. Például Csepelen a szülők egy fiatal lánynak szeretnének külön lakrészt, de nem tudják a saját házukat tovább bővíteni, úgyhogy tiny house-zal oldják meg. Ez egy 20 négyzetméteres, valamint plusz 10-10 négyzetméteres kislakás, indulásnak tökéletes.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SIKERSZTORIK
A Rovatból
A Yale-en fog továbbtanulni a 17 éves magyar fiú, akit több amerikai elitegyetemre is felvettek
A Princetont és a Columbiát kosarazta ki Szepesi Mór a New Haven-i egyetem kedvéért.

Link másolása

A Yale-t választotta Szepesi Mór, akit több amerikai topegyetemre, köztük a Columbiára és a Princetonra is felvettek, írja a Telex.

A Budapesti Amerikai Nemzetközi Iskola végzős diákjának május elsejéig kellett döntenie. A magyar diák a lapnak azt mondta, hogy végül egy megérzés miatt döntött a Yale mellett a Princeton kárára.

„A Yale-en nagyon jó lehetőség van arra, hogy aki alapképzésen tanul, az is akár Nobel-díjas professzorokkal tudjon személyesen konzultálni. A Columbián meg más nagyobb egyetemeken erre nincs feltétlen lehetőség, csak azoknak, akik már nem alapképzést végeznek. Másodszor, azt is néztem, hogy milyen külföldi program lehetőségek vannak, mert fél évet szeretnék eltölteni Ázsiában. A Yale-en van a legtöbb lehetőség különféle országokban, például Szingapúrban közgazdaságtant tanulni”

- indokolta döntését Szepesi Mór, aki úgy tudja, remek a közösségi élet a kampuszon.

„Amikor jelenlegi diákokkal beszéltem, egyértelművé vált, hogy ott a tanuláson kívül is rengeteg lehetőség van, amik miatt élvezetes lehet az elkövetkezendő négy év.”

A magyar fiatal már óvodás kora óta angolszász intézményekben tanult, alapító tag volt az iskolája vitaklubjában, önkénteskedett Szenegálban és évekig volt a diáktanács elnöke. A 17 éves Szepesi Mórnak meggyőződése, hogy a vitakultúrát fejleszteni kell hazánkban. Célja, hogy a külföldön megszerzett tudást hazahozza Magyarországra.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SIKERSZTORIK
A Rovatból
Egyre népszerűbbek a kenderből épült házak, sőt, Veszprém mellett egy ovi is kenderből készült
Horesnyi Béla hét éve épít kenderházakat. Nyárády István pedig egy kenderjurtát tervezett. Mindketten hisznek a természetes építőanyagban, amely a bolygónak is jót tesz.
Belicza Bea - szmo.hu
2023. május 08.


Link másolása

A 93 éves szabolcsi édesanyám jól emlékszik arra az időre, amikor Magyarország kendernagyhatalom volt. Rengeteget dolgozott a növénnyel, örömmel mesélte, hogyan nyűtték vagyis gyűjtötték be, hogyan áztatták, szárították, tilolták vagyis törték, majd szőtték a kendert. Nagyon fiatal volt, de minden lépést imádott végezni. Ódákat zeng a végeredményről is, milyen tökéletes konyharuhák készültek, amit könnyű volt fehéríteni.

A kenderből születhetnek ruhák, cipők, kötelek, hálók, de tea, olaj, szappan és liszt is. Sőt ház is. Ez utóbbi a szívügye lett Nyárády Istvánnak, aki jurtát szeretne építeni kenderből.

Az ipari kender és a marihuána nem keverendő. Előbbi nem okoz bódultságot, egész más célra termelik, csak az utóbbi a pszichoaktív változat. Magyarország az első három helyen volt kender felhasználásában évtizedekkel ezelőtt, de a műanyag kiszorította. István szerint azonban most megkezdődött a kender reneszánsza. Azt mondja, a klímaválság miatt is jó az irány, mert gyógyítja a környezetét.

„A kender – termesztése alatt – a fáknál is több szén-dioxidot köt meg. Jó a talaj regenerálására is ott, ahol valami szennyező tevékenység, ipar volt.”

A kender magja, levele és a szára is hasznosítható. „Egyszer használatos evőeszközöktől a bioüzemanyagon keresztül a kötélig mindenre jó. Ruháknál tizedannyi víz kell hozzá, mint a pamut előállításához. Pár éve az autóipar is felfedezte, a BMW elektromos modelljeit kenderrel szigetelik” – sorolja.

István három évvel ezelőtt találkozott Horesnyi Bélával.

„Ő a kenderépítészet magyarországi apostola. Három éve találkoztunk egy természetes építőanyagokról szóló workshopon. Valahogy mindketten azonnal éreztük, hogy mi együtt fogunk dolgozni, együtt fogunk kenderjurtákat építeni” – meséli.

Horesnyi Béla hét éve épít kenderházakat. Körülbelül 5o létrejöttéhez volt köze, igaz volt, ahol csak betanította a kivitelezőket. Az egy- és kétszintes családi házakon kívül egy Veszprém melletti óvoda is kenderből készült.

Ahol él, Domaszéken építette az első két házat.

„Vettem egy építési telket, ahol lakom, direkt kenderházat terveztettünk oda, és úgy kerestünk rá vevőt, amikor már elkezdődött az építés. Találtunk is mindkettőre” – idézi Béla az indulást.

Tapasztalatok a második kenderházról

Olaszországban tanulta a kenderbeton készítés alapjait. Megvizsgált több természetes építőanyagot, de ez a növény lobbanta fel a szerelmet. Béla azt emeli ki, hogy ez a fajta ház tisztítja a levegőt.

„A kenderbeton egy karbonnegatív építőanyag, tehát sokkal több szén-dioxidot köt meg, mint amennyit előállításakor elhasznál. Kizárólag természetes anyagok vannak benne. A felhasznált mész ráadásul vírus- és baktériumölő.

Egyetlen negatívuma van, hogy hosszú a száradása. Egy 10 centis falnak egy hónap kell, ami azt jelenti, hogy 50 centinél 5-6 hónappal kell számolni” – magyarázza Béla.

István szerint alapvetően mérgek között élünk.

„A beteg ház szindróma arról szól, hogy az építőipar manapság olyan anyagokat is használ, amelyektől sokan allergiásak lehetnek, megbetegszenek. A kenderbetonból készült ház viszont természetes. Ráadásul az ökológiai lábnyom is mellette szól” – magyarázza.

Nyárády István

Rengeteg időt fordított a kenderjurták megtervezésére, de szükség van még segítőkre. Nem is riad vissza, hogy megszólítson bárkit. Legutóbb az Egyesült Arab Emírségek emírjének írt és

nevezett a világ legkomolyabb szén-dioxid-csökkentő versenyére (XPRIZE Carbon Removal), amelyet Elon Musk indított.

„Ehhez fel kellene építeni őszig egy 90 négyzetméteres kenderházat. Ez inspirálna másokat is, hogy akár önállóan vagy együttműködésben termesszenek és építsenek. Ehhez kellene egy mecénás vagy több kisebb támogató. Megvan a terv, itt van Horesnyi Béla, és van egy lelkes ácsunk is.”

Az építést így foglalta össze:

„Kell egy stabil alap, rá egy faszerkezet, ami LEGO-szerűen összeállítható, utána jöhet a kenderezés. Egy zsaluzatot kell összerakni, abba kell tölteni a kendermasszát, és tömöríteni egy fakalapács-szerű eszközzel. A kenderbeton a szár belsejének az aprítéka, a törek egy meszes adalékkal és vízzel keverve. Idővel, szén-dioxid megkötésével szilárdul betonkeménnyé."

Béla szerint hét éve jóval drágább volt a kender. Az építkezéshez kénytelenek voltak engedni a nyereségből.  Időközben azonban a kender egyre olcsóbbnak számít.

„Ahogy a Covid után drasztikusan emelkedett minden más építőanyag ára, a kenderé nem annyira, így most olcsóbban lehet építeni, mint egy téglaházat. Mi 600 ezer forintot kérünk egy négyzetméterért, de téglaháznál ez 750-800 ezer forint is lehet.”

– mondja Béla.

Az István által megálmodott, kilencven négyzetméteres jurtához körülbelül 50 millió forint kellene.

Béla az alapanyag nagyüzemű termesztését és feldolgozását is fontolgatja. „50-100 hektáron kellene indulnia. Ez körülbelül 300 millió forintba kerülne. Aztán lehetne ehhez egy részvénytársaság. A befektetőknek három-négy év alatt térülne meg a befizetett összeg."

Szerinte

200 hektáron lehetne 100 családi háznak az alapanyagát előállítani.

Aztán a kender egyéb részeit kötelekhez, ruhákhoz és hőszigetelő paplanhoz is használhatnák.

„Így vissza lehetne hozni Magyarországra a kendert, a gazdáknak teljesen mindegy mit termelnek. Ők azt mondták, azzal foglalkoznak, ami megéri" - mondja Béla.

István nemcsak az alapanyaghoz ragaszkodik, hanem jurtája esetében a kör formához is. Azt mondja, ennek oka van: az összefogást szimbolizálja.

„Összeomlott a világ körülöttem. A feleségem azt kérte, költözzünk külön, mert kiüresedett a házasságunk. Munkában is törés volt, egy angol cégnek vállalt megbízatásom véget ért, és egyébként is nagyon untam már az informatikát. Esztergomban egy zen templom apátjához mentem be tanácsot kérni” – meséli István.

A templom volt ezután az otthona négy évig. Azt mondja, az ott tanult belső munkának hála, békében, de külön nevelik gyermeküket.

„A kör nekem az összefogást jelenti. Arra számítok, hogy valamilyen formában együtt összehozzuk ezt a projektet. Részletek és fotók a honlapomon vannak. A jurta nekem a családi kört is jelenti. Azt szeretném, ha 8 éves fiamnak mielőbb megteremthetnék egy olyan otthont, ahol családban élhet.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk