JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Sakkmattra állunk a fenntarthatóság terén – beszélgetés Erdélyi Szabolccsal, a HybridCycle tulajdonosával

A képzőművészeti és dizájn-programjaról ismert csapat terjeszti ezentúl a régió országaiban az újrahasznosítás terén világhírű TerryCycle módszereit.

Link másolása

Újabb magyar résztvevője van az élhető világunkért folyó nemzetközi erőfeszítéseknek. A HybridCycle kapta meg a budapesti születésű Tom Szaky alapította hulladékgyűjtő és recikláló cég Magyarországra, valamint a régiónk további 7 országára szóló licenszét. Az együttműködés születéséről és a tervekről beszélgettünk Erdélyi Szabolccsal, a HybridCycle tulajdonosával.

- Hogyan kerültek kapcsolatba ezzel a területtel?

- A Hybridart az elmúlt 10 évben főleg képzőművészeti és dizájn-programok szervezésével foglalkozott. Öt éve kezdtük el az első művésztelepünket, amelynek középpontjában a fenntarthatóság áll.

Pannonhalmán kezdtük, ahol az apátság által palackozott Vis Vitalis ásványvíz visszagyűjtött műanyag palackjaiból készítettünk egy köztéri installációt.

Ezt látván Sinkovits Ede képzőművész megkeresett bennünket, és elmondta, hogy ő évek óta részt vesz a TerraCycle művésztelepének programján, mely cégnek magyar származású tulajdonosa van, érdemes lenne megismerkedni vele. Tom a pandémia előtt rengeteget utazott, általában évente kétszer eljött Magyarországra, mert a TerryCycle informatikai lába itt működik. Találkoztunk, bemutattuk, mivel foglalkozunk és találtunk kapcsolódási pontokat. Meghívott bennünket Párizsba a Loop nevű programjuk  nemzetközi bevezető kampányára. Ezen számos multinacionális cég mutatta be azokat a termékeit, amelyek remélhetően csak hosszú idő után válnak szemétté: olyan csomagoló anyagokban dobnak piacra termékeket, amelyeket visszagyűjtve újra lehet tölteni. Ekkor született a megállapodás, hogy a TerraCycle know how-ját Magyarországon és a régió többi országában szeretnénk képviselni.

- Hogyan látja a hazai hulladékgyűjtés és reciklálás helyzetét, a lakosság „szemétkultúráját?”

- Egy kilenc lakásos társasházban lakunk, folyik a szelektív hulladékgyűjtés, de azért sajnos tapasztalom, hogy gyakran a kommunális hulladék megy a műanyag közé. A pandémia óta nagyon megugrott az on-line rendelések száma, ezzel együtt a papír- és műanyag csomagoló anyagok mennyisége. Úgy érzem, hogy a lakossági szinten már átment a köztudatba a „kék kuka-sárga kuka”, és gyakran találkozom azzal például a Mediamarktban, hogy az emberek nylonzsacskóban hozzák a kiégett villanykörtéket, a távirányítókból kivett akkumulátort. Mindez azért még elmarad az elvárható szinttől. Volt egy közös programunk két évvel ezelőtt a budapesti strandokon a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Intézettel és az FKF Zrt-vel : szelektív gyűjtőpontokban gyűjtöttünk alapanyagot az éves művészeti táborunkhoz, a HybridArt Camphez. Egy melegebb nyári napon 5-6000 ember is megfordul egy Palatinus méretű strandon. Vegyes tapasztalataink voltak.

Például a sajtos-tejfölös lángos papírja a papírgyűjtőbe került, holott az inkább kommunális hulladék, de azért alapvetően elmondható, hogy jó irányban megyünk.

Azon a nyáron egyébként hihetetlen mennyiségű aluminiumdobozt gyűjtöttünk össze a strandokon, és abból hoztunk létre egy nagy köztéri installációt, egy sakktáblát. A Dunakorzón állítottuk fel a sakk-matt helyzetet ábrázoló állást – ezzel is illusztráltuk, hogy az utolsó pillanatban vagyunk a hulladék és a fenntarthatóság terén a világban, mert sokkal többet használunk fel erőforrásainkból, mint ahogy azt a Föld lehetővé teszi.

- Az aluminiumdobozokról egy közel 30 évvel ezelőtti londoni élményem jut eszembe. Meghívott otthonába egy helyi zenész, aki sörös- és üdítős dobozokkal bélelte ki a hangstúdióját, és elképesztő akusztikai hatást ért el vele.  

- Emlékszem, gyerekkoromban, a 80-as években éppen kezdte felütni a fejét nálunk a dobozos ital, és kuriózumnak számított, ha hozzájutottunk egy piros dobozos Coca-Colához. Mi is gyűjtöttük őket, akár komplett várakat fel lehetett belőlük építeni. Ma már ebből valóságos iparág született. Magyarországon van a Quality Pack Zrt aluminiumgyártó üzeme, mely üzemben a Hell energiaitalok csomagolását is gyártják. A Hell Energy azt tűzte ki célul, hogy teljesen visszaszorítják a PET-palackot, és csak aluminium dobozokba csomagolják a termékeket, így a gyártás során az aluminiumdobozok 70%-a is újrahasznosított náluk.

Ausztriában van olyan ásványvíz, amelyet 100%-ig újrafeldolgozott műanyagban palackoznak. Tehát megvan erre a technológiai lehetőség nagy mennyiségben is, de sok nagy cég még nem érzi kifizetődőnek ezekbe beruházni.

A magyar kormányzati és az EU-s megszorítások idővel valószínűleg minden gyártót rá fognak kényszeríteni az újrahasznosított csomagolásra. Egyébként immár az egész világon trend a fenntarthatóság kiemelt kezelése.

- Milyen konkrét programokat terveznek a közeljövőben?

- Az idén mindenképpen csak Magyarországra fogunk fókuszálni, mivel úgy tűnik: a covid miatt ősz előtt nemigen lesz komoly nyitás. Programjaink két régióra koncentrálódnak. Az észak-balatoni régióban júniustól négy programot indítunk el, az egyik egy oktatási platform lesz. Strandokon tartunk fenntarthatósági workshopokat főleg a fiatal generációk számára. Tematikus napokat rendezünk, a csapat megjelenik egy strandon, felállít egy sátrat, odaviszünk mindenféle visszagyűjtött terméket, amelyekből új használati tárgyakat lehet csinálni. A strand vendégeit fogjuk megszólítani, mindenekelőtt a gyerekeket. Elindítunk továbbá három észak-balatoni helyszínen egy artist rezidencia programot, olyan magyar és nemzetközi művészeket látunk vendégül hat hónapon keresztül, akik hulladékból fognak alkotni és ezekből kiállítást is rendezünk.

A visszatérő évente megrendezett HybridArt Camp keretében az idén művészeti hallgatókat várunk a V4-országokból és az Egyesült Arab Emírségekből egy tíznapos művésztelepre, ezt a programot idén a Káli Medencében szervezzük meg. Ősztől Veszprém megyében elindítunk egy olyan edukációs programot is, amelynek célja az általános iskolások szemléletformálása. November 10-én az idén harmadszor rendezzük meg Budapesten a Waste Revolution konferenciát. Ez az esemény a hétköznapi életünk és a fenntarthatóság kapcsolatának témái köré épül. Témáink a városi mobilitástól a fenntartható szépségápoláson át, a gasztronómiáig, fenntartható design és művészetig számos területet lefednek, izgalmas kerekasztal beszélgetésre hívjuk az egyes témák szakértőit. Ezzel egyidőben szintén Budapesten körülbelül három hétig zajlik majd az Art Moments nevű programsorozat, ahol közel 15 beltéri és köztéri kiállítást szervezünk, ezek a művészeti programok mind a  fenntarthatósághoz kapcsolódó képzőművészeti anyagokat fognak bemutatni. Karácsonykor az Allee bevásárlóközpontban rendezzük meg az Ajándékterminál nevű dizájnvásárt.

- A HybridCycle a fenti eseményekkel bizonyos értelemben a trash art áramlatához csatlakozik.

-A trash art világszinten, művészettörténeti megközelítésben még nem „izmus”, de idővel olyan bevett irányzat lehet, mint például a graffiti. Az alkotók vagy a problémakörre reflektálnak, vagy pedig a felhasznált anyagaik a hulladékból valók. Három évvel ezelőtt a Gödöllői Természetfilm-fesztivállal közösen hívtuk életre trash art-programunkat, és magyar művészeti egyetemi csoportokat fogadtunk be, amelyek köztéri installációkat hoztak létre hulladékból. Nagyon aktív részvétel tapasztalható e hallgatók részéről, és egyre több művész csatlakozik hozzájuk. Ne feledkezzünk el a nemzedéki kötődésről sem.

Felnövőben van egy generáció, amelyet nagyon érdekel, hogy fog élni 20-30-50 év múlva és hangot is adnak annak, hogy nem megy jó irányba a világ.

- Amikor hulladékról van szó, mindig elénk villannak a világ bármely tájáról készíthető szeméthegyek, az óceánokon úszó hulladékszigetek. És valójában minden a túlfogyasztásra vezethető vissza, miközben a világ még mindig a fogyasztói társadalmat dicsőíti. Hogyan lehet ez ellen eredményesen felvenni a küzdelmet?

- Az alapvető probléma a multinacionális cégek profitorientáltsága. Nincs növekedés, nincs profit, a részvényesek kiszállnak, tehát állandó kényszer alatt állnak. Vegyük például a divatot, amely meglehetősen szennyező iparág.

Egyetlen farmernadrág előállításához 10 köbméter vizet használnak fel. Ha figyelembe vesszük, hogy ivóvíz-készleteink végesek, bődületes számról beszélünk.

A divattervezők pedig újabb és újabb kollekciókat dobnak ki. Vagy nézzük az autóipart. Az 1970-es, 80-as években az autógyárak azon versengtek, hogy ki tud hosszabb életű, megbízhatóbb, jobb minőségű autót gyártani. Ma ez a tendencia is megszakadni látszik. Ez egy nehéz folyamat, és a döntéshozóknak, az államoknak, a cégeknek nagy a felelőssége, hogy milyen irányban befolyásolják a piacokat. A szabadpiacot viszont elég nehéz korlátozni, legfeljebb meghatározott környezetvédelmi kvótákkal lehet irányítani. Mit tehetünk egyéni szinten? Például városi szinten többet kell sétálni, a tömegközlekedést, vagy alternatív eszközöket használni. A járvány is segített valamennyire: a korlátozások miatt rájöttünk arra, hogy vannak olyan dolgok, amelyek nélkül is van élet.

Olvastam viszont nemrégiben, hogy a pandémia miatt világszerte megnőttek az emberek megtakarításai, és ha megint kinyithatunk, akkor ezek a pénzek rá fognak robbanni a piacokra.

Most egy évig visszaesett a fogyasztás minden téren a reptéri kávézóktól a ruhaboltokig, de sajnos az emberi természet nehezen alakítható és félő, hogy visszatérünk a normálisnak nem mondható, de régi kerékvágásba.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
Videó: egy robotkutya járja Sanghaj utcáit, miközben különféle utasításokat kiabál
A kínai metropolisz egyes részeit ismét lezárták a járvány miatt, a robotkutyával pedig a lakosságot figyelmeztetik.

Link másolása

A koronavírus új, BA.2-es változata miatt ismét szigorú intézkedések léptek életbe Sanghajban. A kínai metropolisz egyes részeit például ismét lezárták. Az üres utcákat pedig egy robotkutya járja, miközben különböző felhívásokat, utasításokat kiabál – írja a New York Times.

A robotkutyáról videó is készült a város Jiading nevű kerületében.

A felvételen látni, hogy a robotkutya hátára egy hangszórót erősítettek, amelyből olyan utasítások hangzanak el, mint: a kézmosás és a maszkhordás jelentősen csökkenti a vírus átadásának kockázatát.

Egyes jelentések szerint Kínában nemcsak robotkutyákat, de drónokat is bevetnek, hogy így zavarják haza az utcán lévő lakosságot. Az embereknek ugyanis csak indokolt esetben szabad elhagyniuk az otthonaikat, a drónok segítségével pedig azt figyelik, hol vannak tömörülések. A hatóságoknak így egyszerűbb dolguk van, ugyanis a távolból is tudják, hova kell kimenniük.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

JÖVŐ
A Rovatból
Akár két óra alatt is odaérhet Sanghajból New Yorkba a közeljövő hiperszonikus kínai utasszállítója
2025-ben már tesztelnék a Concorde-nál kétszer gyorsabb repülőt, 2030-ban pedig már élesben is kipróbálhatják.

Link másolása

Olyan utasszállító repülő kifejlesztésén dolgozik egy kínai, űrrepüléssel foglalkozó vállalat, amely másodpercenként egy mérföld/másodperc sebességgel képes száguldani és akár pár óra alatt meg tudja tenni a Sanghaj-New York távot - írja a CNN.

A pekingi székhelyű Space Transportation hiperszonikus repülője kétszer olyan gyors lenne, mint a Concorde szuperszonikus utasszállító repülőgép, amely jelenleg a világ második leggyorsabb utasszállítója.

A cég már egy animált reklámvideót is készített a 12 személyesnek megálmodott gépről, amelyen az utasok sisak és szkafander nélkül tudnak utazni. A repülőt két hatalmas gyorsítórakétával képzelik el, amelyekkel függőlegesen repül fel a levegőbe, majd az utazómagasság elérésekor a rakéták leválnak róla. Ezután 7000 kilométer/órás sebességgel száguld végig az űr peremén, majd függőlegesen landol a célállomáson egy állványos futómű segítségével.

A vállalat 2025-ben szeretné tesztelni a hiperszonikus repülőt, 2030-ban pedig már élesben is kipróbálnák.

Ha sikerül a céljukat teljesíteni, Kína kihasználhatja az űrturizmus azon rését, amely igencsak jövedelmező lehet a jövőben, de az üzleti utakra utazók számára is rendkívül vonzó lehet a sokkal gyorsabban A-ból B-be érő repülő. A projektet egyébként a kínai befektetők is bőkezűen támogatják: a vállalat tavaly augusztusban több mint 300 millió jüant (kb. 16,3 milliárd forint) kapott egy sanghaji székhelyű ipari befeketetési alaptól, amelyet a Matrix Partners China és az állami tulajdonú Shanghai Guosheng Group vezet.

Kína már most is jelentős szereplőnek számít az űrtevékenységekben. Az állam számos kezdeményezést támogat, beleértve a műholdas technológiákat, a Holdra és a Marsra való utazást, a bolygók közötti utakat és a mélyűrkutatást. Az űrgazdaságban is szeretnének nagyobb szerepet játszani, az egyik cél például a nagysebességű utasszállítás.

Egy kutatás szerint (a Deloitte tanácsadó cég végzett el a NASA támogatásával) elegendő fenntartható kereslet lenne a kereskedelmi hiperszonikus utasszállítás iránt. Elemzésük szerint olyan nagyvárosok közötti utakra lenne érdemes ilyen járatot indítani, amelyekhez át kell szelni az óceánt vagy óceánokat, és emiatt a normál repülőutak nagyon hosszúak. Pl. New York és London, Miami és Sao Paolo, New York és Párizs, Los Angeles és Sydney és Sydney és Szingapúr között.

A kutatás szerint 90 ilyen útvonalon lenne jövedelmező a hiperszonikus utasszállítás, amelyet évi 2,25 millió utas venne igénybe, és összesen 16,5 milliárd dollár bevételt hozhatna.

Egy másik NASA-megbízásból készített tanulmány szerint azonban akár több mint 300 várospár között is járhatna hiperszonikus repülő az utasok fizetési hajlandósága alapján.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Holoda Attila: Orbán áfát is csökkenthetne, de inkább az uniós klímacélok feladását javasolja
Az energiapolitikai szakértő szerint az árak valóban elszálltak, ezzel párhuzamosan viszont Európa és a világ CO2-kibocsátása is. Rossz irány lenne ezt még tovább növelni.

Link másolása

Orbán Viktor a zsinórban negyedik kétharmados győzelmét követő nemzetközi sajtótájékoztatón bejelentette, javasolni fogja az EU-nak, hogy az elszabaduló energiaárak miatt függesszék fel a fosszilis energiahordozók megadóztatását, a villamosenergia ára ne legyen összekapcsolva a földgáz árával, valamint ne kelljen kötelezően bioüzemanyagot keverni a sima üzemanyagokhoz. Szerinte amíg tart a háború, csak ezekkel a lépésekkel lehet megvédeni a családokat.

A sajtótájékoztatón szó volt Paks 2-ről is, a miniszterelnök ezzel kapcsolatban azt mondta: a beruházás jelentős csúszásban van, és könnyen lehet, hogy az uniós szankciók teljesen el fogják söpörni, amennyiben az atomenergiára is kiterjesztik őket.

A fentiekről kérdeztük Holoda Attila energiapolitikai szakértőt, aki a kampány során az ellenzéki pártok programjának kidolgozásában is részt vett.

– Mi a véleménye Orbán Viktor EU-nak tett javaslatáról?

– Az energiaárak valóban magasak, ezzel párhuzamosan viszont Európa és a világ CO2-kibocsátása is. Az EU épp emiatt vezette be az úgynevezett ETS kereskedelmi rendszert, ami azzal próbálja rávenni a kibocsátás csökkentésére az ipari vállalatokat, hogy fix kvótákat állít fel, és aki ezt túllépi, annak többletkvótát kell vásárolnia a piacról olyanoktól, akik nem használták fel teljesen a saját keretüket. Mivel a jelenlegi helyzetben az energiaárak is keményen sújtják az ipari felhasználókat, Orbán Viktor egyfajta uniós rezsicsökkentési javaslatot jelentett be. Ennek a fogyasztók szempontjából biztosan van logikája, ebből a szempontból dicséretes, hogy szeretné megfékezni az elszabaduló inflációt.

Ugyanakkor azt is látni kell, hogy ezáltal hosszú időre visszavetné azokat a uniós célokat, amelyek a CO2-kibocsátás és a klímavédelem érdekében születtek, ráadásul közös döntéssel. Klasszikus „melyik ujjamba harapjak?” dilemmával állunk szemben, és Orbán Viktor ebben a kérdésben egyértelműen az árak csökkentése mellett tette le a voksát.

Nem meglepő, hiszen a magyar rezsicsökkentés is ebből indul ki, de érdekes módon az sosem jut eszébe, hogy az áfához nyúljon, pedig ezt minden tagállam megtehetné saját hatáskörben. És az energiahordozókra kivetett áfa csökkentésének legalább annyira eredményes hatása lenne, viszont nem tenne keresztbe a CO2-kibocsátás csökkentésének sem.

– Milyen fogadtatása lesz vajon a javaslatnak?

– Biztosan lesznek, akik egyetértenek vele, elsősorban a szegényebb országok közül, akik mindent megtesznek az inflációs hatás mérséklése érdekében. De alapvetően azt is látni kell, hogy az EU-ban ma már többségben vannak azok, akik a klímavédelmi szempontokat úgy is prioritásnak tartják, hogy ez a fogyasztóknak adott esetben többe kerül. Valamilyen úton-módon lépni kell az energiafelhasználás csökkentése és a minél alacsonyabb CO2-kibocsátás érdekében.

– Létezhet valamilyen köztes, kompromisszumos megoldás?

– Ha hozzányúlunk egy rendszerhez, amit korábban elhatároztunk, azzal mindenképpen felhígítjuk, és ezután legtöbbször már nincs megállás. A bioetanol kötelező bekeverése például azt a célt szolgálja, hogy növeljük a megújuló energiahordozók arányát, miközben persze drágul is tőle az üzemanyag. Az árak mérséklésére jó megoldás lehet, de a klímacélokat biztosan lazítaná. Hasonló helyzet állna elő bármilyen más módosítás esetén is: még egy kisebb lazítás is rossz példák egész sorát indíthatná el, valószínűleg több másik ország is felbátorodna és hasonló javaslatokat nyújtana be ezután.

– Ha nem ilyen módon, akkor hogyan lehetne megelőzni az árak elszabadulását?

– Orbán másik javaslatában, miszerint válasszák szét egymástól a villamosenergia és a földgáz árát, lenne logika, ugyanakkor ez azt jelentené, hogy beavatkozunk az Európai Unió saját piac-liberalizációs elveibe.

Inkább az árakat felhajtók ellen kellene fellépni sokkal szigorúbb ellenőrzéssel, de Orbán Viktor valószínűleg azért sem preferálta, mert mindenki tudja, hogy az árfelhajtásban vastagon benne voltak az oroszok is. Lépni lehetne azon a téren is, hogy minden tagállam nézze meg, milyen plusz adókkal sújtja saját hatáskörben az energiahordozókat. Ezeket, mint például az áfa, nyugodtan lehetne csökkenteni.

– Keresztbe tehet-e Orbán egy vétóval a klímacélok teljesítésének?

– Ezt a fajta lebegtetést már hallottuk is tőle, és valóban van zsarolási potenciálja a jelenlegi berendezkedés alapján. Ugyanakkor már így is eléggé páriaként kezelik Magyarországot a rendszeres vétói miatt, nem véletlen, hogy a 7-es cikkely szerinti eljárásnak akár olyan eredménye is lehet, hogy megvonják az ilyen jellegű szavazati jogunkat. Korábban mindig arra tudott hagyatkozni Orbán, hogy a lengyelekkel kölcsönösen támogatjuk egymást, a jelenlegi helyzetben viszont egyáltalán nem biztos, hogy Lengyelország kiállna a Putyint támogató Orbán-rendszer mellett.

– Állandó érv, hogy azért nem támogatja Magyarország az energiahordozókra vonatkozó szankciókat, mert nálunk nincs alternatívája az orosz gáznak. Valóban így van?

– Jelenleg teljesen igaza van ebben Orbánnak, de azt elfelejti hozzátenni, hogy többek között azért alakult így, mert az elmúlt 12 év politikája következtében az energiafüggőség nemhogy csökkent volna, sokkal inkább stabilizálódott. Különösen, hogy egy újabb 15 éves szerződéssel Magyarország földgáz-ellátásának jelentős részét az oroszokhoz kötötte. Pedig Szlovénia kivételével valamennyi szomszédunkkal megteremtődött a vezetékes kapcsolat, ami lehetővé tenné, hogy alternatív energiaforrásokhoz férjünk hozzá, Lengyelországtól egészen Görögországig.

Minden olyan gázforrás, ami beér Európába, jöjjön akár Észak-Afrikából, akár máshonnan, elméletileg már elérhető lenne számunkra. Szintén az elmúlt 12 év negatív fejleménye, hogy leállt annak a Nabucco-vezetéknek az építése, aminek köszönhetően Oroszországot elkerülve juthatott volna földgáz Európába. Ez a projekt gyakorlatilag elhalt, nem utolsósorban a magyar kormány támogatásának hiánya miatt.

– Orbán Paks 2-ről is beszélt, szerinte a beruházás jelentős csúszásban van, de az esetleges EU-s szankciók miatt se biztos, hogy egyáltalán megvalósulhat. Ön szerint ez reális?

– Szinte biztos vagyok benne, hogy nem fognak kiterjedni erre a szankciók, mivel az atomenergia, ha nem is a zöld, de a fenntartható címkét kapta meg nemrég az Uniótól. Persze első lendületből az Európai Parlament is tárgyalt róla, de meglepődnék, ha végül döntés születne erről. Ugyanakkor még ha nem is lesznek konkrét szankciók, a nyugat-európai és amerikai nagy beszállítók – mint a Siemens vagy a General Electric –, amelyek eredetileg részt vettek volna a beruházásban az oroszok oldalán, a jelenlegi helyzetben aligha adják majd a nevüket hozzá.

– Lehetséges, hogy a miniszterelnök legszívesebben már kifarolna az egészből, ezért hozta egyáltalán szóba a fentieket?

– Nem gondolom, vagy ha mégis, akkor aligha beszélne róla ennyire nyíltan, hiszen ezzel komoly megrovást kockáztatna Putyin részéről. Abban is biztosak lehetünk, hogy a jelenlegi energiaellátási rendszerben szükség van egy olyan, úgynevezett zsinórüzemet biztosító alaperőműre, mint a paksi. Azon el lehetne gondolkodni, hogy ha ezt ne csak és kizárólag a Roszatommal valósítsuk meg, egy ilyen döntés ugyanakkor újraindítaná a tendereztetést, ami további csúszást eredményezne. Nem véletlen, hogy ma már a Paks 1-es erőműnél is komoly erőfeszítéseket tesznek az üzemidő meghosszabbítására.

– Milyen alternatív megoldások jöhetnének még szóba?

– Mindig azt szoktam mondani, hogy a legolcsóbb energia az el nem használt energia.

Ha csökkenteni tudjuk a fogyasztást, akár szigeteléssel, akár energiatakarékos háztartási eszközök finanszírozásával, biztosan sokkal többet érnénk el, mintha nekiállunk új rendszereket behozni. Arra apellálni szintén nem túl reális, hogy akár napelemmel, akár szélenergiával pótoljunk egy zsinórüzemű erőművet.

Jelenleg, amíg nem adottak az energiatárolás feltételei, a zöldenergia egyszerűen nem alkalmas egy olyan folyamatos, stabil üzemmódú erőmű, mint Paks helyettesítésére.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Mostantól már a Tescónál is leadhatod a használt étolajat
Újabb zöld gyakorlatot vezetett be a Tesco a fenntartható működés érdekében.

Link másolása

A Tesco elkötelezetten törekszik környezetterhelése csökkentésére. Ennek részeként együttműködik szállítóival és partnereivel a természetvédelem és a vásárlók fenntarthatóbb életmódjának ösztönzése terén. Az áruházlánc ezirányú tevékenysége egy újabb lépéseként 8 üzleténél helyezett ki gyűjtőket, lehetőséget biztosítva ezáltal a használt étolaj szelektív leadására. A tesztüzemben induló kezdeményezéshez a Biofilter Zrt. biztosítja az ún. Használt Étolaj Boxokat, valamint gondoskodik a használt sütőzsiradék elszállításáról és újrahasznosításáról, a Bunge pedig a Tescóban árusított Floriol és Vénusz étolajtermékei nyakcímkéjén tájékoztatja a vásárlókat az újrahasznosítási lehetőségről ebben a 8 áruházban.

„Szeretnénk vásárlóinknak alternatívát kínálni, hogy ne a lefolyóba öntsék vagy a szemétbe dobják a használt étolajat, ami jelentősen szennyezi a környezetet.

Ezért indítottuk el 8 áruházunknál tesztüzemben a használtolaj-visszagyűjtést, ahol a parkolóhoz közel, az üzletek előtt, illetve egy helyen próbajelleggel az üzletsoron állítottuk fel a Biofilter használtétolaj-gyűjtőit. Örülök neki, hogy a jó gyakorlatot ösztönző kezdeményezést a Bunge is támogatja a termékein megjelenő kommunikációval”– mondta Pálinkás Zsolt, a Tesco-Global Zrt. vezérigazgatója.

Jelenleg a Tesco zalaegerszegi, soproni, győri, paksi, budaörsi, ceglédi, valamint Fogarasi úti és Andor utcai budapesti áruházainál lehet elhelyezni a használt étolajat az erre szolgáló szelektív gyűjtőkben.

A lehetőség szerint a saját flakonjába visszatöltött, kihűlt étkezési olaj a legközelebbi vásárlás alkalmával egyszerűen leadható a 8 gyűjtőpont valamelyikén. Elszállításról és az újrahasznosításról az országos begyűjtőhálózattal rendelkező Biofilter Zrt. gondoskodik.

„Az olajban, illetve zsírban való sütés elterjedt eljárás a magyar konyhákban. Arra viszont kevesen gondolnak, hogy az elhasznált sütőolaj speciális kezelést igénylő háztartási hulladék. Egyetlen csepp használt étolaj akár ezer liter élővizet is elszennyezhet, amennyiben nem megfelelően kezelik. Ezért is örülök, hogy a Tesco és a Bunge is csatlakozik a lakossági környezetterhelés csökkentését célzó használtétolaj-begyűjtő programhoz.

A kihelyezett Használt Étolaj Boxokban leadott olajat tisztítás után biodízel-gyártásra adjuk át, amelynek során azt az Európai Unióban érvényes szabályozás alapján 8,2 százalékban az üzemanyagba keverik, így visszajut a lakossághoz és körforgásban tartható"

– mondta Deák György, a Biofilter Zrt. vezérigazgatója.

„Elkötelezettek vagyunk a fenntarthatóság iránt az ellátási lánc minden egyes lépcsőfokán – a termelőktől a fogyasztókig. Éppen ezért örömmel álltunk a Tesco és a Biofilter Zrt. új közös, zöld gyakorlata mellé azzal, hogy a Vénusz és a Floriol étolajaink palackjain található kommunikációval felhívjuk a vásárlók figyelmét. Reméljük, hogy ezzel is erősítjük a használt étolaj szelektív újrahasznosításával kapcsolatos ismereteket, és a fogyasztók is csatlakoznak a kezdeményezéshez" – tette hozzá Grászli János, a Bunge magyarországi vezetője.

Link másolása
KÖVESS MINKET: