JÖVŐ

Sakkmattra állunk a fenntarthatóság terén – beszélgetés Erdélyi Szabolccsal, a HybridCycle tulajdonosával

A képzőművészeti és dizájn-programjaról ismert csapat terjeszti ezentúl a régió országaiban az újrahasznosítás terén világhírű TerryCycle módszereit.

Link másolása

Újabb magyar résztvevője van az élhető világunkért folyó nemzetközi erőfeszítéseknek. A HybridCycle kapta meg a budapesti születésű Tom Szaky alapította hulladékgyűjtő és recikláló cég Magyarországra, valamint a régiónk további 7 országára szóló licenszét. Az együttműködés születéséről és a tervekről beszélgettünk Erdélyi Szabolccsal, a HybridCycle tulajdonosával.

- Hogyan kerültek kapcsolatba ezzel a területtel?

- A Hybridart az elmúlt 10 évben főleg képzőművészeti és dizájn-programok szervezésével foglalkozott. Öt éve kezdtük el az első művésztelepünket, amelynek középpontjában a fenntarthatóság áll.

Pannonhalmán kezdtük, ahol az apátság által palackozott Vis Vitalis ásványvíz visszagyűjtött műanyag palackjaiból készítettünk egy köztéri installációt.

Ezt látván Sinkovits Ede képzőművész megkeresett bennünket, és elmondta, hogy ő évek óta részt vesz a TerraCycle művésztelepének programján, mely cégnek magyar származású tulajdonosa van, érdemes lenne megismerkedni vele. Tom a pandémia előtt rengeteget utazott, általában évente kétszer eljött Magyarországra, mert a TerryCycle informatikai lába itt működik. Találkoztunk, bemutattuk, mivel foglalkozunk és találtunk kapcsolódási pontokat. Meghívott bennünket Párizsba a Loop nevű programjuk  nemzetközi bevezető kampányára. Ezen számos multinacionális cég mutatta be azokat a termékeit, amelyek remélhetően csak hosszú idő után válnak szemétté: olyan csomagoló anyagokban dobnak piacra termékeket, amelyeket visszagyűjtve újra lehet tölteni. Ekkor született a megállapodás, hogy a TerraCycle know how-ját Magyarországon és a régió többi országában szeretnénk képviselni.

- Hogyan látja a hazai hulladékgyűjtés és reciklálás helyzetét, a lakosság „szemétkultúráját?”

- Egy kilenc lakásos társasházban lakunk, folyik a szelektív hulladékgyűjtés, de azért sajnos tapasztalom, hogy gyakran a kommunális hulladék megy a műanyag közé. A pandémia óta nagyon megugrott az on-line rendelések száma, ezzel együtt a papír- és műanyag csomagoló anyagok mennyisége. Úgy érzem, hogy a lakossági szinten már átment a köztudatba a „kék kuka-sárga kuka”, és gyakran találkozom azzal például a Mediamarktban, hogy az emberek nylonzsacskóban hozzák a kiégett villanykörtéket, a távirányítókból kivett akkumulátort. Mindez azért még elmarad az elvárható szinttől. Volt egy közös programunk két évvel ezelőtt a budapesti strandokon a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Intézettel és az FKF Zrt-vel : szelektív gyűjtőpontokban gyűjtöttünk alapanyagot az éves művészeti táborunkhoz, a HybridArt Camphez. Egy melegebb nyári napon 5-6000 ember is megfordul egy Palatinus méretű strandon. Vegyes tapasztalataink voltak.

Például a sajtos-tejfölös lángos papírja a papírgyűjtőbe került, holott az inkább kommunális hulladék, de azért alapvetően elmondható, hogy jó irányban megyünk.

Azon a nyáron egyébként hihetetlen mennyiségű aluminiumdobozt gyűjtöttünk össze a strandokon, és abból hoztunk létre egy nagy köztéri installációt, egy sakktáblát. A Dunakorzón állítottuk fel a sakk-matt helyzetet ábrázoló állást – ezzel is illusztráltuk, hogy az utolsó pillanatban vagyunk a hulladék és a fenntarthatóság terén a világban, mert sokkal többet használunk fel erőforrásainkból, mint ahogy azt a Föld lehetővé teszi.

- Az aluminiumdobozokról egy közel 30 évvel ezelőtti londoni élményem jut eszembe. Meghívott otthonába egy helyi zenész, aki sörös- és üdítős dobozokkal bélelte ki a hangstúdióját, és elképesztő akusztikai hatást ért el vele.  

- Emlékszem, gyerekkoromban, a 80-as években éppen kezdte felütni a fejét nálunk a dobozos ital, és kuriózumnak számított, ha hozzájutottunk egy piros dobozos Coca-Colához. Mi is gyűjtöttük őket, akár komplett várakat fel lehetett belőlük építeni. Ma már ebből valóságos iparág született. Magyarországon van a Quality Pack Zrt aluminiumgyártó üzeme, mely üzemben a Hell energiaitalok csomagolását is gyártják. A Hell Energy azt tűzte ki célul, hogy teljesen visszaszorítják a PET-palackot, és csak aluminium dobozokba csomagolják a termékeket, így a gyártás során az aluminiumdobozok 70%-a is újrahasznosított náluk.

Ausztriában van olyan ásványvíz, amelyet 100%-ig újrafeldolgozott műanyagban palackoznak. Tehát megvan erre a technológiai lehetőség nagy mennyiségben is, de sok nagy cég még nem érzi kifizetődőnek ezekbe beruházni.

A magyar kormányzati és az EU-s megszorítások idővel valószínűleg minden gyártót rá fognak kényszeríteni az újrahasznosított csomagolásra. Egyébként immár az egész világon trend a fenntarthatóság kiemelt kezelése.

- Milyen konkrét programokat terveznek a közeljövőben?

- Az idén mindenképpen csak Magyarországra fogunk fókuszálni, mivel úgy tűnik: a covid miatt ősz előtt nemigen lesz komoly nyitás. Programjaink két régióra koncentrálódnak. Az észak-balatoni régióban júniustól négy programot indítunk el, az egyik egy oktatási platform lesz. Strandokon tartunk fenntarthatósági workshopokat főleg a fiatal generációk számára. Tematikus napokat rendezünk, a csapat megjelenik egy strandon, felállít egy sátrat, odaviszünk mindenféle visszagyűjtött terméket, amelyekből új használati tárgyakat lehet csinálni. A strand vendégeit fogjuk megszólítani, mindenekelőtt a gyerekeket. Elindítunk továbbá három észak-balatoni helyszínen egy artist rezidencia programot, olyan magyar és nemzetközi művészeket látunk vendégül hat hónapon keresztül, akik hulladékból fognak alkotni és ezekből kiállítást is rendezünk.

A visszatérő évente megrendezett HybridArt Camp keretében az idén művészeti hallgatókat várunk a V4-országokból és az Egyesült Arab Emírségekből egy tíznapos művésztelepre, ezt a programot idén a Káli Medencében szervezzük meg. Ősztől Veszprém megyében elindítunk egy olyan edukációs programot is, amelynek célja az általános iskolások szemléletformálása. November 10-én az idén harmadszor rendezzük meg Budapesten a Waste Revolution konferenciát. Ez az esemény a hétköznapi életünk és a fenntarthatóság kapcsolatának témái köré épül. Témáink a városi mobilitástól a fenntartható szépségápoláson át, a gasztronómiáig, fenntartható design és művészetig számos területet lefednek, izgalmas kerekasztal beszélgetésre hívjuk az egyes témák szakértőit. Ezzel egyidőben szintén Budapesten körülbelül három hétig zajlik majd az Art Moments nevű programsorozat, ahol közel 15 beltéri és köztéri kiállítást szervezünk, ezek a művészeti programok mind a  fenntarthatósághoz kapcsolódó képzőművészeti anyagokat fognak bemutatni. Karácsonykor az Allee bevásárlóközpontban rendezzük meg az Ajándékterminál nevű dizájnvásárt.

- A HybridCycle a fenti eseményekkel bizonyos értelemben a trash art áramlatához csatlakozik.

-A trash art világszinten, művészettörténeti megközelítésben még nem „izmus”, de idővel olyan bevett irányzat lehet, mint például a graffiti. Az alkotók vagy a problémakörre reflektálnak, vagy pedig a felhasznált anyagaik a hulladékból valók. Három évvel ezelőtt a Gödöllői Természetfilm-fesztivállal közösen hívtuk életre trash art-programunkat, és magyar művészeti egyetemi csoportokat fogadtunk be, amelyek köztéri installációkat hoztak létre hulladékból. Nagyon aktív részvétel tapasztalható e hallgatók részéről, és egyre több művész csatlakozik hozzájuk. Ne feledkezzünk el a nemzedéki kötődésről sem.

Felnövőben van egy generáció, amelyet nagyon érdekel, hogy fog élni 20-30-50 év múlva és hangot is adnak annak, hogy nem megy jó irányba a világ.

- Amikor hulladékról van szó, mindig elénk villannak a világ bármely tájáról készíthető szeméthegyek, az óceánokon úszó hulladékszigetek. És valójában minden a túlfogyasztásra vezethető vissza, miközben a világ még mindig a fogyasztói társadalmat dicsőíti. Hogyan lehet ez ellen eredményesen felvenni a küzdelmet?

- Az alapvető probléma a multinacionális cégek profitorientáltsága. Nincs növekedés, nincs profit, a részvényesek kiszállnak, tehát állandó kényszer alatt állnak. Vegyük például a divatot, amely meglehetősen szennyező iparág.

Egyetlen farmernadrág előállításához 10 köbméter vizet használnak fel. Ha figyelembe vesszük, hogy ivóvíz-készleteink végesek, bődületes számról beszélünk.

A divattervezők pedig újabb és újabb kollekciókat dobnak ki. Vagy nézzük az autóipart. Az 1970-es, 80-as években az autógyárak azon versengtek, hogy ki tud hosszabb életű, megbízhatóbb, jobb minőségű autót gyártani. Ma ez a tendencia is megszakadni látszik. Ez egy nehéz folyamat, és a döntéshozóknak, az államoknak, a cégeknek nagy a felelőssége, hogy milyen irányban befolyásolják a piacokat. A szabadpiacot viszont elég nehéz korlátozni, legfeljebb meghatározott környezetvédelmi kvótákkal lehet irányítani. Mit tehetünk egyéni szinten? Például városi szinten többet kell sétálni, a tömegközlekedést, vagy alternatív eszközöket használni. A járvány is segített valamennyire: a korlátozások miatt rájöttünk arra, hogy vannak olyan dolgok, amelyek nélkül is van élet.

Olvastam viszont nemrégiben, hogy a pandémia miatt világszerte megnőttek az emberek megtakarításai, és ha megint kinyithatunk, akkor ezek a pénzek rá fognak robbanni a piacokra.

Most egy évig visszaesett a fogyasztás minden téren a reptéri kávézóktól a ruhaboltokig, de sajnos az emberi természet nehezen alakítható és félő, hogy visszatérünk a normálisnak nem mondható, de régi kerékvágásba.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
23 százalékkal kevesebbet fogyasztanának az autók, ha 130 helyett csak 100 km/h-val mehetnének az autópályán
A Greenpeace Magyarország az autómentes nap alkalmából a klímajegyek bevezetését sürgette.

Link másolása

Szeptember 22-én van az európai autómentes nap, ami kapcsán a Greenpeace Magyarország összegyűjtötte miként lehetne radikális energiatakarékosság elérni a hétköznapokban, ezzel a közlekedésben felhasznált üzemanyag mennyiségét is csökkenteni.

A szervezet szerint a közösségi közlekedés a kulcs ahhoz, hogy mindenki fenntartható módon elégíthesse ki a napi közlekedési igényeit. Ennek eléréséhez azonban európai szinten kellene bevezetni a klímajegyeket a vasútra és más tömegközlekedési eszközökre. A cél nem lehet kevesebb, mint hogy senki ne szoruljon autó- vagy repülőgép használatra pusztán azért, mert az megfizethetőbb vagy könnyebben elérhető – olvasható bejegyzésükben.

A közlekedés reformjával és szigorúbb sebességkorlátozással is nagy mértékben, uniós szinten 13 százalékkal lehetne csökkenteni az energiaigényt. Az autósok számára a leglátványosabb eredmény az autópályákon mutatkozna meg, a sebességnek 130-ról 100 km/órára való csökkentése ugyanis kb. 23%-kal alacsonyabb fogyasztást eredményez.

Az autómentességet az otthoni munkavégzés támogatásával lehetne az egyik legkézenfekvőbb módon támogatni. Uniós szinten 27 és 47 százalék közé tehető a vizsgált országokban az aránya annak, amit naponta az összes megtett távolságból a munkába történő eljutás tesz ki. Erre megoldást jelenthetne, ha a kormányok folytatnák, vagy pedig újra bevezetnék azokat a szabályokat az otthoni munkavégzésre, amiket a koronavírus-járvány miatt egyszer már úgyis meghoztak. De akár az autók kihasználtságával is spórolhatnánk:

uniós szinten 1,45 utas használ átlagosan egy autót. Az autómegosztást olyan ösztönzők bevezetésével lehetne támogatni, mint az olcsóbb parkolás, vagy a buszsávok használatának engedélyezése olyan autók számára, amelyek tele vannak utasokkal.

Míg a városi közlekedés esetében a kibocsátásmentes közlekedési megoldásokat kellene ösztönözni, legyen az kerékpár, gyaloglás, vagy bármilyen más mikromobilitási lehetőség.

Az árucikkek szállítása is egy olyan terület, amely szinte teljesen az olajfelhasználásra támaszkodik. A cégeket adókedvezményekkel lehetne ösztönözni arra, hogy az utak helyett a vasutakat válasszak a szállításkor. Persze ahhoz, hogy ez itthon is reális megoldás legyen, természetesen jóval több forrást kellene fordítani a vasúti közlekedés fejlesztésére, mint jelenleg – írja a Greenpeace.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

JÖVŐ
A Rovatból
Emberi maradványok és egy eltűnt repülő roncsai is felszínre kerültek a rekordgyorsasággal olvadó svájci gleccserekben
Olyan sziklák is láthatóvá váltak az olvadás miatt, amelyeket évezredek óta jég borított.

Link másolása

Még soha nem olvadtak ennyit a Svájcban található gleccserek egy év alatt a mérések kezdete óta, vagyis több mint 100 éve - írja a CNN.

Csak idén 6 százalékkal csökkent a térfogatuk, ami csaknem kétszerese a korábbi, 2003-as negatív rekordnak

- közölte a GLAMOS, a svájci gleccsereket tanulmányozó szervezet.

Az Alpok gleccsereinek több mint fele Svájcban található, ahol a hőmérséklet a globális átlag kétszeresével emelkedik. Az előző télen ráadásul kivételesen kevés hó esett, és több hőhullám is sújtotta a hegyeket. Emiatt mintegy 3 köbkilométernyi jég olvadt el, ami súlyos veszteség.

A súlyosságot bizonyítja az is, hogy

évezredek óta jéggel borított sziklák most láthatóvá váltak, sőt emberi maradványok és egy évtizedekkel korábban eltűnt repülő roncsai is felszínre kerültek. Egyes kisebb gleccserek pedig teljesen eltűntek.

"Az éghajlati számítások alapján tudtuk, hogy ilyen helyzet fog előállni, legalábbis valamikor a jövőben. Az a felismerés, hogy ez a jövő már itt van, talán az idei nyár legmeglepőbb és legmegrázóbb élménye volt" - mondta Matthias Huss, a GLAMOS vezetője a Reutersnek.

Az Aletsch-gleccser olvadása 2018 és 2022 között:

Ha az üvegházhatású gázok kibocsátása tovább nő, az Alpok gleccserei várhatóan 2100-ra elveszítik a mostani tömegük 80 százalékát, sok gleccser pedig teljesen el fog tűnni. A tudósok már eddig is több tucat területen kellett sürgősségi javítási munkálatokat elvégezni, mert az olvadó jég a mérőoszlopok elmozdulását és az adatgyűjtést veszélyeztette.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
Gyorsabban süllyed több tengerparti város, mint a tengerszint emelkedése
Megdöbbentő adatok és okok, amelyek akár pár éven belül is igen komoly következményekkel járhatnak. Például Rio De Janeiro területének két négyzetkilométere kerülhet víz alá 2030-ra.

Link másolása

Számos tengerparti város gyorsabban süllyed, mint amennyire a tengerszint emelkedik állapította meg a szingapúri Nanyang Egyetem és a NASA közös kutatása.

A Nature Sustainability című tudományos lapban közzétett, műholdas felvételek segítségével készített és a világ legnagyobb városai közül 48-at vizsgáló tanulmánya 2014 és 2020 között elemezte a süllyedésüket – idézte a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál.

Korábbi tanulmányok szerint

a globális felmelegedés világszerte jégolvadáshoz vezet, ez pedig emeli a tengerek szintjét, fenyegetést jelentve számos tengerparti város számára.

Sok város azonban más gonddal is küzd: a talajvíz és vagy a földgáz elvezetése miatt süllyed, az épületek óriási súlya alatt tömörödik a talaj.

A többéves vizsgálat során azt figyelték meg, hogy minden városban - különböző mértékben - süllyedt a talaj, 44 településen pedig a süllyedés nagyobb mértékű volt a tengerszint emelkedésénél.

Az ezt megelőző kutatások szerint

a tengerek szintje az olvadó jégsapkák nyomán évente körülbelül 3,7 milliméterrel emelkedik, a most közzétett tanulmány pedig azt írja, hogy több város egyes részei évente 20 milliméterrel süllyednek.

A kutatás Ho Si Minh-várost és Rio De Janeirót is említi, az elsőben a süllyedés 16,2 milliméter évente, az utóbbinál pedig azt jelentették, hogy – amennyiben nem hoznak megfelelő intézkedéseket - a város területének mintegy két négyzetkilométere kerülhet víz alá 2030-ra.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Felszállt a világ első tisztán elektromos repülőgépe, amit hamarosan élesben is használhatnak
Az N882EV lajstromjelű gép mindössze 8 percet töltött a levegőben, de ez így is fontos mérföldkőnek számít.
Címlapkép: Eviation Aircraft twitter oldala - szmo.hu
2022. szeptember 29.


Link másolása

Az Eviation Aircraft tisztán elektromos repülőgépe, az Alice végrehajtotta első, úgynevezett szűzrepülését – írta meg a cég közleményében.

A kísérletet az Egyesült Államokban, azon belül is a Moses Lake repülőtéren hajtották végre.

A gép innen indult el a kora reggeli órákban, és rövid, mindössze 8 percig tartó repülés után ugyanitt landolt.

Ez a repülés így is fontos mérföldkő a tisztán elektromos utasszállítók fejlesztését tekintve. Ráadásul az első tesztek folyamatosan csúsztak, ami végül szeptember 27-én, kedden tudtak végrehajtani.

A jármű utazósebessége 463 km/óra, emellett 1134 kg hasznos teher szállítására képes. A repülő kilencüléses, és két, egyenként 850 lóerős Magnix Magni 650 elektromos motor hajtja.

A gyártó úgy véli, a típus hatósági engedélyezési eljárása 2024-ben kezdődhet meg, így 2025 lehet az első év, amikor az Alice-t már élesben is használhatják – egyelőre azonban csak légi fuvarozásra fogják, utasokkal legkorábban 2026-ban emelkedhet a levegőbe.

Az Alice-ből már több cég is vásárolt, az amerikai Cape Air regionális légitársaság például 75 példányt rendelt belőle.


Link másolása
KÖVESS MINKET: