A személyre szabott terápia a rákgyógyítás kulcsa, és Magyarország a világ élvonalában van
-Hogyan zajlik egy ilyen vizsgálat?
-Magát a molekuláris genetikai vizsgálatot be kell ágyazni egy döntéstámogatási folyamatba. Vagy a kezelőorvos kéri tőlünk, vagy pedig a beteg jön el személyesen és részt vehet egy orvosi konzultáción. Összegyűjtjük a teljes orvosi dokumentációját és annak alapján a „molekuláris onco-team” választja ki, hogy első lépésben milyen vizsgálatok történjenek, melyik mintából és mikor.
Vannak olyan gyakori daganat-típusok, ahol ki lehet választani az 50 legfontosabb gént, ritkábbaknál át kell nézni mind a 600-at.
A betegek egy részénél tudunk vérből vizsgálni. Fontos megállapítani a klinikai határidőt, hogy mikorra kell elkészülnie az eredménynek, és hogy mikor kell dönteni a kezelésről. A vizsgálatok egy részét a már meglévő szövettani mintából végezzük. Amikor megvan az eredmény, bekerül ebbe a bizonyos kalkulátorba, amelyben molekuláris biológusok lefuttatják ezt a programot, és az eredményt a „molekuláris onco-team” tárgyalja meg. Az összes lehetőséget egyben kell felkínálni a kezelőorvosnak.
-E vizsgálatok nyilván igen költségesek egy átlagpolgár számára.
-Kértük a Nemzeti Egészségügyi Alapkezelőtől, hogy az Oncompass teljes Precíziós Onkológai Döntéstámogatási Programja - mint új orvosi eljárás - finanszírozott legyen. Tavaly indult meg ennek a procedúrája, és néhány hete kaptuk meg a határozatot, hogy befogadásra alkalmas eljárásnak minősítették. Ez azt jelenti, hogy az ő elemzésük szerint is hatékony és költséghatékon. Most arra várunk, hogy hány betegnek és milyen indikációban fogják finanszírozni.
Egyelőre még csak egyedi méltányossági engedély keretében támogatják, de a beteg magánszolgáltatásként is igénybe veheti.
-A daganatos betegségeknél az időtényező rendkívül fontos. Nem mindegy milyen stádiumban ismerik fel. Akik Önökhöz fordulnak, jutnak-e valamilyen időelőnyhöz a hagyományos szűrésekhez képest?
-A daganatot okozó génhibáknak csak 10%-a örökletes, a többi szerzett. Az örökletes génhibákat lehet vizsgálni és ezzel a kockázatot jelezni. Mi ezzel nem foglalkozunk külön, de
ha a már daganatos betegeknél felmerül egy ilyen génhiba, tudjuk figyelmeztetni a családot, hogy érdemes genetikai tanácsadáson résztvenni.
A génhibákon alapuló korai diagnosztika terén vannak fejlesztések, amelyekkel a vérben megjelenő mutációkat ki lehet mutatni, de ezek még nincsenek a rendszeres alkalmazhatóság stádiumában. Mi abban próbálunk segíteni, hogy minél előbb elkezdődhessen a kezelés.
Valóban van egy időfaktor: a diagnózistól az első terápiáig csak pár hétnek szabad eltelnie. Erre törekszünk.
-Örökletes és szerzett génhibák. Hogyan keletkeznek ez utóbbiak?
-2013-ban jelent meg egy sok vitát kiváltó cikk a Science-ben, amely szerint a szerzett génhibák fele „véletlen”. Tudjuk azt, hogy a szöveteink regenerációja során van egy állandó körforgás, születnek és elpusztulnak sejtek. Minden születéskor le kell másolni a teljes genetikai anyagot a hibákkal együtt. Ezeket a hibákat próbálja kiküszöbölni a DNS-javító enzim, de akkor is marad benne hiba.
Hogy miért van kétszer annyi szerzett génhiba, ez a kérdés, és valójában itt jönnek be az olyan tényezők, mint a környezetszennyezés, a helytelen életmód. Egyedül a dohányzás kivesz ebből a „tortából” 20-30%-ot, és ugyancsak egyértelmű tényező a mozgás, illetve annak hiánya. Tudjuk, hogy napi fél órás rendszeres intenzív mozgással nagyon sok daganatos betegség kockázata felére csökkenthető.
Sokat segíthet ezeknek az okoknak a feltárásában a robbanásszerűen fejlődő mikrobiom-kutatás. A különböző kórokozók a daganatos betegségeknél is szerepet játszhatnak. Ilyen például a méhnyakráknál a HPV, de ugyanígy a gyomorráknál a helicobacter pilori, de úgy tűnik, hogy más daganatos betegséget is okozhatnak. Szervezetünkben kb. 2 kg baktérium él, és tízszer annyi, mint amennyi sejtünk van, nagyrészt a beleinkben. Ott egy óriási háború zajlik, nyilván az ott lévő baktériumok összetétele és az immunrendszerünk genetikája együttesen határozza meg a kimenetelét.
A mikrobiom-kutatás fellendülése összefügg az újgenerációs szekvenálás megjelenésével, amelynek jelentősége csak a mikroszkóp felfedezéséhez hasonlítható. Egyetlen vizsgálattal láthatunk alfajokra lebontva több ezer baktériumot. Ebben a baktérium örökítő anyagát vizsgáljuk, mint a bűntényben az ujjlenyomatot.
Így kapunk magyarázatot arra is, hogy a táplálkozás hogyan függ össze az egészséggel: az egészséges táplálkozás segít az egészséges bélflóra fenntartásában, ami több betegség és így egyes daganatok kockázatát is csökkentheti. Azt azonban fontos látni, hogy az egészséges életmód is csak felére tudja csökkenteni a kockázatot. Továbbra is el kell menni szűrővizsgálatokra, és szükség van a gyógyszer-kutatásokra.
Fontos azt is tudni, hogy ha valaki daganatos, nem biztos, hogy tehet róla. Jól ismerjük az olyan eseteket, hogy valaki egész életében dohányzik, mégsem lesz rákos, a másik pedig egészségesen él és meghal 30 évesen.
Ez épp olyan, mint amikor valaki száz szelvényt vesz és eggyel sem nyer, míg valaki egy szelvénnyel megüti a főnyereményt. Tehát az a kérdés, hogy hány „szelvénnyel” játszunk, mert ha minden „szelvény” egy rossz szokásunkat jelenti, növeljük a daganatos betegség esélyét.
-Egyáltalán lehet-e „egészségesen” élni manapság a rengeteg környezetszennyezéssel, stresszel? Csak ha a saját szakmámat nézem: én 63 éves vagyok, és számos velem egykorú, vagy fiatalabb kollégám halt meg az utóbbi 10 évben, és szinte mindegyikük rákban.
- A környezetszennyezés óriási probléma. Látjuk szegény háziállatainkat, a kutyáknál, macskáknál is gyakoriak a daganatos betegségek. Ők még alacsonyabb szinten, a kipufogók magasságában kapják közvetlenül a szennyezést. Nagy kérdés, hogy miként tudnánk ettől a nagyvárosokat megszabadítani.
Mint rákkutató, annyit tudok mondani, hogy tudatosítani kell magunkban a veszélyt. Sokszor azt érzem problémának, hogy tudjuk, ezek a füstök mennyire veszélyesek, de mégsem tudatosítjuk magunkban, hogy csak Magyarországon naponta 300 ember hal meg daganatos betegségben. Amióta beszélgetünk, hárman-négyen haltak meg.
A rák lassan vezető halálnem lesz, megelőzi a szív- és érrendszeri betegségeket. Ez felfoghatatlan azok számára, akik még nem betegek és azt gondolják, hogy olyan távoli dolog, ami csak mással történik meg, és ezért nem teszünk meg mindent akkor, amikor még megvédhetnénk magunkat és embertársainkat. Nemrégiben beköltöztem a belvárosba, és ezzel magamat is jobban kiteszem e környezeti hatásoknak, viszont jó érzéssel tölt el, hogy sokkal kevesebbet autózom, sokkal inkább járok tömegközlekedéssel vagy gyalog.