JÖVŐ

Elon Musk rakétája viszi majd a világűrbe a magyar kisműholdat

A kisműhold fedélzetén három másik egyetemen készült önálló kísérletek mellett két cég mérőeszközei is a világűrbe kerülnek.

MTI, fotó: BME - szmo.hu
2022. december 07.

Elon Musk amerikai üzletember rakétája viszi majd a világűrbe a magyar kisműholdat - közölte az Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága szerdán az MTI-vel. Mint írták, az NMHH feltett célja, hogy támogassa a "szárnyait bontogató" hazai űripart, valamint az űrtudományok oktatását.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) támogatásával elkészült és útjára indult az MRC-100, a legújabb műegyetemi kisműhold. A legújabb műegyetemi űreszköz 5x5x15 centiméter méretével a SMOG-sorozat legnagyobb darabja,

ami a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék oktatói, kutatói és hallgatói hároméves közös munkájának eredményeként jött létre.

Az új űreszköz a SMOG-sorozat legnagyobb méretű műholdja. Az MRC-100 elnevezést a Műegyetemi Rádió Club tiszteletére kapta, amely 2024-ben lesz százéves. A klub valamennyi kisműhold fejlesztésében kulcsszerepet játszott.

A közleményben Gschwindt Andrást, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszékének címzetes egyetemi docensét idézve azt írták, amit csak lehetett, beleépítettek a kisműhold térfogat egységébe, így elérték a majdnem 600 grammot.

"Mivel a tömegkorlát 750 grammnál lett meghatározva, minden helyet kihasználtunk. A működést biztosító alegységek, valamint az elektroszmog vizsgálatát végző berendezésen kívül egy helyzetstabilizáló rendszer is helyet kapott rajta. Sőt, egy GPS és egy kamera is került a fedélzetére" - tette hozzá Gschwindt András.

A kisműhold fedélzetén három másik egyetemen - a Szegedi Tudományegyetem, a győri Széchenyi István Egyetem és a Debreceni Egyetem - készült önálló kísérletek mellett a H-Ion és a 27G Kft. mérőeszközei is a világűrbe kerülnek.

Dudás Levente, a BME Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék adjunktusa idézve a kisműholddal kapcsolatban azt írták, hogy szeretnék, ha a Föld sötét oldalán is üzemelne, ezért a négy oldali napelemek mellett, több fedélzeti akkumulátor is felkerült rá.

A kisműhold másik oldalán egy eléggé komoly elektronika kapott helyet, ami többek között adatgyűjtésre és mozgásállapot-analízisre képes. A MRC-100 műhold a napokban indult útnak Glasgow-ba, ahol megtörténik a műholdplatformra telepítése. A műholdat Elon Musk Falcon-9 típusú rakétája viszi majd a világűrbe az Egyesült Államokból.

A pályára állítás költségeit az amerikai ARDC (Amateur Radio Digital Communications, rádióamatőrök a digitális kommunikáció fejlesztéséért) alapítvány biztosította. Az alapítvány céljaival összhangban, a támogatás feltétele az volt, hogy az MRC-100 széles frekvenciatartományban vizsgálja a Föld körüli elektroszmogot. A projekt legjelentősebb hazai támogatói a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Külgazdasági és Külügyminisztérium voltak.

A pályára állítás várható időpontja 2023 májusa lesz - áll a közleményben.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

Címlapról ajánljuk

JÖVŐ

2050-re már nem lesznek gleccserek a Kilimandzsárón a klímaváltozás miatt

Négy európai gleccser is azok között van, amelyek éveken belül örökre eltűnhetnek.

Fotó: Pixabay - szmo.hu
2022. november 03.

Az ENSZ jelentése szerint 2050-re világszerte több gleccser örökre eltűnhet az éghajlatváltozás miatt.

Az ENSZ világörökségi helyszíneinek egyharmadán már három évtizeden belül elolvadhat az összes gleccser

- figelmeztetnek az UNESCO legújabb jelentésében, amelyről a BBC számolt be.

A vizsgálat szomorú képet fest: nemcsak a tanzániai rétegvulkán, a Kilimandzsáró utolsó gleccserei tűnik el, hanem az Alpokban és az Egyesült Államokban található Yosemite Nemzeti Parkban is nyoma veszik a jégárnak.

Ráadásul a jelentés szerzői azt állítják, hogy a gleccserek attól függetlenül elolvadnak, hogy a világ milyen lépéseket tesz az éghajlatváltozás megfékezéséért.

Jelenleg mintegy 18 600 gleccsert tartnak nyilván az ENSZ 50 világörökségi helyszínén. Ezek a Föld gleccserrel borított területének csaknem 10%-át teszik ki.

A jelentés szerint a gleccserek olvadása és eltűnése „a legdrámaibb bizonyítékok közé tartoznak arra vonatkozóan, hogy a Föld éghajlata melegszik”. Ráadásul a gleccserek sok ember háztartási és mezőgazdasági vízforrásaként is szolgál. Az olvadás miatt náluk édesvíz-hiány is kialakulhat a száraz évszakokban - mondta Duncan Quincey professzor, a Leedsi Egyetem glaciológiai szakértője. Ez élelmezésbiztonsági problémákhoz is vezethet, mert a gleccserből lefolyó vizet több helyen a termények öntözésére is használták.

„Reméljük, hogy tévedünk, de ez a kemény tudomány”

- mondta Tales Carvalho Resende, az UNESCO munkatársa, a jelentés egyik szerzője.

A jelentés szerint ezeken a helyeken tűnnek el gleccserek 2050-re Európában:

Durmitor Nemzeti Park (Montenegró)
Pireneusok - Mont Perdu (Franciaország, Spanyolország)
Sardona tektonikus aréna (Svájc)
Dolomitok (Olaszország)

A műholdfelvételekből azt is megállapították, hogy a világörökségi helyszíneken 2000 és 2020 között elolvadt gleccserek a globális tengerszint-emelkedés akár 4,5%-át is okozhatták, mivel éves szinten 58 milliárd tonna jég olvadt el.

Kapcsolódó

Ez volt a valaha mért legmelegebb október az Alpokban

Több világkupát is el kell halasztani, mivel hónak nyoma sincs a hegytetőkön, ahol egyelőre nyári meleg uralkodik.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ

A laborban tenyésztett emberi agy gyorsabban megtanult videójátékozni, mint a mesterséges inteligencia

Másfél óra alatt értette meg a játékszabályokat a számítógép, a laborban tenyésztett agysejteknek elég volt erre öt perc is.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. december 18.

A mesterséges intelligenciánál is gyorsabban megtanultak videójátékozni a laboratóriumban tenyésztett emberi agysejtek, írja a New Scientist. A tudósoknak öt perc is elég volt, hogy megtanítsák a klasszikus pingpongozós játékot a műagynak, míg a mesterséges intelligenciának a játék megértésére másfél óra kellett.

A Petri-csészékben tenyésztett agysejtek nem keltek önálló életre, hanem csupán néhány neuron segítségével képesek a képernyőn pattogó labda útjába állni az ütőkkel. Az ausztrál Cortical Labs tudósai a tálkában növesztett műagyat DishBrain (magyarul: TálAgy) névre keresztelték.

Kapcsolódó

Vízválasztóhoz érkezett a technológia fejlődése a Google volt vezérigazgatója szerint

Eric Schmidt azt állítja, a mesterséges intelligencia nagyobb változásokat hoz, mint az internet, az okostelefonok és a közösségi média együttvéve.

A tudósok a könnyebb tanulás érdekében a Pong egyjátékos verzióját használták. Az agysejtek feladata csupán annyi volt, hogy elektromos jelek segítségével jelezzék, hogy a képernyőn melyik oldalán látható éppen a labda. A történelmi meccsről videó is készült, amit itt lehet megnézni:

Az ausztrál tudóscsoport vezetője ugyanakkor megjegyezte: bár a műagy nagyságrendekkel gyorsabban elsajátította a játékot, egy olyan fejlett számítógéppel szemben mégis alulmaradnának egy tényleges meccsben, mint például a DeepMind.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
1970. január 01.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
1970. január 01.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk