JÖVŐ
A Rovatból

Elon Musk nem csak párbajra hívta Putyint, műholdjaival már előtte kesztyűt dobott az orosz elnök arcába

Musk lehetővé tette, hogy az ukránok használják a Starlink rendszerét, így a háború képeit akkor is eljuttathatják majd a világnak, ha elvágják őket az internettől.

Link másolása

„Benne vagy ebben a harcban?” - kérdezte Elon Musk Vlagyimir Putyintól, miután egy az egy elleni párbajra hívta ki az orosz elnököt a Twitteren.

Azt nem tudni, hogy a khívás eljutott-e Putyinig, de arról egész biztosan tudnak a Kremlben, hogy a világ leggazdagabb emberének Starlink nevű vállalkozása már beszállt a küzdelembe, méghozzá Ukrajna oldalán.

„Miközben Ön a Mars gyarmatosítására törekszik, Oroszország megpróbálja elfoglalni Ukrajnát! Amíg a rakétái sikeresen landolnak az űrből, az orosz rakéták ukrán civileket ölnek” - írta február 26-án Mihajlo Fedorov, Ukrajna miniszterelnök-helyettese Elon Musknak, majd azt kérte, hogy országa kaphasson Starlink-vevőállomásokat, és Musk azonnal igent mondott.

A Starlink műholdakon keresztül biztosít internetes kommunikációt, ha elkészül, akkor lefedi majd az egész bolygót. Jelenleg nagyjából 2000 műhold van már fenn, és ezzel máris Muské a világ legnagyobb műholdhálózata.

Ukrajnában az internet, és főként a közösségi platformok nagyon fontosak a háború szempontjából. Így tud kommunikálni velük Volodimir Zelenszkij, aki szinte naponta tart lelkesítő beszédeket. És így mutatják meg az orosz hadsereg által okozott emberi szenvedést a világnak. Egy-egy rakétatámadás vagy bombázás után már néhány perccel fent vannak a neten a romokról, túlélőkről és áldozatokról készült fotók és videók. Még a hetek óta körbevett, világtól elvágott nagyvárosokból, Mariupolból és Harkivból is időről-időre érkeznek sokkoló képek, megrázó felvételek, vagy épp kétségbeesett segélykérések.

Bár az oroszoknak nagyon jól jönne, nincs könnyű dolguk, amikor Ukrajnát megpróbálják elvágni az internettől. A legtöbb településen üvegszálas hálózatok, mobilhálózatok és különböző műholdas internetszolgáltatások is elérhetőek. Mivel az ország évek óta szembe kell, hogy nézzen orosz kibertámadásokkal, a hálózatot a lehető legellenállóbbá kellett tenni a támadásokkal szemben.

Ugyanakkor az infrastruktúra megsemmisítésére irányuló orosz erőfeszítések előbb-utóbb célt érhetnek, és az áramszolgáltatás megszakításával, valamint a távközlési központok, mobil adótornyok megsemmisítésével elvághatnak településeket az internettől.

A NetBlocks nevű, londoni székhelyű, az internetkimaradásokat világszerte nyomon követő szervezet szerint Dél-Ukrajna több nagyvárosában, köztük Herszonban és Mariupolban máris súlyos internet-kimaradások voltak az infrastruktúra és az áramellátás elleni támadások miatt.

Más területeken, például Harkivban és Kijevben azért szakadt meg hosszabb-rövidebb időre az internetkapcsolat, mert az orosz csapatok kibertámadásokat indítottak Ukrajnában.

A Starlink rendszere viszonylag egyszerűen működik. Az antenna (terminál) automatikusan csatlakozik a legközelebbi Starlink műholdhoz, ami ezután egy földi állomásra továbbítja a jelet. Ezeknek viszonylag közel kell lenniük, de szerencsére egy épp az Ukrajnával szomszédos Lengyelországban található. Bár a műholdas internetszolgáltatásoknál általában probléma a késleltetés, a Starlink műholdak alacsony Föld körüli pályán működnek, így a késleltetés ezredmásodpercekben, nem pedig másodpercekben mérhető.

Oleg Kutkov, akinek már volt terminálja, csak épp nem tudta használni, mert Ukrajna területén a szolgáltatás eddig nem volt elérhető, azt mondja, mindössze 10 másodpercet vett igénybe a csatlakozás, és elérte a 200 Mbps sebességet. A felhasználást ugyanakkor háborús körülmények között nehezíti, hogy a termináloknak tiszta rálátásra van szükségük az égboltra.

Alp Toker, a NetBlocks szakértője szerint a Starlink ezzel együtt is nagyon hasznos lehet például újságírók vagy ellenálló csoportok számára azzal, hogy személyes hotspotot hoz létre az eszköz közelében tartózkodó embereknek. A segítségével akkor is eljuttathatják információikat a nagyvilágnak, ha egyébként áramszünet van, és a hagyományos internetszolgáltatás már megszűnt.

„Még ha csak néhány kiválasztott is juthat hozzá ezekhez az eszközökhöz, az is sokkal jobb, mint az információ teljes hiánya" -

mondta a BBC-nek.

Ugyanakkor a projektnek több komoly kihívással is meg kell küzdenie Ukrajnában. Először is a vevőegységeket el kell juttatni azokra a helyekre, ahol a legnagyobb szükség van rájuk. Ez Kijevbe most még gond nélkül lehetséges, de az olyan körbezárt városokba, mint Mariupol és Harkiv, egyáltalán nem könnyű feladat.

Másodszor megvan az esélye, hogy az oroszok bemérik a Starlink-terminálok helyét, és légicsapásokat indítanak a felhasználók ellen. Erre maga Elon Musk figyelmeztetett egy tweetjében, de katonai szakértők sem tartják ezt kizártnak.

„Oroszországnak speciális repülőgépei vannak, nagyon széles gyűjtőterülettel. Az övék az Ukrajna feletti légtér” – mondta Josh Lospinoso a Vox-nak. "Már néhány pillanatnyi használat is elegendő ahhoz, hogy az orosz elektronikus hírszerző rendszerek háromszögeléssel megtalálják a légicsapás célpontját."

Alp Toker ugyanakkor úgy gondolja, hogy „bár van bizonyos kockázat, ha valakit például egy feje felett repülő drónon keresztül észlelnek”, a hétköznapi polgárok számára nagyobb kockázatot jelenthet, ha meg kell magyarázniuk, egyáltalán miért volt a birtokukban ilyen eszköz.

Oroszország emellett lecsaphat a Starlink műholdjaira is.

Tavaly novemberben már végrehajtottak egy olyan rakétakísérletet, amelynek célpontja az egyik saját műholdjuk volt a Wired szerint.

Az amerikaiak néhány nappal az orosz invázió előtt figyelmeztették is a műholdas cégeket arra, hogy adott esetben ők is célponttá válhatnak. Az oroszokat nemcsak az internetszolgáltatás aggaszthatja, hanem azok a műholdképek is, amelyekről nyomon követhetőek a katonai csapatmozgások Ukrajnában.

A Starlink műholdakon kívül jelenleg mintegy 50 műhold működik ebben a térségben. A kijevi kormány külön kérte a műholdakat üzemeltető magáncégektől az olyan műholdas felvételeket, amelyek segítenek az orosz csapatmozgások lekövetésében.

Mivel ebben az évszakban Ukrajna ege rendszerint felhős, különösen nagy az igény a radarfelvételeket készítő, és így a felhőkön is átlátó úgynevezett SAR-műholdak (Synthetic Aperture Radar) képeire.

„Nagy szükségünk van arra a lehetőségre, hogy láthassuk az orosz csapatok mozgását, különösen éjjel, amikor technológiánk vakok” – írta március 1-én Twitter-üzenetében Mihajlo Fedorov ukrán miniszterelnök-helyettes, majd rögtön 8 kereskedelmi műholdas cégtől kért SAR műholdfelvételeket.

Ugyancsak műholdkapcsolatokon keresztül irányítják a török Bayraktar cég bizonyos típusú katonai drónjait.

Mindezek miatt merült fel, hogy a kettős felhasználású, egyszerre katonai és civil célokra is felhasználható műholdakat üzemeltető kereskedelmi cégek esetleg belesodródhatnak a konfliktusba.

Elon Muskot és a Starlinket azonban a jelek szerint ez cseppet sem aggasztja.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
2050-re már nem lesznek gleccserek a Kilimandzsárón a klímaváltozás miatt
Négy európai gleccser is azok között van, amelyek éveken belül örökre eltűnhetnek.
Fotó: Pixabay - szmo.hu
2022. november 03.


Link másolása

Az ENSZ jelentése szerint 2050-re világszerte több gleccser örökre eltűnhet az éghajlatváltozás miatt.

Az ENSZ világörökségi helyszíneinek egyharmadán már három évtizeden belül elolvadhat az összes gleccser

- figelmeztetnek az UNESCO legújabb jelentésében, amelyről a BBC számolt be.

A vizsgálat szomorú képet fest: nemcsak a tanzániai rétegvulkán, a Kilimandzsáró utolsó gleccserei tűnik el, hanem az Alpokban és az Egyesült Államokban található Yosemite Nemzeti Parkban is nyoma veszik a jégárnak.

Ráadásul a jelentés szerzői azt állítják, hogy a gleccserek attól függetlenül elolvadnak, hogy a világ milyen lépéseket tesz az éghajlatváltozás megfékezéséért.

Jelenleg mintegy 18 600 gleccsert tartnak nyilván az ENSZ 50 világörökségi helyszínén. Ezek a Föld gleccserrel borított területének csaknem 10%-át teszik ki.

A jelentés szerint a gleccserek olvadása és eltűnése „a legdrámaibb bizonyítékok közé tartoznak arra vonatkozóan, hogy a Föld éghajlata melegszik”. Ráadásul a gleccserek sok ember háztartási és mezőgazdasági vízforrásaként is szolgál. Az olvadás miatt náluk édesvíz-hiány is kialakulhat a száraz évszakokban - mondta Duncan Quincey professzor, a Leedsi Egyetem glaciológiai szakértője. Ez élelmezésbiztonsági problémákhoz is vezethet, mert a gleccserből lefolyó vizet több helyen a termények öntözésére is használták.

„Reméljük, hogy tévedünk, de ez a kemény tudomány”

- mondta Tales Carvalho Resende, az UNESCO munkatársa, a jelentés egyik szerzője.

A jelentés szerint ezeken a helyeken tűnnek el gleccserek 2050-re Európában:

  • Durmitor Nemzeti Park (Montenegró)
  • Pireneusok - Mont Perdu (Franciaország, Spanyolország)
  • Sardona tektonikus aréna (Svájc)
  • Dolomitok (Olaszország)

A műholdfelvételekből azt is megállapították, hogy a világörökségi helyszíneken 2000 és 2020 között elolvadt gleccserek a globális tengerszint-emelkedés akár 4,5%-át is okozhatták, mivel éves szinten 58 milliárd tonna jég olvadt el.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
JÖVŐ
A Rovatból
A laborban tenyésztett emberi agy gyorsabban megtanult videójátékozni, mint a mesterséges inteligencia
Másfél óra alatt értette meg a játékszabályokat a számítógép, a laborban tenyésztett agysejteknek elég volt erre öt perc is.

Link másolása

A mesterséges intelligenciánál is gyorsabban megtanultak videójátékozni a laboratóriumban tenyésztett emberi agysejtek, írja a New Scientist. A tudósoknak öt perc is elég volt, hogy megtanítsák a klasszikus pingpongozós játékot a műagynak, míg a mesterséges intelligenciának a játék megértésére másfél óra kellett.

A Petri-csészékben tenyésztett agysejtek nem keltek önálló életre, hanem csupán néhány neuron segítségével képesek a képernyőn pattogó labda útjába állni az ütőkkel. Az ausztrál Cortical Labs tudósai a tálkában növesztett műagyat DishBrain (magyarul: TálAgy) névre keresztelték.

A tudósok a könnyebb tanulás érdekében a Pong egyjátékos verzióját használták. Az agysejtek feladata csupán annyi volt, hogy elektromos jelek segítségével jelezzék, hogy a képernyőn melyik oldalán látható éppen a labda. A történelmi meccsről videó is készült, amit itt lehet megnézni:

Az ausztrál tudóscsoport vezetője ugyanakkor megjegyezte: bár a műagy nagyságrendekkel gyorsabban elsajátította a játékot, egy olyan fejlett számítógéppel szemben mégis alulmaradnának egy tényleges meccsben, mint például a DeepMind.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk


Link másolása


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk


Link másolása


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk