A forró napok fokozzák a kiszáradás kockázatát, ezért megnő azoknak a száma, akik vesekő miatt fordulnak orvoshoz, vagyis a globális felmelegedés nemcsak a hőmérsékletet emeli magasra, hanem azoknak a számát is, akik különféle betegségektől szenvednek. De nemcsak a szervi problémák, hanem az olyan vírusfertőzések is sokkal súlyosabbak lettek a hőhullámok, erdőtüzek, szélsőséges esőzések és árvizek miatt, mint a Zika-vírus, a malária, a dengue- és a chikungunya-láz, vagy a Covid-19 – számol be a Guardian a Nature Climate Change-ben nemrég megjelent tanulmányról, ami a betegségek és az éghajlati hatások közötti összefüggéseket vizsgálja.

A viharok és az áradások miatt kitelepített emberek nagyobb mértékben vannak kitéve a gyomor-bélhurutot és kolerát okozó kórokozóknak, ráadásul az éghajlati hatások gyengítették az emberiség betegségekkel szemben való ellenállását is, hiszen a szárazság rossz közegészségügyi körülményekhez, vérhashoz, tífuszhoz, lázhoz és más betegségekhez vezethet.

A kutatók több mint 70 000 tudományos, különböző éghajlati veszélyek és a fertőző betegségek közötti összefüggéseket elemző dokumentumot fésültek át. Némelyik olyan bizonyítékokat is vizsgál, amelyek 700 évvel korábbra, azaz az ember okozta klímaválság megjelenése előttig nyúlnak vissza az időben.

„Kinyitjuk a betegségek Pandora szelencéjét. Több betegség is arra vár, hogy elszabaduljon” – mondta Camilo Mora, a kutatás vezetője, a Hawaii Egyetem geográfusa. Mora szerint az éghajlati válság több módon is hatással volt a Covid terjedésére: például a tüzek és árvizek miatt az emberek által lakott területekre szorultak az olyan vadon élő állatok, mint például a betegségeket hordozó denevérek.

Az Egészségügyi Világszervezet is arra figyelmeztet, hogy az éghajlati válság pusztító hatással van a fejlődésre, amit az emberiség az elmúlt 50 évben elért a globális egészségügyben.

„Az éghajlati változások megnehezítik a mikrobák elleni küzdelemet” – mondta Aaron Bernstein, a Harvard Egyetem éghajlati, egészségügyi és globális környezeti központjának igazgatója. A kutató fogalmazott, hogy az emberek tömeges migrációja különféle fertőző betegségek robbanásszerű elterjedését okozhatják az agyhártyagyulladástól kezdve egészen a HIV-ig, ugyanis „az instabil éghajlat termékeny talajt teremt a fertőző betegségek számára”.